Somogyi Hírlap, 2015. május (26. évfolyam, 102-125. szám)

2015-05-15 / 113. szám

2015. MÁJUS 15., PÉNTEK 5 Ellenőrzést rendelt el az országos főállatorvos az olcsó tej miatt élelmiszer Tejágazati célel­lenőrzést rendelt el az országos főállatorvos május 6-tól a Tej Szakmaközi Szervezet és Ter­méktanácstól érkező bejelen­tések alapján. A Nemzeti Élel­miszerlánc-biztonsági Hivatal és a megyei kormányhivatalok élelmiszerbiztonsági szakem­berei elsősorban az alacsony áron értékesített import fo­gyasztói tejeket és tejterméke­ket vizsgálják. Az idei ellenőrzés sorozaton nagykereskedelmi létesítmé­nyekben - elsősorban első ma­gyarországi tárolási helyeken kiskereskedelmi láncok üz­leteiben és vendéglátóipari lé­tesítményekben vizsgálják a termékeket, tájékoztatott ked­den a szaktárca. A Nébih Ki­emelt Ügyek Igazgatóság szak­emberei május 7-8-án öt forgal­mazónál ellenőrizték az import UHT tejek nyomonkövethető- ségét valamint a forgalmazás élelmiszerbiztonsági feltétele­inek teljesülését. A forgalma­zás higiéniai, tárolási követel­ményeivel kapcsolatos kifogást egyik helyszínen sem tapasz­taltak az ellenőrök. Nyomonkö- vethetőségi hiányosságok mi­att két esetben négy tételnél - 9082 liter - kellett forgalmi korlátozást elrendelni. Három tételnél - 4762 liter - termék azonosító adatait is tartalma­zó, a származást igazoló doku­mentumait pótlólag bemutat­ták, így ezeknek a tételeknek korlátozását feloldották a szak­emberek. Csécsei János, a to- ponári Kapostáj Zrt. elnöke azt mondta: a tejágazatban megha­tározó szerepe van az áru nyo- monkövethetőségének. Közér­dek a szabályok maximális be­tartása, a termék előállítási he­lyének, körülményeinek pon­tos ismerete. Az eddig lezárt két ellenőrzésnél több mint 9 millió forint felügyeleti díj be­vallásának és megfizetésének elmulasztását állapította meg a hivatal. A kapcsolódó bírságok és pótlékok összege meghalad­ja a 800 ezer forintot. ■ H. M. Kaposvár elengedi a háziorvosoknak az iparűzési adót Az önkormányzatok felmen­tést fognak adni a helyi iparűzé­si adó (ipa) megfizetése alól a há­ziorvosi praxisoknak. Ezt Szita Károly elnök a Megyei Jogú Vá­rosok Szövetségének (MJVSZ) csütörtökön kezdődött hódmező­vásárhelyi közgyűlésén jelentet­te ki. - Kaposvár el fogja enged­ni a helyi iparűzési adót a házi­orvosoknak - mondta a polgár- mester -, s bízom benne, hogy így jár el a többi város is. Kaposvár polgármestere, az MJVSZ elnöke a döntést azzal indokolta, hogy vele az önkor­mányzatok az alapellátást se­gíthetik. A héten bejelentették, egyebek mellett a helyi iparűzé­si adó alóli mentesség lehetősé­ge és a praxisvásárlás könnyí­tése is szerepel a kormány által elfogadott alapellátási törvény- tervezetben. Az alapellátásban dolgozók régóta érvelnek az ipa ellen azzal, hogy árképzési lehe­tőségüket nem a piac határozza meg. ■ M. K. MEGYEI KÖRKÉP A jövőért hallatiák hangjukat szülőklub A jogi szabályozás aktualizálását sürgették a konferencián Ezek a gyerekek készülékkel, implantátummal szinte teljesen jól hallanak Azon túl, hogy rá kívánták irányítani a figyelmet a jo­gi szabályozás anomáliáira, a sorstárs szülőknek és gyerekeiknek igyekeztek segítséget nyújtani a pálya- választásban, továbbtanulás­ban a HALLOD!? Szülőklub Egyesület kiadvány bemuta­tóval egybekötött csütörtöki kaposvári konferenciáján. Márkus Kata Horváth Gáborné elnök sze­rint mielőbb módosítani, aktu- j alizálni kellene a szabályozást, [ hozzá kellene igazítani a tech­nika mai fejlettségi szintjéhez. Hogy ne fordulhasson elő töb­bet olyan: miután kitanul egy szakmát a hallássérült gyerek, s el akar helyezkedni, akkor de- | rül ki, hogy a szabályozás sze- j rint ezzel a sérüléssel nem vé- [ gezheti azt a munkát, amire megszerezte a bizonyítványát. De szakemberek szerint jó volna, ha az az anomália is meg­szűnne