Somogyi Hírlap, 2015. május (26. évfolyam, 102-125. szám)

2015-05-28 / 123. szám

2015. MÁJUS 28., CSÜTÖRTÖK MEGYEI KÖRKÉP 11 KISKUNFÉLEGYHÁZA Tűbe lehetett fűzni a kifent magyar bajuszt a hét végén, ahol bajuszkirályt vá­lasztottak. A bajuszmustrára hat­van hazai és külföldi bajuszos, szakállas férfi nevezett. Gulyás László szőrprog- ram-szervező szerint nem csak szőr a magyar bajusz. A magyar ember évszázadok óta bajuszos. Hermán Ottó néprajzkutató a ba­jusz történetét felvázolva említet­te, hogy a magyarság a bajuszá­ból éppen olyan kultuszt csinált, mint a török a szakállábái, és szá­zadunk fordulóján különféle fog­lalkozási körökre és hazai nem­zetiségekre is utaló 26 bajuszfor­mát sikerült megkülönböztetnie. Az elmúlt évtizedekben azonban elfelejtették, hogy a magyar fér­fihoz hozzá tartozik a bajusz. Ha egy magyar férfi bajuszos lesz if­jú korában, azt elkíséri öreg ko­ráig. Sőt, a bajusz a korral együtt növekszik. A fesztivál főszerve­zője úgy látja, a csók bajusz nél­kül puszta csámcsogás. A bajusz a férfiasság egyik ki fejezőjeként karaktert, jellemet ad az arcnak. Akinek fontos pödrendője volt, a versenyen volt a helye Szentpétery István lett a király Hofi Géza egy kék étkészletet tervezett az utasellátónak A büfékocsik eltűnt világa PÉCS Az igazi gyűjtőszenvedély a legtöbb esetben alapos tu­dással is párosul, és ez érezhe­tő az utasellátós relikviák sze­relmesével, Nehéz Györggyel beszélgetve is. Vándorkiállítá­sa június 3-ig tekinthető meg Pécsen a Vasutas Művelődé­si Házban. Gűth Ervin ervin.guth@partner.mediaworks.hu- Vonattal érkezett Budapestről a pécsi megnyitóra?- Természetesen. Vasutasként ingyen utazom, nincs jogosít­ványom, nincs is tervben, hogy megszerzem, és őszintén meg­vallva, buszozni sem szeretek nagyon.- Nem minden vasutas gyűjt ilyen relikviákat. Honnan indult a szen­vedélye?- Az utasellátó 2008-ban volt 60 éves, és a vendéglátóipari múzeum felkérésére egykori kollégák saját tárgyaikat adták kölcsön, s rekordidő alatt gyűlt össze egy ideiglenes tárlatra va­ló anyag. Megtetszett az ötlet, és saját, állandó gyűjteményen kezdtem el dolgozni, amit ván­dorkiállításként be lehet mutat­ni, és ez azóta bővül folyamato­san. A kezdetektől azt gondol­tam, hogy hozzám bármennyi tárgy jöhet, de tőlem el nem me­hetnek.- Nehéz új tárgyakat, emléke­ket beszerezni?- Egyre inkább. Vásárokat, ré­giségpiacokat kell járni, aukciós weboldalakat kell figyelni, de a már bezárt utasellátós büfékbe is sikerült bejutnom, ezekben is találtunk érdekes darabokat. Van, amit ingyen odaadnak, de a legtöbb tárgyhoz pénzért lehet hozzájutni. Értékbecslést tavaly nyáron végeztetett a közlekedé­si múzeum, és ez alapján mond­hatom, hogy a most Pécsen lát­ható tárgyak összértéke nagyjá­ból kétmillió forint. De ez nem a teljes anyag.- Mik a kedvenc darabok?- Vannak kelet-német, holló­házi, herendi és Zsolnay étkész­leteim is, ezek a legértékeseb­bek, de az Alföldi porcelángyár által gyártott széria az egyik kedvencem. Szimpatikus a szín­világa, nagyon praktikus, egy­szerű kialakítása van, szépen il­lenek egymásba a darabok, és a mozgó vonaton sem koccannak egymáshoz.- Mi számít különlegességnek?- Rengeteg érdekesség van, de például a kék étkészlet di- zájnja Hofi Gézának köszönhető. A színvilágot, a mintázatot a hí­res humorista tervezte meg. De van egy olyan sorozat is, amin a minták gróf Apponyi nevéhez köthetők.- Ezek szerint az utasellátás tör­ténetébe is alaposan beleásta magát?