Somogyi Hírlap, 2015. június (26. évfolyam, 126-151. szám)

2015-06-26 / 148. szám

{ 2015. JÚNIUS 26., PÉNTEK Dolgozni akaró embert keres - így hirdet a büfés Szili József zamárdi büfés elmondta: még nem tudta kinyitni a gyrosrész- legét, pedig már szakképzett munka­erőt se keres. - Legutóbb már úgy ad­tam föl a hirdetést, hogy „dolgozni akaró embert keresek”. Mindegy ne­kem, hogy mihez ért, bármire megta­nítjuk néhány nap alatt - mondta la­punknak.- A fiatalok a diplomát célozzák meg, pedig a vendéglátásban sokkal több „kétkezi munkásra” volna szükség - vélekedik Hoffmann Henrik, a Balato­ni Regionális Turizmus Szövetség el­nöke. - Ezért sem erős az utánpótlás pincér- és szakácsfronton, meg aztán a külföldi munkavállalás is szabadabb ma már az uniós országokban, mint ko­rábban.- Nálam sorban állnak a dolgozni akaró fiatalok, a telefonom tele a szá­maikkal - állítja ellenpéldaként egy vállalkozó, aki kávézó-éttermet üze­meltet a siófoki Petőfi sétányon. - Konyhai kisegítőnek épp úgy elegen jelentkeznek ide, mint szakácsnak, igaz, jó szakácsot a legnehezebb talál­ni, így aztán hiába szakképzett, ha rövid időn belül kiderül, hogy al­kalmatlan, akkor cserélni kell. A pizzaszakács ma már kü­lön igény, de mivel speciáli­san ilyet nem képeznek, így akkor van szeren­csénk, ha ilyen gyakor­lattal rendelkező szakem­berre bukkanunk. A siófoki éttermes azt is elmondta: nála a felszolgálók nagy többsége is szakképzett.- A konyhai kisegítő meg úgyis „megszökik” pár napon belül, ha nem bírja a tempót... Fónai Imre Jó szakácsot | ' yí í a legnehezebb találni, | állítják a megkérdezett vendéglátósokH~.’ ■.!?. Kúrtaksakérdések: a turizmus kivéreztetése? Keplí Lajos a „turizmus kivérez- tetésének" minősítette, hogy az idegenforgalmi adó (kúrtaksa) ál­lami kiegészítésének eltörlését fontolgatja a kormányzat. Aho­gyan lapunk is megírta, ez súlyos bevételkiesést okozna a legtöbb kúrtaksát beszedő Balaton-par­ti önkormányzatoknak, Zamárdi esetében például a 2014-es álla­mi kiegészítést tekintve 159 mil­lió forint sorsa a tét. A Jobbik par­lamenti képviselője úgy számol, hogy több milliárd forinttal kur­títaná ez meg az amúgy is nehe­zen gazdálkodó önkormányzatok büdzséjét. Arra emlékeztet: egy üdülőhely fenntartása a szezon­ban jelentős többletkiadást kö­vetel meg a településektől. Rész­ben ezt, illetve részben a fejlesz­téseket finanszírozták eddig a helyben beszedett kúrtaksából, s az állami kiegészítésből. ► Folytatás az 1. oldalról Szállodakonyhánál könnvebLaközmunka MEGYEI KORKÉP Klímaváltozás Fenyő Gábor gabor.fenyo@mediaworks.hu A tét óriási. Akár a világtörténelem lapjaira is felkerülhet a de­cemberben esedékes párizsi klímacsúcs. Ha ugyanis a nagy­hatalmak nem tesznek azonnal valamit a klímaváltozás el­len, akár éveken belül visszafordíthatatlan folyamatok történhetnek - állítják nagytekintélyű tudósok. Az egyre inkább fenyegető veszélyt egyre többen ismerik fel, s szerencsére egyre többen is tesznek ellene. Az egykori amerikai al- elnök, a Nobel-díjjal kitüntetett A1 Gore világméretű kezdeménye­zésre szánta el magát: a lényeg, hogy a párizsi klímacsúcsra egymil- liárd támogatót gyűjtsenek maguk köré, így hívva fel a figyelmet a közelgő veszélyre. Magyarország Áder János államfő kezdeményezésére május ele­jén kapcsolódott be a mozgalomba. Azóta egymás után jelentkeznek be a nagy, határainkon túl is jól ismert rendezvények szervezői, mint például a Sziget vagy a soproni A 21. század leg­fontosabb kérdé­sévé lépett elő klímánk védelme Volt-fesztivál. Legutóbb a Bala- ton-átúszás csatlakozott. Egy tanulmány szerint ha se­gíteni kell egy másik bajba ju­tott ország lakosain, arányaiban nézve a magyarok adakoznak leginkább. Lehet, hogy máshon­nan több érkezik, ám az adott ország lakosainak számához viszo­nyítva százalékosan világelsők vagyunk. Most még nem tudni, hogy az egymilliárd aláírás végül össze­jön-e. De hogy mi, magyarok megint ott leszünk valahol a csúcs kö­zelében, az előre borítékolható. Az elobolygonk.hu honlapon min­denesetre már nagyon sokan regisztráltak, köztük ismert sporto­lók, művészek, zenészek és politikusok. A somogyi megyeszékhely sem maradt ki a sorból. Mára egyértelművé vált: a 21. század legfontosabb és legégetőbb kérdésévé lépett elő klímánk védelme. Lépjünk hát fel együtt az ég­hajlatváltozást okozó környezetszennyezés ellen, hogy a