Somogyi Hírlap, 2015. június (26. évfolyam, 126-151. szám)

2015-06-14 / Vasárnapi Somogyi Hírlap, 21. szám

2015. JÚNIUS 14., VASÁRNAP A látszat csal, a somogysárdil Somssich-kastély állapota | sokkal jobb, mint amilyennek | első pillantásra tűnik: BP9I a lepusztult külső belül komoly értékeket rejt B ISfiösif ► Folytatás az 1. oldalról SOMOGYSARD - Az intézőházból tu­ristaszállót alakítanánk ki, az el­ső istálló pedig akár most is alkal­mas lenne egy lovasturista állo­máshelynek - reménykedik a pol­gármester. És persze az egész fa­lu, Soihogysárdon ugyanis szeg- ről-végről mindenki kötődik a haj­dani méneshez. Bárkit megszólí­tunk az utcán, vagy maga is dol­gozott a kutasi, illetve a rendőrsé­gi időkben a birtokon, vagy vala­melyik rokonának jelentett biztos megélhetést a hely.- Szinte én zártam be a kaput 2007-ben - sófiáft feí'ifjabb Czip-1 pán János, aki 1984-ben karban­tartóként került a kutasi gazdaság telepére, hogy aztán portásként él­je meg, hogy a rendőrség végleg lakatot tett a lovasbázis kapujára. És máig sem érti, miért kellett fel­számolni a sárdi lótenyésztést. Nyolc éve hetvenen kerültek ut­cára, egy középkorú asszony állít­ja, hárman bele is haltak, annyi­ra szívükre vették a falu büszke­ségének bezárását. Melyet el sem tudtak képzelni a sárdiak, hiszen, miután a rendőrség nem szűnik meg, így rendőrlovakra is mindig szükség lesz, örökidejűnek hitték a lovasbázist. Mely azonban több mint kétszázmilliós veszteséget halmozott fel, így az ORFK-n a be­zárása mellett döntöttek.- Pedig milyen jó fizetések vol­tak - fátyolosodik el ifjabb Czip- pán János tekintete -, főként a kutasi időkben. A rendszerváltás után kellett volna a sarkára állni mindenkinek, meghagyni az üge- tőló-tenyésztést, a mai napig meg­élnénk belőle. Persze a rendőrségi jelenlét is sokat ígért, hiszen a teljes hazai rendőrló- és lovas járőr-képzésnek a falu adott otthont. A kastélyban akár nyolcvan-száz érkezőt is el tudtak szállásolni, s vagy három­száz lóról gondoskodtak a dolgo­zók. Akiknek száma ugyan a ku­tasi időkhöz képest megfeleződött ugyan, de legalább hatvan család­nak biztos megélhetése volt.- Amikor tavaly szeptember­ben először bejöhettünk a terü­letre - ballag fel velünk a kastély emeletére Fentős Zoltán -, az is­tállókba nem tudtunk bejutni, ki kellett vágni az ajtók elől a bodzát. A parkban nem voltak madarak, ugyanis a hatalmas gaztól olyan párás volt a levegő, hogy nem tud­tak megmaradni... Ma már ismét hallatszik ma­dárcsicsergés, s az embermagas susnyást is kiirtották háromne­Határtalan hírnév A somogysárdi lótenyész­tés gyökerei a 19. századra nyúlnak vissza, a méntelepet 1953-ban hozták létre - ere­dendően Somogyfajszra ter­vezték, ám ott nem voltak megfelelőek a körülmények -, egy évvel később állami ver- senyló-tenyésztelep rangra emelték, 1957-ben pedig álla­mi ménes lett a központ, mely­nek feladatául jó teljesítményű ügető versenylovak tenyészté­sét rendelték el. Egy nagyberuházással előldo- mításrá alkalmas pályát épí­tettek, s korszerű, ötven férő­helyes csikóistállőt is emeltek. Az ügetőtenyésztés néhány