Somogyi Hírlap, 2015. június (26. évfolyam, 126-151. szám)

2015-06-11 / 135. szám

2 MEGYEI KÖRKÉP 2015. JÚNIUS 11., CSÜTÖRTÖK FELÜTÉS Sebesség KÉT KERÉKEN Egy holland vá­roskában 5000 (!) férőhelyes bríngamélygarázst építettek. Bár a kerékpár lassabb jármű mint a személygépkocsi, azért sokkal előttünk járnak... C. A. HÍREK Rendőrségi nap Bolháson A Bolhásért Érdekvé­delmi Egyesület rendőrnapot tartott a közösségi ház udva­rán. A nagyatádi közlekedé­si rendőrök előadását követő­en a gyerekek szülői segítség­gel tesztet töltöttek ki a kerék­páros közlekedés szabályai­nak megismerése céljából. A gyakorlatban is megismer­kedtek a közlekedési jelzőtáb­lákkal, majd kerékpáros aka­dálypályán haladhattak végig. A résztvevőket ajándékkal is meglepték a rendőrök. Gy J. Népektáncán a tagszervezetek ECSENY Népek tánca elnevezés­sel az ecsenyi művelődési ház­ba hívta tagszervezeteit a De- seda-menti nyugdíjas szerve­zetek szövetsége egyesület. A sportnappal egybekötött talál­kozóra tíz településről érkeztek fellépő csoportok: a nyitótáncot kétsomogygeszti fiatal, Kovács Kíra és Kovács Péter mutatták be, akik nagy sikert arattak. A hagyományos sváb táncon kí­vül csárdást is láthatott a kö­zönség, az ebéd után sportol­tak a vendégek, köztük az egyik 87 éves résztvevő is. H. M. Vérüket adták a somogyi tűzoltók KAPOSVÁR A helyi hivatásos tű­zoltókon kívül a böhönyei és a bodrogi önkéntesek vala­mint a megyei katasztrófavé­delmi igazgatóság dolgozói- harmincegyen - jelentkez­tek szerdán véradásra, köz­tük hárman először. A 450 milliliter vér akár három em­ber életét is megmentheti, így a katasztrófavédelem somo­gyi munkatársai több mint 90 vérre, vérkészítményre szoru­ló betegen segíthetnek. H. M. Földrajzból is kitettek magukért-' 0SV.ÁR Ötvös Bettina, a ka­posvári Kodály iskola 8. osztá­lyos tanulója a harmadik helye­zést érte el a TIT Hevesy György országos kémia verseny döntő­jén. Berecz Réka, a szennai Fe­kete László iskola diákja 11. lett a biológia versenyen, a TIT Tele­ki Pál földrajz-földtan versenyen- a hetedikeseknél - Müller Jú­lia (Kodály iskola) 9. helyen vég­zett, a nyolcadik osztályosok kö­zül Hervai András (marcali Nosz- lopy iskola) 20. lett. H. M. A bőszénfai tájközpontban a gazdasági hasznosítását kutatják Csacsisteak félig átsütve ► Folytatás az 1. oldalról BŐSZÉNFA Gyönyörű, mélybordó színű hús, zsír szinte alig, birká­ra, marhára vagy vadra jellemző jellegzetes illat sem lengi körül, a szakember szerint kiváló ste- aknek, pörköltnek, ragunak, de jó kolbászba is. Mégis, amikor a Kaposvári Egyetem Vadgazdál­kodási Tájközpontjának étter­mében az étlapra kerül, a vendé­gek harmada azonnal szörnyül- ködni kezd: - Jézusmária! Sza­már!?- Az ízét valahová a ló és a mar­ha közé tudnám belőni - mondja Nagy János, a tájközpont igazga­tója -, kicsit édeskés, vagyis erő­sebb fűszerezést igényel.- Ha valaminek nincs konk­rét gazdasági haszna, nagyjá­ból halálra van ítélve - jegyzi meg Nagy János, persze a két bő­szénfai csacsi nem emiatt került vágóhídra. Sokkal inkább egy programkísérlet részeseiként: az egyetemen ugyanis feltett szán­dék egy megfelelő génállományú ménes kialakítása, mely turiszti­kai és gasztronómiai célokra is használható. Jelenleg 118 egyed legelészik tavasztól őszig a birto­kon, az állatok nem kapnak ab­rakot, tápot, nem gyógyszerezik őket, még akkor sem, amikor be­áll a hidegebb idő, s istállóba ke­rülnek: csak széna jut nekik. En­nek megfelelően húsuk teljesen adalékmentes, vagyis elsőosztá­lyú alapanyag.- Bizonyított tény, hogy a legel­tetés emeli a telítetlen zsírsavak arányát - magyarázza a tájköz­pont igazgatója -, még a sertés­húson is meglátszik, ha szabad ég alatt, természetes táplálékon élt az állat. Szamárhús a hentes keze alatt. Hozzáértők szerint kiváló steaknek, pörköltnek, ragunak, de jó kolbászba is Szamár törvények - az vonatkozik rá, mint a versenylóra A tájközpont szakemberei komoly képzelni, hogy törvényi változtatá- ezret ér - a haszonállatok közé erőfeszítéseket tesznek a szamár sok nélkül elterjedne a szamártar- sorolt nagyjából félmillió forintos gazdasági hasznosítására, s úgy tás. Jelenleg ugyanis ugyanazok a szarvasmarhánál mindez 1500­vélik. a gasztronómia mellett a tu- jogszabályok vonatkoznak a sza- 2000 forint... Ilyen feltételekkel rizmus lehet az állat egyik mene- márra. mint például a versenyló- pedig gazdaságilag kifejezetten külési pontja. A szarvasfarmon fo- vakra, vagyis egy újszülött csikó le- veszteséges a szamártartás, hob­gatolnak vele, sőt, szamaragolni is papírozása úgy harmincezer forint. biállatként viszont tovább apadhat lehet, ám ennek ellenére nehéz el- miközben a kis csacsi jó. ha húsz- az amúgy is gyér hazai állomány. Ettől persze még sokak számá­ra furcsa lehet az éttermi fogás­ként feltálalt szamár, ám a szak­emberek számára nagy a kihí­vás: bár nem cél a „hússzamár” kitenyésztése, arra mindenkép­pen választ akarnak kapni, mi­lyen a hús-csont aránya az állat­nak. Másrészt pedig a genetikai­lag egységes hazai állomány lét­rehozása, ugyanis a honi fajtával keveredett olasz és francia típu­sok szemmel láthatóan atipikus egyedeket produkáltak.- A buta, mint a szamár egy té­ves sztereotípia - állítja az igazga­tó. - Az viszont igaz, hogy fiatalon kell tanítani őket, mert ha kiala­kul az „egyéniségük”, már igen­csak nehéz. A csökönyösségük­nek is oka van: a ló menekül, ha megijed, a szamár viszont lecöve- kel. Közben a tájközpont feldolgo­zójában szakszerűen bontják szét a két állatot: csak tenyésztés­re alkalmatlan csődör vagy sza­porodásképtelen kanca kerülhet a kampókra. Az értő kezek alatt gyorsan konyhakész állapotba ke­rül a bélszín, majd a karaj és hát­szín, s csak minimális zsírt kell leszedni - utóbbi állítólag a cuk­rászok nagy becsben tartott alap­anyaga. A közhit szerint a szamár­hús pedig a Pick-szalámié, noha annyi csacsi vélhetően egész Eu­rópában nincs, amennyire tény­leg szükség lenne, ha az urban le- gendnek lenne alapja.- A félreértés alapja, hogy az Al­földön a többször ellett anyadisz­nót szamárnak nevezték - cáfol­ja a több évtizedes pletykát Nagy János a Pick-szalámi pedig ko­ca-, illetve heréit kandisznó-hús- ból készül... Vas András A személyszállítók is megérdemelnék a gondtalan pihenést A buszosoknak is járna a luxus Csak a feszültség nagy, a bérek azonban alacsonyak PRO ES KONTRA SOMOGY A kamionosok színvo­nalas vállalati üdülőben pihen­hetnek majd Balatonvilágoson, melyről a somogyi buszsofőrök csak álmodozhatnak. A napi 10- 12 órát robotoló alkalmazottak többségének álom a gondtalan nyaralás.- Remek gondolat, hogy a szinte állandóan úton lévő ka­mionosok a Balaton partján üdülhetnek, de kinek fontos az autóbuszvezetők pihenése? - je­lezte lapunk egyik olvasója an­nak, kapcsán, hogy Orbán Vik­tor miniszterelnök és a nemzet- gazdasági miniszter is ott volt Balatonvilágoson a Waberer’s cég vállalati üdülőjének meg­nyitóján, mely egyben a korsze­rűsítés kezdetét is jelentette. Megírtuk: két év alatt újítják föl a száz szobás ingatlant, másfél milliárd forintot költenek a be­ruházásra és évente ezer mun­kavállaló üdülhet a családjával.- Érdekesség és egyben a sors fintora is, hogy a kamionos cég dolgozói az egykori Volán üdü­lőben pihenhetik ki fáradal­mukat - mondta Dobi István, a Szolidaritás Autóbusz-közle­kedési Szakszervezet elnöke. - A ,70-es években épült a monu­mentális épület. Akkoriban 24 tagvállalat működött az ország­ban, ám a privatizáció után a volánosok azzal szembesültek: a szálló is átcsusszant magán- tulajdonba. TALLIÁN ATTILA, a segesdi Ferro- kov Kft. igazgatója: - megérdem­lik az autóbuszsofőrök is, hogy megfelelő színvonalú szállóban pihenjenek. Cégünknek nincs saját üdülője, korábban szokás volt, hogy a Balaton parton kibé­reltünk néhány házat, s aki el­szeretett volna menni, nyaralha­tott. Ez jutalomként működött, évente 15-20 ember vehetett igénybe. Sőt, egy időben Horvát­országban is hasonló feltételek mellett pihenhettek a dolgozók egy része, aztán közbe jött a vál­ság, s nincs már erre lehetőség. Örülnék, ha a cégünknek lenne annyi pénze, hogy üdülővásár­lásra vállalkozhatnánk. CZEFERNER JÓZSEF, a nagyba­jomi agrár zrt. elnöke: - Szerin­tem nem csak a buszsofőrök, ha­nem mindenki más megérdem­li a gondtalan nyaralást. Ehhez semmi különleges dologra nincs szükség, csak egy valamire: nor­málisan fizessék meg a dolgozó­kat. S akinek van elegendő pén­ze, majd eldönti, hogy hol, ki­vel és milyen körülmények kö­zött szeretne kikapcsolódni. Sok egykori mezőgazdasági dolgozó emlékezhet még a ,70-es,,80-as évekre, amikor szerte az ország­ban szövetkezeti üdülőket tar­tottak fenn a cégek. A nagyba­jomiak Harkányban szoktak an­nak idején pihenni. Dobi István szerint jó volna, ha valamennyi hazai autóbu­szos cégnek lehetősége nyílna arra, hogy magas színvonalú, pazar körülményeket teremtse­nek az alkalmazottaknak. Széki Évától, a Dél-dunántú­li Közlekedési Központ Zrt. szó­vivőjétől tudjuk: a társaság há­rom üdülővel rendelkezik. Fo- nyódligeten 22 dolgozóy, Har­kányban két apartmanban ki­lenc dolgozó, míg Balatonszár­szón 12 ember tud egy időben pihenni. A három üdülőben ösz- szesen 43 személyt lehet elhe­lyezni.- A közlekedésben jellemző­en alacsonyak a fizetések, a so­mogyi alkalmazottak zöme nem engedhet meg magának egy he­tes szállodai pihenést a család­dal - emelte ki Dobi István. - Ezen a téren is kizárólag a bér­emelés indíthat el kedvező vál­tozást. Jelenleg - munkakörtől füg­gően - nagyjából havi nettó 90- 140 ezer forintot keresnek a dol­gozók. Ha tisztán 250 ezer forin­tot kapnának kézhez az alkal­mazottak, akkor persze nem fáj­na a fejük a magas megélhetési költségek vagy éppen egy nyara­lás kifizetése miatt. Ennyi pénz­ből sem utazgatnának töme­gesen Honoluluba, de legalább nem kellene kétségbe esniük, ha szóba kerül a közös nyári csalá­di pihenés. Harsányi Miklós Kozma-díjat kapott Magyar Márta SOMOGY Száznegyvennégy év­vel ezelőtt, 1871. június 10-én fogadták el a Királyi Ügyész­ségről szóló törvényt, ezen a na­pon tartják 1991 óta az Ügyész­ség Napját. Az ünnep alkalmából a me­gyei főügyészség képviselői Koz­ma Sándor első királyi főügyész szülőhelyén, Kőröshegyen, va­lamint hajdani lakóhelyén, Ka­posváron és Marcaliban helyez­tek el koszorúkat. A Legfőbb Ügyészség megemlékezésén el­ismeréseket adtak át. Magyar Márta címzetes fel- lebbviteli főügyészségi ügyész, főügyészségi csoportveze­tő ügyész Kozma Sándor-dí- jat vehetett át, Vámos Tamás főügyészségi csoportvezető ügyész és Nagy László Zoltán szakmai tanácsadó, főügyész­ségi tisztviselő pedig Magyar István-díjat kapott. A Somogy Megyei Főügyész­ségen eredményes munkájáért Csapó Gábor nyomozó ügyész­ségi ügyész, Horváthné Lempel Judit nagyatádi járási ügyész­ségi tisztviselő, Kurucz Csaba Gyula főügyészségi tisztviselő, Monók Andrea kaposvári járá­si ügyészségi ügyész, Mózsiné Táskái Edit főügyészségi tiszt­viselő, Péterfi Katalin fonyódi járási ügyészségi tisztviselő és Vilhelm Ágnes kaposvári járá­si ügyészségi írnok oklevélben részesült. A. V.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents