Somogyi Hírlap, 2015. április (26. évfolyam, 77-101. szám)

2015-04-19 / Vasárnapi Somogyi Hírlap, 14. szám

INTERJÚ 8 2015. ÁPRILIS 19., VASÁRNAP bereznay tamás A TV2-n ő a „konyha ördöge”, az életben viszont egy jó szakács, aki nem fél a munkától. A magyaros konyha szerinte nem az, ami piros, főzni pedig úgy kell, ahogy a nagyi csinálta: szívvel, lélekkel. „CSAK FŐZÖK, FŐZÖK, ÉS IMÁDOM” Szerinte egy séf nem váloga­tós, tudja mit szeretnek az emberek, félre tudja tenni az egoját és azzal is tisztá­ban van, hogy mennyi liszt van a konyhán. Bereznay Tamás szerint a magyar szakácsok legnagyobb baja, hogy túl fáradtak, a ma­gyar konyháé pedig, hogy sokan azt gondolják, hogy a legnagyobb értéke a piros- paprika. Pedig szerinte sok­kal színesebb, legalábbis az lenne az ideális. Fábos Erika- Ilyenkor, kora tavasszal, ho­gyan néz ki önöknél egy vasár­napi ebéd?- Rögtönzés, de egész bizto­san valami könnyű. Nem ilyen­kor szoktam új dolgokat kipró­bálni, a menü rendszerint attól függ, mit kapok szombaton a piacon. Amikor megjön a jó idő, a piacozás ugyanakkora él­mény, mint a főzés. Igaz, gyak­ran túlzásba esem, és annyi mindent összevásárolok, hogy egy lagzira is eleget tudnék főzni. Amúgy nagyon hiszek a hétvégi ebédekben. Akár csa­ládi, akár baráti körben zajlik, szenzációs lehetőség egy roha- nós hét után. A piacozás után egyébként elég erős reggelik szoktak lenni nálunk, úgyhogy inkább uzsonna vagy vacsora van, ebédelni nem is bírunk. Szóval csak ráérősen, lazán, amihez kedvünk van alapon fő­zök, és ugyanígy eszünk.- Egy séf szerencsés, mert van hol megvalósítania önmagát, azt nem az otthoni konyhában - kell megtennie. Ha egyáltalán % főz otthon.- Főzök, nemcsak otthon, hanem ahol csak lehetőségem van rá: mindig és mindenhol csak főzök és főzök, és imá­dom. Nekem ez a tökéletes ki- kapcsolódás. Persze az impro­vizáló örömfőzésről beszélek, nem arról, amikor húsz kiló marhalábszárat kell megfőzni pörköltnek, vagy kétszáz töltött káposztát betölteni. De szeren­csére az ilyen mennyiségi alka­lomból van kevesebb.- Mi lesz a mai ebéd?- Ha kapok a piacon spárgát, akkor az. Fehér is, zöld is, hol­landi mártással. Ha nem, ak­kor friss fejes saláta és ahhoz csinálok valami egyszerűt.- Több gyerek is asztalhoz ül önöknél. Van arra receptje, ho­gyan lehet velük rántott sajton és bolognai spagettin kívül mást megkóstoltatni?- Sehogy. Abban nem hiszek, hogy érdemes erőltetni, ahogy az sem hoz eredményt, ha ki­csi koruktól nagyon változatos konyha veszi körül őket. Ez ta­lán alkati kérdés. A nagyobbik lányom most nem válogatós, de volt már ilyen korszaka is, holott úgy indult, hogy szinte mindent evett. A kisebbik most éppen rántott húst eszik rántott hússal, esetleg párizsis kenyér­rel variálja, de néha olyat is megkóstol, amiről azt feltéte­lezném, hogy kizárt. A főzés amolyan meditatív kikapcsolódás Bereznay Tamásnak, aki otthon is bármikor odaáll a tűzhely mögé- Önnek van kedvence? Lehet válogatós egy szakács?- A paprikás csirke a ked­venc, de szerintem egy jó sza­kács nem válogatós. Vagyis úgy nem, hogy vannak dolgok, ami­ket meg sem kóstol. Én minden­evő vagyok, mindig az voltam, igaz, nálunk ilyen téren szi­gor volt. Apámtól kaptam vol­na jó nagy taslit, ha valamire azt mondom, hogy nem eszem meg, mert nem szeretem.- Sóska és kelkáposzta is?- Az is. A kelkáposztát imá­dom. Nagyon leveses és főzelé- kes vagyok. Sóskát ritkábban eszem, de az etalon az, ahogy a nagymamám csinálta: jó éde­sen és a tojást a mártásban főz­te meg.