Somogyi Hírlap, 2015. július (26. évfolyam, 152-178. szám)

2015-07-13 / 162. szám

2015. JÚLIUS 13., HÉTFŐ 4 KARÁD 11 ezer méter csatornából 10 500 a földben - Kétnapos falunap, ami már fesztivál Isztambul Karádon A Hungária és a Dolly, vagyis a karádi Dalárda, pontosabban mások mellett a polgármester, a plébános és a templomszolga a színpadon A kétnapos karádi falunapon már pénteken hatszáz kanál talált gazdára, de szombaton még többen voltak kíváncsiak a meglepetés-betétprogramra, „a Hungária és Dolly” színpad­ra lépésére. Fónai Imre imre.fonai@mediaworks.hu- Pénteken karádi dalokat éne­keltünk, most meglepjük va­lami különlegességgel a falu­nap közönségét - bocsátja elő­re Schádl Szilárd polgármester, a Dalárdának nevezett férfikó­rus tagjaként. A falunap Kará­don tavaly óta voltaképpen fesz­tivál: két színpadon zajlanak az események, az egyiken most is a legjobb hazai sportfavágók, az­az a timbersportosok tartanak nagy sikerű bemutatót, mely­nek végén fiatal és idős falubeli is ereklyeként visz haza egy-egy levágott fa körszeletet, előtte töb­ben is aláíratják a válogatott ke­rettag favágókkal. No de a nap fénypontja, ami­re a polgármester is utalt: szín­padon a „Hungária és a Dolly”, avagy a helyi Dalárda. Nik­ii Zsolt plébános parókát tesz a fejére („Én vagyok a Hungária billentyűse, nagyon jó közös­ség ez, meg aztán mindent a fa­luért”), az óriás-napszemüve­ges templomszolga kongát fog a kezébe, „Dolly” (Herk Viktó­ria, a Dalárda vezetője) és „Flip­per Öcsi” (Herczeg Tamás) jel­meze és sminkje sikerült a ieg- élethűbbre, Fenyő Miki maga a polgármester, mint a kórus leg­jobb énekese. És már csavar­hatná is föl a szőnyeget a falu­napi nép, ha lenne, jön az Isz­tambul, a Limbóhintó, teljes a siker, ráadást is kell énekelni­ük, ami már csak a hangulat to- vábbfokozása miatt sem lehet más, mint „A nézését, meg a já­rását”....- Egy ezernyolcszáz lelkes faluban nagy szó, hogy ilyen sok embert ki tudunk mozdíta­ni most már évről évre - érté­kel Schádl Szilárd polgármes­ter. - És erre az alkalomra el­jönnek a Karádról elszármazot­tak is, akik közül sokan éven­te egyszer, ilyenkor látogatnak csak vissza. A mulatós-viga- dós második nap előtt a pénte­ki mindig a helyi és környék­beli együttesek bemutatkozá­sáé, a táncosoktól a nyugdíjas­klubokig, örvendetes, hogy sok százan kíváncsiak erre is, ek­kor többféle étekkel vendégel­jük meg a falu lakosságát. Nagyon sokan voltak kíváncsiak a programokra Újabb közösségi tér: falukemence Falukemencét alakítanak ki az egyik közparkban, vadonatúj kö­zösségi tér jön létre ezáltal a községben. Nyolcvan négyzetméteres fila- gória készül padokkal, kemen­cével, bográcsozó-grillező hely- lyel. Igyekeznek újabb és újabb lehetőségeket teremteni az együttlétre, az összetartozás erősítésére, ami Schádl Szilárd polgármester szerint ma külö­nösen fontos, sőt, a kistelepü­lések megmaradásának egyik záloga. Reményei szerint örömmel ve­szik majd birtokba a helyi civil egyesületek, a sportklubok, de akár a magánszemélyek, csalá­dok is. A szennyvízcsatorna-építéssel megduplázták az ingatlanok, a falu értékét Egy éve ilyenkor a szennyvízcsa­tornázás közelgő kezdetéről ad­hatott hírt Schádl Szilárd polgár- mester. most Karád története legnagyobb beruházásának a kö­zeljövőben