Somogyi Hírlap, 2015. március (26. évfolyam, 51-76. szám)
2015-03-31 / 76. szám
4 2015. MÁRCIUS 31., KEDD MEGYEI KÖRKÉP Akit a közszolgálat füstié megcsapott életút A politika időnként vakvágányra állította a közigazgatást, de Vörös Tamás jó vasutasként segített Vörös Tamás negyvenegy évet töltött Somogy megye közigazgatásában, a mai az utolsó munkanapja. Főjegyzőként, számos rangos szakmai és társadalmi elismeréssel a tarsolyában csukja be maga mögött az ajtót. Czene Attila Történhetett volna nagyon másképp is. Vörös Tamásnak vasutas volt az édesapja, az édesanyja és két fiútestvére. A pör- bölyi állomáson ő maga is dolgozott egy évet bakterként, az volt az első munkahelye, ott várta ki, hogy elinduljon a' közlekedés- mérnöki egyetemi kurzus, ahová fölvették. De letérítették erről az útról. Úgy esett, hogy három általános és két középiskolába járt - nem azért mert folyton kicsapták, hiszen mindig jó tanuló volt, hanem mert az édesapját ide-oda helyezték az országban állomásfőnöknek, s a családja követte. Éppen Baján éltek, de ő a nagykőrösi osztályával is elballagott. Akkor, ott szegezte neki a kérdést az osztályfőnök: Tamás, miért nem mész jogásznak? S a fiú, aki eredendően diplomata szeretett volna lenni (bár tudta, hogy arra szinte semmi esélye), majd egy év híján zenetanárnak szegődött, sikeres felvételije ellenére nem vágott neki a vasútmémöki'tanulmányoknak, jogásznak jelentkezett.- A házasságom révén kerültem Somogyba - idézte föl Vörös Tamás. - Még csak harmadéves voltam a jogi egyetemen, amikor megszülettek az ikreink. Akkoriban Hetesen laktunk, s munkahelyre volt szükségem, hogy meg tudjunk élni. Úgy gondoltam, hogy bekopogok a kaposvári városi tanácshoz. Nem volt azonban helyismeretem, ezért a megyei tanács ajtaján léptem be... Akkoriban minden jogász ügyvéd, bíró, ügyész akart lenni, nem csoda, ha tárt karokkal fogadták. Az illetékhivatalba vették föl, ahol ügyintézőként unatkozni, Vörös Tamás: nem fogok például hiánypótló könyv írását tervezzük alapvető jogi ismeretekről Magyary Zoltán- és Deák Ferenc-díjas főjegyző CEGLÉDEN SZÜLETETT, ám már régóta somogyinak vallja magát. A Szegedi József Attila Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Karán 1975-ben szerzett jogi doktori diplomát. Február 20-án voltál éve annak, hogy a somogyi területi közigazgatás résztvevője. 1999. április 15-től Somogy megye főjegyzője. magas színvonalú szakmai és vezetői munkájának eredményeként az általa vezetett Somogy Megyei Önkormányzati Hivatal 2007-ben Közigazgatási Minőségi Díjban részesült. Több alkalommal részt vett a közigazgatás reformjára vonatkozó szakmai tervezetek előkészítésében. Megszámlálhatatlan szakmai tanfolyamot szervezett és vezetett. tagja az Országos Jogi Szakvizsga Bizottságnak, valamint az Országos Közigazgatási Vizsga- bizottságnak, és állandó meghívottja a Somogy Megyei Állam- igazgatási Kollégiumnak. A Magyar Közigazgatási Kar Somogy Megyei Tagozatának elnöke, a Magyar Közigazgatási Kar országos elnökség tagja, 2010 októbere óta a Magyar Közigazgatási Társaság elnöke. A Pécsi Tudományegyetem címzetes docense. SZAKMAI TEVÉKENYSÉGÉT SZÓ- mos kormányzati kitüntetéssel ismerték el, a Magyar Köztársasági Ezüst Érdemkereszt, a Magyar Köztársasági Érdemrend Tisztikeresztje, és a Magyar Köz- igazgatásért Díj tulajdonosa. él-hal a labdarúgásért, rajong a kutyákért, s feszültségoldó, fanyar humorát is sokan irigy- lik, csakúgy, mint muzikalitását. Ének-zene tagozatos iskolában tanult, s egy év kellett volna még ahhoz, hogy zenetanár diplomát szerezzen. Leginkább énekelni szeret, de nem jön zavarba ha zongora mellé ültetik, vagy hegedűvonót, trombitát adnak a kezébe. Nős, három gyermeke, négy unokája van. www.somogy.hu kezdett. Előbb itt, majd a megyei tanácsnál mászta meg a hivatali ranglétrát 1990-ig. A rendszerváltáskor jött létre a Köztársasági Megbízott Kaposvári Területi Hivatala, ahová áthívták. Osztályvezetőként kezdett, a hivatalvezető helyetteseként fejezte be a munkát 1999- ben, amikor Somogy megye főjegyzőjének választotta a közgyűlés. Addig azonban történt egy nagyon fontos esemény a magánéletében. Megismerte a második feleségét.- Én toboroztam, építésügyi és vízügyi szakemberre is szükség volt - idézte föl Vörös Tamás. - Többek között Évát kértem föl a munkára, aki mindkét területen otthonosan mozgott. Eleinte volt köztünk néhány huzavona, mert nem nézte jó szemmel, ha javítottam a javaslatain, de szükség esetén így tettem másokkal is. Éva szüleinek kaposvári házába költöztek, azt bővítették. Rég történt ez, hiszen azóta kiröpült már a családi fészekből a közösen nevelt Linda, aki ugyan építészmérnök, mint az édesanyja családjában mindenki, de köz- szolgálatba lépett: a baranya megyei kormányablakban kezdte építeni a karrierjét. Négyen maradtak: Vörös Tamás, Éva, továbbá Panka és Bandita Zéta Csiperke. Zétát a Kutyatárbólifogad- ták örökbe, tán ezért mintha folyamatosan mosolyogna, Panka pedig már a negyedik generációs spánieljük, aki idegen jelenlétében állandóan ugat. Még az sem zökkenti ki, amikor megszólal egy harmadik kutyahang: így csörög ugyanis Vörös Tamás mobiltelefonja. Éváé egyébként kacsaként hápogó hangot ad, ha keresik, míg a volt főjegyző sofőrjéé visít, mint a malac...- Egy munkahelyen nagyon fontos a jó közösség - mondta Vörös Tamás. - Mindig erre törekedtem, mert sosem felejtem el, hogy én is ügyintézőként kezdtem. A közigazgatás a vérkeringés, ez biztosítja az ország működését. Emiatt nem szerencsés, ha valaki rögtön túl magasan kezdi. Jobb, ha mindenki alul lép a rendszerbe, aztán a jobbak kiemelkedhetnek, úgy, mint régen. Közigazgatási pályára az lépjen, akinek van ehhez türelme. - Nagyon szép ez a hivatás - valljaíVörös Tamás. - Engem itt tartott az is, hogy rendkívül változatos, amit a politika okoz. Az én 41 évem alatt folyamatosan váltogatta egymást a központosítás és a decentralizáció. Mindig az ügyek vidékre való kiszervezésével kezdődött, annak a filozófiának a jegyében, hogy az ügyeket ott intézzék, ahol keletkeznek, s maradjunk az emberek közelében. Ezt visszarendeződés követte, s a centralizálás végén nem csak irányítani, hanem megoldani is mindent föntről akartak. A politika időnként vakvágányra állította a közigazgatást, a megbomlott egyensúly helyreállítása most is feladat. Vörös Tamás hozzátette: nagyon sokat segít a közigazgatásban az informatikai rendszer kiépítése, de ezzel nem lett kevesebb a szakemberek feladata, mert sok helyütt rögzíteni kell az anyagokat papíron is. Ráadásul az ügyfelek többsége még nem készült föl arra, hogy az Ügyfélkapun át intézze a dolgait, az emberek igénylik a személyes kapcsolatot, akkor nyugszanak meg, ha beszélget velük az ügyintéző. A volt főjegyző már tervezgette a jövőjét. Marad a megyei sportszövetség vezetésében, s továbbra is tanít a pécsi és kaposvári egyetemeken. Könyvet nem ír a közigazgatásban töltött idejéről, s ezt biztos sokan megköny- nyebbülve tudják meg, Ujkéry Csabával azonban tervezik egy hiánypótló kötet kiadását, alapvető jogi ismeretekről. Elárulta azt is, hogy több helyről megkeresték már, hogy szükség lenne a szakértelmére, emiatt nem sok szabadideje marad, azt pedig a családjára kívánja fordítani. Azért a barátok biztos találkozhatnak a bohém Vörös Tamással, aki - valaki egyszer megszámolta - 1300 magyar nótát, csárdást és operettet tud elénekelni.- Apám minden reggel énekelt borotválkozárközben, s anyámmal együtt tagja volt a vasutas kórusnak - 'jelezte'főt. - Három vasutas bérlete volt a családnak az Erkel Színházban délelőtt 11 órakor kezdődő opera előadásaira, s a gyerekek között én voltam a kedvezményezett. Tizenkét évesen a két fivéremmel zenekart alapítottam, s Nagykőröstől Szegedig nagyon sok bált és lakodalmat kizenéltünk. Hegedűn, zongorán és trombitán is játszottam. Amikor kedvenc nótáiról kérdezem, gondolkodás nélkül sorol hármat: Jaj de szép kék szeme van magának, Nótás kedvű volt az apám, Kiballagok a vasútra... Még mindig az a vasút... Egyetemi docens is Szólt: váltsak szignóra Nem kispályás ember A közérdek szigorú őre FÁBIÁN ADRIÁN (PÉCSI TUDOMÁNYEGYETEM JOGI KAR, KÖZ- IGAZGATÁSI TANSZÉKVEZETŐ, DÉKÁNHELYETTES, 2002-TŐL DOLGOZNAK EGYÜTT): Vörös Tamással több mintegy évtizede ismerkedtem meg, azóta vizsgáztat, illetve oktat egyetemünkön. Közösen szerveztünk konferenciákat. Erősödött a szakmai kapcsolat azzal is, hogy a közigazgatási tanszék és a Somogy Megyei Önkormányzat együttműködési megállapodást írt alá, főleg a hallgatók gyakorlati ismereteinek bővítése érdekében. Címzetes egyetemi docensi rangot kapott. Nagyon jó barátra leltem személyében, akire mindig lehet számítani. Kiváló szakember, tudása, tapasztalata mindig meggyőző volt számomra. GELENCSÉR ATTILA (2006-2014 KÖZÖTT A SOMOGY MEGYEI KÖZGYŰLÉS ELNÖKE): Apám korú ember, büszke vagyok arra, hogy a barátomnak mondhatom. A tudás amit általa kaptam, fölér egy diplomával. (Ez lenne a hatodik...) De egyáltalán nem csak szakmát tanultam tőle, hanem viselkedésmódot, gondolkodást is, az emberekkel való kapcsolat empátiáját. Mindig többet adott a munka során, mint amennyit a főjegyzői munkától el lehetett volna várni. Erre csak egy példa: tudta, hogy évente akár több tízezer iratot kell aláírnom, emiatt rábeszélt, hogy a hosszú aláírásom helyett váltsak szignóra... Ilyen intimitás jellemezte a közös munkánkat. GYENESEI ISTVÁN (1986-1990 KÖZÖTT A MEGYEI TANÁCS, 1990-94 ÉS 1998-2006 KÖZÖTT A MEGYEI KÖZGYŰLÉS ELNÖKE): Nagyon sok személyi döntést hoztam életemben. 1999. április l-jén három potenciális jelölt közül választottam, hogy ő legyen az új megyei főjegyző. Ez a döntés meghatározó lett a megyei önkormányzat életében és az ő személyes sorsának alakulásában is. Az elmúlt tizenhat év bizonyította, hogy helyes volt ez a választásom. Felkészült szakember, jó hivatali karmester, a mindenkori elnöknek lojális kollégája, a magánéletében bohém ember. Legfőbb erénye, hogy nem keverte össze a szerepeket, és harmóniát teremtett maga körül egy diszharmonikus világban. PÁLFI ILONA (A NEMZETI VÁLASZTÁSI IRODA ELNÖKE, 1999-TŐL DOLGOZNAK EGYÜTT): 1999 óta bonyolítjuk együttműködésben a választásokat, ő tizenöt országos voksolást felügyelt. Mivel tudtuk, hogy óriási tapasztalattal rendelkezik, s a megyei főjegyzők között ő az egyik legfelkészültebb, amikor tavaly készültünk a parlamenti képviselő választásokra, megkértük, hogy vegyen részt az oktató anyagok elkészítésében tó. Bármikora megyében intézkedni kellett, mindig azonnal, korrektül és szakszerűen oldotta meg, és nekünk is segített. Az együttműködésünk emberileg is nagyon jó. Remek humora van, ennek egy-egy benntlakásos képzést követően örültünk, s ő volt a nótafánk. SÁRDI ÁRPÁD (2002-2010 KÖZÖTT A SOMOGY MEGYEI KÖZGYŰLÉS ALELNÖKE): Fiatalon együtt kispályás fociztunk, majd később munka- kapcsolatba kerültünk, végül nyolc éven át kollégák voltunk. Felkészültsége messze túlmutatott Somogy megyén, számtalan országos értekezleten megtapasztaltam, hogy milyen nagy szakmai tekintéllyel bír a megyei főjegyzők s a különböző minisztériumok köztisztviselői előtt. Személyében csupa nagybetvel a FŐJEGYZŐ távozik a megyei közigazgatási kar éléről. Szeretném megemlíteni Vörös Tamásról mint emberről, hogy nála több magyarnótát Somogyországban kevesen tudnak. SZAMOSI LÓRÁNT (A SOMOGYI TISZK FŐGAZGATÓJA, 2008 ÓTA DOLGOZNAK EGYÜTT): Főigazgatóként napi munka- kapcsolatban voltunk, amíg a megyei önkormányzat volt a TISZK fenntartója. A munka- kapcsolat barátsággá alakult át. Nagyformátumú szakember, egy beszélgetés sokszor any- nyi hasznos tudást ad, mint ha elvégeztem volna két-három egyetemet. Kellemes, jó humorú férfi, akitől el lehet lesni az élet feltétlen szeretetét. Igazi reneszánszember: kiválóan játszik zongorán és hegedűn, és senki nem olyan szakértő a minőségi magyar borokat illetően, mint ő. Ugyanakkor nagyon szigorú tud lenni, ha a szakmáról vagy közérdekről van szó. Harmóniát teremtett Óriási a tapasztalata