mielőbb, hogy a szakács szakmát az ország egyes része- I in választhatják hallássérült fi­atalok, máshol meg nem. Mert nincs egységes országos-egész­ségügyi alkalmassági vizsgálat a szakmacsoportokhoz. A HALLOD!? Szülőklub Egye­sület tevékenységi köre a kezde­ti tapasztalatcserék, beszélgeté­sek után folyamatosan bővült, s most jött el az az idő, hogy az első generációs gyerekeik 20 év körüliek, továbbtanulás, szak­maválasztás előtt állnak. - Fon­tos megismertetni hát az érin­tettekkel a munkáltatói elő­írásokat, a jogi szabályozást - mondta el érdeklődésünkre Horváth Gáborné elnök. - Sok­szor indokolatlannak érezzük, hogy nem engednek kitanul­ni egy-egy szakmát a gyereke­inknek. Sőt, olyan is előfordult, hogy miután kitanulta a szak­mát a gyerek, akkor derült ki, hogy a szabályozás szerint ez­zel a sérüléssel nem végezhe­ti adott munkát. Sajnos még a régi hallássérült séma él a jog­alkotásban. Mi viszont azt gon­doljuk, hogy a technika annyit fejlődött, hogy ezek a gyerekek készülékkel, implantátummal szinte teljesen jól hallanak. Ak­tualizálni kellene tehát a szabá­lyozást, hozzá kellene igazítani a technika mai fejlettségi szint­jéhez persze figyelembe véve a sérülés mértékét, a gyerek el­érhető eszközeit. De tudni kell, hogy sokkal többre képesek ma már a gyerekeink, mint 5-10 év­vel ezelőtt, s ezt nem követte le a szabályozás. Gyurina Éva, a Somogy Me­gyei Duráczky József Óvo­da, Általános Iskola, Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézmény és Kollégium főigaz­gatója előadásában arra hívta föl a figyelmet, hogy a hallás- sérültek oktatása, nevelése to­lódik az integráció felé, ma a hallássérültek 30 százaléka ta­nul speciális intézményben, 70 százalékuk integrált oktatás­ban vesz részt. Ahogy Horváth Júlia is, aki veleszületett hallás- sérültként a Munkácsy gimná­ziumból készül továbbtanulni, s most felsőfokú nyelvvizsgára készül. Pedig azt mondja, egye­dül az idegen nyelv tanulása­kor okoz némi nehézséget szá­mára sérülése. - A hallássérü­lésem nem okozott számomra túl sok problémát - mondta -, egyedül az idegen nyelv tanulá­sánál a hallgatás nehézkesebb számomra. Ha nagyobb a hát­térzaj, akkor megy nehezebben a szájról olvasás. Hazánkban hét városban nyolc intézményben foglal­koznak kifejezetten hallássül­tek nevelő-oktató munkájá­val. Az ezekben a speciális in­tézményekben tanulók általá­ban több nehézséggel is küzde­nek, például mozgáskorlátozot­tak is. - A tapasztalat azt mu­tatja, hogy speciális intézmény­ből főleg speciális szakiskolába tanulnak tovább a gyerekek - mondta Gyurina Éva. - Az in­tegrált oktatásban részt vevők viszont kevésbé választják a speciális szakiskolát, náluk a választott intézmények között a gimnázium ugyanolyan he­lyen szerepel, mint a szakisko­la. Nincsenek magukra hagyva a pályaválasztásban a hallássé­rült fiatalok, a köznevelési tör­vény szerint most a szakszolgá­latoknak kell ellátni a pályaori­entációs tevékenységet. Ám mi­vel a megyei szakszolgálatok­nál nincsenek megfelelő szak­irányú végzettségű szakembe­rek, öröm volna ha visszakerül­ne az Egységes Gyógypedagó­giai Módszertani Intézmények­hez a terület. Gyurina Éva szerint a mun­kahelyeket úgy kellene kiala­kítani, hogy ne okozzon prob­lémát fogyatékkal élő, vagy megváltozott munkaképessé­gű munkavállalót alkalmazni. - Legyenek akadálymentesített munkahelyek, ahol a fiatalok tényleg teljes értékű munka- vállalóként tudnak megjelen­ni - mondta. - Üdvözölnénk to­vábbá, ha a fogyatékkal élők el­helyezkedését mentorok segíte­nék, akik felvennék a munka­hellyel a kapcsolatot, mert még mindig számos előítéletet le kell küzdeni. Bár történtek elő­relépések, sajnos sok munka­hely akadálymentesítése még mindig nem történt meg. S to­vábbi hiányosság, hogy nincs egységes országos-egészség­ügyi alkalmassági vizsgálat a