- A gyűjtemény kapcsán meg­írtam az egésznek az igen rész­Ilyen még a múzeumoknak sincs Nehéz György (32) Budapes- ben bezárt közlekedési múze- ten él, és a MÁV Start Zrt. mun- umnak nincs ebben a témában katársa, a bevétel-ellenőrzé- ilyen alapos gyűjteménye. De si osztályon dolgozik. Az elmúlt nemcsak az utasellátás, hanem hat-hét évben mindent össze- a magyar vasutak teljes törté- gyűjtött, aminek bármi köze le- nete is érdekli. A jegykiadás hét az utasellátáshoz, és köz- múltjával, fejlődésével is csak ben igazi kutató, szakértő lett ő foglalkozik Magyarországon, belőle. Sem a vendéglátó-ipa- Gyűjteményének legrégibb da- ri múzeumnak, sem a nemrégi- rabja 1846-os.-1 letes történelmét is. Fénykorá­ban hajón, buszon, repülőkön is jelen volt az utasellátó. Áb­rák, fotók, gyakorlatilag minden a rendelkezésemre áll. Ha fel­kérést kapnék, akkor holnapra össze tudnék állítani ebből egy könyvet. Ennek a kivonata a ki­állításokon is olvasható. Bírták az iramot a méhek TOLNA MEGYE Ezekben a napokban mérlegelik a méhészek, milyen si­keresen dolgoztak a méheik akác­virágzás idején. Az átlag kaptáron­ként 13- 20 kiló akácméz, ami kö­zepesnek mondható. Az elszán- tabbak ezt a mennyiséget növel­ni tudják, de ehhez vállalni kell a vándorlást. A Tolna megyei akáco­sok mézelnek először, majd az or­szág északi felébe, Nógrádba, de van, aki a Bakonyba költözik a kö­vetkező napokban. Ha kiváló az időjárás, és sikerült jó helyet talál­ni, akkor már csak szerencse kell a sikerhez. Idén az összegyűlt méz mennyisége közepes, de a minősé­ge kiváló. A tavalyi gyenge év után kiürültek a tartalékok. Rudolf József szekszárdi mé­hésznek tegnap még a Sötétvöl­gyi erdőben pörgette a mézet, itt gyűjtöttek ugyanis a szorgos kis rovarok. Mint mondta, a négy na­pos eső nem rontott a helyzeten, hiszen addigra a gyűjtés befejező­dött. A csapadékos idő pont jól jött, a méhek nem tudtak kirepülni, és közben párologtatták a vizet a kap- tárakban lévő mézből. így a minő­ség valóban kiváló lett. Azt is hoz­zátette, nem vándorol idén, mert az északi területeken zsúfoltság van, és az akác is leáldozóban van. Nem vállalja a vándorlást Nagyemyei Attila, a megyei méhész egyesü­let elnöke sem. Mint mondta, sok esőt kaptak az északi akácosok is, így bizonytalan az eredmény, ezért nem érdemes bevállalni a költözés­sel járó magas költségeket. Az akác után jön a hárs, Ru­dolf József szerint egyelőre sok a virágbimbó, reméli, hogy a 4-5 évente mézelő hárs idén hozza a formáját. A napraforgóban is bíz­nak a méhészek. Bár nem mind­egy, milyen fajtát vet a gazdálko­dó, mert van olyan, amely nem mézel, hiába szép a virága. Tajti Zoltán szintén köze­pesnek értékelte az idei akác­méz-szezont. Mint mondta, az időjárás nem kedvezett, ha nem esett, akkor a szél fújt, de a mé- heken nem múlt, azok bírták az iramot. Tajti Zoltán elmondta, tavaly egy permetezés miatt sok méhe elpusztult, peres ügy lett belőle, melynek még nincs vége. Emiatt az akácméz gyűjtése ná­luk gyengére sikerült. Gyógyszer is A mézet a méhek a virágok nek­tárjából gyűjtik. A nektár gyor­san romló, híg cukoroldat, me­lyet a méhek felszívnak, és a szájukban lévő garatmirigy vála­dékát keverik hozzá, így alakít­ják át mézzé. Több mint 300 fé­lét készítenek. íze, hatása attól függ, hogy a bázisul szolgáló vi­rágok milyen nektárral rendel­keznek. A méz sokoldalú táplá­lék. Az emberi szervezet számá­ra szükséges 24 ásványi anyag­ból 22 van jelen benne, emellett gazdag vitaminokban (Bl, B2, B5, B6, C, M, P), amiket a tárolás során sem veszít el. A méz felve­szi a küzdelmet a baktériumok­kal, támogatja az emésztést, a májat és a vízkiválasztást. A ha­zai mézfogyasztás fejenként csu­pán 60 dekagramm évente, míg Nyugat-Európában 6 kilogramm. Már az ókori Egyiptomban is se­beket kezeltek vele, melyek így nem fertőződtek el. Csökkenti a depressziót (különösen a hárs- méz, mely elismert idegcsillapí­tó és fertőtlenítő hatású). Gyo­morfekély, nyombélfekély, gyul­ladásos megbetegedések ese­tén is kiváló.

Next

/
Thumbnails
Contents