Somogyi Hírlap, 2015. április (26. évfolyam, 77-101. szám)

2015-04-19 / Vasárnapi Somogyi Hírlap, 14. szám

2 KÖZÉLET 2015. ÁPRILIS 19., VASÁRNAP Megrongáltak több sírt a Fiumei úti sírkertben MEGRONGÁLTAK több sírt a fővárosi Fiumei úti sírkert­ben - erősítette meg szom­baton az Index értesülését az ORFK kommunikációs szolgálata. A hírportál egy olvasói fotó alapján közölte, hogy vandalizmus történt, a 43-as parcellában 17 sírt rongáltak meg és gyújtogat­tak is. A VIII. kerületi rend­őrkapitányság ismeretlen tettes ellen, rongálás gyanú­ja miatt nyomoz. Embercsempészeket fogtak Csongrádban ÖT EMBERCSEMPÉSZT fogtak el a rendőrök szombatra vir­radóra Csongrád megyében. A szerb és román állampol­gárságú embercsempészek 91 határsértőnek nyújtottak segítséget. Az elkövetők el­len büntetőeljárás indult, a főként szíriai állampolgár­ságú határsértők menedék­kérelmet nyújtottak be. Menetrendi változások a Déli pályaudvaron A VASÚTI VÁGÁNYOK felújítási munkálatai, valamint más vágányzári munkák miatt mintegy másfél héten át is­mét menetrendi változások­ra kell számítani a Déli pá­lyaudvaron. Egyes személy- vonatok csak Kelenföldtől, illetve Kelenföldig járnak, a menetrendhez képest 5-10 perces késések várhatók. A távolsági sebes-, gyors- és InterCity vonatok, továbbá a zónázó vonatok változat­lanul a Déli pályaudvarról indulnak. Öt sérült egy Vas megyei balesetben EGY SZEMÉLYGÉPKOCSI ÓS egy kisbusz ütközött össze szombat este a Vas megyei Söpte és Vassurány között - közölte a Vas Megyei Rend­őr-főkapitányság szóvivője az MTI-vel. Kazmar Enikő elmondta: a baleseti helyszí­nelés és a műszaki mentés idejére a rendőrség az alsó­rendű utat lezárta, a forgal­mat a rendőrök elterelik. A baleset helyszínéről egy súlyos és négy könnyebb sé­rültet vittek a szombathelyi kórházba. Amerikai kiképzők Lvivben nemzeti gárda Fél év múlva hadgyakorlatot is rendeznek Ukrajnában Amerikai deszantosok a Ivivi repülőtéren. A következő hetekben a kilencszáz ukrán katonát fognak kiképezni a modern hadviselésre Az Egyesült Államok 290 ki­képzője landolt a napokban a Ivivi repülőtéren. A 173-as deszantos dandár katonái három nyolchetes turnusban trenírozzák majd az ukrán Nemzeti Gárda tagjait. VR-összeállítás * 290 Amerikai deszantosok érkez­tek pénteken Lvivbe, akik az ukrán Nemzeti Gárda 900 ka­tonáját képezik ki az elkövetke­ző hónapokban - jelentette be Twitter-oldalán Geoffrey Pyatt, az Egyesült Államok ukrajnai nagykövete. A diplomata nem közölt részleteket, Arszen Avakov ukrán belügyminiszter vi­szont további információkat is megosztott Facebook-oldalán: bejegyzésében azt írta, a 173- as amerikai deszantos dandár 290 katonája vesz részt a nem­zeti gárdisták kiképzésében. A résztvevőket három turnus­ban trenírozzák (turnuson­ként háromszáz fővel), min­den kiképzés nyolc hétig tart majd, amelynek végén közös hadgyakorlatot is tartanak. A Rettenthetetlen Gárdista elne­vezésű hadgyakorlatot vala­mikor november előtt rende­zik meg, és maximum 2200 ember vesz majd részt rajta- közülük legfeljebb ezer lesz amerikai. Ahogy az várható volt, Moszkva nem üdvözölte az amerikai kiképzők Ukrajnába érkezését: Vlagyimir Putyin orosz elnök szóvivője szerint nem segít a konfliktus meg­oldásában egy harmadik fél katonáinak jelenléte. Dmitrij Peszkov újságírók előtt emlé­keztetett arra, hogy van még egy sor megoldatlan kérdés, és a két fél nem egyformán értel­mezi a februárban megkötött minszki megállapodást. Arról, hogy ez utóbbit ki tart­ja és ki nem tartja be, az Egye­sült Államok első emberének mások az elképzelései. Erről tanúskodik, hogy egy pénteki „A walesi NATO-csúcstalálko- zón az Egyesült Államok, Nagy-Britannia, a balti és skan­dináv államok, a lengyelek és a románok úgy értékelték, hogy nőtt az oroszveszély, ezért nö­velni kell a katonai kiadásokat, Ukrajnát pedig minden lehetsé­ges eszközzel - fegyverekkel és kiképzőkkel - támogatni kell. Átértékelve az 1997-es NATO- orosz alapszerződést azon a vé­leményen voltak, hogy NA- TO-csapatoknak kell állomá­nyilatkozatában, Matteo Ren- zi olasz államfő washingtoni látogatásakor Barack Obama megerősítette: „Minimum fenn kell tartanunk az Oroszország­gal szemben bevezetett szank­ciókat, amíg Moszkva be nem tartja az ukrajnai harcok be­szüntetéséről megkötött minsz­ki megállapodást”. A meglehetősen furcsa orosz-amerikai viszonyt jól pél­dázza az az interjú, amelyet Putyin másnap adott a Vesztyi v szubbotu című műsorban: a RIA Novosztyi állami hír- ügynökség jelentése szerint az orosz elnök arra a kérdésre válaszolva, hogy kinek szurkol az amerikai elnökválasztási kampányban, úgy felelt: bárki sózniuk az ukrán határ menti NATO-tagállamok területén. A francia, német, cseh, szlovák és magyar megítélés szerint az orosz-ukrán konfliktusnak csak politikai megoldása van - ennek alapja a Minszk-2 meg­állapodás -, ezért nem szüksé­ges Ukrajnának fegyvert adni, mert ez is a politikai megoldást nehezíti. Az USA, amely rend­kívül aktív szerepet játszik a konfliktusban, a jelenlegi hely­zetben úgy ítélte meg, hogy cél­is lesz 2016-tól az USA új elnö­ke, Oroszország törekedni fog a kooperációra. „Mi egy ország­gal működünk együtt, a világ leghatalmasabb, és nagyon nagy befolyású államával” - fogalmazott Putyin. Azt azért megjegyezte: Oroszország és az Egyesült Államok között több területen is vannak nézetkü­lönbségek. Kiemelte a bizton­ságpolitikát, utalva arra, hogy Amerika egyoldalúan kilépett a Rakétaelhárítói Szerződésből (ABM). Hozzátette, hogy egy sor egyéb nemzetközi kérdés­ben is eltérő a véleménye a két országnak, „ugyanakkor van köztünk valami, ami egyesít és együttműködésre késztet ben­nünket”. szerű kiképzőket küldenie Uk­rajnába. Ezzel a döntéssel az európai NATO-tagállamok egy része egyetértett, egy része nem. Az orosz-ukrán konfliktus ha­tására hozott embargós intézke­dések következtében Európa és Oroszország gazdasági kapcso­latai meglazultak, a rubel mély­repülésbe kezdett, Ukrajna pe­dig - külső segítség híján - ál­lamcsődbe került” - mondta el lapunknak a biztonságpolitikai szakértő. Nógrádi György: megosztotta a NATO-tagállamokat az USA döntése Vasárnapi zárva tartás: egyre több a bonyodalom okj-s képzésre kell küldeniük j saját családtagjaikat az élelmi- szerkisbolt-tulajdonosoknak, ha nyitva akarnak tartani va­sárnap - írja a Népszabadság. Egy 2007-es rendelet szerint ugyanis csak szakképzettség­gel rendelkező munkavállaló lehet az eladó, ez alól nem ki­vétel a vasárnaponként a pult mögé állított kisegítő családtag sem. Bár az egykori Nemzeti Fej- j lesztési és Gazdasági Minisz­térium végül mentesített sok j munkakört a kötelező szakmai képesítés alól, az élelmiszerrel dolgozó eladónak továbbra is élelmiszer-vegyesbolti eladói OKJ-s végzettséggel kell ren­delkeznie. A Nemzetgazdasági Minisz- J térium jelezte: a rendelet az [ adminisztráció csökkentése i céljából átdolgozás alatt van, | és a tárca néhány héten belül előrukkolhat egy új rendelet­verzióval. ■ Újra lecsapott Jemenben az arab légierő aszaúdi vezetésű arab koalí­ció légicsapásokat mért Taizz városára lemen délnyugati ré­szén szombat reggel - közölte a Sky News Arabia. A beszámoló szerint a harci gépek a helyi elnöki palota melletti katonai támaszpontot támadták. 16 húszi lázadó meghalt, 35 meg­sebesült. Taizzban a harmadik napja folynak heves összecsapások. A felkelők és az oldalukra átállt katonák az Abed Rabbo Man- szúr Hádi jemeni elnökhöz hű 35. dandárral vívnak harcót. Az elmúlt napokban több mint hetven fegyveres esett el a kü­lönböző ütközetekben. Szombatra virradóra az utolsó olyan magyarokat is sikerült evakuálni Jemenből, akik ezt kérték. A kimenekí­tett hat magyar állampolgár éjjel megérkezett a jordániai Ammanba. Összesen 13 csa­lád 42 tagját kellett kimene­kíteni - jelentette be Szijjártó Péter külgazdasági és külügy­miniszter. ■ Varga Mihály Washingtonban pénzügyek A miniszter elégedett volt az IMF jelentésével Borulhat a cafeteria-rendszer szép-kártya Kötelezettségszegési eljárás Magyarország ellen A Nemzetközi Valutaalap (IMF) és az Európai Bizottság magyar országjelentéséről, Magyaror­szágnak az exportpiacok bővíté­se céljából a Világbank-csoport fejlesztési programjaiba való bekapcsolódásáról folytatott megbeszéléseket Washington­ban Varga Mihály. A nemzetgaz­dasági miniszter, aki az IMF és a Világbank közgyűlésén vesz részt kijelentette: a tanácskozás alkalmat adott arra, hogy hozzá­járuljon Magyarország számára fontos ügyek előmozdításához. A tárcavezető Costas Christo- uval, az IMF misszióvezetőjével tekintette át a valutaalap leg­utóbbi magyar országjelenté­sét. „Azt kell mondanom, hogy Varga Mihály: nem volt vitája régen született ilyen kedvező jelentés az IMF részéről az or­szágról, ezért véleménykülönb­ségünk sem volt” - fogalmazott Varga Mihály. Elmondta, hogy Pierre Mos- covici európai adóügyi biztossal folytatott egyeztetésén kifejezés­re juttatta: a magyar kormány „messze nem érzi úgy, hogy az Európai Bizottság most készülő magyar országjelentése vissza­tükrözi azt a pozitív gazdasági előrelépést, amelyet az ország az elmúlt két évben mutatott fel”. A gazdaságfejlesztési ope­ratív program kifizetéseinek Brüsszel általi felfüggesztése a megbeszélésen nem került szó­ba - tette hozzá a miniszter. ■ Másfél hónap múlva lejár a határidő: a Széchenyi Pihe­nő Kártyával rendelkezőknek május 31-ig el kell költeniük a kártyára 2013-ban feltöltött, eddig fel nem használt pén­züket - közölte a Nemzetgaz­dasági Minisztérium (NGM). A szaktárca közleménye úgy fogalmaz, a belföldi turizmus növekedésének továbbra is fő motorja a SZÉP-kártya, amely- lyel 24 ezer munkáltató több mint 1 millió 56 ezer dolgozója rendelkezik. A kártyákra fel- töltött összeg és a segítségével igénybe vett szolgáltatás mér­téke évről évre nő: 2013-ban 67,8 milliárd forintot töltöttek fel, mely mostanra 2,8 milliárd forintra, a teljes feltöltés mint­egy 4 százalékára apadt. Az NGM tájékoztatása arra azonban nem tért ki, hogy a teljes jelenlegi cafeteria-rend­szer bedőlése sem zárható ki, ha a kormány elbukja a luxem­burgi bíróságon ellene indí­tott pert. A Napi.hu Trócsányi László igazságügyi miniszter egy képviselői kérdésre adott írásos válaszából ugyanis felfi­gyelt rá, hogy az Európai Unió kötelezettségszegési eljárást indított az Erzsébet-utalványok és SZÉP-kártya miatt Magyar- országgal szemben. A vizsgálat­ból nyilvános vita, majd per lett, amit az EU április 10-én indított a Európai Unió Bírósága előtt. Az Erzsébet-utalványt 2012- től vezették be, és rá egy évre az adótörvények változása mi­att az állami étkezésijegy-ki- bocsátó gyakorlatilag mono­polhelyzetbe került. A többi szolgáltató jegyeire ugyanis megemelték az adóterhet, így ők fokozatosan kiszorultak a piacról. Hasonló folyamatok zajlottak le a SZÉP-kártyánál is. Az EU a keresetében a SZÉP-kártyánál a kibocsátás­ra jogosult szervezetekre vo­natkozó feltételrendszer, az Erzsébet-utalvány esetében a kibocsátásra vonatkozó mono­pólium uniós jognak való meg­felelését vitatja. ■

Next

/
Thumbnails
Contents