gyermeke­ink, unokáink is élvezhessék még sokáig a Föld nevű bolygónkat. Mesedoktorok kerestetnek! KAPOSVÁR Azoknak a gyerekek­nek a napjait igyekeznek vidá­mabbá tenni a mesedoktorok, akiket a kórház falai közé zár va­lamilyen betegség a nyári szün­idő alatt is. Ezért önkéntesek je­lentkezését várják a K&H gyógy- varázs programba. Az ország 45 kórházában, köztük a kaposvári­ban és a siófokiban is igyekeznek mosolyt csalni a mesedoktorok a gyerekek arcára a program szer­vezői szerint. Kaposváron eddig 440, Siófokon pedig 65 lelkes ön­kéntes látogatott el a gyermek- osztályra, hogy meséjükkel elfe­ledtessék a gyerekekkel a kórhá­zi légkört, kiszakítsák őket a fe­hér falak közül. A kaposvári kór­házban minden nap, a siófoki­ban hetente egyszer látogathat­ják meg a mesedoktorok a gyere­keket - a pontos időpontot a K&H gyógyvarázs honlapján lehet ki­választani. Bárki jelentkezhet, aki meséjével hozzá szeretne já­rulni a kicsik lelki egészségéhez, testi gyógyulásához. M. K. Ma is élnek magyarok Kriznica területén, a szolgáltatók csak Schengenre várnak Vékony drót köt csak az anyaországhoz ► Folytatás az 1. oldalról SOMOGY A takaros horvát telepü­lést az anyaországtól elválasztja a Dráva, a magyar településektől pedig elzárja az államhatár. Jólle­het alig öt kilométerre élnek Ma­gyarországról, az átjárás ma még csak ötven kilométeres barcsi ke­rülővel oldható meg, hiába uniós tag már Horvátország és hazánk is. Alán Fabcic az egyik helyi étte­rem tulajdonosa azt mondja: még így is rengeteg a magyar vendé­gük, s ők is gyakran járnak Ma­gyarországra vásárolni.- Mi azonban már ritkábban vesszük az irányt Magyarország felé - fűzi hozzá Alán barátja, a szintén kriznicai Dario. - A nagy kerülő miatt kétszer is meggon­doljuk, hogy elinduljunk. Ezért is jó lenne, ha végre szabad határ nyílna nálunk. Alán édesanyja magyarul mesél nekünk a kukoricalisztes hal re­ceptjéről, miközben kék színű, há­zi pálinkát kínál. Szülei egykor Pé- terhidán éltek, és a magyar nyelv szeretete, ismerete megmaradt. Éppúgy, ahogy számos magyar gyökerű kriznicai életében. J. G. Mesevilág A táj gyönyörű, a part menti ho­mokban kirándulók röplabdáz- nak. a folyóban lányok mossák á lábukat, mellettük horgászok mosolyognak. A Dráva körbe- öleli a kis félszigetet. A falu „központjában” igazi falusi ven­déglátás, csend és nyugalom. Schengenre várva. Rozoga tahidon jutnak el nap mint nap otthonaikba a déli határ hídfőlakói Kalandos út A települést mi is csak Horvát­országon át közelíthettük meg: egy rozoga gyalogos híd és komp köti össze őket az anya­országgal. - Polazak! - kiált­ja horvátul a nem túl bizalom- gerjesztő minikomp kapitánya, és az indulást megkezdik az előttünk álló autók. Ránézésre négy jármű fér rá a drótkötélhez kötött vízijárműre. A felirat azt jelzi, hogy akár 20 tonnát is el­bír, de mi ebben kételkedünk. A hajóút rövid és meglepő. Bár a motor beindul, a drótkötél tart­ja az irányt. A komp jobbra-bal- ra fordul az erőlködéstől. Felet­tünk nyikorog a rozsdás híd, fa­deszkái megadóan ropognak.- Slikaj me! - halljuk odafent- ről, ahogy a mosolygós kama­szok éppen selfie-t készítenek a magasban. Mellettük jóné- hány kerékpáros robog át a hí­don. A kompról lehajtás újabb embert próbáló feladat, a sep- tiben lehajtott fadeszkákon az alacsonyabb felfüggesztésű au­tók biztosan fennakadnak. Nyugtával dicsérik a revizort ► Folytatás az 1. oldalról • SOMOGY Poszovácz Gabriella, a NAV somogyi igazgatóságának sajtóreferense közölte: a tapasz­talatok szerint a piacokon, vásá­rokon gyakrabban feledkeznek meg a kereskedők a nyugta ki­állításáról, mint az üzletekben, ezért ezeken a helyszíneken egyre sűrűbben alkalmaz forga­lomszámlálást az adóhivatal.- Az online pénztárgépek ada­tai alapján választják ki a revi­zorok azokat az adózókat, aki­ket ellenőrizni kell, mert a kiál­lított bizonylatok száma túl ala­csony a vállalkozás tevékenysé­géhez képest - tudtuk meg. - Míg egy kisebb ruházati üzlet­ben reálisabb a viszonylag ala­csony tételszám, addig egy nyá­ri napon egy fagylaltozó esetén a tízpercenként beütött nyugta már gyanús. Az is, ha a hasonló vállalkozások adatait összevetve kiderül, hogy egyes kereskedők­nél feltűnően kevés a nyugta és a bevétel a többiekhez képest. Az is elgondolkodtató, ha forgalom- számláláskor a bevétel hirtelen a négyszeresére ugrik. H. M.

Next

/
Thumbnails
Contents