év alatt Közép-Európa hírűvé fej­lődött, sárdi lovakból alakult meg például a jugoszláviai Adai ménes. A lovak számos Nemzeti Díjat, Magyar Ügető Derbyt, Hungária Díjat, Négy­évesek Nagydíját, Ménesek Dí­ját és Az Év Legjobb Ügetőlo­va címet nyertek, versenyeztek Becsben, Berlinben, Pozsony­ban, Moszkvában, Kijevben, Bukarestben, dicsőséget hoz­va Magyarországnak. Miután a Kutasi Állami Gazda­ság 1962-ben átvette a tele­pet, az évtized végén megkez­dődött a telivértenyésztés is, s európai hírűvé tette a sárdi ménest, specialitásnak az ak­kor jobban eladható fakó (pa- lomino) szín tenyésztése szá­mított. A rendszerváltás után, 1993- ban vette meg a területet a rendőrség, mely 14 éven ke­resztül országos lovas bázis­ként, kiképzési célokra hasz­nálta Somogysárdot. A ha­zai lóversenyzés piaci lehető­ségének kedvezőtlen alakulá­sa miatt előbb a versenylovak - ügető és tisztavérű angol te­livér - futtatását majd a te­nyésztését is felszámolták. Nyolc éve aztán anyagi okokra hivatkozva bezárták a telepet, a lovak egy részét - jellemző­en 50-60 ezer forintért, vagy­is vágóállat áron - értékesítet­ték, néhányat a polgárőr-szö­vetség kapott meg. Az állatok értékesítéséből 23 millió, az eszközökéből 18 mil­liós forintos bevételre tett szert a tulajdonos - a helyiek szerint áron alul kótyavetyéltek el min­dent, amiről Somogysárdot is­merték a világban... A lépcső és a faburkolatok dacoltak a sokéves nihillel Félszáz vendéget kényelmesen el lehetne szállásolni a felújítás után Az istálló a bejáratnál bármikor fogadni tudja a lovasokat Somssichok öröksége Somssich Antal az udvarnál szer­zett érdemeiért 1746-ban kap­ta meg a somogysárdi birto­kot ajándékba Mária Teréziától, a kastélyt az 1750-es években kezdték el építeni. A19. század elejére a birtok nagysága meg­haladta a 20 ezer katasztrális holdat, ekkor kezdtek el lovak­kal is foglalkozni, főképpen kele­ti vérű kancákat, kocsilovakat és könnyű hátasokat tenyésztettek, később pedig angol telivéreket és muraközi kancákat keresztez­tek. A kiegyezés után változott a tenyésztési irány, előbb egy lipi­cai, maid egy arab mén fedezett, s a század végére kialakult egy finom szervezetű hátastípusú ál­lománnyá. gyed év alatt. Csak az idén már hatszor kaszáltak a húsz hektá­ron - korábban évi kettőre futot­ta. Nem véletlen, hogy tavaly szep­tember végén a Szent Mihály-na- pi tűzünnepen még nem lehetett körbejárni a nyolchektáros par­kot, csak kisebb ösvényeket tud­tak vágni a gazban.- Óriási volt az érdeklődés, több mint négyszázan eljöttek, a falu­ból elszármazottak is, mindenki kíváncsi volt, hogy néz ki a bázis, hiszen hét évig senki sem jöhetett be - jegyzi meg a polgármester. - Sokan, bizony sírva fakadtak: az emlékek és az állapotok miatt... Utóbbi kapcsán amúgy mi is rosszabbra számítottunk, ám a kastély szerencsésen átvészelte a több mint fél évtizedes nihilt: a belső faburkolat száraz, a fala­kon is csak ott hiányzik a vakolat, ahol a műemlékvédelmisek fel­mérték az eredeti állapotot. A hi­telesített, ezer méteres lóverseny­pályát - ahol a 70-80-as évek ver­senyein 8-10 