Somogyi Hírlap, 2015. május (26. évfolyam, 102-125. szám)
2015-05-17 / Vasárnapi Somogyi Hírlap, 18. szám
2015. MÁJUS 17.. VASÁRNAP SZTORI 5 A száguldó mentős a csöndet szereti kék fény Életbevágó, hogy autósként kommunikáljunk a vezetővel, amikor meghalljuk a sziréna hangját Csordás Tibor (képünkön) hangsúlyozza: ő került a rivaldafénybe, de minden kollégája ugyanígy dolgozik Akár szabályt is szeghetünk a mentőt hallva „A KRESZ előírja, hogy a megkülönböztetőjelzéseit használó gépjárműnek, akár a közlekedési szabályok áthágásával is, de elsőbbséget kell adni - magyarázza lapunk kérdésére Szántó István elméleti és gyakorlati szakoktató, vizsgabiztos. - Ilyen esetekben, ha szükséges, a záróvonal átléphető, de a piros lámpán is át lehet haladni kis mértékben, hogy az elsőbbséget megadjuk. A vezetés mindig fejben kezdődik, ezért az első dolog, hogy megnézzük, honnan halljuk a sziréna hangját. A legrosszabb, ha megijedünk vagy bizonytalankodunk. Végig kell gyorsan gondolni, hogy mi a teendő, le- húzódás, gyorsítás, piros lámpán kismértékű áthaladás, és ezt jelezni is kell. Ha sűrű a forgalom vagy dugó van, eleve kétfelé kell húzódni, hogy a két sáv között el tudjon menni a megkülönböztető jelzéseit használógépjármű. Kis forgalomnál pedig mindenkinek a jobb szélső sávba kell lehúzódnia.” Ha szól a sziréna, gyorsan, okosan kell szabad utat adnia az autósoknak Csordás Tibor napok alatt lett az internet sztármentőse. Bekamerázott mentőautójával Budapesten száguld, de minden alkalmat megragad, hogy hangoztassa, az országban minden kollégája hozzá hasonlóan siet a betegekhez. Csejk Miklós „Az autósok egyre jobban figyelnek a mentőkre, viszont fontos lenne, hogy kommunikáljanak is velük - mondja Csordás Tibor. - Ha minél előbb kirakják az irányjelzőt abba az irányba, amerre le akarnak húzódni, a mentős tudja, hogy észrevették.” Az extrém szituációk firtatásakor Tibor sóhajt, érzékeltetve, hogy van még mit tanul- ; nunk. „Néha előfordul, hogy í beáll az autós a mentő mögé, j és úgy közlekedik. Sokszor a ! sérült vagy a beteg rokonai esetében is előfordul ilyesmi, ezért ma már külön kiemeljük, hogy ne kövessék a mentőautót. Elég egy nem várt kormánymozdulat, egy hirtelen fékezés, és hátulról belénk jöhetnek. A másik rossz magatartás, ha valaki megpróbál előttünk gyorsan menni. Ez az első piros lámpáig működik, ahol viszont csak a mentő mehet tovább. A harmadik veszélyes reakció, ha a vezető belefékez, amikor meghallja a mentő hangját. Ez ráfutásos balesetet okozhat.” Mindannyian tisztában vagyunk vele, mégis megrázó, ha a mentős beszél arról, mennyi múlhat néhány percen. „Emberélet múlhat a forgalomban elvesztegetett perceken. Például, amikor újraélesztésre van szükség, artériás vérzések vagy nagy vérveszteséggel járó sérülések esetén.” Csordás Tibor magánemberként nem vezet gyorsan. A tempós haladást taxizás közben tanulta meg, de tíz éve új munkahely után kellett néznie, mert a taxizásból nem élt meg. „Először a BKV-hoz akartam menni, de a mentőszolgálatot is megkerestem. Érdekelt, mi történik a beteggel, amikor becsukódik a mentő ajtaja. Ma már tudom.” Amikor az interneten több százezres nézettséget produkáló videó felvételéről faggatjuk, egy pillanatra elhallgat. ,,Az összes bajtársam ugyanezt a munkát végzik, és ugyanígy, csak én voltam bekamerázva. A videók konkrét célja egyébként az volt, hogy az autósok tanuljanak mások hibáiból.” Nem az a jó sofőr, aki tudja nyomni a gázt, hanem, aki előre gondolkodik - véli Csordás. „Már abból tudom, hogy mire készül az előttem lévő autós, hogy a fejét merre fordítja, a teste merre mozdul. Az átlag vezető egy-két autóval gondolkodik előre, azokat figyeli, illetve d mellette lévőket. Hátrafelé is maximum egy autót néz. A mentős 200-300 méterre előre figyeli, hogyan reagál az autós, kiteszi-e az irányjelzőt, mozdul-e, vagy keresnie kell egy másik sávot.” A képességeit illetően tud további meglepetést is okozni Csordás Tibor. „Kevesen tudják, hogy a gépkocsivezető is ugyanúgy része az egységnek, mint a mentőápoló, a mentőtiszt vagy a mentőorvos. A gépkocsi- vezetőnek részt kell vennie a betegellátásban. Mentőápolói szakképesítést kell szereznünk. Tudnunk kell mellkast pumpálni, ballonozni, tudni kell, hogy mi hol van, melyik berendezést hogyan kell használni. Néha sebet kötözünk, néha felszívjuk a gyógyszert a fecskendőbe.” Az internet sztármentőse a beszélgetés alatt a vüágért se mondaná, hogy szép, de fárasztó hivatás az övé. Annyit jegyez meg szerényen, hogy „néha sok a sziréna hangja”, ezért örül, ha műszak után csönd van körülötte. Nehezebb lesz az Angliában dolgozó magyarok élete? külföldi munka Nem mindenkinek éri meg