Somogyi Hírlap, 2015. február (26. évfolyam, 27-50. szám)

2015-02-24 / 46. szám

4 2015. FEBRUÁR 24., KEDD Nemcsak a jó bomak; Kaposvár Kincseinek is kell a cégér Színház szolgálatból és szeretettől bartokos tamás Baptista elkötelezettség és újszerű integráció a színpadokon- Nem volt egyszerű a döntés, hogy igényeljem-e a védjegyet, mert pro és kontra is vannak ér­vek bőven - mondta Kungli Fe­renc kistermelő, a Kaposvár Kin­cse Védjegyet elnyert egyik vál­lalkozás képviselője hétfőn a Ka­posvári Egyetemen. A védjegy­használók tapasztalatait, és lehe­tőségeket összegezték a Kapos­vár Kincse Helyi Termékvédjegy konferencián.- A megméretésben megvan a lehetősége, hogy a bíráló bi­zottság nem tartja érdemesnek a terméket a védjegyre, vagy ar­ra mond nemet, amiről azt gon­dolom, hogy húzótermékem - mondta Kungli Ferenc, aki 23 fé- j le lekvárt készít saját termésű gyümölcsökből, ügyelve az ál­landó kiváló minőségre, mert mint mondja: a vásárló azonnal jelzi a piacon, ha valamelyik lek­vár nem a megszokott minősé­gű. - A védjegytől az értékesítés bővülését várom. A forgalmon jól érezhető, amikor aktívabb a reklámkampány. Termékeket tu­dunk előállítani, az értékesítés­ben vannak nehézségeink. Ezen segít a Kaposvár Kin­cse Helyi Termékvédjegy pro­jekt. Szigeti Orsolya, a Kaposvá­ri Egyetem Gazdaságtudományi Karának docense úgy fogalma­zott: - A kommunikáció a leg­fontosabb a projektben - hang­súlyozta -, ami két irányban zaj­lik. A fogyasztók, illetve a terme­lők felé, hogy bővülhessen a Ka­posvár Kincse bolt kínálata is a piacon. Eddig 59 termék kapta meg a védjegyet, 32 elbírálás alatt van. Kaposvár Kincsei közt vannak lekvárok, gyümölcslevek, tejter­mékek, kenyér és péksütemé­nyek, mézek. ■ Márkus Kata I Bartokos Tamás:, az a misszióm, hogy az Isten által kijelölt ösvényen legyek Bartokos Tamás színész-rendező Korzó-díjjal ismerték el Marcaliban Bartokos Tamás színész-rendező, az Imre Sándor Szeretetszínház mű­vészeti vezetőjének kulturá­lis tevékenységét. Vigmond Erika- Első találkozás a színházzal?- Úgy tizenöt-tizenhat éves voltam, mikor Mikó István Sop­ronban tanodát indított. Jelent­keztem, mert nagyon érdekelt a színház.- Milyen volt a felvételi?- A gömbérzék átsegített.- Hogy-hogy?- Magas, vékony gyerek vol­tam. Mikó István a felvételi vé­gén megkérdezte: van-e gömb­érzékem. Mondtam, persze. Én a színésznőkre gondoltam, ő a kosárlabdára...- Első szerep?- Az első héten az egyik fog­lalkozásra bejött Mikó István és közölte velem: „Gömbérzé- kes, be kell ugranod egy Sart- re drámába.” Két nap múlva ott álltam a világot jelentő desz­kákon a Piszkos kezek Ivánja­ként.- Filmezés?- Kisebb szerepek a Hídem- ber, a Kisváros, a fanus, vagy a Mikor síel az oroszlán? című magyar filmekben.- Mégis a színház maradt.