Somogyi Hírlap, 2015. február (26. évfolyam, 27-50. szám)
2015-02-25 / 47. szám
2015. FEBRUÁR 25., SZERDA 3 Bérfeszültség: újabb kormányzati ígéretek az orvosoknak ► Folytatás az 1. oldalról A kormányzati tervek szerint az az orvos, aki nem megy el külföldre, és nem fogad el hálapénzt, megkaphatja ugyanazt a plusz 100-200 ezer forintot, amit a rezidensek. Mint ismert, azt korábban megígérte a kormány, hogy a rezidensek 100 ezer - egyes szakokon 200 ezer - forintos ösztöndíja megmarad azután is, hogy szakorvossá válnak. Ezzel a kezdő orvosoknak magasabb fizetésük lesz, mint a régóta a pályán lévő szakorvosoknak. A bérfeszültség elkerülése érdekében utóbbiak fizetését is emelnék, ám csak azokét, akik aláírják, hogy Magyarországon maradnak, főállású közalkalmazottként állami intézményben dolgoznak, és nem fogadnak el hálapénzt. ■ A március elején létrejövő Állami Egészségügyi Ellátó Központ áprilistól átveszi a kórházak teljes adósságát - mondta az egészségügyért felelős államtitkár. Az egészség- ügyi intézmények adósságrendezésére 60 milliárd forintot szán a kormány- A bejelentés bizonyítja, központilag is érzékelik, komoly baj van az egészségügyben, s valamit mondani kell - mondta Andrásofszky Zsolt. - Ezzel ugyanakkor a nem egészségügyben dolgozók felé is jelzést küldtek, jut plusz pénz az egészségügyre. Miközben az orvosok zöme már csak úgy tud családot fenntartani, hogy két-három, nem ritkán négy helyről szedi össze a megfelelő mennyiségű pénzt. Egy másik probléma, hogy a plusz pénzre kizárólag a közalkalmazottként tevékenykedő orvosok számíthatnak, miközben az elmúlt években az orvosok jó része kényszervállalkozó lett. Velük mi lesz, legyenek ismét közalkalmazottak? Andrásofszky Zsolt szerint ugyanakkor ma már nem elsősorban a pénz miatt mennek az orvosok külföldre, hanem a munkakörülmények, a feltételek miatt. - A kamara sincs egyszerű helyzetben - mondta. - Annyi problémával szembesülünk, mely az adott területen azonnali beavatkozást igényel, hogy képtelenség eldönteni, melyek élvezzenek prioritást, amikor egy-egy alkalommal kikérik a véleményünket. Az például már tisztán látszik, hogy a kisebb kórházak beolvasztása a nagyobbakba nem jelent megoldást a szakember- hiányra. Ugyanis a kisebb kórházakban ma még praktizáló nyugdíjas korú orvosok korántsem biztos, hogy vállalják, hatvan-hetven kilométerre utazzanak majd gyógyítani. ■ Márkus Kata Slágerszakma jó munka? szakiskolák Okosabban kellene meghatározni a felvételi kvótákat MEGYEI KÖRKÉP A keresett szakmák nem feltétlenül a legnépszerűbbek a diákok között ► Folytatás az 1. oldalról A munkaerő-piaci cég szerint a legtöbb álláskereső például a betanított munkások, az adminisztrátorok vagy bolti előadók közül került ki. Utóbbi képzésben a megyére 280 államilag támogatott helyet határozott meg a kormányzat...- Ki szokták kérni a véleményünket, de nem mindig ez alapján döntenek - mondta a szakképzési kvótákról Ojtó Lajos, a megyei kereskedelmi és iparkamara alelnöke. - Általánosságban elmondható, hogy a somogyi szakképzési keretek lefedik a megyei cégek, vállalkozások igényeit. A magasabb támogatott kvóta egy-egy szakmában amúgy nem baj, attól például, hogy sok eladó végez, nem feltétlenül alkalmas mindegyikük a szakmára. Ez nem a képzőhelyek, sokkal inkább a diákalapanyag hibája. Úgy vélte, nem szabad erőteljesen korlátozni, hány tanulót vesznek fel egy-egy szakmára. Ha a most népszerű, adott esetben túlképzést nyújtó szakmákban csökkentenék a helyeket, három-négy év alatt megfordulna a trend, s hiányszakmákká válhatnának.- Az első látásra nagyobb létszám csalóka - tette hozzá -, a szakiskolákban óriási a lemorzsolódás: a szeptembertől 360 pékhelyet kapott Somogy, közülük jó, ha 50-60-an szereznek majd szakmunkás-bizonyítványt. Azokban a szakmákban, melyeknél 30-40 helyet hirdettek meg, tízen végeznek majd... Agócs Attila, a Nemzeti Pedagógus Kar (NPK) somogyi elnöke, a kaposvári építőipari szakiskola igazgatója szerint a kvóták meghatározásánál nemcsak képzési szempontok érvényesülnek, hanem az egyes szakmák lobbija is.- Szakácsból például így is sok van a megyében, ennek ellenére 424 támogatott helyet kapott Somogy - mondta. - Eladóból sem kellene ennyi,, főként, hogy az üzletek vasárnapi zárva tartása inkább elbocsátásokat hoz majd, mintsem új munkahelyeket. Egyetértett Ojtó Lajossal, hogy a megye szakiskolai szerkezete megfelelően ki tudná szolgálni a helyi gazdaságot, csak a hiányszakmák felé kellene irányítani a gyerekeket.- Hiába hirdetnének meg akár kétszáz bádogos helyet, nem jönnének a tanulók - jegyezte meg. - Ha lecsökkentenék a sláger- szakmákra felvehetők számát, a gyerekek jobban mozdulnának az igazán keresett foglalkozások irányába, s rengeteg hiányszakmát fel lehetne tölteni szakemberekkel. ■ Vas A. A kamara: nem emelné a tankötelezettséget ► Folytatás az 1. oldalról- a 16 Év arra jó, hogy az intézmények időben megszabaduljanak a magatartási problémás, motiválatlan diákoktól. A magasabb tankötelezettséggel jobban rá lehetne kényszeríteni a gyerekeket a tanulásra - mondta Agócs Attila. Felvetésünkre, hogy ezt három éve is lehetett tudni, úgy reagált a szakképzésben tanulók minőségi emelése miatt szükség volt a csökkentésre, de a gimnáziumi helyek csökkentésével elvileg több diák megy szakiskolába, jobb lehet a gyerekanyag. ojtó lajos azt mondta: - Aki komolyan szakmunkás szeretne lenni, 16 éves koráig el is tudja végezni a szakiskolát, s ha érettségit is szeretne, utána megteheti a jelenlegi rendszerben is. A18 éves korhatárral azt érjük el, hogy a szakképzésnek ismét magával kell hurcolnia a gyenge képességű diákokat- jó lenne, ha visszaállítanák az eredeti állapotot - jelentette ki Nagy Erzsébet, a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének Somogyért is felelős ügyvivője -, főleg, ha az általános iskolába beraknak egy plusz évfolyamot. Sokkal nagyobb eséllyel indulnának a gyerekek, hiszen minél később kerülnek a munkaerőpiacra, annál piacképesebb tudást szereznek. Érthetetlen volt a korhatár leszállítása, ha mostvisz- szaállítanák, jól mutatná a kormányzat hozzáállását az oktatáshoz. Egy lassú, megfontolt folyamat helyett ad hoc döntések sora határozza meg a gyerekek jövőjét... Vasutasok: hiába a több mint háromszázalékos keresetnövelés, a fiatalok egy része továbbállna A vasútnál átlagosan 3,4 százalékkal emelik a 35 ezer vasutas keresetét. Somogybán is több száz vasutas reménykedett a fizetésemelésben, ám a felelősséghez képest sokak szerint méltatlanul alacsony kereseteket megalázónak tartják.- Nem nagy szám ez az emelés, talán egy-két csekket be tudok belőle fizetni - panaszolta egy . somogyi vasutas. - Néhány százalékon megy a vita. Érthető, ha a fiatalok egy része inkább külföldre menne, mintsem ennyi pénzért ilyen felelősT ségteljes munkát folytasson. Megkerestük a vasúttársaság kommunikációs igazgatóságát, arra voltunk kíváncsiak: mennyi munkavállalót érint a 3,4 százalékos keresetfejlesztés Somogybán, a mostani megállapodás után mekkora lesz az átlagbér? Mi a MÁV-csoport kiemelt célja, hogyan, milyen lépésekkel kívánja megőrizni a munkahelyeket? Várható leépítés a vasútnál vagy terveznek- e nagyobb arányú munkaerőfelvételt? A vasút egy közleményt küldött. Erről: a MÁV-csoport vezetése konstruktív tárgyalásokat követően, megállapodást kötött a szakszervezettek arról, hogy átlagosan 3,4 százalékos keresetfejlesztést hajt végre, ami a vállalatcsoport mintegy Megálljt parancsolnának az elvándorlásnak. Nagy felelősség, kis bér 35 ezer munkavállalóját érinti. A bérintézkedésre visszamenőleg, január elsejei hatállyal kerül sor, melynek az első kifizetése várhatóan március elején történik. A béremelés a vezetői kört nem érinti. A MÁV Zrt. a konszolidált leányvállalataira is kiterjedő hatállyal biztosítja a keresetfejlesztést, az aláíró szakszervezetekkel megkötött kollektív erejű bérmegállapodásnak megfelelően. Horváth Gabriella, a VDSZSZ területi vezető ügyvivője szerint a vasúti béreknél nagy a szórás. A mozdonyvezetők zöme többet keres, mint a forgalmi szolgálattevők vagy a jegyvizsgálók. A mostani 3,4 százalékos megállapodás mégis előrelépés, különösen akkor, ha az eredeti javaslat nulla százalékról szólt.- Tudomásom szerint Somogybán nem várható létszám- leépítés - mondta. - Nagyobb léptékű munkaerő-felvételre sincs kilátás. Az utánpótlást részben átképzéssel igyekeznek megoldani, így növelnék a munka hatékonyságát. Wéber József, a Mozdonyvezetők Szakszervezetének területi ügyvivője elfogadhatónak tartja a keresetfejlesztés mértékét, ám szerinte is szükség lenne a nagyobb arányú fizetésemelésre. Úgy tudja: a vasutasok átlagbére régiónkban havonta nettó 120 ezer forint körül alakul, ha ez 30-40 ezer forinttal több lenne, sok fiatal hosszú távon is a vasút kötelékében maradna.- A vasutas munka egész embert kíván, a kollégák éjjel-nappal dolgoznak, ezt honorálni kell - hangsúlyozta. - Nagyon oda kell tenniük magukat, szigorú szakmai- és egészségügyi elvárásoknak kell megfelelniük. Aki nem tesz eleget a szabályoknak, könnyen az utcán találhatja magát. Egyetért azzal: lényeges megteremteni, fenntartani azokat az anyagi ösztönzőket, melyek a fiatal vasutasok munkába állását, helyben maradását segítik elő.- Ha rövid időn belül nem történik változás, inkább Ausztriába megyek mosogatni - mondta egy ifjú MÁV-alkalmazott (nem nyilatkozhat, kérte, ne írjuk le nevét, beosztását). - Szinte bármikor behívhatnak a céghez, gyakori a hajnali kelés, a hosszú műszak. Nincs családom, erre a fizetésre szerintem nem szabad gyermeket vállalni. Ausztria vagy Anglia: ez jöhet szóba, ott nyilván tisztességesebben megfizetnek. ■ Harsányi Miklós JEGYZET KASZÁS ENDRE Gyógymódok Ázsiából előítéletek ide vagy oda, biztos vagyok benne, hogy a hazai egészségügyi képzésbe is nagyon sok hasznos dolog, tudás és tapasztalat építhető be a kínai orvoslásból. Természetes és alternatív gyógymódok, gyógynövények, akupunktúra vagy akár az emberi szervezet és egészség speciális megközelítése. nincs is ezzel baj, hiszen mióta világ a világ, ez a tudásnak az egyik leggyakoribb terjedési formája. Egyesek egyénileg, ösztöndíj keretében idegen országban jutnak hozzá a speciális ismeretekhez, ennél sokkal hatékonyabb, ha intézményes keretek között jut el hozzánk, nemcsak a tananyag, hanem azok is, akik hitelesen közvetítik az egyé- temi hallgatóság felé. nem mintha el lennénk késve - a kínai kereskedők már évtizede megjelentek, az ázsiai ország képviselői egyre meghatározóbbak több ágazatban is, a kínai nyelv választható már középiskolában is -, inkább az a meglepő, hogy az orvosképzésben csak most indult meg a közeledés a két ország között. ugyanakkor a kínaiak érdeklődése nem új keletű a magyar egészségügy iránt: néhány éve chartergépekkel szervezetten jönnek Budapestre Kínából a plasztikai turisták, akik valamilyen szépészeti beavatkozásra - leggyakrabban európai szemformáért, vonásokért - érkeznek. Bizalmukat csak növelhetik majd az olyan orvosok, akik a kínai gyógyászat alapjait is ismerik. bennünk is felmerülhet viszont egy gondolat az új tudással kapcsolatban. Reméljük, orvosaink zöme itthon maradva hasznosítja majd, és nekünk nem kell majd külföldre utaznunk, ha útmutatásaik alapján szeretnénk gyógyulni. Oktatás: régiós feladatok Kaposváron központ Áprilistól kaposvári regionális központtal működik a Pedagógia Oktatási Központ: értékelés, szaktanácsadás, s tanulmányi versenyek szervezésén kívül olyan jelzőrendszert is működtetnek, mellyel megelőzhető az iskolai korai lemorzsolódás. Szita Károly, Kaposvár polgármestere kedden bejelentette: a Kinizsi iskolában működik majd az intézmény. Gelencsér Attila országgyűlési képviselője rámutatott: fontos szempont volt, hogy a regionális feladatok ellátásához méltó körülményeket képesek biztosítani Kaposváron. Stikel Péter kaposvári tankerületi igazgató közölte: 10-12 dolgoznak a központban. ■ H. M. ■ Ön szerint a béremelés megállítja az elvándorlást? Szavazzon hírportálunkon —• ma 16 óráig: ' > SONLINE.hu Jr A szavazás eredményét holnapi számunkban közöljük.