elhagyni Magyarországot, a nagy cégek kizsákmányolják a dolgozókat A brit Konzervatív Párt választási győzelmével a külföldi munkavállalók életében korlátozások várhatók. A bevándorlók számát maximalizálhatják, a nekik járó bizonyos segélyeket, szociális juttatásokat pedig megszüntethetik vagy megnyirbálhatják. Ez több százezer kint élő, dolgozó honfitársunkat érintheti. A 33 éves Ferenc itthon szerviztechnikusként dolgozott a honvédségnél. Három éve él barátnőjével Londonban. Mosogatóként kezdte, segédszakácsként folytatta, még lamie Olivér éttermében is dolgozott, a Shard névre hallgató gyönyörű palotában, ahol azonban minimálbérért a bőrt is lehúzták róla. Szerinte odakint minél nagyobb és minél „multibb” egy munkáltató, annál jobban kizsákmányolja az embert. Jelenleg raktáros-árubeszerző egy étteremben, ebben a pozícióban 1200-1600 fontot (500-650 ezer forintot) keres havonta. Viszont a megélhetési költségek nagyon magasak, hiszen Európa legdrágább városáról van szó. Londonban egy egyágyas szoba ára 400 font, egy duplaágyasé 650. Egy stúdiólakás bérleti díja 900 fontnál kezdődik, egy nappalival is rendelkező lakás pedig már 1200 fontot kóstál. Ha tehát Feriék egy rendes lakásban akarnak élni, egyikük fizetése már rá is ment a kinttartózkodásra. „Szerintem az itt élő magyarok közül senki nem aggódik a szociális juttatások megvonása miatt, A vendéglátóipar szippantja fel a legtöbb külföldi munkavállalót Európában és Angliában Sík ENDRE szociológus, migrá- ciókutató, a Tárki munkatársa lapunknak elmondta, nem tudni, a választási ígéretek megszorításai valóban megjelennek-e a brit törvényhozásban. Tény, hogy a politikai diskurzusban létezik most egyfajta bevándor- lóellenesség Nagy-Britanniában, de ez egyrészt illeszkedik az ezzel kapcsolatos európai aggodalmakhoz, másrészt sem szociális, sem gazdasági indokok nem támasztják alá. Időről id& re a briteknél előkerül a bevándorlásszabályozás, de ez normális, ráadásul megfelelően kezelik. Például 2007-ben a bolgárok és románok csatlakozásakor előttük nem nyitották meg a munkaerőpiacukat úgy, minta 2004-ben csatlakozó országok, köztük Magyarország előtt. A szociológus szerint az sem kizárt, hogy telítődtek azok a szegmensek (vendéglátóipar, logisztika, szakképzetlen munkák), ahol szívesen látták a magyarokat, illetve az egyéb kelet-közép- európai munkaerőt. hiszen dolgozunk és nem segélyből élünk - mondja Ferenc. - Mi eddig sem igényeltünk segélyt, az első évben, 2012-ben kértük a tax credit nevű támogatást, ami adókedvezményt jelent. Mindenki igénybe veszi, aki elkezdi pályafutását Londonban. A segélyhez viszont a pár tagjai közül legalább az egyiknek munkanélkülinek kell lennie.” Furcsa módon Ferenc bevándorlóként egyetért a tervezett korlátozásokkal, hiszen - mint mondja - érezhetően túltelített a város. Párja egy londoni metróállomást takarít, otthon könyvelő volt a közterület-fenntartó vállalatnál. „Ami érinthet minket a jövőben, az a gyerekhez kapcsolódó támogatás, de ez jelenleg két gyerektől ér valamit számszerűen. A feketék ezt szépen ki is használják. Gyakori látvány náluk az ötgyerekes család” - mondja Ferenc, aki szerint a kinti magyarok egyébként sem nagyon tartanak ösz- sze, mindenki el van foglalva a saját dolgával. Péter, az egyik dunántúli megyei kórház negyvenéves adjunktusa szakvizsgája előtt fél évet dolgozott orvosként egy kis angol falu magánkórházában. Rendkívül jól keresett, nagyA konzervatívok terve david cameron, az újraválasztott brit miniszterelnök a választási ígéreteiben arról beszélt, hogy a munkakeresési járadék csak négy kint töltött év után fog járni a bevándorlóknak. további szigorítás, hogy nem jár majd támogatás a nem Angliában élő gyermekek után, azaz, ha a szülők a csatorna túloldalán dolgoznak, de a gyermek nem velük él, nincs támogatás. a lapunknak nyilatkozó Ferenc szerint azonban nem kell annyira komolyan venni ezeket a „fenyegetéseket”. A korlátozások, ha lesznek, valószínűleg csak 1-2 év múlva lépnek érvénybe. Ráadásul nem a magyarok ellen szólnak, hanem általában vonatkoznak a bevándorlókra. ságrendileg ötször annyit, mint akkoriban itthon, de a túlórákkal együtt már 8-10-szeres volt a szorzó. Ma azonban kétgyerekes családapa, ráadásul adjunktus és ügyeletvezető, kevéssel a főorvosi kinevezés előtt, ha most menne ki Angliába, rangban vissza kéne lépnie. „Szerencsére nem vagyok rászorulva, nincs hitelem, s bár az árszínvonal-különbséget is beszámítva kint körülbelül háromszor többet keresnék, itt kellene hagynom a jelenlegi környezetemet. Ráadásul egy jobb állásért kint is óriási a verseny” - mondja. ■ Kozár Alexandra i A félelmet nem indokolják a gazdasági mutatók