- Utolsó éves voltam a szín­házban, mikor a soproni Ber­zsenyi Dániel evangélikus (líce­um) gimnáziumban az igazga­1976-ban született Sopronban. Édesanyja unszolására „köz­gázt” végzett, azaz központi fű­tés, víz, gázszerelő szakmát szerzett. Színházi karrierje a Soproni Petőfi Színház Stúdiójá­ból indult. A Baptista Szeretet­tó kérésére megalapítottuk az ifjúsági társulatot, ahol rákény­szerültem a rendezésre is. Ezzel párhuzamosan kezdtem foglal­szolgálat munkatársa. Vujity Tvrtko révén, akivel a Valahol Európában című darabban ját­szott - került kapcsolatba a Baptista Szeretetszolgálat Ala­pítvány elnökével, Szenczy Sán­dor lelkésszel. kozni Zsirán - nagyapám zsi- rai születésű volt - sérült gyere­kekkel, felnőttekkel is. Ezekből alakult ki szoros kapcsolatom a diákszínjátszással, és az integ­rált színházzal, ami ma is tart.- Integrált színház, újszerű elgon­dolás.- Lehet azt mondani, hogy ma két integrált színház van Magyarországon. A zsirai KO­MISZ - Komédiás Integrált Színház, és a seregélyesi Imre Sándor Szeretetszínház.- Tehetséggondozás?- Az integráció jegyében fo­gyatékkal élő és egészséges fel­nőttekkel, fiatalokkal, gyerme­kekkel állítjuk színre-darabja- inkat. Az egészséges fiatalok­nál tehetséggondozás, a sérül­teknél megmutatjuk, hogy ők is átlépve saját korlátáikat és határaikat, képesek értékek közvetítésére. A színház esz­köz, amivel le lehet bontani az előítéletek korlátját épek és sé­rültek között. Lelki sebek gyó­gyulnak, testi hátrányok vál­nak jelentéktelenné egy-egy előadás nyomán. Tehetségek bontakoznak ki, akik segítség nélkül nem kerülnének ilyen körökbe.- Hogyan került Marcaliba?- Kéthelyen keresztül.- Nem az útvonalra voltam kí­váncsi.- Szó szerint értettem. Zsirán elindítottunk egy tábort, ahova a főváros értelmi fogyatékosok­kal foglalkozó intézeteinek la­kóit hívtuk meg. A sikerrel be­mutatott'előadás után Zsirán kí­vül a tordasi, darvastói, kéthelyi igazgatók is megkerestek, hogy év közben az ő lakóikkal is rend­szeresen foglalkozzunk. így mu­tattuk be Kéthelyen a Padlás cí­mű darabot, ahol a névadó, Imre Sándor alakította a mindig aka­dékoskodó házmestert.- Majd jött Marcali...- Integrált művészeti csopor­tokat támogató pályázat kereté­ben állítottuk színpadra Mar­caliban a Légy jó mindhalálig című musicalt. Bár a pályázat­nak vége, Marcali maradt, s a munka megy tovább, kibővülve diákszínjátszással.- Mi volt a leghosszabb ideig ját­szott szerepe?- Az első integrált előadás a Valahol Európában volt. A csa­patkapitányt sokáig játszottam...- És?- Rádöbbentem, hogy őszül a hajam, és már száz kiló fe­lett járok, így már nem lehe­tek éhező, árva gyerek. Azóta Simon Pétert alakítom, ami remekül kapcsolódik ahhoz a szociális érzékenységhez is, amit a mindennapi misszióm­ban végzek.- Szerepálom?- A Legyetek jók, ha tudtok című történetben Fülöp atya.- És mit fog eljátszani?- A palacsintás királyt.- Ennyire szereti a palacsintát?- Szeretem, de jobban az Ilo­nát.- A kettőnek mi köze egymás- hoz?- Nagyon jó barátom Kat- kics Ilona, aki filmet rendez­te. A Gobbi Hilda alapította Ód- ry művészotthonban él, szeret­ném, ha segítene nekünk. Agancsozók elől menekülnek a vadak a somogyi erdőkből állandó balesetveszély Több száz gímszarvas vágott át az úton Lábodnál, megzavarják a nyugalmukat a tolvajok Óriási menekülő szarvasrudli Lábodnál - az agancsgyűjtéses időszakban Somogybán bárhol megismétlődhet Fegyver: kötelező a pszichológiai vizsgálat az engedély megszerzéséhez ► Folytatás az 1. oldalról Az interneten azonnal megkez­dődött a találgatás, mitől rémül­hettek meg az állatok, ráadásul ennyien. Ilyen létszámú szar­vasrudli még a több tízezres szarvasállományú Somogybán is szokatlan látvány.