Somogyi Hírlap, 2015. június (26. évfolyam, 126-151. szám)

2015-06-13 / 137. szám

4 MEGYEI KÖRKÉP 2015. JUNIUS 13., SZOMBAT A Rákóczi igazgatójának ítélték Az év együttnevelő pedagógusa díjat Segítségre szorulók marasztalták KAPOSVÁR Azt mondja magáról, valahogy mindig megtalálták azok, akiknek segítségre volt szükségük. Talán éppen azért, mert azt is mondja, soha sem­mi nem vonzotta pályája során annyira, mint amikor segíthe­tett. S alighanem e szerencsés egybeesés eredményezte, hogy Kulcsárné Galetics Ibolya, a ka­posvári Rákóczi Tagiskola igaz­gatója kapta nyolc jelölt közül Az év együttnevelő pedagógu­sa elismerést. Márkus Kata kata.markus@mediaworks.hu- Azt értem, hogy pedagógus, de együttnevelő?- Olyan pedagógusokra gon­doltak a díj kiírói, akik normál iskolában foglalkoznak segítség­re szorulókkal is, akik integrál­tan nevelnek-oktatnak sajátos nevelési igényű gyermekeket. Ahol elfogadó, befogadó a légkör, s a segítségre szoruló, nehezeb­ben tanuló gyerekek megkapják a megfelelő segítséget. A Bár- czi Gusztáv Módszertani Köz­pont jelöltjeként kaptam a díjat, ám ez a tantestület díja is. Egye­dül ugyanis nem mentem vol­na semmire, mert lehet a vezető­nek mindenféle elképzelése, ha nincs mellette, aki segít.- Nyilván az a 41 év is sokat szá­mított, amit eltöltött abban az is­N évjegy Kulcsárné Galetics Ibolya 1952-ben született Diósvisz- lón. Siklóson érettségizett, majd 1974-ben diplomázott a kapos­vári Tanítóképző Főiskolán. Pályakezdőként került alsós tanító néninek all. Rákóczi Fe­renc iskolába, azóta, 41 éve ott dolgozik. Először igazgatóhelyettes, majd 1996 óta igazgató. Férje, három felnőtt gyere­ke, és egy két és féléves uno­kája van. kólában, ahova annak idején kez­dő pedagógusként érkezett. Mi marasztalta négy évtizeden át?- Az életem során legtöbbször nem ésszel, hanem sokkal in­kább szívvel döntöttem. Amikor a Gyakorló iskola megépült, hív­tak, de nem mentem. Maradtam a kollégáimmal együtt. Azok­kal a kollégákkal, akik ugyan­olyan szemlélettel bírnak, mint én. Ebbe az iskolába mindig na­gyon sok szociálisan hátrányos helyzetű gyerek járt. S mindig voltak olyan élettörténetek, ese­mények, sorsok, akiknek a sze­replőitől nem tudtam elszakad­ni. Szóval, mivel az én hozzáál­lásom is olyan, amilyen az isko­la szellemisége, így hozta az élet. Végigkísérte az iskola történetét a gyengék felkarolása, s az in­tegráció is ezért talált meg ben­nünket.- Annak idején hogy kezdődött a munka, amit most elismertek?- Tizenévvel ezelőtt felkeres­ték polgármester urat olyan szü­lők, akiknek a gyermekei vala­miféle fogyatékkal éltek, s Pes­ten, illetve más, messzi iskolák­ba tudtak csak az álla­potuknak megfele­lő fejlesztést kap­ni. Ugyanis azt vették észre, hogy nem fej­lődtek megfe­lelő ütemben a gyerekek, mert visszave­tette őket, hogy távol vannak a családjuktól. S kérték, segítsen megoldást találni a problémájuk­ra, legyen Kaposváron egy olyan iskola, amelyik befogadja, fej­leszti ezeket a gyerekeket. Több iskola is szóba jött, aztán alapos vizsgálat után a Rákóczira esett a választás, éppen a kifejezetten befogadó szemlélet miatt. Jelen pillanatban 320 tanulónk van, közülük négy autista, ami egy komoly, új feladatot jelent a tan­testületnek. Az idei tanévben 16 integrálható enyhe értelmi fo­gyatékos gyereket is oktatunk. Összesen 43 sajátos nevelési igé­nyű és rajtuk kívül még negy­ven beilleszkedési, tanulási, ma­gatartási zavarral küzdő gyere­künk van. Mi neveljük-oktatjuk őket, a Bárczi Gusztáv Módszer­tani Központ pedig szakképezett utazó gyógypedagógusokkal se­gíti a munkánkat.