Somogyi Hírlap, 2015. május (26. évfolyam, 102-125. szám)

2015-05-16 / 114. szám

4 2015. MÁJUS 16., SZOMBAT MEGYEI KÖRKÉP Az elítélt halálának oka: fulladás A LEGSÚLYOSABB ÍTÉLET Somogybán 1956 után csak kétszer, katonai bíróságok hirdették ki a visszavonhatatlant Berta Gyula kezében az a kötél, amellyel 1976 májusában Kaposváron felakasztották H. Gézát Április vége óta állandó vitatéma a halálbüntetés visszaállításának kérdése. A mellette érvelők szerint a büntetés visszatartó ereje miatt csökkenne a gyilkossá­gok száma, s a közvélemény úgy hiszi, a rendszerváltás előtt általános volt ez a bün­tetési tétel. Pedig 1956 után Somogybán helyi bűncselek­mény miatt mindössze két halálos ítéletet hajtottak vég­re, az utolsót 1976-ban. Vas András A kaposvári traíikoslány meg­gyilkolása kapcsán április 28- án dobta be a köztudatba a halál- büntetés visszaállításának kér­dését Orbán Viktor kormányfő, egy nappal később pedig Gelen­csér Attila, Kaposvár parlamen­ti képviselője jelentette be: „a ka­posváriak közössége szinte egy­öntetűen kiállt a halálbüntetés mellett, s a személyes véleménye szerint is az ilyen aljas indokkal elkövető, különös kegyetlenség­gel gyilkoló ember méltó bünte­tése a halál.” A képviselői gondo­latsor első részét ugyan semmi sem bizonyítja, ám való igaz, so­kan gondolják, hogy a halálbün­tetés visszaállítása után, annak elrettentő hatása miatt csökken­ne a gyilkosságok száma. A sta­tisztikák ugyanakkor azt mu­tatják, hogy az elmúlt években az emberölések száma draszti­kusan visszaesett idehaza, utol­jára az 1960-as évek elején volt ilyen kevés gyilkosság. Hason­lóképpen tévhitek élnek a halál- büntetéssel kapcsolatban is: a hatvanas években nyolc, a het­venesben és a nyolcvanasban három-három embert végeztek ki átlagosan. A büntetést 1990- ben alkotmányellenessége mi­att - alapvető jog lényeges tar­talma nem korlátozható, illetve mindenkinek veleszületett jo­ga van az élethez és az emberi méltósághoz - törölte el az Al­kotmánybíróság, az utolsó évti­zedben a minősített emberölé­sek kapcsán hoztak halálos íté­leteket a bíróságok, az utolsó ki­végzést idehaza 1988 júliusában hajtották végre. Somogybán pe­dig 1976 májusában. „A gyékényes-nagykanizsai vasútvonalon utazó polgári ru­házatú, ideggyógykezelés alatt álló és egészségügyi szabadsá­gát töltő H. Géza honvédőrmes­ter - a gyékényesi vasútállomá­son - a vonat ablakából piszto­lyából több lövést adott le...” - ol­vasható a Somogyi Néplap meg­lehetősen szűkszavú tudósításá­ban, mely kapcsán Berta Gyula csak legyint.- Szó sem volt idegbajról, ezt bizonyította, hogy a letartóztatá­sa után a katonát Budapestre vit­ték az igazságügyi elmemegfi­gyelőbe, de nem találtak semmit, ezért is lehetett elítélni - magya­rázza a somogyi börtön- és bün­tetéstörténetet kutató egykori kaJ tonatiszt. Aki meglehetős kacs­karingók után temetkezett bele a témába: eredendően családfa-ku­tatásba kezdett, majd amikor ki­derült, betyárok is akadtak fel­menői között, elkezdte kutatni a pandúrok világát, majd a kapos­vári rendőrség története követ­kezett, s innen szinte már egye­nes út vezetett a börtönök világá­ba. - A határőr őrmester, akinek amúgy az apja a nagyatádi mun- kásőr-parancsnok volt, egyszerű­en disszidálni akart, ám kitudó­dott a terve, s a határon már vár­ták. Ezért kezdett lövöldözni a vo­natból. H. Géza agyonlőtt egy vas­utast, egy téeszdolgozó asszonyt pedig súlyosan megsebesített. Ekkor értek oda a határőrök, akik közül egyet agyonlőtt, ket­tőt megsebesített. A gyilkosságo­kért a kaposvári katonai bíróság 1976. március 15-én kimondta rá a halálos ítéletet, kegyelmi kérvé­nyét pedig előbb a Legfelsőbb Bí­róság (LB), majd az - akkor az ál­lamfői jogokat gyakorló - Elnöki Tanács (ET) is elutasította. Utób­bit 1976. május 6-án hajnalban ol­vasta fel a katonai bíró a hivata­los jegyzőkönyv szerint 172 centi magas, barna hajú és szemű, hiá­nyos fogazaté férfinak, s az ítéle­tet néhány perccel később, pont­ban fél ötkor végre is hajtották. A bírón kívül az ügyész, a védő, s két katonaorvos vett részt a cere­mónián - a halál beálltát az or­vos-alezredes és az orvos főhad­nagy állapították meg, a hivata­los halálokként fulladás került a jegyzőkönyvbe. Akárcsak az 1956 utáni másik somogyi kivégzés után, melyben az ítéletet szintén a kaposvári ka­tonai bíróság hozta meg - polgá­ri bíróságon nem született ilye­tén verdikt a halálbüntetés el­törléséig. A szabadságos hetesi katona Lentiből utazott hazafe­lé 1967. december 2-án, s Kapos­Kötél általi halál Somogybán főn mondvacsinált okokkal le­szállt a vonatról, hogy társai ne sejtsék, mi is a szándéka. Gyalog ment át Hetesre, ugyanis előre eltervezte, kirabolja a helyi pa­pot, akit gazdag embernek hitt. Betört a plébániára, ám az 53 éves tiszteletes felébredt a zaj­ra, ezért az ostyasütővel agyon­verte, majd bement a szobába, s a pap 72 éves alvó anyjának is szétverte a fejét. A nagy zsák­mány azonban elmaradt, mind­össze néhány szivarral és ciga­rettával, egy vekkerórával és 130 forinttal távozott a papiak­ból, s visszatért a laktanyába. A halálos ítéletet következő év feb­ruárjában mondta ki rá a kato­nai bíróság, kegyelmi kérvényét előbb az LB, majd az ET is eluta­sította, s a verdiktet március 29- én végrehajtották.- Méghozzá hetesiek jelenlété­ben - tette hozzá Berta Gyula. ­Négyfős kivégzőosztag lőtt az expárttitkárra A második világháború és az 56-os forradalom közötti idő­ben sem született sok halálos ítélet a megyében. a bíróság 1949-ben egy ne- mesdédi férfit küldött akasztó­fára, aki kirabolta és meggyil­kolta vásározó anyját és mosto­haapját, 1952-ben pedig egy tabi férfiról derült ki, hogy nyi­las volt, s részt vett háborús bűncselekményekben, így rá is kötél várt. az utolsó golyó általi halálos ítéletet pedig 1946-ban Kutason hajtották végre: a statáriális bíróság a falu korábbi - túlka­pások és halállista összeállítá­sok miatt leváltott - kommunis­ta pártitkárát állította a négy­fős kivégzőosztag elé, a férfi ugyanis leszúrta utódát. az 56-os forradalom után vi­szont polgári bíróság már nem élt a halálbüntetés jogával So­mogybán, pedig azért akadt jó- néhány minősített gyilkosság a megyében, ám még az a visnyei férfi is csak életfogytiglani fegy- házat kapott, akit egy ismerős család bérelt fel, hogy ölje meg a família egyik tagját - a bér­gyilkos megúszta a kötelet. A faluban óriási