befejezéséről. - Öt te­lepülés által alkotott agglomerá­ció központja Karád. a beruházás összege három és félmilliárd forint - így a faluvezetö. - Karádon ed­dig 10 500 méter vezeték került a földbe a 11 ezerből, azaz a hajrá­ban vagyunk. A térségi tisztítómű is készül. A helyreállításokat ter­vezzük már, itt szeretném megkö­szönni a lakosság türelmét, hiszen egy csatornázás mindig kellemet­lenségekkel is jár. Az utak helyre­állítása egy heten belül indul, utá­na mindenki érzékelni fogja, meny nyivel komfortosabb lett a telepü­lésünk. Az ingatlanok és ezáltal az egész falu érteket megdupláztuk, a csatornának köszönhetően nem­csak a magánszemélyek számá­ra adható építési engedély, hanem ipari vállalkozásoknak is. Újabb le­hetőség ez Karáénak. Zajlik a közvilágítás korszerűsí­tése a takarékos Led-lámpákkal. 53 millió forintos napelemes be­ruházás végére értek, a művelő­dési ház tetején és DRV-s ingatla­nokon helyeztek el napkollektoro­kat. A kulturházban korábban ka­zánt cseréltek, most tovább mi­nimalizálják a költségeket. Sót. a kultúr és az önkormányzat épüle­tének az energetikai korszerúsíte- se is napirenden szerepel. AZ OLDAL A KARÁDI ÖNKORMÁNYZAT TÁMOGATÁSÁVAL KÉSZÜLT Kínából is jöttek az idei métatáborba Közel száznegyven fiatal rop­ta az idei karádi métatáborban, melyet már huszonnegyedik al­kalommal tartottak meg. Nap­pal a néptáncot tanulta az ifjú­ság, esténként pedig a Geszte­nyés Vendéglőben az összehúzá­son mutatták meg egymásnak, hogy mit sikerült elsajátítani. A tábor idén is nemzetközi volt, ér­keztek Angliából, Németország­ból, de még Kínából is. Jövőre a huszonötödiken a tervek szerint tovább bővítik a résztvevők kö­rét. Karádon a Horváth János Alapfokú Művészetoktatási In­tézményben folyik a néptáncta­nítás. Horváth János volt a kará­di kanásztánc legismertebb mű­velője. Joggal büszkék a néptáncukra Az iskolásoknak is átadnák a fehér hímzés fortélyait Hagyományom) asszonyok Hetente járnak a hímzőkörbe a karádi asszonyok, tízen-tizen- négyen, azzal a céllal is, hogy át­örökítsék a hagyományt - tudtuk meg Szűkíts Sándornétól. Természetesen az idei falunap­ra is kitelepültek sátrukkal. A ta­valyira jelent meg az az évtize­dek óta tervezett kiadvány, mely a világhírű karádi fehérhímzés tudnivalóit foglalja össze, leírva az összes motívumot, olyan rész­letességgel taglalva a hímzés tu­dományát, hogy például mikép­pen kell a tűt tartani az asszony­nak a kezében. Tervezik, hogy a helyi általá­nos ' iskolásoknak is megtanít­ják a fortélyokat. Tautner Ilona, a népművészet mestere 1920 óta Kitele'pültek sátrukkal a falunapra a hímzőasszonyok is gyűjtötte a karádi népi hímzé­seket, felismerve művészi érté­két. A ma már szinte az egész világon ismert karádi népi hím­zés eredetileg a férfiingek dí­sze volt. A fehér kendervászon anyagra csak fehér pamutfo­nallal vitték föl a mintákat. így a motívumok és a sajátos öltés­technika alapján jött létre a ka­rádi hímzés. A férfiingek úgy­nevezett burítását dúsan hímez­ték, hogy befedje az anyagot. A „burítást” apró cakkal, fűrész­foggal fejezték be. A mintákat azonban sosem rajzolták elő. Néhány motívum: korsós, szil­vamagos, pillés, bükkfaleveles, nyócas, esőcseppes, rózsás, tuli­pános, rozmaringbokros.

Next

/
Thumbnails
Contents