Somogyi Hírlap, 2015. március (26. évfolyam, 51-76. szám)
2015-03-16 / 63. szám
2015. MÁRCIUS 16., HÉTFŐ MEGYEI KÖRKÉP 3 Vasárnapi kivétel a fesztivál is zárva tartás Az egész Balaton-part egy nagy rendezvényterületté nyilvánítható? Ha kedvező döntés születik a vasárnapi zárva tartásról szóló törvény módosításával, akkor a balatoni fesztiválokon kényelmesebb ellátást kapnak a vendégek Kisosz-siker: szezonon kívül már nem kell fizetniük az adatforgalmi díjat az idényvállalkozásoknak ► Folytatás az 1. oldalról A kiskereskedők azt szeretnék, ha úgy tennék lehetővé a döntéshozók minden Balaton-parti kisüzlet vasárnapi nyitva tartását a szezonban, hogy azokban ne csak a tulajdonos és hozzátartozója lehessen jelen, hanem alkalmazottak is, és öt dolgozóból csak egynek kelljen a vállalkozó hozzátartozójának lenni. A tóparti vállalkozók érvei (például hogy hétvégente a legnagyobb a turistaforgalom, hogyan nézne ki egy őket „zárva” fogadó Balaton?) aligha hatják meg a döntéshozókat. Kertész Rezső, a Kisosz somogyi társelnöke arra emlékeztetett, hogy azt a javaslatukat, miszerint öt dolgozóból csak egynek kelljen családtagnak lenni a turisztikailag frekventált területeken, egyszer már befogadták, a szaktárca kezdeményezését azonban a kormány elutasította. Maradt tehát az alapszabály: mostantól vasárnap az a 200 négyzetméternél kisebb üzlet nyithat ki, amelyikben maga a tulajdonos, vagy valamelyik közeli hozzátartozója dolgozik. Közeli hozzátartozónak pedig csak a házastárs, az egyenes ági rokon, az örökbe fogadott és nevelt gyermek számít. A fesztiválszervezők azonban fellélegezhetnek. A Nemzetgazdasági Minisztérium ugyanis a Pénzcentrum.hu érdeklődésére megerősítette: a vasárnapi munkavégzés tilalmáról szóló törvény nem vonatkozik a különböző zenei és kulturális rendezvények területén működő kiskereskedelmi egységekre; vagyis például a zamárdi Balaton Sound területén a fesztivál vasárnapi napján sem kell bezárni az elárusító egységeket. Az persze vita tárgya lehet, meddig tart egy „óriási érdekképviseleti siker!” - olvasható a Kisosz Somogy megyei szervezetének hírlevelében. Több mint ezer, tevékenységét szüneteltető somogyi kereskedőt és vendéglátó vállalkozót érint: nem kell fizetni a jövőben az onlinekasszák utáni adatforgalmi díjat annak, akik szünetelteti vállalkozását. Ez különösen sokakat érint a Balaton partján. A Kisosz kezdettől fogva szorgalmazta: az adóhatósághoz bekötött pénztárgépek havi kétezer forintos adatforgalfesztivál területe. A Balaton Sound esetében nem annyira, ám a túlparti Művészetek Völgye esetében már igen, hiszen ott gyakorlatilag az egész falu mi díját egy szezonális egységnek csak addig kelljen fizetni, amíg valóban nyitva is tart, amíg valóban szolgáltat adatokat. Megírtuk, hogy egy siófoki könyvelő utánanézett a cégadat- bázisban annak a kft.-nek, mely- lyel a legtöbb vállalkozásnak szerződnie kellett. Nos, azt találta, hogy a budapesti székhelyű Mobil AdatKft.-ben „minősített többségű befolyással bíró” tag' 20124. augusztusa óta Garancsi István nagyvállalkozó, a Videoton futballklub tulajdonosa... (a pékségektől az ABC-kig) a „kulturális tevékenységet szolgálja ki” a fesztivál ideje alatt. Sőt, ilyen alapon felvetődhet: ügyes marketinggel, példá- gelencsér Attila országgyű- lési képviselő révén vettük fel a kapcsolatot Tállai András államtitkárral, s javaslatunkat figyelembe véve módosították a rendeletet: az adatszolgáltatás szüneteltetése alatt immár nem áll fenn díjfizetési kötelezettség - így Kertész Rezső, az érdekvédelmi szervezet somogyi társelnöke. - E példa is azt mutatja: szükség van a vállalkozói véleményeket összefogó munkaadói érdekképviseleti javaslatokra, mert az ilyenek eredményt hozhatnak. Most sem ul több déli parti rendezvényt „balatoni fesztiválnak” minősítve is lehetne-e kiskaput találni? A jogszabály még egy lehetőséget ad: az üzletek mincsak a Kisosz-tagság élvezi a korábbi ésszerűtlen kiadás eltörlését, hanem több ezer kereskedő és vendéglátós vállalkozó... s máris itt az újabb „meccs”, a vasárnapi zárva tartás mellett: kötelezően fizetendő az éves szervizdíj az onlinekasszák után és a szervizek 20-25 ezer forintot számláznak. A Kisosz ezt irreálisan soknak tartja, maximum ötezer forintot tudnának elképzelni, mondván: ha már kötelezően fizetendő, akkor legyen hatósági áras. den naptári év tetszőlegesen megjelölt egy vasárnapján 6 óra és 22 óra között nyitva tarthatnak. ■ Fónai Imre Húsz év alatt kétszer is elárverezték a házát színlelt szerződés Kárpule Kázmér szerint a végrehajtó és a vele összejátszók semmizték ki Kárpule Kázmér: Oda a 456 négyzetméteres házunk Kétszer árverezték el a házát a zamárdi Kárpule Kázmér- nak. A hetvenhat esztendős férfi a hetvenes években önki- szolgáló boltot nyitott Zamárdi- ban, akkoriban még nem sok ilyen létezett az országban. Később épített egy 456 négyzet- méteres házat, ahogyan mondja, „jól ment a kereskedelem, a vendéglátás”. De azután 1996- ban és 2009-ben is elárverezték a hatalmas ingatlant. Kárpule Kázmér nem tagadja: „vastagon” benne van ő is a történtekben, de álláspontja szerint a végrehajtó és a vele összejátszók is. A panaszos jelenleg egy jóakarójának a siófoki lakásában él a feleségével. Most is pereskedik a Pécsi Törvényszéken, azért, hogy a bíróság kimondja az árverezések semmisségét és elmarasztalja a végrehajtót. Azt szeretné, ha felkapnák a fejüket a hasonló végrehajtási ügyek kárvallottjai, azért is, mert a kormány is hozzálátott a végrehajtói visz- szásságok megszüntetéséhez. Természetesen írt már Szekér Juditnak, a végrehajtói kamara mellé frissen kinevezett miniszteri biztosnak is. A két évtizede bonyolódó ügyre jellemző, hogy az egyik kulcsdokumentum egy olyan színlelt szerződés, melynek fiktív mivoltával az aláírók és az azt készítő ügyvéd is tisztában volt. Kárpule Kázmér is, aki amondó, hogy ha egyszer semmis szerződésen alapultak az ingatlan-árverezések, akkor a végrehajtások is semmisnek tekintendők. A szövevényes történet felfejtésére egy újságcikk terjedelme bizonyosan nem elegendő. A regényes kezdetek a kilencvenes évekre nyúlnak vissza, amikor egy tartozás miatt először árverezték el a Zöldfa utcai ingatlant, de az akkori vevő megengedte, hogy Kárpu- léék a házban maradjanak, fizetve a költségeket. A következő árverezés előzménye: Kárpule Kázmér cége fát hozott be Ukrajnából, ketten is adtak, illetve ígértek neki pénzt ehhez, s mindegyiket bevette a cégébe tulajdonosnak. Ezt követően született a fiktív szerződés egy hatmillió forintos tartozásról. Az egyik pénzt kölcsönző ► Folytatás az 1. oldalról gelencsér Attila somogyi országgyűlési képviselő sorolta: húsz százalékra emelkedett a végrehajtások kamatterhe, az árveréseken láthatatlan volt a licit, így általában egy belső kör tett ajánlatot. Rengeteg panasz érkezett a végrehajtókra, és a tönkretett családok mellett a végrehajtást kérők sem voltak elégedettek a tevékenységükkel. Ezért határozta el a kormány, hogy átalakítja a rendszert. az igazságügyi miniszter biztost nevezett ki a végrehajtói személy kérte a végrehajtást. A 76 éves férfi elmondása szerint harminckét-millió forintért jutott a végrehajtást kérő a jókora Balaton-közeli ingatlanhoz, sokmilliót érő ingóságokkal. Később eladta, a mai tulajdonosa pedig most százötven- millió forintért árulja. Kárpule a végrehajtási eljárások számos szabálytalanságát sorolja fel keresetében, a végrehajtó ugyanakkor azt írja ellenkérelmében: minden szabályosan történt, míg „a panaszos minden létező fórumon megpanaszolt, feljelentett, ellenem eljárás nem indult, semmilyen szabálytalanság nem lett a ter- hemre róva”. ■ Fónai I. kamarába, a panaszok tehát az Igazságügyi Hivatalba érkezhetnek. Állami felügyeletet terjesztenek ki a végrehajtásokra, a javaslatok szerint a jövőben kizárólag internetes árveréseket szervezhetnek, ahol nyomon lehet majd követni a licitet. JEGYZET XDFGDFG Fesztiválrégió időben szólok: egyetlen nagy balatoni fesztivállá lehetne minősíteni egymás melletti települések nyári programjait, akár annak, a turisztikai szakemberek által hangoztatott elvnek a jegyében, hogy a vendég amúgy is a Balatonra jön, nem számít neki, hol vannak a településhatárt jelző táblák. S egyúttal ezzel a tóparti üzletek is kinyithatnának vasárnap is, ami nemcsak az érintett kereskedők, hanem az egész régió érdeke volna, hiszen mind erősebbek a hétvégék a belföldi turizmus térnyerésével. Most, márciusban még nehéz elképzelni azokat a nyári balatoni hétvégéket, amikor szombaton este tízkor tíz üzletből kilenc lehúzza a rolót, s majd csak hétfőn reggel nyit ki. Még ha sokan emlékszünk is ilyenre 1990 előttről... A hatóság már figyelmeztetett: ellenőrizni fogja, hogy a vasárnap nyitva tartó boltokban valóban csak a tulajdonos és közvetlen hozzátartozója dolgozik-e. Az élettárs, a vő, a meny nem számít családtagnak. A gyermektelen kereskedő meg vagy bírja egyedül, vagy megházasodik, esetleg pult mögé állítja a szüleit, Amennyiben egyébként kétség merülne fel az ellenői'- ben, akkor a helyszínen nyilatkoztathatja a cég vezetőjét, sőt, ha úgy ítéli meg, további bizonyítási eljárást is kezdeményezhet. Ilyenkor utólag kell igazolni hiteles dokumentumokkal, hogy a „tetten ért” alkalmazott a közeli rokona. Legjobb lesz az üzletben tartani a rokonsági fokot igazoló okiratokat: születési anyakönyvi kivonatot, házasságlevelet. És ez nem vicc, nem egy szatíra, hanem 2015 Magyarországának valósága. Miközben egycsapásra sikerült egy negyedszázadnyit visszalépnünk az időben, nem értem: a számos Balaton-parti büfé, étterem alkalmazottainak vasárnapi munkavégzése hogyan illik a képbe? Felújítanák az orvosi rendelőt Udvarhelyen terv Somogyudvarhelyen három fejlesztést valósítanának meg mihamarabb. Csaknem 25 millió forintból felújítanák az orvosi rendelőt. Bár a szakemberek korábban gondoskodtak a megfelelő karbantartásról, Kiss Kornél polgár- mester szerint eljött a beruházás ideje. A művelődési ház tetőterének beépítése új lehetőséget biztosítana a közösségi programok megszervezésére, az építkezés közel 30 millió forintba kerül. S az önkormányzat felvizesedett épületének tatarozását sem lehet sokáig halogatni. ■ Harsányi M. Gelencsér: a sok panasz miatt a kormány átalakítja a végrehajtói rendszert