Somogyi Hírlap, 2015. április (26. évfolyam, 77-101. szám)

2015-04-09 / 83. szám

2015. ÁPRILIS 9., CSÜTÖRTÖK 3 MEGYEI KÖRKÉP Brókercégekre bízni közpénzt? önkormányzatok Schmidt Jenő: szabályos, de aligha köszöni meg a választó Kaposvári fejlesztési terv. A nagyobb települések tudnak tartalékolni a jelentősebb beruházások megvalósítására Csákovics Gyula zamárdi polgármester: hazárdjátékról szó sem lehet! ► Folytatás az 1. oldalról Míg a helyhatóságok a folyó­számlájukat vezették a DDB Bankban és testvér-pénzintéze­teiben, addig a Questornál sza­bad önkormányzati milliárdo- kat fialtattak egyes települések. Sajtóhírek alapján Győrnek például egymilliárd forintja ragadt a Quaestorban, ráadá­sul a brókerbotrány kipattaná­sa előtt nem sokkal, idén janu­ár közepén vásároltak névre szóló garantált államkötvényt a Quaestor Értékpapírkezelő Zrt. közreműködésével. A Nép- szabadságnak a győri aljegyző azt állította: a város pénzügyi stabilitását nem fenyegeti ve­szély, az államkötvényt sza­bad pénzeszközökből vették, melyek nem szükségesek Győr kötelező feladatainak a bizton­ságos ellátásához. Százhalom­battán nagyobb a baj, 1,9 mil­liárd forintjuknak veszett nyo­ma a harmadik bedőlt bróker­cégben, a Hungáriában. Fót is ott fialtatta egymilliárdját, Al­másfüzitő pedig tizenkét év alatt megtakarított és a Bu- da-Cashben ragadt 750 millió­ját siratja. Honnan vannak, honnan le­hetnek az önkormányzatok­nak szabad, brókerekre bí­zott milliói, milliárdjai, s sza­bályos-e, hogy ilyen módon fi­altatják a közpénzt? - kérdez­tük Schmidt Jenőtől. - Szabá­lyos, az önkormányzatok testü­leti felhatalmazás mellett akár még részvényt is vehetnek - fe­lelte a TÖOSZ-elnök. - Az más kérdés, hogy a választók ezt aligha köszönik meg a későbbi­ekben. Az államtól érkező, illet­ve az adóbevételből a működés­be az adott évre már beszámolt pénzek ilyen módon nem hasz­nálhatók fel, az azon felüliek elvileg igen, hiszen az önkor­mányzat önálló jogi személy. A tabi városvezető szerint egy önkormányzat akkor jár el helyesen, ha időszakosan, vagyis éven belül lekötött be­tétben tartja a pénzét, így va­lamennyi kamathoz is jut, éven túl pedig államkötvény­ben. - Ilyet bárhol jegyezhet, ám 2008 után, amikor ugye egy brókercég bedöntötte a bankrendszert, különös gond­dal kellene eljárni, az adófize­tők pénzére sokkal jobban kel­lene vigyázni az önkormány­zati illetékeseknek, mint a sa­játjukra. Működni kellett vol­na a hetedik érzéknek, hogy brókercégnél közpénzt ném tartunk, csak a kincstárban, esetleg a számlavezető bank­nál. Az tehát, aki brókercég­re bízta a közpénzt, szabályo­san ját el, de nagy kérdés, va­jon miért nem az államkincs­tárt választotta, miként az is, hogy aki ilyen módon elveszí­ti a pénzt, az méltó-e a közbi­zalomra?... ■ Fónai Imre- szabad pénzeszközeinket az elmúlt ciklusban egy fillérig fej­lesztésre, beruházásra fordítottuk- mondta Holovits Huba balaton- földvári polgármester. - Ha a költségvetés, vagy az ingatlanér­tékesítés valamilyen pénzt „ter­melt ki”, azt azonnal visszaforgat­tuk a városra. Ezt az utat válasz­tottuk, de korábban sem volt jel­lemző Földváron a pénzfialtatás, mindig volt jobb helye. Az rendjén való, ha egy nagyobb léptékű in­gatlan-értékesítésből befolyó pénzt egy időre pénzintézetnél (és nem brókercégnél!) helyezel egy önkormányzat, de, balatonfóldvá- ri léptékben milliárdokról amúgy se lehetne szó, így érdemleges ka­matról sem...- örömmel mondhatom, az el­múlt években sikerült tartalékot felhalmoznunk pluszbevételeink révén, holott nem volt még olyan régen (a szántód-zamárdi per ide­jén), amikor csak hitelből tudtuk kifizetni a hivatali dolgozókat- így Csákovics Gyula zamárdi polgármester. - Jól emlékszünk még erre, ezért sem kockáztatjuk a biztos bevételt (idén 422 millió forintot tudunk fejlesztésre költeni a pluszbevételeink révén, ami a költségvetés 35 százaléka), súlyos felelőtlenség, hazárdjáték a köz­pénz megforgatása brókercégek­nél. Azon a pénzpiacon, ahol sok­szor az alaptőke védelme sem ga­rantált, nemhogy a hozamé. Óva­tos duhajok vagyunk, a számlave­zető pénzintézetünknél tartjuk a tartalékunkat, mások akármivel kecsegtetnek is, hogyan tudnánk elszámolni a választókkal, ha el­úszna a város pénze? Gyalog mennek dolgozni a közmunkások a Közúthoz lábbusz Egy névtelenséget kérő, közmunkásként dolgo­zó nő kereste meg a lapun­kat, azt állítva, megnehezíti a munkájukat, hogy nem szál­lítják ki őket a munkavégzés helyszínére. Mivel a Nagyatád és Barcs közötti útszakaszok mentén a Közút alkalmazásá­ban szednek szemetet, galy- lyakat, sokan kilométereket gyalogolnak, amíg odaérnek, és ugyanannyit hazafelé is. A munkavégzés hatékonyságát rontja, hogy néha alig marad idő dolgozni emiatt, állítja. Úgy tudják, egy vállalkozóval van szerződése a Közútnak a szállí­tásra, ám őket eddig még nem vitték busszal dolgozni, egyet­len egyszer mentek egy platós teherautóval, amelyen nem volt se pad, se kapaszkodó. Az emberek már annyira elkese­redtek, hogy többen azt fontol­gatják, hogy inkább lemondják a közmunkát, és maradnak a 22 ezer forintos segélynél, mert nem bírják a hosszú gya­loglást, van ugyanis, aki 20 kilométerről messzebbről jön, mondta a nő. A Közút az idén mintegy 3000 főnek biztosít lehetősé­get arra, hogy a közfoglalkoz- tatotti programúkban részt ve­hessenek, ebből Somogy me­gyében 100 főt foglalkoztatnak ilyen módon. A beléptetéseket már márciusban elkezdték. A szállítójárművek bérletére köz- beszerzési eljárást írtak ki, So­mogy megyére vonatkozóan a következő napokban tudjuk megkötni a szerződést a vállal­kozóval, közölte Pécsi Norbert Sándor, a Közút sajtószóvivője. Tehát a névtelen bejelentéssel szemben eddig sajnos nem volt lehetőségük arra, hogy szerve­zetten szállítsák a közfoglal­koztatottakat, tette hozzá.- Ettől függetlenül a nagy­atádi mérnökségen is, ugyan­úgy ahogy a többi mérnöksé­günkön is, amikor csak lehe­tett, a saját brigádszállító au­tóinkkal szállítottunk egyese­ket a munkaterületre, de olyan eset egyszer sem fordult elő, hogy gépkocsi platóján szállí­tottunk volna munkatársakat. Társaságunk minden esetben szem előtt tartja az egészséget nem veszélyeztető, biztonsá­gos munkavégzés feltételeinek biztosítását és betartatását, a munkavállalók munkaterület­re kijutására vonatkozóan is. Az elmúlt hetekben a mérnök­séghez közeli területeken tud­tak dolgozni a közfoglalkozta­tottak, az idő múlásával és az így elvégzett munkákkal pár­huzamosan értelemszerűen egyre távolabb kerülnek a lakó­helyüktől, ezért egyesek kétség kívül gyalog vagy kerékpárral tudtak csak kijutni a munkate­rületre - mondta Pécsi Norbert Sándor. Ez viszont csak egy ideigle­nes állapot, néhány nap múlva, a már említett szerződéskötést követően már szervezetten és gépjárművel tudják a munka- területre szállítani a közfoglal­koztatásban részt vevőket is, és erről már korábban is tájékoz­tatták őket. Addig is a közmun­kások türelmét és megértését kérik. ■ K. G. HIRDETÉS Cserélje le kedvezőtlen banki jelzáloghiteiét Takarék Kiváltó Hitelre a takarékszövetkezetek segítségével! Önnek megérné kiváltani? Nézzen be hozzánk! A Takarék Kiváltó Hitel részletes feltételei megtalálhatók a vonatkozó Általános Szerződési Sza­bályokban, Üzletszabályzatban, illetve Hirdetményben, amelyeket a Szövetkezeti Hitelintézetek kirendeltségeiben, és honlapján érhet el. További, részletes információért forduljon'a Szövetkezeti Hitelintézet munkatársaihoz! A tájékoztatás nem teljes körű és nem minősül ajánlattételnek. A Hitelintézetek a hitelbírálat jogát fenntartják. www.takarekoskivalto.hu Fizetünk! néhány egyszerű kérdést tettünk föl a kaposvári vá­rosházának, arról, hogy van-e az önkormányzatnak megtakarítása brókercég­nél elhelyezve. Egymonda­tos választ kaptunk, ami ne­sze semmi fogd meg jól. Lát­hatóan a sajtó kekeckedésé- nek tekintették a kérdést, er­re jött a cinikus szöveg. De alapos itt a félreértés, mert a sajtó annak a helyi társa­dalomnak a nevében kérdez, amelyben dolgozik, tehát a városháza így válaszol adó­fizetői, (négyévente szere­tett választópolgárai) érdek­lődésére. Egy hónapja sincs, hogy lerótták az ez évi ese­dékes közterhet, de nincs jo­guk megtudni, hova kerül, mire költik a (köz)pénzüket. A lényeg, hogy fizessenek, a többihez semmi közük... ugyanez látszik nagy­ban is, van honnan tanul­nia a városházának. A par­lament most éppen törvény­kezési lázban ég a Quaes­tor-botrány után, a lefogla­landó vagyonokkal és a fize­tendő kártalanítás növelésé­vel bíbelődnek a honatyák. Mindenféléről zajlik a vita a T. Házban, ami jó alap ar­ra, hogy semmi se derüljön ki arról, hogy mi történt-tör- ténik valójában. Annak a sok tízezer keményen dolgo­zó kisembernek, akinek el­úszik a vagyonkája, mi köze az igazsághoz? Egyvalami­ben azonban biztosak lehet­nek, bármi történik is, bár­milyen őket megmentő tör­vények alapján, fizetni fo­gunk mindannyian. Ha a bankok által eltartott alap, akkor megfizetjük a kárta­lanítást díjemelésben, beve­zetett plusz pénzforgalmi dí­jakban. Ha az állam előle­gezné meg, van tehetsége új adókkal kárpótolni a bü­dzséjét. Mégis, ha kérdez­ne valaki az állam tájékáról - persze nem teszi - mitévő legyen, azt mondanám, in­kább a szorgos kisemberek­kel legyen szolidáris mint a nyereségünket herdáló Ma- tolcsyval. Balatoni földeket bukott Simicska Lajos támogatás Simicska cégei évekig művelhették pályázat nélkül az állami parcellákat, tavaly 1440 hektárnyit. Mos­tantól pályázniuk kell. Jelen­tős méretű állami földet vesz­tett ugyanis Simicska Lajos - írja a Blikkre hivatkozva az index.hu. Simicska cégei évekig mű­velhették pályázat nélkül az állami parcellákat, 2014-ben például 1440 hektárnyi földet birtokolhattak ily módon, leg­inkább a Balaton környékén és a nyugati határszélen. A Blikk információi szerint Balatonszabadinál 326 hek­táros területért 22,8 millió fo­rintos támogatáshoz jutott. ■ 1

Next

/
Thumbnails
Contents