Somogyi Hírlap, 2015. április (26. évfolyam, 77-101. szám)

2015-04-26 / Vasárnapi Somogyi Hírlap, 15. szám

A HÉT TEMAJA 2015. ÁPRILIS 26., VASÁRNAP 4 éhezés Kibírja-e a Föld, hogy negyven év múlva a jelenleginél 3 milliárddal több embert kell élelmezni? Naponta 25 ezer ember hal éhen, miközben évente 1,3 milliárd tonna élelmiszer-hulladék keletkezik. HARCOLUNK MAJD AZ ELELEMERT? El tudja látni az élelmiszeripar a jövőben a Föld lakosságát, még akkor is, ha az emberiség lélekszáma meghaladja a kilencmilliárdot? Az ENSZ szerint ez a jövő egyik nagy kérdése. Műhúst eszünk? Vegetáriánusok leszünk? Éhezni fogunk? Vagy a helyzet nem is olyan szélsőséges, mint első ránézésre gondolnánk? Fábos Erika Az Egyesült Nemzetek Szer­vezete (ENSZ) legutolsó előre­jelzése szerint a Föld népes­sége 2050-re meghaladja a 9,6 milliárdot, az évszázad végére pedig elérheti a 11 milliárdot is. A világ élelmiszer-ipari vállalatait tömörítő szervezet szerint 2050-re komoly ellátá­si zavarok léphetnek fel, ha a jelenleginél 2 milliárddal több embert kell élelmezni. Már ma több mint 800 millió ember nem jut alapvető élelmisze­rekhez. Fekete-Afrika legtöbb országában, Afganisztánban, Mongóliában, Nepálban, Pe­ruban vagy Haitin tömegek éheznek és kevesebb mint fele annyi kalóriához jutnak, mint a fejlett országokban. Ennél is elgondolkodtatóbb, hogy tíz év múlva közel 3,4 milliárd em­ber fog vízhiánnyal sújtott te­rületen élni, főként Afrika és Ázsia egyes területei vannak veszélyben. Az évszázad vé­gére pedig kétszer annyi éle­lemre lesz szükség a Földön, mint ma. Az, hogy a probléma mennyire összetett, jól jelzi, hogy miközben egymilliárd ember éhezik, több mint két­milliárd túlsúlyos. A globális éhezés azért csökkent Egy friss kutatás szerint je­lentősen csökkent a globális éhezés. 1990 óta a világban húsz százalékkal csökkent az éhezők száma, ennek ellenére 2012-2014 között továbbra is 805 millióan szenvedtek kró­nikus éhezéstől. A javulás a gazdasági növekedésre és kor­mányzati programokra vezet­hető vissza. A gazdasági növe­kedés miatt egyre több ember tud elegendő élelmiszert vásá­rolni, emellett a kormányzati programok és más segélyek is jelentős mértékben hozzájá­rultak a megfelelőbb élelmis­zer-ellátáshoz. Horn Péter akadémikus, Széchenyi-díjas magyar ag­rármérnök azt mondta: kisebb az éhínségzóna a világban ma, mint 10-15 évvel ezelőtt volt. Kínában, Indiában, Dél-Ame­rikában, Dél-Koreában jóval kevesebben éheznek, azokban az országokban viszont, ahol változatlanul rossz a helyzet, egyre több ember él, ezért ja­vul csak lassan a statisztika. „Az ötvenes években 2,5 milliárd ember élt a Földön és 400 millióra tették az éhezők számát, most a 7,3 milliárdból 800 millióról mondják, hogy éhezik. Egészen extrém pél­dák is vannak. Kínában példá­ul az elmúlt húsz évben meg­duplázódott a húsfogyasztás. Ma egy kínai éves átlagban egy kiló hússal többet eszik, mint egy magyar ember, és a világ szójatermesztésének harminc százalékát a kínai import veszi fel. Indiában is sokkal jobb létt a helyzet, mint volt. Ugyanakkor ez egy nagyon sérülékeny dolog, hi­szen az élelmezés miatt any- nyira kizsákmányolták a föld alatti vízkészleteket, hogy ez a későbbiekben még okozhat nagy bajokat. Vagy ott van Afrika, ahol azokon a terüle­teken, ahol van víz, jelenleg külföldi nagyvállalatok ter­melnek élelmiszert és elvi­szik onnan. Vagy például, ha azt halljuk, hogy éhezés, nem gondolunk például Európá­ra, pedig itt is bőven akad rá példa. A mai technológiákkal mindenesetre lehetne annyi élelmiszert előállítani, hogy senki ne éhezzen a világban. Infrastrukturális, elosztási és politikai problémák akadá­lyozzák ezt. A jövőt tekintve pedig nem vagyok borúlátó a népesedés miatt. Az eddigi tapasztalatok szerint az embe­riség eddig még mindig képes volt alkalmazkodni a kihívá­sokhoz, lehet azzal számolni, hogy ez a jövőben is így lesz.” Az agrárium felvette sokhelyütt a tempót A mezőgazdaság és az élel­miszeripar mindenesetre ed­dig fel tudta venni a tempót a népességnövekedéssel. „Az erőforrásaival is jobban gazdálkodik és a hatékonysá­ga is rengeteget fejlődött az agráriumnak - mondta Horn Péter. - Ma egy liter tej előál­lításához harmadannyi vizet és takarmányt használunk és tizedannyi termőterületet köt le, mint öt ven évvel ezelőtt. Amíg egy hektár területen 1,5 tonna kukoricát tudtunk előállítani, ma 6-7 tonnát, az USA még ennél is többet, 11 tonnát. Búzából, rizsből is öt-hatszoros az átlag ma. Per­sze, erre szükség is van, hi­szen nemcsak több az ember, de többet is fogyaszt.” Megoldás lehetne az is, ha az ember leszokna az állati termékekről - ezt sokan han­goztatják. Az ugyanis kör­nyezetkímélőbb lenne és egy fenntarthatóbb gazdasághoz vezetne. „Egész biztosan folyamato­san alakul és alkalmazkodik az ember táplálkozása ahhoz, ami az egészségének megfelel, de alapvető biológiai szükség­lete az állati fehérje. Ahogy láthatjuk is, amikor kicsit nö­vekszik a gazdaság, legelőször állati fehérjéből kezd el többet fogyasztani, függetlenül attól, hol él és milyen a vallása, és ez így is marad. Azzal, hogy az ember inkább növényevő kezd lenni, nem érdemes számolni és nem is vezetne jóra.” Laboratórium a tehén gyomrában Új élelmiszerfajták előállí­tása, rovarok, műhús, tengeri moszat és 3D nyomtatóval elő­állított ételek - ez lenne a meg­oldás az éhezés ellen? A tudo­mány mindenesetre dolgozik azon, hogy akár laboratórium­ban is képes legyen előállítani húst, vagy porrá tört alapanya­gokból, adalékok hozzáadá­sával fúvókán keresztül, 3D nyomtatón lehessen ételeket juttatni oda, ahol nincs. „Úgy gondolom, bármilyen mesterséges irányba indu­lunk el, aligha tudunk haté­konyabb rendszereket létre­hozni, mint amit a természet és az evolúció évezredek so­rán kiszelektált. A jövő nem Génmódosítás kérdőjelekkel A génmódosítás már most is jelentős hozamnövekedéseket jelent a növények esetében. Van­nak azonban olyan országok, amelyek elzárkóznak ettől a technológiától. Éppen azért, mi­vel egyelőre nincsenek megbíz­ható eredmények az ilyen termé­kek hosszú távú hatásairól. Ma­gyarországon is tiltott a GMO- kezelt vetőmagok és növények használata. „IDEIG-ŐRÁIG ELLEN lehet állni, de hosszú távon egész biztosan nem kikerülhetőek a génmódo­sított fajták - mondta Horn Pé­ter. - Már hetven új fajtát hoz­tak létre így, és a világ legna­gyobb tudományos kapacitású országai fejlesztik ezt a techno­lógiát. Fantasztikus a fejlődés ezen a téren, ma már képesek egy génnek csak a töredékét módosítani, kicserélni. Azokra a félelmekre, amelyek az esetle­ges káros hatásokról szólnak, azzal szoktam reagálni, hogy Amerikában a sertésekkel - amely az orvostudományban modellállata az embernek - ötö­dikgeneráció óta etetnek GMO- takarmányt és eddig még nem találtak közöttük olyat, amelyik­nek ettől bármi baja lett volna.” a műhúsokban és azokban a kísérletekben van, ami olyan alapanyagokból próbál élel­miszert előállítani, amit eddig nem evett meg az emberiség. A jövő már elkezdődött. Ahol az agrárerőforrások szűkösek, ott ez már ma is látható. A me­zőgazdaság csúcstechnológiai ágazat, amiben a legmoder­nebb high-tech megoldásokat alkalmazzák. Izraelben nem ritkaság, hogy a tehenésze­tekben olyan szenzorok van­nak az állatok bendőjében, amelyek jelzik, ha magasabb a hőmérsékletük, vagy kór­okozó támadta meg a szerve­zetüket, ebből pedig tudják, hogy mikor kell gyógyszert adagolni, vagy mondjuk egy vízhűtéses folyosón átsétálnia a tehénnek ahhoz, hogy a leg­optimálisabban fejlődhessen. A mezőgazdaság olyan chipe- ket is alkalmaz már például gyümölcsfákban, amelyek fi­gyelik a nedvkeringést és ez alapján lehet az öntözést vagy a növényvédő szereket adagol­ni. A jövő, ezen a területen, a technológiák és a természet képességeinek maximális ki­használása és nem valami sci-fi. Ezek után úgy gondo­lom, egyértelműen látható, hogy miért lesz mindenütt a világban az agrár- és élelmi­szeripar az elkövetkező 10-20 évben az egyik legjobban fej­lődő szektor a gazdaságban. Elelmiszerbankok: versenyben az idővel az élelmiszerbankok világszer­te azért küzdenek, hogy a kido­bott élelmiszerek mennyisége je­lentősen csökkenjen. Ennek érde­kében például kezelik a kereske­dőknél és gyártóknál keletkezett hulladéknak minősülő, de még hasznosítható élelmiszer-felaján­lásokat. A fogyaszthatósági idő lejártának közelében juttatják el az élelmiszereket a rászorulók­hoz, és azért is kampányolnak, hogy másként bánjunk az étellel. A tudatos vásárlás, a tárolási szabályok betartása vagy a ma­radékok felhasználása komoly változást jelenthetne az élelmi­szer-hulladék csökkentésében. Abból laknak jól, amit mások már eldobnak a túlfogyasztás ellen küzdők egyik szélsőséges csoportja a freeganek. A szó az ingyenes és vegán szavakból áll össze és egy olyan mozgalmat takar, melynek hívei kukákból, a pia­cok hátsó folyosóiról, éttermek­ből, konténerekből szerzik be, amit megesznek. A világon szinte mindenütt megtalálha­tók a követőik. A túlfogyasztó nyugati társadalom kritikusai úgy élik az életüket, hogy a fo­gyasztható állapotban szemét­be kerülő élelmiszereket, a használható tárgyakat, ruhá­kat összegyűjtve tartják fenn magukat. Ne legyen szemét az éttermi maradék! az európai unió hulladékkeze­lésre vonatkozó irányelve tiltja a vendéglátásban keletkező élelmiszer-maradék emberi fo­gyasztását vagy takarmányként való felhasználását. Csak dísz­állatok fogyaszthatják. Angliá­ban, az európai átlagtól eltérő szabályozásnak köszönhetően, az éttermek a megmaradt éte­lekkel hajléktalan embereket is elláthatnak. Portugáliában is elérték, hogy a helyi jogszabá­lyok finomodjanak és olyan programot valósítottak meg, amelyben önkéntesek gyűjtik össze a fel nem szolgált ételeket és juttatják el a rászorulókhoz.

Next

/
Thumbnails
Contents