Somogyi Hírlap, 2015. február (26. évfolyam, 27-50. szám)

2015-02-25 / 47. szám

2015. FEBRUÁR 25., SZERDA 3 Bérfeszültség: újabb kormányzati ígéretek az orvosoknak ► Folytatás az 1. oldalról A kormányzati tervek szerint az az orvos, aki nem megy el külföldre, és nem fogad el há­lapénzt, megkaphatja ugyan­azt a plusz 100-200 ezer forin­tot, amit a rezidensek. Mint ismert, azt korábban megígérte a kormány, hogy a rezidensek 100 ezer - egyes szakokon 200 ezer - forintos ösztöndíja megmarad azután is, hogy szakorvossá válnak. Ezzel a kezdő orvosoknak ma­gasabb fizetésük lesz, mint a régóta a pályán lévő szakorvo­soknak. A bérfeszültség elke­rülése érdekében utóbbiak fi­zetését is emelnék, ám csak azokét, akik aláírják, hogy Magyarországon maradnak, főállású közalkalmazottként állami intézményben dolgoz­nak, és nem fogadnak el hála­pénzt. ■ A március elején létrejö­vő Állami Egészségügyi Ellátó Központ áprilistól átveszi a kórházak teljes adósságát - mondta az egészségügyért felelős ál­lamtitkár. Az egészség- ügyi intézmények adós­ságrendezésére 60 milli­árd forintot szán a kor­mány- A bejelentés bizonyítja, központilag is érzékelik, ko­moly baj van az egészségügy­ben, s valamit mondani kell - mondta Andrásofszky Zsolt. - Ezzel ugyanakkor a nem egész­ségügyben dolgozók felé is jel­zést küldtek, jut plusz pénz az egészségügyre. Miközben az orvosok zöme már csak úgy tud családot fenntartani, hogy két-három, nem ritkán négy helyről szedi össze a megfelelő mennyiségű pénzt. Egy másik probléma, hogy a plusz pénz­re kizárólag a közalkalmazott­ként tevékenykedő orvosok szá­míthatnak, miközben az elmúlt években az orvosok jó része kényszervállalkozó lett. Velük mi lesz, legyenek ismét közal­kalmazottak? Andrásofszky Zsolt szerint ugyanakkor ma már nem első­sorban a pénz miatt mennek az orvosok külföldre, hanem a munkakörülmények, a felté­telek miatt. - A kamara sincs egyszerű helyzetben - mond­ta. - Annyi problémával szem­besülünk, mely az adott terüle­ten azonnali beavatkozást igé­nyel, hogy képtelenség eldön­teni, melyek élvezzenek priori­tást, amikor egy-egy alkalom­mal kikérik a véleményünket. Az például már tisztán látszik, hogy a kisebb kórházak beol­vasztása a nagyobbakba nem jelent megoldást a szakember- hiányra. Ugyanis a kisebb kór­házakban ma még praktizá­ló nyugdíjas korú orvosok ko­rántsem biztos, hogy vállal­ják, hatvan-hetven kilométer­re utazzanak majd gyógyítani. ■ Márkus Kata Slágerszakma jó munka? szakiskolák Okosabban kellene meghatározni a felvételi kvótákat MEGYEI KÖRKÉP A keresett szakmák nem feltétlenül a legnépszerűbbek a diákok között ► Folytatás az 1. oldalról A munkaerő-piaci cég szerint a legtöbb álláskereső például a betanított munkások, az admi­nisztrátorok vagy bolti előadók közül került ki. Utóbbi képzés­ben a megyére 280 államilag tá­mogatott helyet határozott meg a kormányzat...- Ki szokták kérni a véle­ményünket, de nem mindig ez alapján döntenek - mondta a szakképzési kvótákról Ojtó La­jos, a megyei kereskedelmi és iparkamara alelnöke. - Általá­nosságban elmondható, hogy a somogyi szakképzési keretek lefedik a megyei cégek, vállal­kozások igényeit. A magasabb támogatott kvóta egy-egy szak­mában amúgy nem baj, attól például, hogy sok eladó végez, nem feltétlenül alkalmas mind­egyikük a szakmára. Ez nem a képzőhelyek, sokkal inkább a diákalapanyag hibája. Úgy vélte, nem szabad erőtel­jesen korlátozni, hány tanulót vesznek fel egy-egy szakmára. Ha a most népszerű, adott eset­ben túlképzést nyújtó szakmák­ban csökkentenék a helyeket, három-négy év alatt megfordul­na a trend, s hiányszakmákká válhatnának.- Az első látásra nagyobb lét­szám csalóka - tette hozzá -, a szakiskolákban óriási a lemor­zsolódás: a szeptembertől 360 pékhelyet kapott Somogy, közü­lük jó, ha 50-60-an szereznek majd szakmunkás-bizonyít­ványt. Azokban a szakmákban, melyeknél 30-40 helyet hirdet­tek meg, tízen végeznek majd... Agócs Attila, a Nemzeti Peda­gógus Kar (NPK) somogyi elnö­ke, a kaposvári építőipari szak­iskola igazgatója szerint a kvó­ták meghatározásánál nemcsak képzési szempontok érvényesül­nek, hanem az egyes szakmák lobbija is.- Szakácsból például így is sok van a megyében, ennek ellenére 424 támogatott helyet kapott So­mogy - mondta. - Eladóból sem kellene ennyi,, főként, hogy az üzletek vasárnapi zárva tartása inkább elbocsátásokat hoz majd, mintsem új munkahelyeket. Egyetértett Ojtó Lajossal, hogy a megye szakiskolai szerkezete megfelelően ki tudná szolgálni a helyi gazdaságot, csak a hiány­szakmák felé kellene irányítani a gyerekeket.- Hiába hirdetnének meg akár kétszáz bádogos helyet, nem jön­nének a tanulók - jegyezte meg. - Ha lecsökkentenék a sláger- szakmákra felvehetők számát, a gyerekek jobban mozdulnának az igazán keresett foglalkozások irányába, s rengeteg hiányszak­mát fel lehetne tölteni szakem­berekkel. ■ Vas A. A kamara: nem emelné a tankötelezettséget ► Folytatás az 1. oldalról- a 16 Év arra jó, hogy az intézmé­nyek időben megszabaduljanak a magatartási problémás, motiválat­lan diákoktól. A magasabb tankö­telezettséggel jobban rá lehetne kényszeríteni a gyerekeket a tanu­lásra - mondta Agócs Attila. Felve­tésünkre, hogy ezt három éve is lehetett tudni, úgy reagált a szak­képzésben tanulók minőségi eme­lése miatt szükség volt a csökken­tésre, de a gimnáziumi helyek csökkentésével elvileg több diák megy szakiskolába, jobb lehet a gyerekanyag. ojtó lajos azt mondta: - Aki ko­molyan szakmunkás szeretne len­ni, 16 éves koráig el is tudja végez­ni a szakiskolát, s ha érettségit is szeretne, utána megteheti a jelenle­gi rendszerben is. A18 éves korha­tárral azt érjük el, hogy a szakkép­zésnek ismét magával kell hurcol­nia a gyenge képességű diákokat- jó lenne, ha visszaállítanák az eredeti állapotot - jelentette ki Nagy Erzsébet, a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének Somogyért is felelős ügyvivője -, főleg, ha az általános iskolába beraknak egy plusz évfolyamot. Sokkal nagyobb eséllyel indulná­nak a gyerekek, hiszen minél ké­sőbb kerülnek a munkaerőpiac­ra, annál piacképesebb tudást szereznek. Érthetetlen volt a kor­határ leszállítása, ha mostvisz- szaállítanák, jól mutatná a kor­mányzat hozzáállását az okta­táshoz. Egy lassú, megfontolt fo­lyamat helyett ad hoc döntések sora határozza meg a gyerekek jövőjét... Vasutasok: hiába a több mint háromszázalékos keresetnövelés, a fiatalok egy része továbbállna A vasútnál átlagosan 3,4 száza­lékkal emelik a 35 ezer vasutas keresetét. Somogybán is több száz vasutas reménykedett a fizetésemelésben, ám a felelős­séghez képest sokak szerint méltatlanul alacsony keresete­ket megalázónak tartják.- Nem nagy szám ez az eme­lés, talán egy-két csekket be tu­dok belőle fizetni - panaszol­ta egy . somogyi vasutas. - Né­hány százalékon megy a vita. Érthető, ha a fiatalok egy része inkább külföldre menne, mint­sem ennyi pénzért ilyen felelősT ségteljes munkát folytasson. Megkerestük a vasúttársa­ság kommunikációs igazgató­ságát, arra voltunk kíváncsiak: mennyi munkavállalót érint a 3,4 százalékos keresetfejlesztés Somogybán, a mostani megál­lapodás után mekkora lesz az átlagbér? Mi a MÁV-csoport ki­emelt célja, hogyan, milyen lé­pésekkel kívánja megőrizni a munkahelyeket? Várható leépí­tés a vasútnál vagy terveznek- e nagyobb arányú munkaerőfel­vételt? A vasút egy közleményt küldött. Erről: a MÁV-csoport vezetése konstruktív tárgyalá­sokat követően, megállapodást kötött a szakszervezettek arról, hogy átlagosan 3,4 százalékos keresetfejlesztést hajt végre, ami a vállalatcsoport mintegy Megálljt parancsolnának az elvándorlásnak. Nagy felelősség, kis bér 35 ezer munkavállalóját érinti. A bérintézkedésre visszamenő­leg, január elsejei hatállyal ke­rül sor, melynek az első kifize­tése várhatóan március elején történik. A béremelés a veze­tői kört nem érinti. A MÁV Zrt. a konszolidált leányvállalata­ira is kiterjedő hatállyal bizto­sítja a keresetfejlesztést, az alá­író szakszervezetekkel megkö­tött kollektív erejű bérmegálla­podásnak megfelelően. Horváth Gabriella, a VDSZSZ területi vezető ügyvivője sze­rint a vasúti béreknél nagy a szórás. A mozdonyvezetők zö­me többet keres, mint a forgal­mi szolgálattevők vagy a jegy­vizsgálók. A mostani 3,4 száza­lékos megállapodás mégis elő­relépés, különösen akkor, ha az eredeti javaslat nulla százalék­ról szólt.