ezren gyűltek össze - is rendbe lehetne tenni, az első istálló pedig valóban két hét alatt fogadóképes állapotba hozható. A karámok kerítése stabil, a falak szárazak, a tető is ellenáll az idő­járásnak, vagyis - ahogy a felira­tok hirdetik - Velix, Táncoló, Zá­log korábbi boxaiba ismét lovak érkezhetnének. A sárdiak reményei szerint az álom hamarost valósággá is vá­lik, hiszen a falu és a lovak el­választhatatlanok egymástól. Ez már kétszázötven éve meg va­gyon írva... Vas András Fonyód: nyitva egy kis rész a piázsból FONYÓD Kinyitották a hétvégére a fonyódi fövenystrand egy kiseb­bik részét, a nagyobbik fele to­vábbra is munkaterület. Megírtuk, hogy zárva a fo­nyódi fövenystrand és beszá­moltunk a fonyódiak aggodal­máról is, hogy a második káni­kulai hétvégére is így marad-e és ha igen, akkor miért. Miköz­ben a tavaly júliusban egyszer már átadott strandberuházás­sal kapcsolatos kérdéseinkre to­vábbra is várjuk Hídvégi József polgámester válaszait. A város turizmusáért és jó hír­nevéért aggódó helyi vendéglátó­sok arról tájékozatták lapunkat: megnyitották a föveny egy ré­szét és - tették hozzá - ez akkor is megnyugtató, ha a nagyobbik részét továbbra sem használhat­ják a fürdőzők. F. I. MEGYEI KÖRKÉP g Koszorúkat lopott a helyi temetőből GYUGY Egy negyvennyolc éves gyugyi férfi huszonnyolc sír­ról lopttt el gyertyákat, mécse­seket és koszorúkat.A rendőr­ségi információk szerint a fér­fi 2014 októbere és 2015 janu­árja között rendszeresen lopott a sírkertből. A nyomozók S. Já­nost a lakásán elfogták és elő­állították a rendőrkapitánysá­ga. A sírfosztogató szabadlábon védekezhet. Farkasházy legkeserűbb találkozója BALATONSZÁRSZÓ A megszokott­nál kevesebb pártpolitikus fog­lalta el a helyeket a szárszói sá­tor alatt, Gyurcsányt persze most sem lehetett nem kiszúrni, any- nyi kamera fotózza. Ott a Hír té­vé parabolája, néhányak kezé­ben Magyar Nemzet - változnak az idők, állapíthatjuk meg. Sas Jó­zsef, Kolláth György, Havas Hen­rik és mások, minden korábbinál több az ismeretlen arc a tizenne­gyedik Szárszói találkozón ame­lyet hagyományok szerint ezút­tal is Farkasházy Tivadar sarok­telkén rendeztek meg, s amelyet Heller Ágnes filozófus a legszo­morúbb hangulatú találkozónak minősített. Nemhiába, a közpon­ti téma ezúttal a szélsőjobb, a Job­bik erősödése. Egy szakértő szerint nem megy már följebb a népszerűségük, el­érte csúcspontját. Róna Dániel lobbik-kutató (igen, ezek szerint már ilyen is van) pedig friss fel­mérést idéz, miszerint az egyete­mi hallgatók körében 20 száza­lékkal a Jobbik a legnépszerűbb párt, második eléggé lemaradva az LMR - A politikai elitből való kiábrándultság az ő köreikben a legerősebb - teszi hozzá. - Nem feltétlenül szélsőjobbos, rasszis­ta nézetűek, ezek a témák nem is fontosak számukra, nem így az elvándorlás, a munkanélküliség, a cigánykérdés. Heller Ágnes szerint ahol kor­rupció van, ott nem csak a veze­tők korruptak, mindenkit kor­rumpálnak, ezért is „ezer és egy­millió hazafira van most szük­ség, nem karizmatikus vezető­re”. F I.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents