Somogyi Hírlap, 2015. április (26. évfolyam, 77-101. szám)
2015-04-01 / 77. szám
4 MEGYEI KORKÉP 2015. ÁPRILIS 1., SZERDA Szépségkirálynő a hajmási ólban sertéskérdés Az ágazat jelene nem szép, súlyos gondokkal küzdenek a gazdálkodók Malac az asztalon. A hajmási szépségversenyen senkit sem zavart, ha egyik-másik versenyző beleröfögött az ünnepélyes eredményhirdetésbe Újabb reménységek mutatkoztak be a Kaposvári Egyetem tehetségnapján hagyomány Harmadik alkalommal rendezték meg kedden a Kaposvári Egyetem tehetségnapját. A négy kar közös rendezvényén ifjú kutatók és művészek mutatták be munkájukat, olyanok, akik már továbbjutottak a XXXII. Országos Tudományos Diákköri Konferenciára és a VII. Országos Művészeti Diákköri Konferenciára. - Ma újabb reménységeink mutatkoznak be - mondta köszöntőjében Bencéné Fekete Andrea oktatási dékánhelyettes. - Tehetségnapunkon értéket teremtünk, igyekszünk kapcsolatot létrehozni a tudományterületek között, illetve erősítjük azokat. ■ Értéket teremtenek, s igyekeznek kapcsolatot létrehozni a tudományterületek között Ezen kívül a mai nap egy utolsó lehetőség a hallgatók számára, hogy felkészüljenek az országos döntőben előadott szóbeli prezentációikra. Szávai Ferenc rektor köszöntőjében azt hangsúlyozta, hogy a diákköri konferenciákon való részvétel, s az azokon elért eredmény mérföldkő lehet a hallgatók életében. A megnyitó után bemutatták a művészeti kar stúdiója által a 2014-es tehetségnapon készített rövidfilmet, majd három témában szekcióülések kezdődtek. Az Alkalmazott Élettudományi Szekció, a Gazdaság- tudományi Szekció és Nevelés- tudományi Szekció mellett a Művészeti Kar hallgatóinak kiállítása színesítette a programot. ■ Márkus Kata ► Folytatás az 1. oldalról- Negyven hízót, hét kocát tartok, s egyre nehezebb a helyzet- mondja Orbán István őrei állattartó. Az árak csapnivalóak, s ez gyakorlatilag kihat szinte mindenre. A napi munkára éppúgy, mint a fejlesztési elképzelésekre. A kilónként 335 forint körüli felvásárlási ár, s az, hogy egy közel 120 kilós sertésért közel 40 ezer forintot adnak, míg egy malacért nagyjából 19-20 ezer forintot fizetnek, elbizonytalanítja a kistermelőket. Orbán szerint 20 ezer forintból képtelenség 100 kilósra felhizlalni egy sertést. Megdrágult a takarmány, s nőttek a járulékos költségek, miközben az árak mélyrepülésben vannak.- Megalázóan alacsonyon árat fizetnek a sertésért, ezért nem nagyon éri meg termelni - hangsúlyozta. - Nagyon örülnénk, ha a piaci viszonyok végre normalizálódnának. Mi is jobban felfuttatnánk a termelést, ha a mostaninál lényegesen jobb ára lenne a sertésnek. A magyar sertéshúst népszerűsítő kampányra 30 millió forint áll rendelkezésre. Berek Gábor, a somogysárdi Haladás Zrt. elnöke szerint jó ötlet a sertéshús népszerűsítése, ám ez aligha jelent megoldást a sertéstartók egyre súlyosbodó problémáira. Bár társaságuknál még tart az évzárás a főbb számokból kitűnik: 2014-ben is veszteséges volt a sertéságazat. Akárcsak az előző években, s az elnök szerint örvendetes volna, hogy mihamarabb megváltozzanak a hazai piaci feltételek.- Az orosz embargó és a külföldről beszállított alapanyag is gond - foglalta össze az elnök. Tavaly augusztusban kilónként még csaknem 440 forint volt az élő sertés felvásárlási ára, a második félévben kezdődött a csökkenés, a múlt évi átlagár nagyjából 385-390 forint körül alakult. A döntéshozók javulást ígértek, de egyre kilátástalanabb a helyzet. Gyakran a német tőzsdei hasított sertés árához igazítják az árakat, ami csak fokozza a nehézségeket. Jelenleg 325 forint a felvárási ár. Azt mondta, ha belátható időn belül nem lesz kedvező változás, át kell gondolniuk az egész tevékenységet. Claessens Peter, a Claessens Group vezetője is azt hangsúlyozta: a sertés felvásárlási árára a mostani piaci környezet - például az orosz embargó - nincs kedvező hatással. 20 százalékkal alacsonyabb az ár a tavalyi év hasonló időszakához képest. Tavaszi József, az ordacsehi Balaton Agrár Zrt. elnöke szerint a rendszerváltás után erőteljesen megcsappant a sertésállomány, s most sincsenek igazán kedvező helyzetben az állattartók. - Régen az integráció keretében évente 1200 darab disznót vásárolt fel a cég helyben és a környékbeli településen. Müller János, a mezőgazdasági termelők megyei szövetségének titkára aláhúzta: a liftező felvásárlási árak és a nehezen kalkulálható piaci körülmények következményeként egyre súlyosabb gondok nyomasztják a gazdákat. A gondokat tetézi, hogy időről időre megjelennek a kétes piaci szereplők, akik trükkök tömegével operálva próbálnak talpon maradni. Bár tavaly az élő- és félsertés áfája öt százalékra csökkent, szakértők szerint az ügyeskedők kora nem járt le. Mezey István, a kaposvári Kaffka Kft. tulajdonos-ügyvezető igazgatója szerint a feketén importált húsok, az illegálisan feldolgozott, piacra dobott termékek elleni küzdelmet nem szabad feladni.- Azok, akik tisztességesen dolgoznak, s az utolsó fillér bevételig adóznak. Nehezen fogadjuk el, hogy egyes versenytársak milyen módszerekkel nyernek piacot maguknak - fogalmazott. - Ha egy kiló terméknél 5-10 forint különbség van, az érthető, de ha 20 százalék különbség, akkor a vevőnek is illene elgondolkodnia azon, hogy milyen forrásból szár- mazik a termék. Mezey azt mondta: akik nem tudnak folyamatosan, egyenletesen magas színvonalú terméket előállítani, azok remélhetően előbb-utóbb kiszorulnak az üzleti életből. A megrendelők kivétel nélkülá máximális biztonságra törekednek, az olcsó, de kétes eredetű termékek remélhetően eltűnnek a piacról. ■ H. M. Futópálya helyett ipari parkot akarnak Siófokon vezérprojekt Strandra, kikötőre pályáznának - városbarát közbeszerzést szeretnének A „gondoljuk újra Siófokot” jegyében a városvezetés a forgalmas parti korzót, a Petőfi sétányt is átalakítaná Van ipari park, de mégsincs ► Folytatás az 1. oldalról- Egymilliárd egy futópályára, még ha pályázati pénz is, ez azért erős lenne, akad más fejlesztési cél, ahol jobban „elfér” ez a hatalmas összeg - mondta Szamosi Lóránt tanácsnok.- Mások az elképzelései az új városvezetésnek, másra szeretnénk pályázni, így ipari park kialakítására, vállalkozói inkubátorházra, vitorláskikötőre, a Petőfi sétány rehabilitációjára vagy a sóstói strand fejlesztésére - mondta a siófoki képviselő-testület ülésén Lengyel Róbert polgármester. - Munkahelyeket teremtő beruházások irányába tartsunk, ne futópályát preferáljunk! Szamosi Lóránt beruházásokért és fejlesztésekért felelős tanácsnok arra emlékeztetett: elhatározták, hogy a városközpont után idéntől a város egyéb területeinek a fejlesztésére figyelnek, az Ezüstpartról sem feledkeznek meg, ezzel Csorba Ottó mondandójára reagált, aki - lévén, hogy ennek a városrésznek a képviselője - úgy vélte, nagy a kontraszt az Aranypart és az Ezüstpart között az utóbbi hátrányára, úgyhogy „oda is kell találni projektcélt” Városfejlesztési stratégia is készül e közben, amiről Szamosi Lóránt azt mondta, húsz-huszonöt évre meg fogja határozni Siófok fejlődési irányait. - Találjuk ki újra Siófokot, ennek a gondolatnak lehet ez az alap- dokumentuma - vélekedett a tanácsnok. - Három alappillére lehet. Az első az infrastruktúra javítása, utak, járdák, parkolók építése, a második a munkahelyteremtés, hogy ipari háttere is legyen a városnak, minél több adózó céggel, mert az ilyen bevételekből lehet fejleszteni. A harmadik természetesen a turizmus, egyebek között a Petőfi sétány, valamint a Rózsakért és környékének újragondolásával. Ha 2020 után megsiófokon alapította meg tizenhét tag, vállalkozások és önkormányzatok a Magyar Ipari Park Szövetséget, melynek a székhelye is a balatoni város lesz. - Azért esett a választás erre a településre, mert a város vezetése újra kívánja pozícionálni a szerepét az iparban, megújítva az ipari parkját, és alapító tagként úttörőszerepet vállalt az új szövetségben - számolt be Janzsó Tamás, a frissen alapított szervezet elnöke. lengyel Róbert siófoki polgár- mester szerint a városnak papíron ugyan van, de valójában nincs még igazi ipari parkja. Az elnevezés ugyanis nem jelenti azt, hogy tényleg ipari parkként működik egy terület, folyamatosan betelepülő és fejlesztő, egymással is kooperáló vállalkozásokkal. A városvezetés szeretne életre kelteni egy igazi ipari parkot, egyelőre még nem eldöntött, hogy hol. A szövetség alakuló közgyűlésén LennerÁron Márk, a Nemzetgazdasági Minisztérium belgazdaságért felelős helyettes államtitkára elmondta: jelenleg több mint kétszáz ipari park van Magyarországon, de ezek alig több mint fele működik ténylegesen is ipari parkként. szűnik a jelenlegi mértékű uniós támogatás, Siófok e három pillér révén akár önfenntartóvá is válhat. Új közbeszerzési gyakorlatra tér át Siófok, erről is döntött a képviselő-testület. Az a cél, hogy „Siófok-barátabb legyen és rövidüljön le a versenyeztetési idő”. A vállalkozásokat regisztrációra hívja föl az önkormányzat; azok, akik pályázni kívánnak a közbeszerzési tervben szereplő feladatokra (eszközbeszerzés, szolgáltatás, építőipar, stb.), április 10-ig regisztrálhatnak. Egy adatbázist hoznak létre, s ebből fogják majd kiválasztani, hogy egy-egy kiírás esetén mely vállalkozásokat hívnak fel ajánlat- tételre.- Nagyon fontos a helyi vállalkozók helyzetbe hozása - így Lengyel Róbert polgármester. - Azok a cégek, melyek részt vennének a helyi közbeszerzésekben, a regisztrációval jelezhetik ezt a szándékukat. Ebből fogjuk tudni, ki milyen profilú feladatra hívható meg. Korábban jobbára ugyanazt a néhány vállalkozást hívták egy-egy ilyen pályázatra, azt reméljük, hogy mostantól nagyobb körből tudunk választani. A cél, hogy lehetőleg a város pénze maradjon helyben és mások is odaférhessenek a „húsos- fazékhoz”. ■ Fónai Imre Iparművész irányításával nemezeitek Remekművek születtek alkotókedv Kézre, illetve hajba való mutatós ékszerek és kiegészítők az asztalon - ezek mind Mihály Cecília, nyimi iparművész vezetésével készültek a kiliti reformátusok közösségi házában. Hittanosok, fogyatékkal élő fiatalok és felnőttek sajátították el a nemezelés technikáját, ismerkedtek a munkafolyamattal a kézművesházban; gyártottak nemezvirág hajgumi-díszt és csatot, karkötőt, medált, Illetve labdákat is. A remekművek nagyrészét magukkal vihették a résztvevők, míg a többit húsvétva- sárnap jótékonysági kirakódóvásáron értékesítik. A hívek a kiliti és ságvári templomban adják elő -felidézve Jézus szenvedéstörténetét- nagycsütörtökön a passiót. ■ Gamos A.
