Somogyi Hírlap, 2015. március (26. évfolyam, 51-76. szám)

2015-03-17 / 64. szám

Hatmilliárd forint is kevés várólisták Nincs elég szakember, műtő és utókezelő A legrégebben várt beavatkozásokból az első körben 1000-1500-zal többet végezhetnek el az intézmények A sztrájk sem kizárt a villamosiparban AZ IPARÁGI SZTRÁJKOT Sem tartotta kizártnak az Egye­sült Villamosenergia-ipari Dolgozók Szakszervezeti Szövetsége (EVDSZ) elnöke, ha nem sikerül megállapod­niuk az idei bérekről a mun­káltatói oldallal, és a Magyar Villamos Művek (MVM) munkavállalóinak az ágazati kollektív szerződésben sze­replő juttatásai kifizetéséről. Március 20-án figyelemfel­hívó demonstrációt hirdet­tek meg a Nemzetgazdasági Minisztérium elé. ■ MTI Börtönstratégia: 18 ezer fogvatartott ÚJ KÖRLETTEL bővült a Buda­pesti Fegyház és Börtön, hét­főn adták át. Tasnádi László, a Belügyminisztérium államtitkára elmondta, jelen­leg 18 ezer fogvatartott van a börtönökben. A kormány célja a börtönök - EU által is szóvá tett - zsúfoltságának csökkentése. A kormány ál­tal elfogadott bv-terv célja, hogy 2019-ig a jelenlegi 140 százalékról 100 százalékra leszorítsák a börtönök átla­gos telítettségét. ■ MTI Őrizetben a román korrupcióellenes főnök horia georgescut, a román Feddhetetlenségi Ügynökség (ANI) vezetőjét tegnap letar­tóztatták. Többrendbeli hiva­tali visszaéléssel gyanúsítja a korrupcióellenes ügyész­ség. Az ANI maga is egy korrupcióellenes hatóság, amely a köztisztségviselők vagyonosodását és összefér­hetetlenségi eseteit vizsgál­ja. Georgescut azonban nem az ANI elnökeként, hanem mint a központi kártérítési bizottság egyik volt tagját gyanúsították meg: a piaci értéknél nagyobb kárpótlást ítélt meg a kommunizmus idején államosított olyan in­gatlanokért, amelyeket nem lehetett természetben vissza­szolgáltatni és így kárt oko­zott az államnak. ■ MTI A kisebb beavatkozásoknál két-három hónap, a nagy műtéteknél, például a proté­zisbeültetéseknél legfeljebb fél év lesz a várakozási idő a kormány tervei szerint az ez évi hatmilliárd forintos váró­lista-csökkentési program nyomán. A szakma szerint nem csak a pénz kevés. Haiman Éva A kormány tavaly év végén meghirdetett várólista-csök­kentési programja azokra a beavatkozásokra koncentrál, ahol a legtöbben állnak sorba, illetve ahol a leghosszabb a vá­rakozási idő. Ilyenek a csípő- és a térdprotézis-beültetések, a gerincstabilizáló és a szür- kehályogmútétek, valamint az ortopédiai nagymútétek. Az Országos Egészségbiztosítási Pénztár statisztikája szerint jelenleg összesen több mint 60 ezren vannak a 33 központi vá­rólista valamelyikén. A leghosszabb várakozási idejű beavatkozásokból az első körben 1000-1500-zal végez­hetnek el többet az intézmé­nyek, amelyek az OEP-pel kö­zösen értesítik ki a várólistán lévő betegeket arról, hogy a tervezettnél hamarabb sorra kerülhetnek. Ugyanez volt a metódus 2013 végén, amikor 800 millió forint többletkeretet biztosított a kormány a régóta várakozó csípő- és térdprotézis műtétekre. Csakhogy a Semmelweis Egyetem Ortopédiai Klini­kájának igazgatója, Szendrői Miklós már akkor úgy nyilat­MIKÖZBEN AZ ORVOSOK SZERINT a várólisták oka egyértelműen a műtétek alulfinanszírozott­sága, a kapacitások korláto­zottsága, illetve az elvándorlás miatti orvos- és nővérhiány, az egészségügyi államtitkár úgy véli, az intézmények szándéko­kozott: mintegy 15 milliárd forintra lenne szükség ahhoz, hogy a protézisbeültetéses műtéteknél a várakozási idő fél évre csökkenjen. Az OEP szakemberei pedig korábban 8 milliárd forintra becsülték a leghosszabb várólisták fel­számolásához szükséges ösz- szeget. Az anyagiakon túl a nagy­számú beavatkozások elvég­zésének egyéb feltételei is hiányoznak. A legszűkebb keresztmetszet a humánerő­forrás: ortopéd szakorvos, il­letve traumatológus még talán akad, de aneszteziológusból, san nyújtják a sorokat, hogy ezzel nyomást gyakoroljanak a kormányra. Zombor Gábor ezt a közelmúltban nyilatkozta az RTL-nek, hozzátéve: az is gon­dot okoz, hogy az emberek az átlagnál többször mennek or­voshoz. műtősnőből komoly hiány van - mutat rá Böröcz István ortopéd főorvos, aki a Magyar j Ortopéd Társaság képvisele- j tében korábban maga is részt vett az OEP-pel folytatott vá- ] rólista-egyeztetéseken. (Csak az aneszteziológusok közül 511-en távoztak az országból az elmúlt tíz évben, a mara- } dók szinte mindegyike viszont | közreműködőként hajlandó | csak dolgozni, így akár 6-12 ezer forintos óradíjat is kell fi­zetniük értük a kórházaknak.) De a műtéti kapacitáso­kat is növelni kellene ahhoz, hogy érezhetően rövidüljenek a várólisták - mondta Böröcz István, példaként Angliát em- ) lítve, ahol öt év alatt tudták ezt j elérni úgy, hogy kifejezetten j erre a projektre hoztak létre kórházakat, fontmilliárdokat áldozva a célra. Hozzátette: az utókezeléssel is gond van, nincs elegendő rehabilitációs osztály, illetve ágy, ahol a sok­szor egyedülálló betegeket el kellene helyezni. Eladták más kukoricáját: vagyonelkobzás és börtön jár érte ítélőtábla Sikkasztásban, pénzmosásban, közokirat-hami­sításban és csalásban mondta ki bűnösnek a Debreceni ítélőtábla | azt a négy vádlottat, aki 2007- ben csaknem 400 millió forint értékű intervenciós kukoricát értékesített. G. Gábor első rendű vádlott 2006-ban kötött határo­zatlan idejű raktározási szerző- I déseket az MVH hajdú-bihari I kirendeltségével. Egy debreceni raktárban 3500 tonna, két nyír- adonyi tárolóban 2800 és 1900 tonna, egy polgári raktárban pedig 2700 tonna intervenciós kukoricát raktároztak be. G. Gá­bor a kukoricával a sajátjaként rendelkezett, a többiek pedig szándékos segítséget nyújtottak az értékesítésben. A gabonát egy nagykanizsai cég fiktív számlái­val adták el 2007 május-júniusá­ban. A vevők nem tudtak arról, hogy a kukorica az MVH tulaj­dona. Az első- és a másodrendű vádlott az ügylet alibijeként két ukrán állampolgárnak valótlan tartalmú adásvételi szerződéssel értékesítette céges üzletrészét. A táblabíróság az első ren­dű vádlott G. Gábort négy év börtönre ítélte, de az első fokon elrendelt csaknem félmilliárd fo­rintos vagyonelkobzást 52 millió forintra mérsékelte. ■ MTI Az Agárdi lett az ev parlatfozoje DESTILLATA Az Agárdi Pálinka- főzde nyerte el az év párlatfőzője címet a 2015-ös Destillata nem­zetközi versenyen: a díjátadót Burgenlandban tartották. A legjobb minőségű termékek közé került - a Gyulai Pálin­ka Manufaktúra, a Szárban működő Spirits 68 (Nobilis Pálinkafarm), a soproni 1 Csepp Pálinka, a kaposvári Gyenesei Pálinkárium, a Dunakiliti Rácz és Rácz Pálinka Manufaktúra és a soltvadkerti Schiszler Pálinka is a Zsombos-Drinktől. Kilenc nemzet 162 üzeme vett részt a versenyen. ■ MTI Gerjesztett feszültség, véli az