Somogyi Hírlap, 2015. május (26. évfolyam, 102-125. szám)

2015-05-09 / 108. szám

2015. MÁJUS 9., SZOMBAT 11 INTERJÚ „Eljött az ideje, hogy bátrabban éljek!” csonka andrás Hisz a beszélgetés erejében, példaképei a gyerekek, s megragadja a jelen örömeit Csonka András nem fél bevallani: számára az a leg­fontosabb, hogy gyermeki lelkületű tudjon maradni. Beszélgetésünk során erről és legnagyobb vágyairól is mesélt. Szabó Csilla- Hogy van?- Erre a kérdésre azt szok­tam válaszolni, hogy „remé­lem, jól vagyok”. Ebben benne van a remény, hogy kitart ez az állapot, és az is, hogy nem bízom el magam, hisz ha jól va­gyok, az nem kegy, hanem ten­ni kell érte.- Mostanában mit tesz érte?- Nemrég feltettem magam­nak a kérdést, hogy mi az, amit nem tettem meg magamért, ami még lelkifurdalást okoz­hat. Rá kellett jönnöm, hogy a napi szintű, rendszeres spor­tolást soha nem iktattam be az életembe. Most erre törekszem. Ráadásul az otthonomtól 150 méterre nyitottak egy konditer­met, úgyhogy ezek után nincs kibúvó. Amióta figyelek a moz­gásra, megszűntek a stressz okozta problémáim.- Milyen problémái voltak?- A stressz előhozza a ref- luxomat, olyankor krákogok, berekedek, ami akadályoz a munkában. Ezért minden nap használok valamilyen mód­szert, amellyel levezethetem vagy kezelhetem a feszültsé­get. Reggelente, mielőtt elin­dulok, az autogén tréninget igyekszem alkalmazni. Ezzel a technikával olyan izmainkat is el tudjuk lazítani, amelye­ket egyébként nem, például az ereink izmait. A másik mód­szer, amit rendszeresen hasz­nálok, az agykontroll. Bár a pozitív gondolkodás nem min­dig sikerül, de már legalább észreveszem, ha tűi sötéten látom a világot, és ilyenkor próbálom átváltani a gondola­taimat.- A lelki nyugalmáért is sokat dolgozik?- A legfontosabb dolog, hogy úgy érzem, belülről nem vál­toztam semmit - szerintem éppen ezért szeretnek azok, akik szeretnek. Ugyanolyan naiv vagyok, mint kamaszko­romban, és ugyanúgy rá tu­dok csodálkozni a világra. De ugyanannyira balek is vagyok, és ugyanúgy elvárok dolgokat, amikről mára már tudhatnám, Névjegy CSONKA ANDRÁS, Színész 1965. január 16-ÁN született Bu­dapesten. beceneve: Pici, Brandy édesapja, Csonka Endre, az egykori Vidám Színpad tagja volt. igazi lokálpatrióta. Budapes­ten, az I. kerületben született, és elképzelni sem tudja, hogy máshová költözzön. ll ÉVIG VEZETTE az RTL Klub Reggeli című műsorát. SZABADÚSZÓKÉNT több színház­ban játszik: jelenleg az Operett­színházban, a játékszínben, a Madách Színházban és a Ka­rinthy Színházban is láthatjuk.- Ezek szerint idén mégis ve­szélyben van a vakációja?- Az más. Az egyhetes nya­ralásom már le van fixálva! Az utóbbi években szokássá vált, hogy a barátaimmal tenger­járó hajós úton veszünk részt. Azért szeretem, mert a szóra­kozás, a szállás, az étkezés ki­fogástalan, ugyanakkor min­den nap más helyszínen száll­hatsz ki, csomagok nélkül. Persze nem lehet pár óra alatt megismerni az adott helyet, de egy kicsit azért belesza­golhatsz a levegőbe. És persze nem telhet el nyár Balaton nél­kül sem, ahol van egy családi nyaralónk. Ha megtehetném, úgy viselkednék, mint egy is­kolás, és egész nyáron vakáci­ón lennék, utazgatnék.- Milyennek tart egy ideális na­pot, amikor lelkesen ugrik ki az ágyból?- A mai nap ilyen volt, mert napsütésre ébredtem. Téli szü­letésű vagyok, mégis napele­mekkel működöm. Az ideális nap része, hogy találkozzak olyan emberekkel, akikkel sze­retek együtt lenni, este szín­padra lépjek, és egy kis magán­élet is beleférjen. Ez az utóbbi kényes téma, amit sokszor sző­nyeg alá söprők, de ha ideális napról beszélünk, akkor ennek is benne kell lennie. Egyéb­ként már csak attól is remekül érzem magam, ha az erkélyen ülök, és azokat a helyeket né­zem, ahol felnőttem. Néha azt érzem, hogy kicsit magamnak való lettem. Mindenki azt hiszi, hogy folyton bulizok, társaság­ba járok, de ez nem így van! Sokat vagyok otthon. Bulizni egyébként sem szoktam, mert nem iszom alkoholt, és nem szeretem azokat a helyeket, ahol üvölteni kell, hogy a má­sik megértsen.- Elégedett azzal, amit elért?- Sokszor érzem magam elé­gedetlennek, pedig ha megné­zem a kortársaimat, akkor iga­zán nem lehet okom a panaszra. ilyenkor bepánikolok, és úgy érzem, hogy vége a világnak. Attól félek a legjobban, hogy már nincs rám szükség, de ez is csak egy felesleges aggoda­lom, ami elvonja a figyelmet a jelenről.- Képernyő helyett viszont jelen van a legnagyobb közösségi por­tálon, ahol hol azt láthatjuk, hogy milyen virágot tett az erkélyére, hol arról olvashatunk, hogy a nappalijában tartották a ház köz­gyűlését...- Ez egy olyan fórum, ahol határtalan mennyiségű szere- tetet kapok, amire szükségem is van! Ugyanakkor mindig azt gondoltam, hogy meg kell becsülni azokat az embereket, akik szeretnek, vagy akiket ér­dekel, hogy mi történik velem, hiszen ők tartanak életben. ■ „Attól félek a legjobban, hogy már nincs rám szük­ség, de ez is csak egy fe­lesleges aggodalom, ami elvonja a figyelmet a je­lenről.”- Hogyan képzeli a jövőjét?- Szeretnék gyerekekkel foglalkozni. Régebben azt gon­doltam, hogy óvodát kellene nyitnom. Igazából fogalmam sincs, hogy mit kellene ponto­san csinálnom, csak azt érzem, hogy kicsikkel akarok foglal­kozni, mert imádok velük len­ni. Elképesztő, hogy a 6 és 10 év közötti korosztállyal milyen sok dologról lehet beszélgetni. Szeretnék valamilyen muníciót adni nekik, ami segítheti őket abban, hogy boldoguljanak a világban. Ugyanakkor nagyon érdekelnek a lélek titkai és mű­ködése is. Egyre nehezebb vi­lágban élünk, és egyre kevésbé mutatkozik meg az őszinteség, a segítségnyújtás, a szolgá­lat. Nagyon szeretnék valami olyan dolgot teremteni, ami se­gíti felszínre hozni a jóságot az emberekben. Egyszer régen azt mondta nekem egy asztrológus, hogy ilyen területen fogok ki­A sport egyre fontosabb az életében- A kerek születésnap hatására jöttek a változások?- Ez egy folyamat eredménye, de bizonyára közrejátszik ben­ne az is, hogy az év elején be­töltöttem az 50-et. Most értem meg arra, hogy bátrabban éljek. Eddig rengeteg lehetőséget el­szalasztottam. Éveken át renge­teg energiám ment arra, hogy a múlton rágódtam, vagy a jövőn aggódtam - ezzel telt el a jele­nem. Mindenkit arra buzdítok, Egy dologról nem hajlandó lemondani: minden nyáron egy hetet valamelyik tenger mellett tölt a barátaival Nekem erre szükségem van, és azért dolgozom egész évben, hogy meg is tehessem. Meg kell adnunk magunknak azt, ami fontos. Én élményeket szeretek adni és kapni is, ezért is örültem, annak, hogy a barátaim a szüle­tésnapomra egy stockholmi hét­végével leptek meg. Remélem, hogy augusztus végén lesz időm rá, hogy elutazzak. Az egyik álmom az volt, hogy színészként ismert legyek, a másik, hogy a popzenében si­keres legyek. Jó néhány évig megvolt egy szép egység az életemben: a színház, a televí­zió és a popzene. Mostanság a színház a domináns, és hiány­zik a kamera, mert a színpadon csak egy szűk csoport lát. Nem bírom a „szélcsendet”, mert teljesedni. Azt is mondta, hogy a klasszikus családmodellben nem lennék boldog. Tudom, hogy a boldogsághoz többféle út vezet, a szakmámban is sza­badúszó vagyok, épp így a ma­gánéletemben is kell a szabad­ság. Álmodom arról, hogy ne így legyen, de valahogy mégis mindig így alakul. Úgy látszik, a szabadság madara vagyok... Három álma volt: a színház, a televízió és a popzene. Csonka András mindháromban kiteljesedett, elégedett lehet hogy nem úgy működnek... Ma például egy fickó előttem ment be a konditerembe, öltönyben, méregdrága, márkás táskával a kezében, és szó nélkül elro­bogott a recepció előtt. Retten­tően dühít, amikor hasonlót ■ „Kijelentem, hogy utálom a felnőtt világot, utálom a megosztottságát, a kiva­gyiságát, az önzőségét, a törtetését, a pénzhajhá- szást.” látok! Számomra elképzelhe­tetlen, hogy ne köszönjek, ha bemegyek valahová. Én imá­dok az emberekkel kommuni­kálni, imádom a reakcióikat. Ez persze egy önző szempont is, hisz tudom, hogy ezáltal tu­dok közel kerülni hozzájuk, és így tudom megtalálni velük a hangot.- Ennyire fontosak az emberi kapcsolatok?- Igen! Azt hiszem, ez az egyik nagy erényem, hogy mindenkivel megtalálom a kö­zös hangot, még azzal is, akivel világnézetbeli különbségeim vannak. Nagyon hiszek a kom­munikáció erejében! Ez gyerek­korom óta így van, az iskolában sokszor az órákon is gyakorol­tam a beszélgetést... A másik erényem, hogy szeretném a mai világban is megőrizni a gyer­meki énemet. Én a gyerekeket tartom példaképeimnek. Ben­nük még megvan az őszinteség és az ártatlanság - ezek nélkül szerintem nem is érdemes élni. Bátran kijelentem, hogy utálom a felnőtt világot, utálom a meg­osztottságát, a kivagyiságát, az önzőségét, a törtetését, a pénz- hajhászást. Óhatatlan, hogy va­lamilyen szinten belesodródjak ezekbe, de szeretném az életem hátralevő részét úgy élni, hogy ne legyenek felesleges körök benne, és ne kelljen olyasmi­vel foglalkoznom, amivel nem akarok. Eddig nem volt meg a bátorságom hozzá, mert nem tudtam nemet mondani... hogy ne halogasson, hanem élje meg a pillanatot! Nagyon sze­retek dolgozni, de elmondtam minden színházi közösségben, hogy elképzelhetetlennek tar­tom, hogy nyáron ne menjek el nyaralni. Ha kiszámolom, hogy hányszor tudok még járókeret nélkül elmenni a tengerpartra, akkor nagyon kis számot kapok. 1

Next

/
Thumbnails
Contents