Somogyi Hírlap, 2015. május (26. évfolyam, 102-125. szám)

2015-05-16 / 114. szám

6 BELFOLD-GAZDASAG 2015. MÁJUS 16., SZOMBAT A BUX index alakulása (pont) 22500 22400 jJ*r**/\ u­nmjr W 22200 ” 22 100 ----------------------------­20 15. május 15. VG-GRAFIKA FORRÁS: BÉT Nyertesek GSPARK 2 229 2.25 _____1_ MÓ L 14 950 1,63 1939 RICHTER __ _ 4 380 0,69 1052 OTP 5 960 0,68 2 817 C1GPANNONIA 181 0,56 j1 APPENINN 199 0,51 2 Vesztesek PANNERGY 296 -1,33 _____1_ ANY 1098 -0,90 554 DANUBIUS 5 550 -0,89 _ _ _ 2 EMASZ 18 850 -0.79 1 FORRÁS: BÉT BÉT-áruszekció (forint/tonna, 2015. május 14.) Malmi búza 2015. augusztus 47 500 Malmi búza index_______2015. augusztus 47 500 Ta karmánybúza 2015. augusztus 44 500 Takarmánykukorica_______2015. július 40 700 Ta karmánykukorica 2015. szeptember 42500 Takarmánykukorica __ 2015. november 40 800 Ta karmánykukorica index 2015. július_____40 700 Ta karmánykukorica index 2015. szeptember 42500 Takarmánykukorica index 2015. november 40800 Takarmányárpa_________2015. augusztus 42300 Ola jnapraforgó 2015. október 100 000 Olajnapraforgó index 2015. november 100 000 Repce 2015. augusztus 101000 FORRÁS: BUDAPESTI ÉRTÉKTŐZSDE MNB-árfolyamok Hivatalos devizaárfolyam (2015. május 15.) □ «/Ft 3m EJS/'Ft EJCHF/Ft B C/£ 1,1426 V V 0,0080 USD Valutaárfolyamok (forint/euró, 2015. május 15.) .Budapest Bank 297,64 316,06 CIB Bank___________294,70 319,26 Ci tibank 294,05 319,60 Erste Bank 298,26 315,44 FHBBank 297,47 315,23 K&H Bank 297,31 314,43 MKB Bank __ 297,33 316,35 OTP Bank___________298,31 315,50 Ra iffeisen Bank 303,87 310,01 Búcsúzhat a Tigáz is energia Nem kell a cégnek fenntarthatatlan tevékenység - Jön a Főgáz Papírokat foglalt le a NAV az ORO-nál, ott meg előzőleg iratokat zúztak be Tigáz Zrt. (üzemi eredmény, milliárd forint) VG-GRAFIKA FORRÁS: Ol-TEN, CÉGKÖZLÉS még nem indokolná a kivonulást a lakossági piacról A Tigáz tavaly is veszteséges volt, de ez önmagában HÍD A MUNKÁBA Iratokat fog­laltak le az adóhivatal (NAV) pénzügyi nyomozói az Országos Roma Önkormányzat (ORÖ) | fővárosi székházában a Híd a munka világába programmal | kapcsolatban - erősítette meg az adóhivatal pénteken. Előzőleg a RomNet.hu számolt be arról, hogy a nyomozók megjelentek az ORÖ Dohány utcai székházá­ban és iratmappákkal távoztak. A hír igaz, de házkutatást nem | tartottak - közölte a NAV. A Híd a munka világába prog- | rammal kapcsolatban a Fővárosi Főügyészség rendelt el nyomo­zást költségvetési csalás gyanúja miatt, és tart a nyomozás a NAV Bűnügyi Főigazgatósága köz­ponti nyomozó főosztályán. A héten érkeztek meg hozzájuk az akták a főügyészségtől. A nyomozás határideje augusztus 4., de meghosszabbítható. ■ Fotókat is készített a Lun- go Drom-os képviselő, hogy is zajlik az irodában az iratok bedarálása. Nem kizárt, hogy hamaro­san a Tigáz is visszaadja az egyetemes gázszolgáltatói engedélyét. Még nem dön­tött, de lapunkkal közölte: a részvényeseknek nem áll módjukban egy fenntartha­tatlan tevékenységet finan­szírozni. B. Horváth Lilla Egyre valószínűbb, hogy ha­marosan az utolsó nagy hazai egyetemes gázszolgáltató, a Tigáz Zrt. is átadja a piacát a Magyar Energetikai és Köz­mű-szabályozási Hivatal által arra kijelölt társaságnak. Ez kizárásos alapon csak az álla­mi Főgáz lehet, hiszen a terü­let másik két nagy szereplője, a GdF Suez és az E.On a közel­múltban már kérte a hivatalnál az érintett engedélyének visz- szavonását. A Világgazdaság érdeklődésére ugyanis az 1,2 millió háztartást ellátó Tigáz- nál kijelentették: „Egy üzleti vállalkozás csak akkor tudja tevékenységét végezni, ha az fenntartható, ellenkező esetben kénytelen azt megszüntetni. A részvényeseknek nem áll módjukban egy fenntarthatat­lan tevékenységet finanszíroz­ni.” Magyarázatként rámutat­tak, hogy egy egyetemes szol­gáltatói engedély visszaadása a piaci szabályozó szervek által meghatározott feltételektől/ megteremtett működési kör­nyezettől függ. A Tigáz válasza azonban ké­telyeket is hagy a terveket ille­tően. Hiszen a társaság nem a veszteséges tevékenység folyta­tásától határolódott el, hanem a fenntarthatatlanétól. A Tigáz ugyanis évek óta veszteséges, az maradt tavaly is, mégsem szállt ki az általa mintegy egy­harmados arányban ellenőrzött szektorból. Inkább igyekezett rendezni sorait, aminek a kivá­rása eddig bele is fért az euró­pai mércével is hatalmas olasz anyavállalata, az ENI költség- vetésébe. A kétely másik oka, hogy amennyiben az engedély sor­sa szempontjából a fő kérdés az említett fenntarthatatlanság, vagyis az, hogy láthat-e az ENI perspektívát a magyarországi egyetemes/lakossági szolgálta­tásban, akkor sok múlhat azon, tovább romlik-e a társaság'szá­mára a működési, szabályozási környezet. Nem egyértelmű, hogy igen. Minden olyan új jogszabály ugyanis, amely ne­hezítené az egyetemes gázszol­gáltatók működtetését, ugyan­úgy sújtaná az állami Főgázt is, amely hamarosan már az Megy vagy marad - van még játéktere A tigáz helyzete kissé ha­sonlít az E. Ónéhoz annyi­ban, hogy az egyetemes gáz- szolgáltatói engedély esetle­ges visszaadása az olasz hátterű cég esetében sem lesz feltétlenül azonos az or­szágból való kivonulással. A Tigáz gázeladási bevéte­leinek a negyede ugyanis a versenypiaci értékesítésből származik, a cég ezenfelül jelen van a gáz szállításá­ban és annak nagykereske­delmében is. Viszont ha el­hagyná a lakossági piacot, be kellene zárnia nyolc sa­ját ügyfélszolgálati irodá­ját. A többit már tavaly augusztus óta a Magyar Posta üzemelteti számára, a saját fiókjaiban. érintett piac kétharmadát fogja lefedni. Az ENI mérlegelésébe azon­ban nemzetközi szempontok is belejátszhatnak. A csoport tevékenységében meghatározó súlyú az olaj- és gáztermelés, az ebből származó bevételek pedig tavaly az olajárak zuha­nása és a gázárak szintén je­lentős esése miatt megcsappan­tak. Emiatt az itteni egyetemes gázszolgáltatásról ''hozandó döntésében a korábbinál mégis nagyobb súly juthat a pénzügyi megfontolásoknak. Meg nem erősített hírek szerint a társa­ság a teljes magyarországi ki­vonulástól sem zárkózik el, így eladná az Agip töltőállomás-há­lózatát is. Miközben a tulajdonosok tü­relme fogy, a Tigáz vezetése egy nagy súlyú, rövid távú üz­leti döntésre készül: elfogadja-e a hazai termelésű gáznak azt az árát, amelyet hétfőn ajánlot­tak fel kötelezően az egyetemes gázszolgáltatás számára. Ha nem fogadja el, akkor más for­rást kell keresnie. Ha elfogadja, vagyis elkötelezi magát egy egész gázévre (mellé leköt gáz­tárolás és -szállítási kapacitáso­kat is), az bonyolítaná számára a piacról való kilépést. A RomNet az ORÖ egyik Lungo Drom-os, vidéki képvise­lőjének közlése alapján a héten adott hírt arról, hogy éjjel, titok­ban semmisítik meg az ORÖ dokumentumait és pénzügyi elszámolásainak adatait a Do­hány utcai székházban. A képvi­selő múlt csütörtökön késő este épp a székház közelében parkolt le, és arra lett figyelmes, hogy a hivatalvezetői irodában ég a villany. Betörőkre gyanakodott. Rendőrt hívott, majd a kiérkező két járőr jelenlétében befeszítet­ték az irodaajtót. Megdöbbenve tapasztalták, hogy működött az iratmegsemmisítő gép. Senkit sem találtak az épületben, de a hivatalvezető irodájában Farkas Flórián elnökségének idejére vonatkozó dokumentumok meg­semmisítése zajlott. Mappákban álltak a dokumentumok, ame­lyekre az volt írva, „problémás elszámolások”. A képviselő fény­képeket is készített. A csaknem ötmüliárd forint­ból, főleg uniós támogatásból megvalósuló Híd a munkába félzárkóztatási program költései miatt korábban többen is fel­jelentést tettek, köztük Hadházy Ákos LMP-s politikus és az ORÖ úgynevezett alternatív vizsgáló- bizottsága is. ■ MTI/MW Igencsak drágák maradnak a forintosrtott hitelek elszámolás Sok adós a piacinál magasabb kamatot kapott - Az előnytelen kölcsönt nem mindenki tudná kiváltani jobbra Miközben az akciós lakáshitel THM-ek már 4 százalék alatt vannak, és a jegybank adatai szerint is csak 6,44 százalékos volt márciusban egy átlagos fo­rint lakáshitel költségmutatója, a devizahitelesek közül sokan kaptak az elszámolólevélben olyan értesítést, hogy a forintosí­tás után ennél magasabb kamat­tal megy tovább a kölcsönük. A svájci frank hitelesek kö­zül azok jártak így, akik 2008- 2009 körül vették fel a köl­csönt: ekkor a hitelek THM-e már 6,7-7,6 százalék között volt. így sokan a törvényben meghatározott maximális, há­rom havi budapesti bankközi kamatláb, a Bubor + 4,5 száza­lékos - vagyis februárban 6,6 százalékos - kamatát fizethe­tik. Az euróhitelesekre,szintén magas kamatok várnak a jövő­ben. Van olyan, akinek az érte­sítő szerint 8 százalék körpli THM-mel folytatódik a hitele. Sokaknak a forintosítás után nőtt a kamatuk, mivel az ere­deti 3,1 százalék alatt volt, és a törvény legalább 1 százalékos kamatfelárat írt elő Bubor fölött, ami a forintosításkor 2,1 száza­lékos volt. Főleg azok járhattak így, akik 2006 elején adósodtak el svájci frankban, amikor a ka­matok 3 százalék alatt is voltak. Illetve azok, akiknek a bankja inkább a kezelési költségeken keresztül próbálja beszedni a hitel költségeit, így a szerző­désben szereplő ügyleti kamat alacsony. A drága hitelt ki lehet váltani más banknál olcsóbbal, de a hitelintézetek csak a ma­gas jövedelmű, kiváló adósmúltú ügyfelekért versenyeznek - aki nem ilyen, annak drága marad a kölcsöne. Az átlagos piaci forinthitelek­nél magasabb kamattal futhat tovább számos devizahiteles fo- rintosított kölcsöne. A 2008 után felvett frank- és euróhitelesek közül sokaknak a maximális ka­matot ajánlották fel. Váltani csak a magas önerővel és jó keresettel rendelkezőknek könnyű. Drágán forintosították egyes devizahiteleket bizonyos ban­kok. A jegybank adatai szerint egy átlagos forint alapú lakás­hitel kamata márciusban 5,75 százalékos volt, és a hitelköltség­mutató is csak 6,44 százalékot ért el. Gyakran ennél magasabb számokkal szembesültek az ügyfelek. Azok a svájci frank hitele­sek például, akik 2008-2009 körül vettek fel lakás- vagy sza­bad felhasználású jelzáloghiteit, gyakran tapasztalhatják, hogy a jogszabályban szereplő ma­ximális kamatot ajánlották fel nekik a hitelintézetek. Ebben az időszakban a lakáshitelek hitel­költség-mutatója a Magyar Nem­zeti Bank szerint 6,7-7,6 száza­lék között mozgott, és a szabad felhasználású jelzáloghiteleké is 8 százalék körül ingadozott. A hitelezők a forintosítás után a lakáshitelek esetében a három hónapos Bubor + maximum 4,5 százalékos, a szabad felhaszná­lásúaknái pedig a Bubor fölött legfeljebb 6,5 százalékos kama­tot kérhetnek az ügyfelektől. Februárban 2,1 százalékos volt a Bubor, így a forintosított lakáshi­teleknél 6,6, a szabad felhaszná­lásúaknái 8,6 százalék lehetne a levelekben szereplő csúcskamat. Az eurós lakáshitelesek több ponton is rosszul járnak. A forint gyengülése ellenére a keresztár- folyam még mindig a forintosítá- si alatt van, vagyis a tőketarto­zásuk több, mint ha devizában számolnák. A forintosítás utáni kamataik pedig szintén a maxi­mum környékén állnak. A ban­kok ezért is kampányolnak: ta­lán érdemes lenne átváltani egy jobb hitelre. ■ Euró lakáshitelek hitelköltség-mutatója (százalék) 12 4 2008. jan.-2010. júl. VG-GRAFIKA FORRÁS: MNB

Next

/
Thumbnails
Contents