Somogyi Hírlap, 2015. május (26. évfolyam, 102-125. szám)

2015-05-15 / 113. szám

2015. MÁJUS 15., PÉNTEK 3 MEGYEI KÖRKÉP Siófoktól 200 milliót vesznek el kúrtaxakurtítás A másfél állami forint már csak jár, de nem biztos, hogy jut Minél több iparűzési adót szed be a település, annak arányában annál nagyobb kúrtaxakurtítással számolhat ► Folytatás az 1. oldalról A napi tartózkodás (vendégéjsza­ka) után beszedett minden ide- genforgalmiadó-forintot az ál­lam másféllel egészíti ki - de idén már csak elméletileg. A 2015. évi költségvetés támogatáscsökken­tésekről rendelkező mellékle­te alapján most először az ezen a címen juttatott összegek is be­kerültek azon támogatások kö­rébe, amelyek csökkennek a te­lepülés nagyobb iparűzési adó­erő-képessége esetén. Azaz egy helyhatóság minél több iparűzé­si adót szed be, annak arányában annál nagyobb kúrtaxakurtítás­sal számolhat. A Balaton déli partján Sió­fok mellett például még a tavaly már helyben több mint százmil­lió forint kúrtaxát beszedő Za- márdit érintheti érzékenyen a bevételkiesés, az ország más üdülőhelyei közül Eger és Haj­dúszoboszló is kétszázmilliós mínusszal számol 2015-ben, ez az összeg nyilván mindenütt hi­ányozni fog a büdzséből, lenne helye hová költeni turisztikai te­rületen is. A Magyar TDM Szövetség fel­mérései szerint a települések 2015-ben összességében mint­egy egymilliárd forint fejlesz­tésre, működésre és marketing­re fordítható forrástól esnek el a kúrtaxa-kiegészítés elvonása mi­att. - A TDM-szervezeteket ez nem éi;jn,ti,háj^nyp^an, hiszen mindenütt az a jellemzi}, hogy a helyi turisztikai,egyesületek a töredékét kapják önkormányzati támogatás címen a turizmusból befolyó adóbevételnek - mond­ta lapunknak Hoffmann Hen­rik, a Balatoni Regionális Turiz­mus Szövetség elnöke. - Fontos volna pedig ezen összegek növe­lése, többek között megfelelő tu­dású turisztikai szakemberek, menedzserek alkalmazása céljá­ból. Téves ugyanis az a felfogás, hogy az egyébként főállásban ét­termet, szállodát irányító, de a TDM-ben tisztséget viselő vállal­kozók fogják majd kitalálni egy település „turizmusát”. Ez volna a menedzserek dolga. Hoffmann Henrik egyetér­tett azzal: a kúrtaxakurtítással egyjjtt az a TDM-elképzeLés is lekerülhet a napirendről, hogy ezek a szervezetek az állami visz- szatérítésből ötven fillérrel része­sedjenek. Ehhez korábbi javasla­tuk szerint az államnak másfél­ről két forintra kellene emelni a visszatérítést, ám most az irány ellenkező, már a másfél is csak jár az önkormányzatoknak, de nem feltétlenül jut... A turisztikai szervezetek egyébként máris lép­tek, vannak új javaslataik a turiz­mus-finanszírozás átalakítására, ezeket a balatoni régiós szövet­ség alelnöke a Balaton Fejleszté­si Tanács pénteki siófoki ülésén ismerteti. ■ Fónai Imre A déli part is emelhet A déli parton olcsóbb a ven­dégéjszaka: Tihany 500, Bala- tonfüred 470forintra emelte idén a kúrtaxa néven ismert idegenforgalmi adót, Balaton- boglár, Fonyód és Balatonlelle ehhez képest igen szerény a maga 360forintjával, de a nyá­rifővárosban, Siófokon sem emelték a 400forintos tételt. Zamárdi még csak idénre emel­te 400-ra a tarifáját. A törvényi maximum 500forint. A déli parton más a gondolkodás (Földvár a csúcstartó a maga 420forintjával), erről Mészáros Miklós bogiári polgármester beszélt lapunknak. Leilei kollé­gája, Kenéz István is azt tartot­ta fontosnak: a sok apró forin­tot is megbecsülik. Nem volna meglepő: ha több, idegenforga­lomban érdekelt országos szak­mai szövetség minapi petíciója ellenére a 2016-os költségvetési törvényben is benn marad a kúrtaxakurtítás lehetősége, jövőre e jogszabályba rejtett vá­ratlan bevételkiesést pótolandó a déli part is felzárkóztatja tari; fáit az északihoz. Szántódpusztai nyitány SZEZONT NYITOTTAK csütörtö­kön Szántódpusztán. Erdőn, mezőn járva címmel egyszerre több