államtitkár Felmérik, hogy milyen a lakosság életszínvonala Több cég juthat olcsó forráshoz STARTOL AZ NHP+ Újabb pénzcsapot nyit meg kisvállalkozásoknak a jegybank BIZALMAS ADATKEZELÉS A Köz­ponti Statisztikai Hivatal (KSH) országos adatfelvételt végez a lakosság fogyasztási szokásairól, jövedelmi hely­zetéről és életkörülményeiről március 16. és május 15. között. A háztartási költségvetési és életkörülmény adatfelvételben részt vevő 13 ezer háztartás kiválasztása véletlenszerűen történik. A háztartásokat fel­kereső kérdezők hivatalos iga­zolvánnyal rendelkeznek, a kérdésekre az interneten vagy a kérdező személyes közremű­ködésével lehet válaszolni. A KSH az adatokat bizalmasan kezeli, felhasználásuk össze­sítve, egyedi azonosítás nélkül történik - tájékoztatott tegnap a Központi Statisztikai Hiva­tal. A kérdezőknek válaszoló háztartások ajándékot kapnak, míg a kérdőívet interneten ki­töltő háztartások között tábla­gépeket sorsolnak ki. A KSH a mostani felvétel alapján különböző nemzetközi szervezetek számára (Euros- tat, UNICEF, Világbank, OECD) szolgáltat rendszeresen ada­tokat. A magyar felhasználók közül a háztartások életszínvo­nalára vonatkozó információk iránt újságírók, magánszemé­lyek, cégek, bankok, piackuta­tók is rendszeresen érdeklőd­nek. Az adatokat novemberben teszi közzé a KSH. ■ MTI finanszírozás Elindította teg­nap a Magyar Nemzeti Bank (MNB) 500 milliárd forintos ke­retösszeggel elindítja a Növeke­dési Hitelprogram Plusz (NHP+) konstrukciót. A program célja a korábbi NHP-ból kiszoruló mikro-, kis- és középvállalatok hitelhez jutási lehetőségeinek a javítása. A forráshoz 0 százalé­kos kamattal lehet hozzájutni, és maximum 2,5 százalékos ka­mattal helyezhetik ki a bankok. Egy-egy hitelintézet annyi for­rást kaphat az NHP+-ból, amek­kora összegre az NHP második szakaszában szerződést kötött. Ha egy pénzügyi intézmény a számára allokált forrás legalább felére nem szerződik le október Matolcsy megígérte végéig, akkor a jegybank vissza­veheti a bent maradt forrás felét, és újraosztja a piaci szereplők között. Amiben eltér az NHP+ a nor­mál NHP-tól, hogy a jegybank átvállalja a hitelezési kockáza­tok egy részét, az öt éven belül nem teljesítővé váló ügyletek esetében megtéríti a hitelezők­nek az elszenvedett veszteség felét. Az összes térítés azonban egy hitelintézet esetében sem haladhatja meg évente az NHP+ keretében nyújtott hitelek fenn­álló állományának 2,5 százalé­kát. Veszteségtérítést a hitelin­tézetek csak akkor kérhetnek, ha egy vállalkozás nem tud a lejárt tarozásának eleget tenni, vagy egyéb olyan esemény kö­vetkezik be, amelyből eredően a hitelintézetnek az ügylet kap­csán tőkevesztesége valószínű­síthető. A jegybank csak akkor térít, ha további megtérülés már nem várható, és a hitelező a kö­vetelést leírja. Az NHP+ keretében csak új hitel nyújtható. A beruházások finanszírozását helyezik előtér­be, így az egy kkv-nak nyújtott hitelek minimum 70 százaléká­nak új beruházási hitelnek vagy lízingnek kell lennie, a forgó- eszköz-jellegű finanszírozás leg­feljebb 30 százalékot tehet ki. A legalacsonyabb nyújtható hitel­összeg egymillió, a legmagasabb 500 millió forint lehet. ■ H. B. KÖZÉLET™™*! M'- m ' - " --Vi $ 'mm-.- MMmmM • tm&ym ' ■■ ma wm mm m > . ■ ,, >< v. ■. $ ■>,,, ;■, v %. $ ma wmm

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents