Somogyi Hírlap, 2015. április (26. évfolyam, 77-101. szám)

2015-04-02 / 78. szám

2015. ÁPRILIS 2., CSÜTÖRTÖK 7 GAZDASÁG - KÜLFÖLD Álláskeresőből közmunkás lehet jogszabály-módosítás Több mint 135 ezren szereztek valamilyen képesítést Közmunkásprogram: télen oktatás, nyáron munka. Varga Mihály miniszter szerint átmenetileg mindenképp futtatni kell a programokat A regisztrált álláskeresők is javíthatják a foglalkoztatási statisztikákat a jövőben a közfoglalkoztatási törvény tervezett módosítása révén. A 2012 óta tartó „közmun­kás-okosító” képzéseken már 135 ezernél többen szereztek például takarító, gyógynövénygyűjtő, útkar­bantartó vagy állatgondozó képesítést. Haiman Éva Amíg a gazdaság nem képes elérni a teljes foglalkoztatottsá­got, „addig átmenetileg futtatni kell a közmunka-programokat” - mondta a közelmúltban egy tanácskozáson Varga Mihály. A nemzetgazdasági miniszter hangsúlyozta: nemcsak beszél­ni kell a munka alapú társa­dalomról, hanem tenni is érte. Nos, a kormány most azzal tesz érte, hogy segít javítani a sta­tisztikán. A közfoglalkoztatási törvény legújabb módosítási terve sze­rint kiterjeszti a közfoglalkoz­tatási jogviszonyt azokra az ese­tekre is, amikor a munkaügyi központ szervezett foglalkozta­tási, munkajogi, pszichológiai vagy egyéb tanácsadást szervez valakinek. A Közmunkás Szakszervezet elnöke szerint az intézkedés­sel erre az időre a regisztrált álláskeresőből is közfoglalkoz­tatottat lehet csinálni, legalább is papíron. Ezzel még akkor is növelhető a közmunkában résztvevők száma, ha évenként legfeljebb három napot lehet ilyen jellegű közfoglalkoztatási jogviszonyban eltölteni - véli Vécsi István. Különösen, hogy a közfoglalkoztatásban részt­vevők esetében „havi átlagos létszámot” tesz közzé a Belügy­minisztérium, illetve a KSH, a statisztika szépítésére pedig a munkaügyi központok sakkoz­hatnak azzal, mikorra hívják be a regisztrált álláskeresőket. A kormány tervei szerint ez év júliusától lép majd hatályba a közfoglalkoztatási törvény ezen módosítása, amely ugyan a köz­munkások szabadságolását is szabályozza, ám messze nem úgy, ahogyan azt a szakszerve­zet szeretné. Nincs szó benne ugyanis például sem pót-, sem gyermekek után járó szabad­ságról. Vécsi István jelezte, ők csak azt tartanák elfogadható­nak, ha a Munka törvényköny­ve vonatkozna a közmunkások­ra is. A szakszervezet a nyílt munkaerőpiacon foglalkozta­tottakéval minden tekintetben azonos elbírálást kér a köz­munkásoknak, valamint azt, hogy a minimálbér mindkét esetben érje el a létminimumot. A helyzet ehhez képest az, hogy míg idén a minimálbér összege bruttó 105000, nettó 68 775 fo­rint, addig a létminimumot már 2013-ra is 87 510 forintban ha­tározta meg a KSH. Idén egy havi közmunkával még a minimálbérnél is ke­vesebbet lehet csak keresni: a szakképzetlenek bruttó 79 155 (nettó 51 847), de a szakképzet­tek is mindössze bruttó 101 480 (nettó 66 469) forintot vihetnek haza. Az előbbi a minimálbér 75, az utóbbi a garantált bér 83 százaléka, arányaiban mindket­tő csökkent az utóbbi években. A „legjobban” a közfoglalkozta- tott munkavezetők keresnek, ők a garantált bér 93 százalékát, bruttó 111 660, nettó 73 137 fo­rintot visznek haza havonta. Ehhez azonban 8 órában kell foglalkoztatni a közmunkást, ám ez a BM adatbázisa szerint 2013 áprilisa óta nem okoz gon­dot: míg azt megelőzően alig kétszer annyian dolgoztak teljes munkaidőben, mint hat órában, azóta fokozatosan szinte telje­A téli közfoglalkoztatás kereté­ben az első körben jellemzően „az alapkompetenciák meg­szerzésére irányuló” oktatáso­kat szerveztek, 2013 novembe­re és 2014 áprilisa között. Eb­be majdnem százezer közmun­kást vontak be, és 94 ezren vé­gig is járták az akkor sok szempontból vitatott képzést. A mostani, tavaly decembertől idén márciusig tartó téli köz­foglalkoztatásban a hangsúly már a munkaerő-piacon is hasznosítható tudás megszer­zésére irányult, így a progra­mok között dominánsan az ál­sen kiszorult a részmunkaidős foglalkoztatás. A legtöbbjüket jellemzően egyszerű szolgálta­tási és szállítási munkára, taka­rítónak vagy kisegítőnek alkal­mazták, illetve mezőgazdasági segédmunkások voltak. Ennek döntően a közmunká­sok képzettségi összetétele a magyarázata: majdnem felük legfeljebb általános iskolát vág­tam által elismert OKJ-s, szak­mai képzések kerültek előtérbe - fogalmaztak a BM-nél. A háttéranyagból ugyanakkor az látható, hogy döntően takarító­kat és egészségfejlesztési segí­tőket képeznek (ez utóbbiakat elvileg a kormány által szor­galmazott egészségfejlesztési irodákban foglalkoztatnák). Az idei programban lényege­sen kevesebben vesznek részt, mint egy éve: összesen mintegy 29 ezer közmunkás képzését tervezik március végéig, egész évben pedig összesen 50 ezer emberét. zett, de mintegy 8-10 százaléka még a 8 osztályt sem járta ki. Számukra az utóbbi években több alap-, majd OKI-s képzést is indítottak, és a részvétel eze­ken 2013 vége óta szintén köz­foglalkoztatásnak számít, tehát úgy statisztika-javító tényező, hogy valójában nincs mögötte munkavégzés. A Belügyminisztérium ada­tai szerint az elmúlt két évben összesen majdnem 163 ezren vettek részt valamilyen köz­foglalkoztatáshoz kapcsolódó képzésben, közülük valamivel több, mint 135 ezren tettek si­keres vizsgát. A BM-től kapott információk szerint „az orszá­gos közfoglalkoztatók igényei­re válaszolva” éppúgy képez­tek gát- és csatornaőrt, útkar­bantartót, erdőművelőt, kerti munkást és állatgondozót, mint egészségfejlesztési segítőt, sajt-, vagy cipőfelsőrész készí­tőt. De kifejezetten a Gyógynö­vény Szövetség kérésére beta­nított gyógynövénygyűjtőként és -termesztőként is végeztek több mint háromszázan az el­múlt években. HÍRSÁV Újra lehet kérdezni a vasárnapi boltzárról helybenhagyta a Kúria szer­dai végzésében a Nemzeti Választási Bizottság (NVB) döntését, amelyben az NVB megtagadta az Összefogás Párt elnökének a vasárnapi zárva tartással kapcsolatos népszavazási kérdése hite­lesítését. így megszűnt az üzletek vasárnapi zárva tar­tására vonatkozó kérdés ed­digi „védettsége”, és be lehet nyújtani új kérdést. ■ MTI Tudtak a másodpilóta depressziójáról a germanwings lezuhant járatának másodpilótája több hónapra megszakította képzését a pilótaképző is­kolában. A szünet után az orvosi vizsgálatok alapján repülésre alkalmas minősí­tést kapott - áll a Lufthansa sajtóközleményében. Az ügy gyors tisztázása érdekében a Lufthansa belső vizsgálatot folytatott le. ■ MTI Szarajevó a pápai látogatásra készül elkészült Ferenc pápa láto­gatásának lógója. Az Iszlám Állam a pápai látogatást fenyegeti - ilyen címek ol­vashatók a bosznia-hercego- vinai sajtóban a Szentatya június 6-ai szarajevói látoga­tása előtt. ■ MTI Brit cégvezetők a váltás ellen a nagy-britanniában mű­ködő legnagyobb hazai és nemzetközi vállalatok első számú vezetői nyílt levélben álltak ki a jelenlegi konzer­vatív-liberális brit kormány- koalíció gazdaságpolitikája mellett. A levelet 103 üzleti vezető írta alá. ■ MTI Dávid Cameront támogatják Télen okosodtak a képzéseken Magyar, kazah két jó barát megállapodások A magyar kormányfő ésszerűnek tartja az együttműködést Ésszerű mély együttműködést kialakítani Kazahsztánnal, mert ez a világ egyik leggyor­sabban fejlődő országa - mond­ta Orbán Viktor miniszterelnök szerdán Asztanában. A magyar kormányfő népes delegáció­val, köztük hat miniszterrel, három napos látogatáson tar­tózkodik Kazahsztánban. A ka­zah miniszterelnökkel, Karim Maszimowal tartott sajtótájé­koztatón Orbán bejelentette: megállapodtak, hogy közvetlen légi járat megteremtésének se­gítésére légügyi egyezményt kötnek, és a jövőben Magyar- ország kétszáz kazah diáknak biztosít ösztöndíjat. Karim Maszimov arról beszélt, hogy Magyarország az EU tagjaként és Kazahsztán az ázsiai régió fontos országaként szorosabbra fűzheti együttműködését. Orbán Viktort fogadta Nur- szultan Nazarbajev köztársasági elnök. A magyar kormányfő a magyar-kazah stratégiai tanács felállításáról szóló egyetértési megállapodást írt alá. Szijjártó Péter külgazdasági és külügy­miniszter a KazAgro Holding és az Eximbank közös pénzügyi alapjának beindításáról szóló előszerződést, Trócsányi László igazságügyi miniszter bűnügyi jogsegély megállapodást, Varga Mihály nemzetgazdasági mi­niszter szakképzési együttmű­ködési megállapodást írt alá. ■ Orbán Viktor és Karim Maszimov Asztanában - rokonok egymás közt Több halálos ítélet, kevesebb kivégzés ugrásszerűen nőtt tavaly a világszerte újonnan kihirdetett halálos ítéletek száma, ugyan­akkor kevesebb kivégzést haj­tottak végre, mint egy évvel ko­rábban - olvasható az Amnesty International (AI) által e bünte­tési formáról összeállított, szer­dán Londonban kiadott éves világjelentésben. A világ legnagyobb emberi jogi szervezete, amely évtize­dek óta küzd a halálbüntetés eltörléséért, idei összefoglalójá­ban kimutatta, hogy Kínát nem számítva - ahol több elítéltet végeztek ki, mint a világ többi országában együtt - tavaly 607 halálos ítéletet hajtottak vég­re, 22 százalékkal kevesebbet, mint 2013-ban, amikor az AI adatai szerint legalább 778 ki­végzés történt. Az Amnesty International tu­domására jutott, kihirdetett új halálos ítéletek száma ugyan­akkor ennél nagyobb mérték­ben, 28 százalékkal legalább 2466-ra emelkedett az egy év­vel korábbi 1925-ről. Tavaly az AI értesülése sze­rint 22 országban hajtottak végre kivégzéseket. Itt nincs változás, ez megfelel az egy év­vel korábbi adatnak. Kína mel­lett a legtöbb halálos ítéletet Iránban (289), Szaúd-Arábiá- ban (90), Irakban (60), az Egye­sült Államokban (35) hajtották végre tavaly. ■

Next

/
Thumbnails
Contents