- Az évtizedek alatt több lett a segítségre szoruló gyerek?- Egyre többen vannak. Úgy érezzük, hogy a gyerekek éle­tében nincs állandóság, kiszá­míthatóság, hogy minden törté­nés - munkanélküliség, válás- érezhető a gyerekeken. A csa­ládok szociális helyzete sokszor súlyos, és komoly lelki problé­mákat hurcolnak magukkal a gyerekek. Ezeket a problémákat behozzák az iskolába, mi pedig megpróbálunk érzelmi bizton­ságot, elfogadást, szeretetet ad­ni nekik.- Lelkileg nagyon meggyötri egy-egy eset?- Azért nem gyötör meg, mert nagyon szeretem, amit csiná­lok. S azt gondolom, mindent megadunk nekik, amit tudunk. Meg azért sem gyötör meg, mert nem vagyok egyedül a problémá­val, hasonló gondolkodású csalá­dom, kollégáim vannak.- Az iskolában lehet hagyni a problémákat?- Nem, persze hazaviszi az ember. Sokat dolgozom otthon is, de nem úgy, hogy nyomasz­tana. Ismerik a mondást: „Találj valamit, amit szeretsz csinálni, és akkor soha töb­bé nem kell majd dolgoznod az éle­tedben.” Az ösz- szes gyerek ki­csit az enyém is lesz, amikor ide kerül. Kicsit talán bolond módon sze­retem őket, de ez számomra így ter­mészetes. A gyerekek is befogadók Az igazgatónő szerint a Rá ­kócziban befogadók a gyere­kek. - Alighanem sokat szá mit, hogy látják rajtunk, mi is azok vagyunk - mondta. - így hát spontán segítik társaikat. Annyi azonban bizonyos, hogy nem lehet ilyen szempontból sem túlterhelni egy közösséget, meg kell találni az egészséges arányt az osztályokon belül. A gyerek annyit segít, amennyit jónak lát, erőltetni nem kell és nem is szabad őket. így lesz az tán az integrálás valamennyi- ükre pozitív hatással. Újabb kihívások „Természetes, hogy külön kell foglalkozni a normál képes­ségű és a segítségre szoruló gyerekekkel. Mindig jön új fel­adat is. Sok gyerek jár hozzánk az anyaotthonból, s az ő sor­suk nagyon nehéz. Számunk­ra azért nagy kihívás ez, mert gyakran előfordul, hogy mire valamit sikerül elérni a gyerek­kel, addigra a bántalmazott anya visszatér bántalmazójá- hoz a gyerekkel...” A jövő? Előminősített referenciaisko­la a Rákóczi, s vélhetően ősz­szel meg is kapja a minősítést. A labdarúgás mellett elindul az asztalitenisz és a sakk oktatás az iskolában, de az egyetem ré­széről is érkezett megkeresés ködésre. - Vannak tehát ter­vek, s ez így van rendjén. Mer egy idő után beérik a tisztes­nem csak magamra értem, ha­nem a tantestületre is. Szokták mondani, hogy az mellé pártol a szerencse, aki megdolgozík érte - mondta az igazgatónő. Szirénázó mentő vitte Bécsig, de transzplantáció nélkül még mindig veszélyben az élete Új tüdőre vár a tizenhárom éves lány MAGYAREGRES Tüdőbeültetésre vár egy nagybeteg magyareg­resi kislány. Az életét csak egy bécsi kórházban tudják meg­menteni. A műtét azonban na­gyon veszélyes, mégis ez az egyetlen esély a 13 éves lány­nak a gyógyulásra.- Minden telefonhívásra ösz- szeszorul a gyomrom, mert akármelyik pillanatban jöhet a riasztás. Egy bőröndben ösz- szekészítettük a holmit, ha azonnal menni kell - mondta a gondterhelt édesanya, Somo- gyiné Horváth Viktória. A magyaregresi kislánynál négy hónapos korában derült ki egy génvizsgálaton, hogy cisztás fibrózisa van, mert so­kat köhögött. 13 éves korára már több időt töltött kórház­ban, mint otthon.- Ennyi év alatt már mindent megtanultunk erről a beteg­ségről. A váladék tönkretehe­ti a tüdejét, folyton felülfertő­ződhet a bacilusoktól. Az utol­só életmentő lehetőség a szá­mára a műtét, amelyet egy bé­csi kórházban végeznének el - mondta az édesanya. Jelenleg Somogyi Dominika bal tüdeje 86 százalékon tel­jesít, a jobb csupán 14 száza­lékon. A kislány nem jár isko­lába, magántanuló, hogy a töb­bi gyermektől ne kapjon el egy náthát sem. Nem terhelhető, már egy egyszerű lépcsőzéstől kiful­lad, oxigént kell kapnia, ahogy oxigénmaszkban tud aludni is. Tizenhárom fajta gyógyszert szed. Nagyon várja már a mű­tétet, hogy normális életet él­hessen, játszhasson, végre ba­rátai lehessenek.- Egy szem barátnője van, akivel a mosdósi kórházban ta­lálkoztak, mert az volt a máso­dik otthonunk. Ránk van utal­va, naphosszat kénytelen ott­hon ülni, olvas, a laptop és az internet, ami kitölti a napja­it. Hazudnánk, ha azt monda­Somogyi Dominika jobb tüdeje csu­pán tizennégy százalékon teljesít nánk, hogy nem félünk a mű­téttől, mert nagyon kockázatos - folytatta Somogyi né Horváth Viktória. Az utolsó húsz elvégzett tü- dőátültetésbőí két beteg nem élte túl, tudtuk meg a kis­lány kezelőorvosától a buda­pesti Semmelweis Egyetem Egyes Számú Gyermekklini­kán. Öt-hat órás beavatkozás­ról van szó, a donor tüdejét ki kell venni, betenni a betegbe, és összevarrni. Az új szerveket a szervezetnek bé kell fogad­nia. A kilökődés veszélye azon­ban a gyógyszeres kezelés elle­nére is fennállhat. Évente csak egy-két gyerek jut fel a transz­plantációs listára, köztük van Dominika.- Már első nap riasztottak bennünket, azt mondják ez na­gyon ritka. Szirénázó roham­mentő vitt Bécsig, de a kórház­ban kiderült, hogy mégsem végzik el a beavatkozást, mert kicsi volt a donor tüdeje. Átlag három-hat hónapot kell vár­ni egy megfelelő tüdőre, addig teljes bizonytalanságban va­gyunk - mondta a harmincki­lenc éves édesanya. A műtét és az utána jelentke­ző kiadások a végletekig meg­terhelik a családi kasszát. Az édesanyának mindössze ápo­lási segély és családi pótlék a jövedelme. A férjével külön él­nek, van egy 18 éves fiúk is, aki még tanul. Azt sem tudják, miből tud majd a műtét alatt kint tartóz­kodni az anya, kap-e szállást Bécsben. Hazatérve át kell ala­kítani a lakást, a fürdőszobát. Naponta új ágyneműt kell adni a lábadozó kislánynak, a fogke­féjét hetente kell cserélni, hogy elkerüljék a fertőzésveszélyt. A házban egy gombaölő festést is el kell végezni. Egyelőre erre nem jut a szű­kös családi kasszából, ezért várják segítőkész emberek tá­mogatását. Kovács Gábor CIKKÜNK NYOMÁN Tévedésből lefoglalva: kié az autó? NAGYATÁD Egy bolhási férfi azt ál­lítja: vitatott tulajdonjogú az a sze­mélyautó, amelyet egy nagyatá­di mozgássérülttől tévedésből fog­lalt le a rendőrség, aki emiatt pa­naszt tett, és lapunkhoz fordult se­gítségért, mert súlyos állapota mi­att nem tudott közlekedni a jármű nélkül. - Kezdetben a mozgássé­rült úr lízingelte a kocsit, amely­nek a bank volt a tulajdonosa, az­tán én kaptam meg az üzembentar­tói engedélyt, mert közben ugyan­is egy szerződést kötöttünk a férfi­val, hogy végül én kapom meg az autót, ha fizetem a törlesztő részle­teket, havi több mint 26 ezer forin­tot. Összesen 1 millió 339 ezer fo­rintot fektettem be a járműbe, s áll­tam a tetemes javítási költségeket. Végül a mozgássérült úr nélkülem végtörleszetett a banknál - állítot­ta a bolhási férfi. Elmondása szerint iratokkal tudja bizonyítani igazát. Bírósághoz fordult, hogy eldöntsék, kinek van igaza. K.G.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents