Somogyi Hírlap, 2015. április (26. évfolyam, 77-101. szám)

2015-04-19 / Vasárnapi Somogyi Hírlap, 14. szám

2015. ÁPRILIS 19., VASÁRNAP MŰVÉSZBEJÁRÓ 13 Mit is ünnepel a könyvszakma? fesztivál Díszvendég helyett a kétszázhúsz éves magyar könyvkiadás áll a középpontban Nincs díszvendégország a csütörtökön kezdődő XXII. Budapesti Nemzetközi Könyvfesztiválon. Idén a 220 éves magyar könyvkiadást ünnepli az eseményt szerve­ző Magyar Könyvkiadók és Könyvterjesztők Egyesülése. Lesz azonban szembesítés: több szakmai program szól a könyvpiac legnagyobb problémáiról. A közönség pedig egy igazi világsztárt, lonathan Franzen amerikai írót köszöntheti. VR-összeállítás Lesz miről beszélni a csütör­tökön induló XXII. Budapesti Nemzetközi Könyvfesztiválon, hiszen az elmúlt évben gyak­ran került a könyvszakma a | címlapokra, s nem mindig az | irodalmi teljesítmények miatt. § Pár hete például megkezdő-1 dött a Pécsi Direkt Kft. felszá- 1 molása, amely cég korábban az Alexandra-birodalom mögött állt. Matyi Dezső vállalkozása mutatta meg, hogy a magyar könyvpiac nemcsak a széplel­kű irodalmárok, tudósok, kö- tészek és szerkesztők terepe, hanem akad keresnivalója ott az élelmes vállalkozóknak is. A legenda szerint az autóértéke­sítéssel kezdő könyvkereskedő cége 2012-re már az egykor 68 milliárdos, ma 43 milliárdos könyvpiac forgalmának harma­dát bonyolította, miközben az említett év végén már 10 milli­árd forintra rúgtak a tartozásai. Nem csoda, hogy a könyvesek lélegzet-visszafojtva figyelték: vajon az egyensúlyát vesztő óri­ás betemeti-e a szakmát. Az összeomlás elmaradt, de a sötét felhők még nem oszlottak el, legutóbb a sikerkönyveiről ismert Ulpius-ház összeomlása borzolta a kedélyeket. A cég fő tulajdonosa, ügyvezetője, Ke- pets András a csődvédelem március 18-ai kérése óta elérhe­tetlen, a hírek szerint fővárosi lakását eladta. Az üzleteik zár­va vannak, miközben egymil­liárdos tartozása van a cégnek. Sokak szerint mindkét eset­ben a túl gyors növekedés okoz­ta a problémát, amely mögött valójában nem volt igazi fede­zet. Míg az Ulpius esete egye­A közönség ismét csemegézhet a több száz program közül, míg a könyves szakma a bajokat igyekszik kibeszélni az idei könyvfesztiválon di, addig a Pécsi Direkt Kft.-é az egész ágazat kitettségére mutat rá. Ráadásul a piac egy­re nagyobb mértékében kon­centrálódik: a nagy kereskedők kiadókat vásárolnak fel, saját kiadványaikkal pedig háttérbe szorítják a függetleneket a sa­ját hálózataikban. Utóbbiakra a piacra jellemző bizományosi rendszer is hatalmas terhet rak. Aligha lehet kibeszélni ennyi konfliktust a könyvfesztiválon, de legalább kísérletet tesznek rá. Erre jó apropó az évforduló: a 220 éves szervezett magyar könyv­kiadást ünnepli a Millenárison megrendezendő mustra. Az al­kalomból jelen lesznek a Könyv­kiadók Nemzetközi Szövetségé­nek és az Európai Könyvkiadók Szövetségének vezetői is, akik közös konferencián vesznek részt a Magyar Könyvkiadók és Könyvterjesztők Egyesülésével. Terítékre kerülnek a könyvpiac problémái, szó lesz a könyvke­reskedelem átalakulásáról, a di­gitális technika terjedéséről és az állami szerepvállalásról. És miközben az ajtók mögött egymásnak feszülnek az érde­kek, a látogatók 413 programon vehetnek részt, mintegy félszáz külföldi író érkezik a fesztivál­ra, Magyarországot félezer al­kotó képviseli. A legnagyobb figyelem persze a díszvendég­író, lonathan Franzen amerikai íróra irányul majd, akinek új kötete is megjelenik magyarul: a Diszkomfortzóna című önélet­rajzi írása. Ő kapja csütörtökön a Budapest Nagydíjat, majd pó­diumbeszélgetésen vesz részt. És ha már sztárok: eljön a kortárs német irodalom egyik „csodagyereke”, Dániel Kehl- mann is, akinek több kötete jelent meg a Magvető Kiadó­nál, így például a 46 nyelvre lefordított A világ fölmérése, A Beerholm-illúzió, valamint a legutóbbi F című munkája is. Idén is megrendezik az Euró­pai Elsőkönyvesek Fesztiválját, amelyre 19 országból jönnek al­kotók. Magyarországot Mán-Vár- hegyi Réka képviseli, akinek első kötete Boldogtalanság az Auróra-telepen címmel 2014-ben jelent meg. A rendezvényhez elő­ször csatlakozik a Kis Könyves Éj elnevezésű esemény, amely­ben a fesztiválozókat péntek éjjel is várják egyes könyvesboltok. A gyerekkönyvek most is az úgy­nevezett Gyermekjbjirodalom- ban kapnak helyet, ahol szintén számos programot terveznek, például bábelőadásokat, koncer­teket, közös énekléseket. Franzen az új amerikai nagyregény megalkotója, akit ráadásul valóban a munkásságáért szeret a közönség JONATHAN FRANZEN 1959-ben született. A 2001-es Javítások­kal futott be az Egyesült Álla­mokban, világhírűvé a Szabad­ság című regénye tette. A ma­gyar közönség 2012 óta olvas­hatja: ekkor jelent meg a Sza­badság, majd ezt követte az amerikai Nemzeti Könyvdíjat elnyert Javítások és az Erős rengés. A könyvfesztiválra megjele- I nő Diszkomfortzóna című köte- 1 te valójában egy memoár, Franzen is Budapestre érkezik amelyben Franzen beszámol élete első tizenöt évéről, többek között arról a közép-nyugati mi­liőről, amely a Javítások lapjain köszön vissza. Új kötete Purity (Tisztaság) címmel szeptember­ben jelenik meg az Egyesült Ál­lamokban. FRANZENT TARTJÁK az amerikai irodalom legnagyobb sztárjá­nak, aki még azt is megenged­hette magának, hogy kikosa­razza Oprah Winfrey-t, amikor meg akarta hívni műsorába. Népszerűségét jelzi, hogy még a Simpson család egy epizódjá­ban is feltűnt. „Ellentmondá­sos, tőrőlmetszett értelmiségi figura - az a fajta, aki nem hú­zódik vissza elefántcsonttornyá­ba, hanem érzékenyen reagál korának jelenségeire, és a nagy társadalmi mozgásokat nem­csak elméleti összefüggéseik­ben látja, de regényíróként be­építi szereplőinek legapróbb rezdüléseibe is” - írta róla a ki­adója a méltatásában. HÍREK Kiállítás nyílt a Mátyás-templomról A BUDAPESTI Történeti Mú­zeum Vármúzeumában és a Mátyás-templomban nyílt tárlat a Mátyás-templom történetéről. A kiállítás első állomása Ferenc József 1867- es koronázásának emlékeit ismerteti, majd visszaugrik a 13. századi építéshez, ezután kronológiai sorrendben ha­lad egészen a 2004-ben el­kezdett és tavaly befejeződött műemléki rekonstrukcióig. Szvoren Edina irodalmi díjat kap több európai szerző közt Szvoren Edina elbeszéléskö­tete, a Nincs, és ne is legyen című könyv is megkapta idén az Európai Irodalmi Díjat. Az elismerést 2009- ben alapította az Európai Könyvkereskedők Szövetsé­ge, az Európai írók Tanácsa és az Európai Könyvkiadók Szövetsége azzal a céllal, hogy felhívják a figyelmet a kortárs európai