szakmacsoportokhoz. Elismeréseket adtak át az ápolók napján Kaposváron | gyógyítás Az Év ápolója Ta­kács Ibolya segédápoló, az idegsebészeti osztály munka­társa lett, az Év assziszten­se díjat pedig Andok Katalin, a Hematológiai Osztály OKJ-s ápolója vehette át csütörtö­kön a Kaposi Mór Oktató Kór­házban az Ápolók Nemzetkö­zi Napja alkalmából rendezett | ünnepségen. Moizs Mariann főigazgató dicséretben része­sítette Geszti Lászlóné admi­nisztrátort, Ihász Józsefné szo- nográfust, Nagy Abonyi Zol­tán orvosdiagnosztikai labora- | tóriumi analitikust, valamint | a pszichiátriai gondozó szak­dolgozó munkatársait. A Kapo­si Mór Megyei Kórházért Ala­pítvány egyedi kitüntetését, a | Farkas Irma emlékérmet pedig | Ozsváth Györgyné gyógytor­nász kapta az ünnepségen. Bajzik Gábor a Kaposvári Egyetem Egészségügyi Cent­rum vezetése nevében igazga­tói dicséretet adott át Bíró Edit­nek, Fenyvesi Józsefnének, Szamos Évának és Nagy Ká- rolynak. Oláh Lajosné Kapos­vár alpolgármestere Balogh Já- nosné Maza Juditnak nyújtott át elismerést. Balogh Zoltán, a Magyar Egészségügyi Szakdol­gozói Kamara országos elnöke a területi szervezet javaslatára Magyari Beatrixnak, Molnár Anitának, Romanekné Guth Zsuzsannának és Váczi Erzsé­betnek adott át elismerő okle­velet. ■ Márkus Kata Villámok, kidőlt fák, vihar szerdán es csütörtökön is ► Folytatás az 1. oldalról A kitört juharfa akadályozta a jármű- és gyalogos forgalmat, veszélyt jelentett órákon át. Ho- mokszentgyörgynél az útra, Marcali külterületén telefon­oszlopra dőlt egy akácfa. Sz.T. A Nagy Háború 3D-ben Kaposváron vándorkiállítás Látványos tárlat a fényképész haditudósítók munkájából Egyre nő az esély: hatvan somogyi roma nőt képeztek ► Folytatás az 1. oldalról- Nem az első világháború tör­ténetét akarja megismertet­ni a nézővel a tárlat, bár a ké­pekkel közölt információkból arról is sokat megtudunk - emelte ki megnyitójában Tom- sics Emőke, a Magyar Nemze­ti Múzeum főmuzeológusa -, hanem a láttatásnak a szem­ben álló felek szándéka sze­rinti szempontjait vonultatja föl. Közben pedig abba is be­pillantást enged, hogyan mű­ködött a fényképész haditudó­sítók munkáját koordináló gé­pezet, kik fényképeztek, hogy fényképezhettek, s a szövetsé­ges táborokon belül hogyan vándoroltak a felvételek. Ame­lyeknek mindkét oldalon azo­nos volt a célja: az ellenség de- humanizálása, és a saját kato­nák felmagasztalása, hősies­ségének kiemelése. A Kaposvárra érkezett tár­latnak köszönhetően a három­Varga Éva történész a múzeum tárgyaival gazdagította a kiállítást dimenziós fényképek segít­ségével a Nagy Háború évei­be léphet vissza a látogató. A különleges technika lehető­vé teszi a szemlélő számára, hogy belépve a képbe jelenle­vőnek érezze magát a történe­lemben. Az eddig nem publi­kált első világháborús hadifel­vételek, légi fotók és a háború hátországát bemutató fényké­pek különleges perspektívá­ból mutatják be a száz évvel ezelőtt történteket. ■ Márkus Kata szakma Dajkának, gyermek- és ifjúsági felügyelőnek, szociá­lis gondozónak képeztek ki hat­van somogyi roma nőt, közülük huszonötén már sikeresen el­helyezkedtek, hangzott el a me­gyei önkormányzat dísztermé­ben tartott projektzáró rendez­vényen. Többségük barcsi és ka­posvári. Az „ Egyre nő az esély ” nevű program keretében or­szágosan ezer roma nő kapott új foglalkozást. Az Országos Ro­ma Önkormányzat a Türr István Képzéskutató Intézet segítségé­vel és a Somogy Megyei Szociá­lis és Gyermekvédelmi Főigaz­gatóság támogatásával alakítot­ta ki ezt a képzési formát, tud­tuk meg Ipacs László projektme- nedzsertó'LSokaknak már mun­kahelyet is sikerült szerezni. El­hangzott: az egészségügy és az oktatás területén munkaerőhi­ány van, a romák pedig pótol­hatják a hiányzó szakembere­ket, így az ország aranytartalé­kának tekinthetőek. ■ K.G.

Next

/
Thumbnails
Contents