Somogyi Hírlap, 2015. május (26. évfolyam, 102-125. szám)

2015-05-30 / 125. szám

^ MEGYEI KÖRKÉP 2015. MÁJUS 30., SZOMBAT Koncertfolyam, utcatárlat, korabeli öltözetben flangáló hölgykoszorú Festők és bohémek otthona Bizonyára a hosszú esős perió­dus után következő első nyári- asan meleg nap is tette, hogy pénteken délután megtelt a sétálóutca. A fesztivál máso­dik napja gyönyörű időben telt, s sok érdeklődőt csábított. Márkus Kata kata.markus@mediaworks.hu KAPOSVÁR Nem csak a fél három­tól tartó koncertfolyam csalogat­ta az érdeklődőket, de az utcatár­lat, és a festői alkotás folyamata is vonzotta tekinteteket, ahogy a ko­rabeli öltözetben flangáló hölgy­koszorú, vagy a mozdulatlanság­ra kárhoztatott sakkozó pár a mú­zeum előtt. Túl Róma villán, Ka­posvár felett címmel zenés, verses korszakidézésre várták a látogató­kat, a régi Vaszary Képtárban pe­dig a negyedszázados művészeti nevelésből villantottak fői pillana­tokat a Zichy iparművészeti szak­képző 25 éves jubileumi kiállításá­nak segítségével. A Takáts Gyula Megyei és Vá­rosi Könyvtár kamaratermében pedig a Kárpát-medencei írókról, költőkről készült karikatúrákból nyílt kiállítás szintén pénteken. A Magyar Újságírók Szövetsége ka­rikatúra művészeti szakosztály tagjait felkérték, hogy karikatu- risztikusan vagy humoros szituá­ciókban ábrázoljanak Kárpát-me­dencei írókat, költőket. Csaknem ötven grafikus, festő adta be a munkáját, s az anyag vándorki­állítás keretében a Rippl-Rónai Fesztivál alkalmából került Ka­posvárra. A fesztivál második napja is tartogatott meglepetéseket Öt határon túli országból is érkez­tek alkotások a Kapós ART Kép­ző-, és Iparművészeti Egyesület 9. GROTESZK Nemzetközi Képző- és Iparművészeti pályázatára. A be­érkezett 400 pályamunkából vá­lasztották ki azt a kettőszázat, amelyeket a Rippl-Rónai Fesztivál keretében rendezett tárlaton lát­hat a Vaszary Képtárban a nagy­érdemű.- A kiállítás anyagához tartozik jó néhány irodalmi mű is, ám az esemény karakterét a képzőmű­vészeti alkotások határozták meg- mondta megnyitójában P. Sza­bó Ernő művészettörténész. - Már ha beszélhetünk egyáltalán pontosan körülhatárolható karak­terről egy olyan tárlaton, aminek több, mint száz résztvevője van, s a kiállított mintegy 200 mű a leg­különbözőbb technikák alkalma­zásával, anyagok felhasználásá­val készült; akril-, és olajfestmé­nyek, kollázsok, ceruza-, tus-, és krétarajzok, linómetszetek, fo­tók, digitális printek, szobrok, ins­tallációk. Mégsem valamiféle al­kalmatlanságról, használhatat­lanságról van szó, hiszen sem a különböző anyagok, sem a kü­lönböző technikák nem csökken­tik, hanem éppenséggel erősítik egymás hatását. Ha sokféle nyel­ven dicsérhetjük az Urat, ki mer­né kétségbe vonni, hogy a humor­ban, az iróniában, a groteszk áb­rázolásban megfogalmazott kri­tika is sokféle hangon szólalhat meg. Márkus Kata Groteszk: a kritika sokféle hangja Kaposváron Négyszáz pályamunka közül kellett választani A hazaiak mellett öt ország művészei fogadták el a meghívást Ambrus Attila, az egykori viszkis rabló fazekasként keresi a kenyérrevalót Vélhetően a Rippl-Ró­nai Fesztivál legismertebb áru­sa, s ha valaki nem ismerné fel, elég csak elolvasni a ke­rámia viszkisflaska feliratát: Ambrus Attila whiskey robber. Vagyis viszkis rabló. Vas András ________._ andr as.vas@mediaworks.hu- Megy a bolt?- Régen jobban ment az üz­let, zsákszám hordtam haza a pénzt - neveti el magát az or­szág elmúlt két évtizedének leghíresebb bűnözője, a jégko- rongozóból lett bankrabló, aki szabadulása óta fazekasságból él, s különféle fesztiválokon árulja termékeit. - Persze azért most sem panaszkodhatok.- Hiába, a hosszú évek marke­tingje...- Sokan tényleg csak azért vásárolnak tőlem, mert felis­mernek. Életem legboldogabb pillanata volt, amikor vala­ki vett egy készletet nászaján­dékba egy ismerősének, s mi­után átadta, a szignó alapján tudta meg tőlük, kitől is vásá­rolt. Aztán visszajött, hogy ma­gának is vegyen valamit, aho­gyan ő mondta: a művész úrtól. És nem azért, mert egy idióta bankrabló voltam...- Ez most irónia?- Magamról mondhatom. Mástól kevésbé hangzik jól, már csak azért is, mert a szak­mámban azért elértem valamit.- Még jó, hogy nem hivatásnak nevezte a bankrablást...- Akár az is lehetne, hiszen félig még bankot sem érdemes rabolni. De ez már a múlt.- És mikor kezdődött a jövő?- Úgy 2005 körül. Amikor belenyugodtam, hogy nem tu­dok megszökni a börtönből, s rájöttem, kell egy szakma és egy diploma.