Somogyi Hírlap, 2015. március (26. évfolyam, 51-76. szám)

2015-03-12 / 60. szám

2015. MÁRCIUS 12., CSÜTÖRTÖK 3 MEGYEI KÖRKÉP örömteli, hogy újból életre kelt a régi Bartók iskola, sikerült olyan funkciót hozni a Donner- be, mely megakadályozza a vá­rosrész tömbösödését, lehetősé­get ad a fejlődésre - mondta a megyei levéltár új, az egykori Bartók iskolában átadott épüle­tének avatásán Szita Károly pol­gármester. Hozzátette, a költö­zéssel remélhetőleg elindul egy folyamat, melynek végén a mú­zeum is állandó otthonra lel. az egykori iskola felújítására 170 millió forintot költött a nem­zeti levéltár, jövőre 360 millió jut majd a projektre, amikor felújít­ják a másik épületrészt is, me­lyet folyosó köt majd össze a fő­épülettel, s megépül a raktár. így lehetőség lesz a - megyei levéltá­rak közül az egyik legtekintélye­sebb mennyiségű - több mint 16 ezer folyóméternyi iratanyag egy helyen tárolására. Ma a Raktár utcában, és a nagyberki kastély­ban őrzik az iratokat. a levéltárak képviselik a ma­gyar államiságot, történelmet - jelentette ki Mikó Zsuzsanna, a nemzeti levéltár főigazgatója, aki hozzátette, nemcsak az ira­tok, de a harmincezer kötetes könyvtár is megfelelő körülmé­nyek közé kerül majd. ■ Ön mennyi időt tölt kultúra­fogyasztással? Szavazzon hírpoftálunkon *éKjgr— ma 16 óráig; SONLINE.hu wT A szavazás eredményét holnapi számunkban közöljük. forrás. Viszont a Területi Ope­ratív Programban talán lehet rá pénzt találni, ha okosan ér­telmezzük a kritériumokat. ■ Vas A. Uj agora a fiókkönyvtárakban kulturális jövő Megújulhatnak a kultúrházak, a színház felújítására nincs forrás ► Folytatás az 1. oldalról Életre kelt az iskola Hoppál Pétert váratlanul érte Szita Károly kérése, de úgy véli, lehet forrást találni a régi levéltárépület felújítására- Az elmúlt két esztendőben hatszáz fiókkönyvtárat sike­rült felújítani országosan - ál­lította az államtitkár -, zöm­mel kistelepüléseken, ezzel si­került újjáélesztenünk a rend­szert. S nemcsak alapfeladata­ikat tudják mostantól ellátni, hanem új közösségi terek jöt­tek létre a rekonstrukciók által. Hozzátette, hogy elkezdő­dött a helyi közösségek igénye­inek felmérése a Kapunyitoga- tó program iránt. Ez a kezde­ményezés kifejezetten azokra a településekre fókuszál, ahol a művelődési ház bezárt, vagy csak úgymond „kulcsos” ház­ként működik, s a program lehetőséget ad, hogy egy-egy napra, kulturális programok­ra kinyissák az intézményt.- Sokat segíthet a kistelepü­léseknek - folytatta -, hogy si­került megállapodni a Belügy­minisztériummal, s minden­hova legalább 1,2 millió forint kulturális normatíva jut majd, ami azt jelenti, hogy 1800 he­lyen nőtt a felhasználható ösz- szeg az eddigihez képest. Emel- _ lett reményeim szerint a köz- | foglalkoztatási programban | művelődési házak nyílászárói- 5 nak cseréjét és fűtéskorszerű- £ sítését is el tudjuk végeztetni. Utóbbira jellemzően uniós források állnak rendelkezésre, a költségvetésből ugyanis nem futja minden beruházásra, no­ha tavalyhoz képest 1,1 mil­liárd forinttal 42,7 milliárd- ra nőtt az államtitkárság bü­dzséje, a többi minisztérium­mal együtt pedig 122 milliár- dot lehet valamilyen formában a kultúrára fordítani.- A kaposvári Csiky Gergely Színház felújítására viszont egyelőre nem látok forrást - is­merte el Hoppál Péter kérdé­sünkre. - A teátrum szerintem a 2007-13-as uniós költségveté­si ciklus nagy vesztese, akkor ugyanis, ha több pénzt juttat­tak volna a regionális operatív programokba, juthatott volna a színháznak is. A mostani EU-s pénzügyi ciklusban Brüsszel közvetlen kulturális célokra nem ad pénzt, vagyis állami forrásból kellene megfinanszí­rozni a Csiky rekonstrukció­ját. Nagy kérdés azonban, hogy a magyar gazdaság ki tudja-e termelni az ehhez szükséges pénzt, főként, hogy nemcsak a kaposvári, de több vidéki szín­ház felújítására szükség lenne, például a pécsi vagy a debrece­ni is hasonló gondokkal küzd. Éppen ezért valamilyen formá­ban sort kell keríteni a rekonst­rukciójukra, s ha a költségvetés lehetővé teszi, el kell kezdődnie a felújításoknak. S akkor a ka­posvári sem maradhat ki. A levéltárátadón az intéz­mény régi épülete kapcsán is érkezett kérés az államtitkár­hoz: Szita Károly állami támo­gatást kért Hoppál Pétertől a teljesen leromlott, klasszicista épület felújításához. A kapos­vári polgármester reményét fe­jezte ki, hogy a 190. évfordu­lójára megújulhat az 1826-32 között emelt Rippl-Rónai téri épület.- Váratlan a kérés - mond­ta lapunknak az államtitkár -, de megpróbálok segíteni, noha erre sincs külön kormányzati Az átalakítás nagy vesztese a szakma kéményseprők Az új törvénytervezet szerint a katasztrófavédelem veszi át a feladatot Bajban a kéményseprők. Tönkremehetnek a vállalkozásaik... Nem csökkentek a segélyek az új rendszerben ellátás Még sokan nem iga­zodnak el az új szociális támo­gatási rendszerben, pedig már tíz napja életbe lépett. A cél az, hogy luxusterepjáróval ne menjen senki segélyért, de el­látás nélkül se maradjon sen­ki, mondta Gelencsér Attila, Kaposvár Fideszes országgyű­lési képviselője sajtótájékoz­tatóján. Hozzátette: ezentúl az állam a járási hivatalokon keresztül a bevétel alapú segítséget adja, ilyen egyebek mellett az ápolá­si díj, a közgyógyellátás, az idő­sek járadékai, az egészségügyi és gyermekfelügyeleti támoga­tások. Ez Kaposváron és kör­nyékén 3500 családot érint. Az önkormányzatok a családok ki­adásait segítő támogatásokat biztosítják, ezek nagy része a lakástámogatás. Szerinte ösz- szesen nem csökkentek a segé­lyek, bár ez azt jelentené, hogy egyre többen dolgoznak. Kiemelte azt is, hogy disz­harmóniát okoz, hogy több módszertan van, ami alapján a szegények számát megállapít­ják, és van olyan kérdőív, ame­lyet ha kiöltene, ő is szegény­nek bizonyulna. ■ K. G. ► Folytatás az 1. oldalról Leikauf Tibor, a Magyarorszá­gi Kéményseprő Mesterek Szö­vetségének elnöke a javaslatra utalva úgy fogalmazott: ez a kéményseprő-ipar halotti be­széde, s a szakma végét jelenti.- Az országban most negy­venhét kéményseprő társaság működik, két éve még hatvan­négy volt - folytatta. - Anya­gi okok miatt tönkremen­tek a vállalkozások, s kényte­len-kelletlen abbahagyták a tevékenységüket. Számos cég­nek közel ötven százalékkal esett vissza a bevétele. A meredek forgalomcsök­kenést előre borítékolják So­mogybán is. Négy cég műkö­dik, de Farkas József, a So­mogy Kéményseprő-Mester Kft. ügyvezető igazgatója sze­rint ha a lakossági kéménysep­rés átkerül a katasztrófavéde­lemhez, akkor legfeljebb egy vállalkozás tudja gazdaságo­san ellátni a közületi kémény- seprést megyénkben.- Az átalakítás igazi veszte­se a szakma - közölte. - Amit az elmúlt húsz évben a vállal­kozásba fektettünk, elértékte­lenedik. Csak nagy vonalak­ban sejtjük, hogy mit hoz a jö­vő. Ami bizonyos: a katasztrófa- védelemnek július elsejéig át kell adni az elektronikus nyil­vántartásokat. Ezek rögzítik a lakosság adatait, a kémények számát, s egyéb fontos szak­mai információkat. A cégnek nyolcvanöt településen közel 36 ezer ügyfele van, s 46 ezer kéményt ellenőriz. A követke­ző fontos határidő jövő janu­árban jár le, amikor a papíra­lapú iratokat veszi át az álla­mi szervezet. A kaposvári tár­saságnál öt mester-, és nyolc szakmunkás kéményseprő dolgozik, kérdés, hogy meny­nyien maradnak az átalaku­lás előtt álló vállalkozásnál. A változás egyik hozadéka a tu­lajdonosi szerkezet átalakítá­sa: az esetlegesen a katasztró­favédelemhez kerülő kollégák­nak el kell adniuk az üzletré­szüket.- Zsugorodik a piac és a szakma, ezzel együtt a cég is - mondta Farkas. - A 16 fős kisvállalkozásból jó esetben két-három dolgozót alkalmazó mikrocéggé alakulunk. A be­vétel is visszaesik: a tervek 38 millió forintról szólnak, jövőre előreláthatóan még a tízmillió forintot sem éri el. A cégvezető tart a szakma felhígulásától, bár nem tudja, hogy valóban módosítják majd a képzést és a lakossági ellen­őrzéseket. Egyes hírek szerint a 800 órás kéményseprő ok­tatás helyett hamarosan 250 órás gyorstalpalón szerezhet­nek képesítést a leendő szak­emberek, nem kizárt, hogy ké­sőbb egy év helyett két évente végzik el a lakossági kémény­ellenőrzést. Farkas József re­méli, hogy egyik információ­nak sincs alapja. Ha így lenne, akkor annak könnyen kelle­metlen következményei lehet­nek. ■ Harsányi Miklós I szűcs I TIBOR Kelet titkai erős mondattal kezdődött a szerda. Áder János köztársa­sági elnök, hiába az összel- lenzéki, és a még hallható ci­vil tiltakozás, aláírta a paksi atomerőmű bővítésével kap­csolatost, harminc évre szóló titkosításról rendelkező tör­vényt. Az atomerőmű nem bi­ciklitároló - írja az indoklás­ban az államfő, majd a terro­rizmusra hivatkozik, és arra, hogy kénye-kedve szerint, és hatáskörét túllépve sem mér­legelhetett. mert fő a biztonság, hihet­nénk, s nyugodhatnánk le végre, ha az egész paksi bő­vítés nem szaglana valami irgalmatlan büdöstől, amit nyomasztó titkoknak, hazug­ságnak szokás nevezni. Az energiapolitikai irány egyér­telmű most már, a kijelölt út orosz adósságállományhoz, újabb keleti függőséghez ve­zet a gáz mellett az atommal is, miközben a világ boldo­gabbik felén napkollektor-er­dőkbe és szélerőmű-parkok- ba botlik minden ötven kilo­méteren az ember, ahol a vil­la nyautó-töltő állomások sem ritkák, ha hajlandóak va­gyunk kinyitni a szemünket. Somogy országgyűlési kép­viselői korábban a senki ál­tali felhatalmazással bíró bő­vítésre, majd most a titko­sításra is ugyanúgy reagál­tak. A parlamenti patkó ké­nyelmesében, a kormány- koalícióban szolgálatunkba szegődött somogyi politiku­sok egytől-egyig az emberöl- tőnyi titkosításra szavaztak. Nyilván pontosan tudták, mit, és miért kell előlünk el­titkolni ilyen hirtelenségben. Ezért, ha nem leszünk hoz­zá túl öregek és túl halottak, s még mindig nagyon kíván­csiak leszünk néhány esz­tendő múlva, hogy mégis, miért volt arra szükség, hogy jövőnket egy ismeretlen al­kuval, homályos szerződé­sekkel titkos aktába rejteges­sék előlünk, - s nyilvánvaló­an nem a tervrajzokra és biz­tonsági kódok érdekelnének -, majd ne felejtsük, hol kell őket keresnünk! A vadkamerát is ellopták a fatolvajok bűneset Magukkal vitték a fatolvajok a vadkamerát egy Nagybajom környéki erdőből. Január és március között egy magánszemély erdőterületé­ről több alkalommal összesen nyolc köbméter fát vágtak ki, és loptak el. Az erdőből egy biztonsági cég vadkameráját is elemelték. A rendőrök látóköré­be került több pálmajori lakos: egy 23 éves, és egy 38 éves fér­fi, egy 16 éves fiú, egy 34 éves nő, őket gyanúsítják az akácfa lopással. Kiderült, a vadkame­rát is a nő vitte el, mert attól tartott, hogy rögzítette tettü­ket. A nyomozók lopás vétsége miatt indítottak eljárást elle­nük. ■ K. G.

Next

/
Thumbnails
Contents