- Tudomásom szerint So­mogybán nem várható létszám- leépítés - mondta. - Nagyobb léptékű munkaerő-felvételre sincs kilátás. Az utánpótlást részben átképzéssel igyekez­nek megoldani, így növelnék a munka hatékonyságát. Wéber József, a Mozdonyve­zetők Szakszervezetének terü­leti ügyvivője elfogadhatónak tartja a keresetfejlesztés mérté­két, ám szerinte is szükség len­ne a nagyobb arányú fizetés­emelésre. Úgy tudja: a vasuta­sok átlagbére régiónkban ha­vonta nettó 120 ezer forint kö­rül alakul, ha ez 30-40 ezer fo­rinttal több lenne, sok fiatal hosszú távon is a vasút kötelé­kében maradna.- A vasutas munka egész em­bert kíván, a kollégák éjjel-nap­pal dolgoznak, ezt honorálni kell - hangsúlyozta. - Nagyon oda kell tenniük magukat, szi­gorú szakmai- és egészségügyi elvárásoknak kell megfelelni­ük. Aki nem tesz eleget a sza­bályoknak, könnyen az utcán találhatja magát. Egyetért azzal: lényeges meg­teremteni, fenntartani azokat az anyagi ösztönzőket, melyek a fiatal vasutasok munkába ál­lását, helyben maradását segí­tik elő.- Ha rövid időn belül nem tör­ténik változás, inkább Ausztri­ába megyek mosogatni - mond­ta egy ifjú MÁV-alkalmazott (nem nyilatkozhat, kérte, ne ír­juk le nevét, beosztását). - Szin­te bármikor behívhatnak a cég­hez, gyakori a hajnali kelés, a hosszú műszak. Nincs csalá­dom, erre a fizetésre szerintem nem szabad gyermeket vállal­ni. Ausztria vagy Anglia: ez jö­het szóba, ott nyilván tisztessé­gesebben megfizetnek. ■ Harsányi Miklós JEGYZET KASZÁS ENDRE Gyógymódok Ázsiából előítéletek ide vagy oda, biztos vagyok benne, hogy a hazai egészségügyi kép­zésbe is nagyon sok hasznos dolog, tudás és tapasztalat építhető be a kínai orvoslás­ból. Természetes és alterna­tív gyógymódok, gyógynö­vények, akupunktúra vagy akár az emberi szervezet és egészség speciális meg­közelítése. nincs is ezzel baj, hiszen mi­óta világ a világ, ez a tudás­nak az egyik leggyakoribb terjedési formája. Egyesek egyénileg, ösztöndíj kere­tében idegen országban jutnak hozzá a speciális ismeretekhez, ennél sokkal hatékonyabb, ha intézmé­nyes keretek között jut el hozzánk, nemcsak a tan­anyag, hanem azok is, akik hitelesen közvetítik az egyé- temi hallgatóság felé. nem mintha el lennénk kés­ve - a kínai kereskedők már évtizede megjelentek, az ázsiai ország képviselői egyre meghatározóbbak több ágazatban is, a kínai nyelv választható már kö­zépiskolában is -, inkább az a meglepő, hogy az orvos­képzésben csak most indult meg a közeledés a két or­szág között. ugyanakkor a kínaiak ér­deklődése nem új keletű a magyar egészségügy iránt: néhány éve chartergépekkel szervezetten jönnek Buda­pestre Kínából a plasztikai turisták, akik valamilyen szépészeti beavatkozásra - leggyakrabban európai szemformáért, vonásokért - érkeznek. Bizalmukat csak növelhetik majd az olyan or­vosok, akik a kínai gyógyá­szat alapjait is ismerik. bennünk is felmerülhet vi­szont egy gondolat az új tu­dással kapcsolatban. Remél­jük, orvosaink zöme itthon maradva hasznosítja majd, és nekünk nem kell majd külföldre utaznunk, ha út­mutatásaik alapján szeret­nénk gyógyulni. Oktatás: régiós feladatok Kaposváron központ Áprilistól kaposvári re­gionális központtal működik a Pedagógia Oktatási Központ: ér­tékelés, szaktanácsadás, s ta­nulmányi versenyek szervezé­sén kívül olyan jelzőrendszert is működtetnek, mellyel megelőz­hető az iskolai korai lemorzsoló­dás. Szita Károly, Kaposvár pol­gármestere kedden bejelentet­te: a Kinizsi iskolában működik majd az intézmény. Gelencsér Attila országgyűlési képviselője rámutatott: fontos szempont volt, hogy a regionális feladatok el­látásához méltó körülményeket képesek biztosítani Kaposváron. Stikel Péter kaposvári tankerü­leti igazgató közölte: 10-12 dol­goznak a központban. ■ H. M. ■ Ön szerint a béremelés meg­állítja az elvándorlást? Szavazzon hírportálunkon —• ma 16 óráig: ' > SONLINE.hu Jr A szavazás eredményét holnapi számunkban közöljük.

Next

/
Thumbnails
Contents