- Addig tervezgette? Mármint a szökést.- Hogyne! Hiszen anno a Gyorskocsi utcából is sike­rült meglépnem, amit keve­sen mondhattak el magukról. Csakhogy Sátoraljaújhelyen or- welli világba kerültem: vamze- rek, egész napos megfigyelés, heti jelentések. Külső segítsé­gem pedig nem volt.- Kommunikációból diplomá­zott, amit még megértek, hiszen ilyen múlttal akár érvényesülni is lehetne a médiában. Oe hon­nan jött a fazekasság?- Két napig dolgoztam sír­ásóként, így volt közöm az anyaghoz... Komolyra fordít­va: kezdtem megőrülni abban az üvegkalitkában, ahová zár­tak. Tisztára úgy éltem, mint Hannibál Lecter A bárányok hallgatnakban... És akkor jött egy lehetőség, három éves okj-s tanfolyam. Ingert hozott és si­kerélményt. ha akkor szőnyeg­készítő tanfolyam indul, most elképzelhető, hogy perzsákat árulok...- Az alapokra tanították vagy konkrét technikára, stílusra?- Arrafelé a habán a jellem­ző, de rengeteg könyvet elol­vastam mellé. Egyúttal rájöt­tem, ha művészkedni akarok, éhen halok. így aztán legyár­tottam sok mindent, elkezdtem árulni, s megfigyeltem, mi fogy a legjobban. Rablóból lesz a legobb fazekas- Konklúzió?- A díszkerámia nem megy, kizárólag csak a funkcionális tárgyak.- Hamar befutott.- Azt mondják, akkor lesz valaki igazi fazekas, ha meg­eszik tíz kiló agyagot, s har­minc évet lehúz a korong mel­lett. Ezek alapján még zöldfü­lű vagyok.- A szakma befogadta?- Piszkosul utálnak! Legin­kább az ismertségem miatt, ami valljuk be, tényleg előny. Nem is szeretnek mellettem árulni, aki teheti, máshová ké­ri a helyét. A kevésbé cizellál­tak pedig beszólnak, ha meg­érkezem: mindenki tegye el a pénztárcáját!- Hiába, a múlt köde... Ambrus Attila 1967-be született az erdélyi Csíkszentléleken. 1988-ban szökött át Magyar- országra, s 1999-ig több jégko­rongklubban, leghosszabb ideig az Újpestben játszott kapusként. 1993-tól hat éven át egyedül és három különböző társával ösz- szesen 27 pénzintézetet rabolt ki, s valamivel több mint 142 millió forintot zsákmányolt. 1999 januárjában elfogták, ám • megszökött a Gyorskocsi utcai börtönből, s csak ősszel került újra rendőrkézre. 2002-ben 17 év börtönt kapott. 2009-ben kommunikációból diplomázott a Dunaújvárosi Fő­iskolán. 2012-ben feltételesen szaba­dult a börtönből.- Az nem zavar, ha felismer­nek, csak, ha bazári majom­nak néznek és távolról beszólo- gatnak. De szerencsére sokkal több a pozitív reakció, az embe­rek kilencven százaléka szim­patizál velem.- Mint a bankrablós korszaká­ban...- Ez társadalmi probléma, nem az én bűnöm. A rendőrség csinált belőlem hőst, meg az­tán a bankokat is éppen eléggé utálták-utálják az emberek, hi­szen sok esetben nagyobb tró- gerek, mint én. Talán ezért is hívnak meg sokan egy viszki- re?- Elfogadja?- Ezzel a becenévvel tejet csak nem ihatok... Így marad a bourbon... Testvérvárosok: 45 éves a kapcsolat Megerősítették a Kaposvár és re pedig emlékeztetett, Kaposvár Glindc közötti 25 éves testvér- és Glínde barátsága nem 25 év­városi szerződőst pénteken dél- vei, hanem 45 évvel ezelőtt kez- elött a kaposvári városházán. Szi- dődött, amikor a Somogy Tánc- ta Károly polgármester az únne- együttes fellépett egy hozzájuk pélyes aláíráson hangsúlyozta: közeli faluban. Kaposvár német­az aláírás megerősítésével vállal országi testvérvárosának delegá- ják. hogy a jövőben is hozzáse- dója a Rippl-Rónai Fesztiválra ér gitik a kaposvári és glindei pol- kezelt, és könyvadományt is ho- gárokat a találkozásokhoz. Ra- zott a Takáts Gyula Megyei és Vá- inhard Zug, Glinde polgarmeste- rosi Könyvtárnak. Márkus Kata KAPOSVÁR. Egykori használati tárgyakat felhasználva készít szobrokat a várdai Tóth György, melyekről azt mondja: ezekben a tárgyakban benne van szülé­ink, nagyszüleink élete, őseink rengeteg munkája. Alkotásaiból a Rippl-Rónai Fesztivál keretében nyílt önálló kiállítás Erdőlakók és a többiek - művészet ki­csit másképfp) címmel a Fő utca 8. szám alatt. - Az enyészettől menti meg a régi használati eszközöket és kompozícióba rendi őket Gyuri - mondta Csikós Nagy Márton szobrászművész. - S egy az eredeti funkciójuktól teljesen eltérő kultúrvilágba helyezi a tárgyakat. így lett az egykori kukoricakopozóból Nyol­cadik utas a halál, vasvillából Gombóc Artúr lába, vagy egy rossz fazékból és dróthálódarabból néhány gyönggyel a Gyöngyhajú lány.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents