Somogyi Hírlap, 2015. április (26. évfolyam, 77-101. szám)
2015-04-26 / Vasárnapi Somogyi Hírlap, 15. szám
A HÉT TEMAJA 2015. ÁPRILIS 26., VASÁRNAP 4 éhezés Kibírja-e a Föld, hogy negyven év múlva a jelenleginél 3 milliárddal több embert kell élelmezni? Naponta 25 ezer ember hal éhen, miközben évente 1,3 milliárd tonna élelmiszer-hulladék keletkezik. HARCOLUNK MAJD AZ ELELEMERT? El tudja látni az élelmiszeripar a jövőben a Föld lakosságát, még akkor is, ha az emberiség lélekszáma meghaladja a kilencmilliárdot? Az ENSZ szerint ez a jövő egyik nagy kérdése. Műhúst eszünk? Vegetáriánusok leszünk? Éhezni fogunk? Vagy a helyzet nem is olyan szélsőséges, mint első ránézésre gondolnánk? Fábos Erika Az Egyesült Nemzetek Szervezete (ENSZ) legutolsó előrejelzése szerint a Föld népessége 2050-re meghaladja a 9,6 milliárdot, az évszázad végére pedig elérheti a 11 milliárdot is. A világ élelmiszer-ipari vállalatait tömörítő szervezet szerint 2050-re komoly ellátási zavarok léphetnek fel, ha a jelenleginél 2 milliárddal több embert kell élelmezni. Már ma több mint 800 millió ember nem jut alapvető élelmiszerekhez. Fekete-Afrika legtöbb országában, Afganisztánban, Mongóliában, Nepálban, Peruban vagy Haitin tömegek éheznek és kevesebb mint fele annyi kalóriához jutnak, mint a fejlett országokban. Ennél is elgondolkodtatóbb, hogy tíz év múlva közel 3,4 milliárd ember fog vízhiánnyal sújtott területen élni, főként Afrika és Ázsia egyes területei vannak veszélyben. Az évszázad végére pedig kétszer annyi élelemre lesz szükség a Földön, mint ma. Az, hogy a probléma mennyire összetett, jól jelzi, hogy miközben egymilliárd ember éhezik, több mint kétmilliárd túlsúlyos. A globális éhezés azért csökkent Egy friss kutatás szerint jelentősen csökkent a globális éhezés. 1990 óta a világban húsz százalékkal csökkent az éhezők száma, ennek ellenére 2012-2014 között továbbra is 805 millióan szenvedtek krónikus éhezéstől. A javulás a gazdasági növekedésre és kormányzati programokra vezethető vissza. A gazdasági növekedés miatt egyre több ember tud elegendő élelmiszert vásárolni, emellett a kormányzati programok és más segélyek is jelentős mértékben hozzájárultak a megfelelőbb élelmiszer-ellátáshoz. Horn Péter akadémikus, Széchenyi-díjas magyar agrármérnök azt mondta: kisebb az éhínségzóna a világban ma, mint 10-15 évvel ezelőtt volt. Kínában, Indiában, Dél-Amerikában, Dél-Koreában jóval kevesebben éheznek, azokban az országokban viszont, ahol változatlanul rossz a helyzet, egyre több ember él, ezért javul csak lassan a statisztika. „Az ötvenes években 2,5 milliárd ember élt a Földön és 400 millióra tették az éhezők számát, most a 7,3 milliárdból 800 millióról mondják, hogy éhezik. Egészen extrém példák is vannak. Kínában például az elmúlt húsz évben megduplázódott a húsfogyasztás. Ma egy kínai éves átlagban egy kiló hússal többet eszik, mint egy magyar ember, és a világ szójatermesztésének harminc százalékát a kínai import veszi fel. Indiában is sokkal jobb létt a helyzet, mint volt. Ugyanakkor ez egy nagyon sérülékeny dolog, hiszen az élelmezés miatt any- nyira kizsákmányolták a föld alatti vízkészleteket, hogy ez a későbbiekben még okozhat nagy bajokat. Vagy ott van Afrika, ahol azokon a területeken, ahol van víz, jelenleg külföldi nagyvállalatok termelnek élelmiszert és elviszik onnan. Vagy például, ha azt halljuk, hogy éhezés, nem gondolunk például Európára, pedig itt is bőven akad rá példa. A mai technológiákkal mindenesetre lehetne annyi élelmiszert előállítani, hogy senki ne éhezzen a világban. Infrastrukturális, elosztási és politikai problémák akadályozzák ezt. A jövőt tekintve pedig nem vagyok borúlátó a népesedés miatt. Az eddigi tapasztalatok szerint az emberiség eddig még mindig képes volt alkalmazkodni a kihívásokhoz, lehet azzal számolni, hogy ez a jövőben is így lesz.” Az agrárium felvette sokhelyütt a tempót A mezőgazdaság és az élelmiszeripar mindenesetre eddig fel tudta venni a tempót a népességnövekedéssel. „Az erőforrásaival is jobban gazdálkodik és a hatékonysága is rengeteget fejlődött az agráriumnak - mondta Horn Péter. - Ma egy liter tej előállításához harmadannyi vizet és takarmányt használunk és tizedannyi termőterületet köt le, mint öt ven évvel ezelőtt. Amíg egy hektár területen 1,5 tonna kukoricát tudtunk előállítani, ma 6-7 tonnát, az USA még ennél is többet, 11 tonnát. Búzából, rizsből is öt-hatszoros az átlag ma. Persze, erre szükség is van, hiszen nemcsak több az ember, de többet is fogyaszt.” Megoldás lehetne az is, ha az ember leszokna az állati termékekről - ezt sokan hangoztatják. Az ugyanis környezetkímélőbb lenne és egy fenntarthatóbb gazdasághoz vezetne. „Egész biztosan folyamatosan alakul és alkalmazkodik az ember táplálkozása ahhoz, ami az egészségének megfelel, de alapvető biológiai szükséglete az állati fehérje. Ahogy láthatjuk is, amikor kicsit növekszik a gazdaság, legelőször állati fehérjéből kezd el többet fogyasztani, függetlenül attól, hol él és milyen a vallása, és ez így is marad. Azzal, hogy az ember inkább növényevő kezd lenni, nem érdemes számolni és nem is vezetne jóra.” Laboratórium a tehén gyomrában Új élelmiszerfajták előállítása, rovarok, műhús, tengeri moszat és 3D nyomtatóval előállított ételek - ez lenne a megoldás az éhezés ellen? A tudomány mindenesetre dolgozik azon, hogy akár laboratóriumban is képes legyen előállítani húst, vagy porrá tört alapanyagokból, adalékok hozzáadásával fúvókán keresztül, 3D nyomtatón lehessen ételeket juttatni oda, ahol nincs. „Úgy gondolom, bármilyen mesterséges irányba indulunk el, aligha tudunk hatékonyabb rendszereket létrehozni, mint amit a természet és az evolúció évezredek során kiszelektált. A jövő nem Génmódosítás kérdőjelekkel A génmódosítás már most is jelentős hozamnövekedéseket jelent a növények esetében. Vannak azonban olyan országok, amelyek elzárkóznak ettől a technológiától. Éppen azért, mivel egyelőre nincsenek megbízható eredmények az ilyen termékek hosszú távú hatásairól. Magyarországon is tiltott a GMO- kezelt vetőmagok és növények használata. „IDEIG-ŐRÁIG ELLEN lehet állni, de hosszú távon egész biztosan nem kikerülhetőek a génmódosított fajták - mondta Horn Péter. - Már hetven új fajtát hoztak létre így, és a világ legnagyobb tudományos kapacitású országai fejlesztik ezt a technológiát. Fantasztikus a fejlődés ezen a téren, ma már képesek egy génnek csak a töredékét módosítani, kicserélni. Azokra a félelmekre, amelyek az esetleges káros hatásokról szólnak, azzal szoktam reagálni, hogy Amerikában a sertésekkel - amely az orvostudományban modellállata az embernek - ötödikgeneráció óta etetnek GMO- takarmányt és eddig még nem találtak közöttük olyat, amelyiknek ettől bármi baja lett volna.” a műhúsokban és azokban a kísérletekben van, ami olyan alapanyagokból próbál élelmiszert előállítani, amit eddig nem evett meg az emberiség. A jövő már elkezdődött. Ahol az agrárerőforrások szűkösek, ott ez már ma is látható. A mezőgazdaság csúcstechnológiai ágazat, amiben a legmodernebb high-tech megoldásokat alkalmazzák. Izraelben nem ritkaság, hogy a tehenészetekben olyan szenzorok vannak az állatok bendőjében, amelyek jelzik, ha magasabb a hőmérsékletük, vagy kórokozó támadta meg a szervezetüket, ebből pedig tudják, hogy mikor kell gyógyszert adagolni, vagy mondjuk egy vízhűtéses folyosón átsétálnia a tehénnek ahhoz, hogy a legoptimálisabban fejlődhessen. A mezőgazdaság olyan chipe- ket is alkalmaz már például gyümölcsfákban, amelyek figyelik a nedvkeringést és ez alapján lehet az öntözést vagy a növényvédő szereket adagolni. A jövő, ezen a területen, a technológiák és a természet képességeinek maximális kihasználása és nem valami sci-fi. Ezek után úgy gondolom, egyértelműen látható, hogy miért lesz mindenütt a világban az agrár- és élelmiszeripar az elkövetkező 10-20 évben az egyik legjobban fejlődő szektor a gazdaságban. Elelmiszerbankok: versenyben az idővel az élelmiszerbankok világszerte azért küzdenek, hogy a kidobott élelmiszerek mennyisége jelentősen csökkenjen. Ennek érdekében például kezelik a kereskedőknél és gyártóknál keletkezett hulladéknak minősülő, de még hasznosítható élelmiszer-felajánlásokat. A fogyaszthatósági idő lejártának közelében juttatják el az élelmiszereket a rászorulókhoz, és azért is kampányolnak, hogy másként bánjunk az étellel. A tudatos vásárlás, a tárolási szabályok betartása vagy a maradékok felhasználása komoly változást jelenthetne az élelmiszer-hulladék csökkentésében. Abból laknak jól, amit mások már eldobnak a túlfogyasztás ellen küzdők egyik szélsőséges csoportja a freeganek. A szó az ingyenes és vegán szavakból áll össze és egy olyan mozgalmat takar, melynek hívei kukákból, a piacok hátsó folyosóiról, éttermekből, konténerekből szerzik be, amit megesznek. A világon szinte mindenütt megtalálhatók a követőik. A túlfogyasztó nyugati társadalom kritikusai úgy élik az életüket, hogy a fogyasztható állapotban szemétbe kerülő élelmiszereket, a használható tárgyakat, ruhákat összegyűjtve tartják fenn magukat. Ne legyen szemét az éttermi maradék! az európai unió hulladékkezelésre vonatkozó irányelve tiltja a vendéglátásban keletkező élelmiszer-maradék emberi fogyasztását vagy takarmányként való felhasználását. Csak díszállatok fogyaszthatják. Angliában, az európai átlagtól eltérő szabályozásnak köszönhetően, az éttermek a megmaradt ételekkel hajléktalan embereket is elláthatnak. Portugáliában is elérték, hogy a helyi jogszabályok finomodjanak és olyan programot valósítottak meg, amelyben önkéntesek gyűjtik össze a fel nem szolgált ételeket és juttatják el a rászorulókhoz.