kiállítás is nyílott az Euró­pa Nostra-díjas majorságban. Természetfestők, köztük a sió­foki Bihari Puhl Levente képei láthatók, természetfotósok hoz­ták el képeiket, népi iparművé­szek mutatják meg munkáikat. Rendőri biztosítással osztották az illemhelyeket Ezrek vágynak el Somogyból migráció Egy év alatt megduplázódott a kivándorlók száma Több járőrautóval és kisbusszal is érkeztek a rendőrök ► Folytatás az 1. oldalról Pár nappal a strandnyitás előtt kell megtudnunk, hogy ami ti­zenöt éve biztos volt, ez a négy­hónapi bevétel, most bizonyta­lanná vált? A munkanélküli ro­ma miért jobb a dolgozó romá­nál? - szólt oda egy bajuszos férfi.- Húsz éve két forint volt a vé­céhasználat, sokan, akik most azon drukkolnak, lesz-e kenyér- keresetük a nyáron, azóta csi­nálják - vette át a szót Németh Zsolt, a siófoki roma nemzetiségi önkormányzat elnöke. - Akkor még híre-hamva se volt a kisebb­ségi önkormányzatnak, akkor se és az utóbbi években se mi mond­tuk meg, ki kaphat vécét. Két napjuk volt a jelentkezésre a vállalkozói igazolvánnyal ren­delkező pályázóknak. Az ered­ményhirdetésen a Nagystrand il­lemhelyeinek a kiosztását kísér­te kisebb moraj; azok a legjobb helyek, tudtuk meg a roma vál­lalkozóktól, azokért is fizetett a legtöbbet a Balaton-parti kft., négy hónapra 8-900 ezer forin­tot is. Ezért is lepődtek meg töb­ben, amikor most 350 ezerért is „el lehetett vinni” egy nagy­strandit, a régiek közül egyéb­ként alig valaki „kapta vissza” ott a vécéjét. De a város leg­alább spórolt a licittel. Az egyik hoppón maradt asszonyság azt mondta kifelé menet: - Ez lett volna a tizennegyedik nyaram. Fogom az összes széket, lapátot, söprűt és belehajigálom a Bala­tonba! A két kisebbségi önkormány­zati képviselő, Nyári Péter és Forgács Péter is letörten balla­gott kifelé, nem kapták vissza a vécéjüket. A rendőrök is szede- lőzködtek. Pénteken strand- és vécényitás. ■ Fónai Imre ► Folytatás az 1. oldalról- Az elmúlt három évben hét he­lyen dolgoztam, a leghosszabb idő, amit kitöltöttem egy mun­kahelyen fél év volt - mond­ta Kelecsényi Péter, aki felszol­gálóként keresi a kenyérreva­lóját. - Rendre minimálbérre vagy hat órára voltam bejelent­ve, a fizetésem többi részét zseb­be kaptam, a legjobb hónapban sem jött össze több nettó százöt­venezer forintnál. Több ismerősöm dolgozik már Ausztriában vagy Dél-Tirolban, ők hívtak, helyet bármikor tud­nak szerezni, s biztosan megke­resek 1500 eurót, ami cirka 450 ezer forint. Szóval a nyarat még végignyomom a Balatonnál, az­tán az ősszel megyek ki én is. A somogyi kivándorlási haj­landóság megugrása az álta­lunk megkérdezett szociológu­sok szerint nem meglepő, hi­szen a megye az átlagbéreket, a munkanélküliséget és a vá­sárlóerőt nézve is az utolsók között kullog, így sokan a jobb életkörülmények miatt válta­ni akarnak. A migrációs szán­dék amúgy a Tárki szerint elő­ször 1997. és 2005. között ug­rott meg, majd 2010-ig valame­lyest mérséklődött, hogy aztán két éven át ismét emelkedjen. A legfelkapottabb célországnak továbbra is Ausztria, Német­ország és Nagy-Britannia szá­mít - nagy kérdés, utóbbiban mi lesz a magyarok sorsa, hi­szen a britek szigorítani akar­ják a külföldiek munkavállalá­sát és letelepedését de egy­re többen választanak távolab­bi célpontokat: az Egyesült Álla­mokat, Új-Zélandot vagy éppen Ausztráliát.- Hét éve huszonegyen vé­geztünk a középiskolás osztá­lyunkban - állította Mészáros Gábor - tizenhatan már külföl­dön vannak közülük. Vasipari szakmunkásként tárt karokkal várnak mindenkit a németek, s ha azt nézem, hogy a fizetés négyszer-ötször akkora, mint idehaza, nem meglepő, hogy a többiek kimentek. A barátnőm­mel én is sokat beszélgettem a külföldről, ám ő nem akar jön­ni, így egyelőre itthon próbá­lok érvényesülni. De ha min­den így marad, szerintem ha­marosan sikerül rábeszélnem, hogy mennünk kell. Igaz, taní­tónőként neki nincs lehetősége, hogy odakint a hivatásában he­lyezkedjen el. Sokakat valóban csak vég­zettségük tántorít el a kivándor­lástól: nehéz helyzetben vannak a jogászok, bölcsészek, az admi­nisztrációs területen dolgozók, hiszen számukra elenyésző ha­sonló munkalehetőség akad a határokon túl.