volt a felháboro­dás, s nem hitték el, hogy tényleg felakasztják a katonát, ezért a ki­végzés éjjelén sokan odagyűltek a kaposvári börtön elé, melynek hátsó kisudvarában állt a bitófa. Hosszas egyezkedés után végül három hetesit beengedtek, szem­tanúi lehettek az akasztásnak. Elmaradt viszont a kivégzés az utolsó somogyi halálos íté­let után. A kaposvári katonai bí­róság szintén egy lenti katona ügyében hirdette ki a legsúlyo­sabb büntetést: a húszéves férfi eltávozása során megerőszakolt és a Kerka-patakba fojtott egy ti­zenegy éves kislányt 1988 má­jusában. A Legfelsőbb Bíróság ugyan helybenhagyta a verdik­tet, az ET azonban 1989. április 11-én a katona büntetlen előéle­tére, s fiatal felnőtt korára hivat­kozva életfogytiglanira változtat­ta a büntetést... Rendőrnapi pihenő a rabszállító kocsiban, bilincs a csuklón áldozatvédelem Bemutatkozott a rendvédelem és a katasztrófaelhárítás, hasznos információk segítették a tájékozódást ► Folytatás az 1. oldalról- Megbilincselne? - kérdezte nagy vigyorral egy termetes kö­zépiskolás fiú. Meglepődni se volt ideje, máris bilincs kattant a kezén. Sőt, arról is biztosítot­ták, ha sokat ugrál, még a lábbi­lincset is megkaphatja.... Bár a rossz időjárás kora délelőtt köz­be szólt, később egymás után jelentek meg a diákcsoportok a rendezvényen, amelyet a me­gyei kormányhivatal, a rend­őrség és a katasztrófavédelem szervezett.- Az állampolgárok joggal várják el tőlünk, hogy bizton­ságban élhessenek - mondta Neszményi Zsolt megyei kor­mánymegbízott. Hozzátette: ezt minden szervezet saját eszköze­ivel próbálja megteremteni, de nem mehet külön-külön. Ugyan­Egy délelőttre bárkiből rohamrendőr lehetett Kaposváron Beülhettek a rabszállító kocsiba is ha nem működnek együtt, ak­kor ez csak részsikereket hoz. Ez a nap és a projekt azt bizonyítja, hogy az összefogás megvan So­mogybán. A megyei rendőr-fő­kapitánysággal, a katasztrófavé­delmi parancsnoksággal, a bün­tetés-végrehajtással, a civil szer­vezetekkel, az egyházakkal, a cigány kisebbségi önkormány­zattal, mindenkivel összefogva sikerül előre jutni. Az áldozattá válás megelőzé­sével kapcsolatos programban hangsúlyosan az iskolai erőszak­ra összpontosítottak: a diákság volt az egyik célcsoport, a má­sik a velük foglalkozó pedagógu­sok, szakemberek. A rendezvény résztvevőit Piros Attila dandár­tábornok, megyei rendőr-főkapi­tány és Wéber Antal dandártá­bornok, somogyi katasztrófavé­delmi igazgató is köszöntötte. Rendkívül lényeges, hogy a fiatalok életkoruknak megfe­lelő információkat kapjanak a rájuk leselkedő veszélyekről, s egyúttal a jótanácsokból is. Időben kell gondolni a megelő­zésre, s nem utólag bánkódni. Megnyugtató, hogy ennyi szak­ember dolgozik a biztonságért. A büntetési-végrehajtási standot is megrohamozták a kamaszok: fotók, videók ké­szültek a bilincselésről, töb­ben kipróbálták a védőpajzsot és az akciósisakot. Sűrűn jel­zett a fémkereső, amely még egy nadrágzsebbe rejtett fém húszast is jelezte. A tűzoltókat ezúttal is sokan felkeresték: a védőruhák, feszítő-vágó beren­dezések mellett a speciális fel­szereléseket is megtekinthet­ték a diákok. ■ Harsányi Miklós i i 4 4 V

Next

/
Thumbnails
Contents