irodalomra. A magyar írók közül koráb­ban 2009-ben Szécsí Noémi, 2012-ben Horváth Viktor kapta meg az elismerést. Ismét Manu Chao a Budapest Parkban két évvel teltházas koncert­je után újra fellép a Buda­pest Parkban Manu Chao. A világhírű, baszk-spanyol származású, Franciaország­ban született dalszerző, előadóművész július 13-án ad koncertet a szabadtéri szórakozóhelyen. A formá­cióban a frontember Manu Chao mellett Madjid Fahem játszik gitáron, Phi- , lippe Teboul dobon % j és Gambeat (Jean % Michel Dercourt) \ basszusgitáron. Manu Chao: örömzenélés lesz Újabb viharfelhők a Városliget fölött városfejlesztés Alapjaiban írná át a Liget Budapest projektet Zoboki Gábor Lesz magyar film a cannes-i fesztiválon Alig hirdették ki a Liget Buda­pest ékkövének szánt Új Nem­zeti Galéria-Ludwig Múzeum pályázatának eredményét, a pályázatra meghívott Zoboki Gábor egy olyan alternatív ter­vet tett közzé, amely alapjaiban írná át az egész projektet. A Liget Budapest program - bár magában foglal állatkert- fejlesztéstől parkrekonstruk­ción át számos elemet -, abból a koncepcióból indult ki, hogy szűnjön meg a Szépművészeti Múzeumban őrzött nemzetközi és a Nemzeti Galériában (MNG) elhelyezett magyar gyűjtemény kettéosztottsága. A Szépművé­szetihez közel, a Petőfi Csarnok helyére ezért új múzeum épülne, Elbukhat a norvég Snohetta terve, ha Zoboki Gábor projektjét támogatják amelyet egy világsztárokat fel­vonultató pályázat eredménye­ként a norvég Snohetta vagy a japán SANAA tervezhetne meg. Ezt az elképzelést írná felül a hírek szerint a jó kormányzati kapcsolatokkal rendelkező Zo­boki Gábor, aki külön Nemzeti Galériában gondolkodik. Ezt a várban, a Miniszterelnökséggel szembe helyezné el: a norvégok „piramisa” vagy a japánok pa­godaszerű terve helyett így egy oszlopcsarnokos, „birodalmi stí­lusú” épületet kaphatna az MNG. Míg az egyik verzió a vár mű­emlékeit, a másik a Városligetet kímélné az építkezéstől, kérdés, hogy a Liget-projekt túlélné-e kulcselemének kiesését. ■ NEMES jeles László Saul fia cí­mű első játékfilmje meghívást nyert a 68. cannes-i filmfesztivál versenyprogramjába. A nevezett 1854 filmből egyelőre 16 verse­nyezhet az Arany Pálmáért, de a lista még 3-4 filmmel bővül. A magyar alkotás mellett töb­bek között az Arany Pálma díjas olasz Nanni Moretti (Mia Mad- re) és az amerikai Gus Van Sant (The Sea of Trees) kapott meghí­vást a legfontosabb programba. Thierry Frémaux, a szemle művészeti igazgatója szerint a magyar filmnek nagy vissz­hangja lesz, és más művészeti ágakhoz hasonlóan a filmmű­vészetben is vitát indíthat a ho- lokausztábrázolásról. A film az auschwitzi Sonder- kommando elképzelt magyar rabjáról, Saul Auslanderről szól. A Sonderkommando tagjait ar­ra kényszerítették, hogy össze- gyűjtsék a gázkamrában megölt emberek tetemeit, elégessék és a hamvaikat szétszórják, majd kivégezték őket is. Saul a kre­matóriumban rátalál egy kisfiú holttestére, akiben saját gyerme­két véli felfedezni, s megpróbálja megadni neki a végtisztességet. A rendező Türelem című kis- filmje elnyerte a 38. Magyar Filmszemle legjobb kisjátékfilm­nek járó díját, világpremierje a velencei filmfesztiválon volt, s je­lölték az Európai Filmakadémia Legjobb Rövidfilm díjára. ■

Next

/
Thumbnails
Contents