- Ha valaki menni akar, ez nem lehet akadály - jegyezte meg Kelecsényi Péter. - Lehet, hogy egy diplomásnak például a hierarchia alján kell kezdenie a vendéglátásban, de ha jól dolgo­zik, belátható időn belül feljebb léphet, s ha megtanulja a nyel­vet, képezheti is magát. Isme­rek olyanokat, akik idehaza kö­zépiskolában tanítottak néhány évig, aztán 28-30 évesen kimen­tek, asztalleszedőként kezdtek egy szállodában, s ma már kö­zépvezetők. Elvégeztek néhány szakirányú tanfolyamot oda­kint, s most több mint kétezer eurót keresnek. Ebből a szempontból a Tárki felmérése szerint a férfiak be- vállalósabbak, ahogyan a mun­kanélküliek, a fiatalok vagy ép­pen az albérletben élők is köny- nyebben mozdulnak az átlag­nál. Vagyis, akiknek nincs sok vesztenivalójuk... «Vas András Elmúltot Ua-térési lŰflflílÜlitiialfiMMBI w “sr£2. * ‘ff * 'sr lók (%) 1 1 1993 1 2011 7 20-29 17 25 40 18 1997 2 2012 7 30-39 21 38 37 16 2001 3 12013 6~ 40-49 17 18 15 6 2005 3 2014 5 50-59 18 11 ______7______2__ 2010 5 [2015 10 JE GYZET VAS ANDRÁS Nagyon gáz HIÁBA hasogatja fél Somogy szakmányba szeptember­től áprilisig az öles rönköket, hogy aztán valamivel olcsób­ban durrantson be a kályhá- ba-kazánba a hűvös-hideg na­pokon, a spórolásnak hitt fej- szesuhogtatás mostantól már csak testmozgásnak lesz jó, hiszen azok is megfizetik a rezsicsökkentésből adódó ol­csó gázt, akikhez nincs is be­vezetve. Még ha nem is köz­vetlenül csengetnek érte, csak úgy észrevétlen, fű alatt. az állam ugyan sikertörténet­ként harangozza be, hogy sor­ra adják vissza lakossági gáz­engedélyeiket a külföldi mul- 1 tik - már a Magyar Telekom is kiszállt a buliból -, s vég­re magyar kézben összponto­sul a szolgáltatás, ám az va­lahogy kisebb publicitást ka­pott eleddig, mekkora ráfi­zetéssel működik ez az ága­zat a rezsicsökkentés beveze­tése óta. A négy nagy szolgál­tató három éve több mint har­minckétmilliárd, 2013-ban 28 milliárd forintot bukott a la­kossági szolgáltatáson - még a Dél-Dunántúlon, így So­mogybán is érdekelt E.ON jött ki a „legjobban”, csak valami­vel több mint négymilliárdot vesztett -, mely a jpvőben az Első Nemzeti Közműszolgál- tatóhoz kerüláu. Ami egyúttal azt is jelenti, hogy a lyukakat, melyeket mostanáig a multik tömködtek jelentős arcrángás­sal más bevételeikből, ezentúl a központi büdzséből kell fel­tölteni. Azaz mindannyiunk adóforintjaiból. Önként és da­lolva, büszkeségtől dagadó ke­bellel, hiszen sikerült kiebru- dalni az élősködőket. Akik az alacsony hatósági gázár mi­att amúgy alig várták, hogy szabaduljanak a pénznyelőtől. Melyet ha nem is fizetésből le­vonva vagy csekken befizetve, hanem az állami pénzcsap­ról táplált Magyar Fejlesztési Bank keretéből töltögetnek fel közvetetten a magyar polgá­rok. Akik közül persze sokan ezután is kénytelenek lesznek fejszét ragadni. ÉS jól tudjuk: ahol fátvágnak, ott hullik a forgács... Koppány lelke nyomában túráztak túra Koppány bolyongó lelké­nek nyomában túráztak közel százan Kereki és Szólád kör­nyékén. A Balatonföldvári Kis­térségi Turisztikai Egyesület a Nyitott Balaton rendezvényso­rozat keretében szervezte meg a helyi önkormányzatokkal kö­zösen. A túra célja Nezdepuszta volt. A helyi legenda szerint an­nak idején valójában Koppány vezért nem is négyelték föl, ha­nem a csatában elesett somogyi herceget valahol a Nezde-he- gyen helyezték örök nyugalom­ra, s lelke ma is ott „bolyong”. Ennek emlékére szoborpark is készült itt. Sokan a szobor ke­zét megérintve gyűjtöttek erőt a visszaúthoz. ■ F. I. > » V n

Next

/
Thumbnails
Contents