- A kelkáposzta-főzeléket mi­vel eszi?- Csakis valami sült hússal, leginkább oldalassal. Egyéb­ként tényleg úgy van, hogy minden főzelékhez megvan a top feltét. A krumplihoz fasírt. A tökhöz meg nem is kell sem­mi, esetleg tükörtojás. Azt, meg a zöldbabfőzeléket még hidegen is szívesen megeszem.- Olyan sincs, ami nehezen megy?- Régebben a pálpusztai sajt olyan volt. A szaga miatt. Nem értettem, hogyan lehetne jó íze annak, aminek ilyen szaga van. Az illatok elég fontosak nekem. Akár az illata alapján is meg­mondom valamiről, hogy mi­lyen fűszerek vannak benne. Amíg nem tudtam, mitől van ilyen erős szaga, nehezen ment. Aztán megtanultam, hogy mi okozza a szagát, és már nem ide­genkedem. Nem mondom, hogy bármikor szívesen eszem, de van, hogy megkívánom.- A konyha ördögét alakítja a TV2 képernyőjén. Az ön kony­hájában van valami „ördög”, amit nem szeret, amit halogat vagy elkerül?- A gombapucolás és szelete­lés, az első számú „nemszere­tem" munka. Bereznay Tamás 1972-ben született Budapes­ten 2001-2010 között a Kárpá­ttá Étterem konyhafőnöke 2011-TŐL a Pesti Disznó kony­hafőnöke 2013- tól a Sonkaarcok kony­hafőnöke 2014- től a Haccienda Sör­kert konyhafőnöke A metró Gasztroakadémia szakmai vezetője HOBBIJA: a főzés- Egy séfnek gombát kell pu­colnia? Azt hittem, csak áll a konyhában, alkot, s körülötte sürögnek, előkészítenek a kis- kukták.- Na nem, a jó séf ott van, ahol a munka, és kiveszi belő­le a részét. A konyha az csapat­munka.- Magából hogyan lett sza­kács, emlékszik még?- Annak születtem.- Most komolyan.- Komolyan. Nálunk az apai nagyszüleimnél úgy volt a munkamegosztás, hogy a nagypapám jár dolgozni, a nagymamám meg otthon volt, és a családdal törődött, beleért­ve a legfontosabbat, hogy fő­A munkája egyben a hobbija is zött. Amikor iskolába mentem, nagypapám megmondta, hogy a menzát felejtsem el, a mama főz, tíz percre lakik az iskolától, tehát otthon eszem. Még ennél is fontosabb, hogy a nagyma­mám nemcsak főzött, de délutá­nonként sütött valamit. Minden délután. Én pedig segíthettem neki. Hol diót törtem és válogat­tam, hol mákot daráltam, hol lecukrozhattam a ribizlit. Egy ilyen alkalommal - úgy hét­éves voltam -, kijelentettem, hogy én nem is akarok soha az életemben mást csinálni, csak ezt, úgyhogy szakács leszek. Komolyan is gondoltam.- Nagymama megérhette, hogy így lett?- Igen. Nagyon büszke volt rám, igaz, kezdetektől, hiszen én voltam az első unokája.- Most járja az országot, és ke­resi a konyhákban, hogy mivel lehetne javítani az éttermeken. Mi az, amivel mindenhol csak a baj van?- A rutin és a fásultság. Mintha 20 évvel ezelőtt megállt volna az idő. Az étlapokon 15 étteremből tízben ugyanazok az ételek szerepelnek, és tíz éve nem is változtattak rajta. Hatalmas a választék, ahelyett, hogy lenne feleakkora, de az ki­válóan, frissen elkészítve. Per­sze, ahol hosszú ideje ugyan­az a tulajdonos és változatlan a személyzet, törvényszerűen a szokások rabjává válnak. Nem is veszik észre, hogy mi­lyen pici dolgok akadályozzák őket, hogy frissebb szemlélettel mennyit javíthatnának. Azt is látom persze, hogy ahol kevés a vendég, ott nem érzik, hogy az igényesebb szemlélet megtérül. Egy halálra dolgoztatott sza­kács nem képes kreatív lenni, ahol minden konyhai dolgozó alkalmazott és nincs megbe­csülve, nem érzi magáénak a helyet, és nem érdekli annyira a vendég, ahogy kellene.- Mitől lesz valaki jó szakács?- Ha törődik azzal, amit csi­nál, ha folyamatosan képezi magát, ha érzi és tudja, mit szeretne a vendég és ennek érdekében félre tudja tenni az egoját. Közben pedig pontosan tudja, mennyi liszt van a kony­háján. Ennyi.- Ha vendégként ül be egy ét­terembe elnéző vagy háklis?- Előfordul, hogy a napi roha­násban megéhezem és eszem gyorsan valamit valahol, de jel­lemzőbb, hogy tutira megyek. Olyan helyre ülök be, ahol nem tévednek, így semmi esélye a hákliknak.- Tudatos vendég.- Igen. Ha egy hamburgert ennék, vagy jó kínait, pad-tha- it, akkor is pontosan tudom, ho­va fogok menni.- Mi az oka, hogy otthon a nők, a vendéglátásban főleg férfiak viszik a konyhákat?- Az, hogy ez nagyon kemény fizikai munka. Egy tányér jó ételben ezt kevesen látják meg, ami nem is baj, de a szakácsok 12-16 órákat talpalnak, 20 kilós liszteszsákokat, 50 kilós lábo­sokat emelgetnek 50-60 fok­ban, vízgőzben. Szóval strapás, de nemcsak fizikailag, idegileg is megterhelő. Időre dolgozunk, gyorsnak kell lenni, de jót sze­retnénk kiadni a kezünkből. Ez is nagy nyomás. Egy férfi talán jobban tűri a munkának ezt a részét.- Annyi szó esik a magyar konyha megújításáról. Ön mit gondol, mi a konyhánk legna­gyobb értéke?- Már azt is nehéz meg­határozni, hogy mi a magyar konyha. Zavar, ha azt gondol­juk, hogy attól magyar, mert piros. Nemcsak a paprika miatt az, annyi bizonyos. Szerintem azok az ízek határozzák meg leginkább egy nemzet kony­háját, amin felnőttünk, amiről mindenkinek vannak emlékei, élményei. Amerre csak járunk a műsorral, igyekszem min­denhol keresni valami helyi értéket, olyat, ami csak azon a környéken elterjedt. Örülök, ha ilyet találok. Persze a múlt század fordulóján még gazda­gabb volt a konyhánk. Alap­anyagokban és ízekben is. Többféle húst, zöldséget, friss fűszert használtunk. Én pél­dául Vízváry Mariska 1930-as években íródott szakácsköny­véből tanultam meg bélszínt sütni. Annyira jól leírta, pedig nem volt képzett szakácsnő. Ma sokkal uniformizáltabb a ma­gyar konyha, és főleg néhány emblematikus ételt gondolunk magyarosnak. Pedig nem a hortobágyi húsos palacsin­ta, a pörkölt vagy a halászlé a magyar konyha emblémája, és nem hiszek abban, hogy azzal lehet megújítani a konyhánkat, ha ezeket másként kezdjük el­készíteni. Ezeket főzze min­denki úgy, ahogy megszokta és szereti. A kiváló magyar alap­anyagokból pedig csináljunk jó ételeket, párosítsunk olyat, ami nem megszokott. Szerintem ez a magyar konyha jövője, a múlt­ja kevésbé érdekes.- Lehetne valamelyik ételünk olyan híres, mint az olaszok pizzája?- Van ilyen ételünk, a gulyás. Puskás Öcsin és Papp Lacin kí­vül ezt tudják a legtöbben ró­lunk. Arra kell vigyáznunk, hogy csináljuk jól, hogy tényleg szeretni lehessen. Ha ezt kere­sik világszerte, akkor legyen jó.- Főzött már Charles herceg­nek, I. János Károly spanyol királynak, George Bushnak és Vladimír Putyinnak is, de Sólyom László köztársasági elnök konyháját is vezette. Séfnek lenni mennyire bizalmi állás? Elárulhatná például Só­lyom László kedvenc ételét?- Ha tudnám, elárulnám, de nem derült ki. Mindent szíve­sen megevett.- Ha valaki manapság divatos konyhát szeretne vezetni, mire törekedjen, mit főzzön, vagy ne főzzön?- Csinálja szívből és abból, ami éppen érik és terem. Aki szerencsés, az tudja, mire gon­dolok: úgy, mint a nagymamá­ink. Az mindig divat lesz, de most különösen az.

Next

/
Thumbnails
Contents