- Ebben az időszakban hullik a gímszarvasok agancsa - ma­gyarázta Kemenszky Péter, a megyei vadászkamara titkára -, s emiatt az illegális agancs­gyűjtők ellepik az erdőket, megzavarva az állatok pihené­sét. A szarvasok nappal pihe­nik ki az éjjeli táplálékszerzés fáradalmait, de az agancsozók rátalálnak a nyomukra, sötéte­désig követik-hajtják őket. Az agancsgyűjtés időszaka jó két hónapig tart.- Normális esetben egy rud- liban a tehén, a borjú és az ünő él együtt, a bikák elkülönülnek - folytatta -, a felvételen jól lát­ható, hogy itt egy-kétszáz állat menekült együtt: a dél- és bel­ső-somogyi, Dráva-síki állo­mány jelentős része. Az is lát­szik, hogy a nagyobb csapathoz másik irányból komoly létszá­mú rudli csatlakozik, és együtt menekülnek. Az állatok célja a túlélés, s nagy létszámban nagyobb az esélyük. Az emberi közelség mellett a kemény tél is rudliren- dező lehet, ám most az agancso­zók okozzák a gondot.- Április közepén kezdődik a gímeknél az ellés, addig jórészt együtt maradnak - mondta. - Jellemző, hogy a tehenek most vemhesen menekülnek, így je­lentősebb számban előfordul­hat majd vetélés. A csapat élén az első egyed a vezértehén, egy idősebb-tapasztaltabb nőivarú egyed, őt követi minden állat. Egy szarvas normális eset­ben is több tíz kilométert be­járhat egy nap alatt, menekülés közben a rudli még nagyobb tá- vokat tehet meg. A riadt állatok nem a megszokott útvonalukon közlekednek, ismeretlen terep­re tévednek, lezárt erdőtelepí­tésekre, szőlőkbe, ahol komoly károkat okozhatnak.- Az egyedek is megsérülhet­nek, de el lehet képzelni, mi ma­rad egy friss erdőtelepítés kerí­téséből, ha egy ekkora létszá­mú rudli keresztülrohan rajta - jegyezte meg. - A korábban nagy területen, szétszórva táp­lálékot kereső állatok ilyenkor éjjel együtt esznek, komoly lo­kális károkat okozhatnak. Az agancsgyűjtés illegális, ennek ellenére a somogyi er­dőkben ilyenkor ezrek kere­sik az elhullott agancsot, mely hivatalosan a vadászatra jogo­felgyorsul a vadászjegyek ér­vényesítése Somogybán: több mint 3300 vadász tavalyi papír­jai február 28-án lejárnak.- sokan az utolsó hétre hagy­ják az adminisztrációt - közölte Kemenszky Péter, a vadászka­mara megyei titkára. - A meg­sült tulajdona. A gyűjtés lopás­nak számít. Ám mivel a hullott agancs kilója néhány ezer fo­rint, hiába kapják el gyakran a vadászok a gyűjtőket, szabály­sértési eljárás indulhat csak el­lenük, s mivel sokszor a megél­hetésük függ tőle, az agancso­zók már mennek is vissza az erdőkbe. A zsákmány töredé­kéből iparművészeti tárgy lesz, a nagy része felvásárlókhoz ke­hosszabbítás tizenöt- ezer forint­ba kerül. évek óta ennyi: az állami va­dászjegy tízezer forint, a kama­rai tagdíj 4000forint, ezer a kö­telezőfelelősségbiztosítás. A ka­mara januárban Marcaliban, Barcson, Nagyatádon, Siófokon rül, akik a Távol-Keletre adják el, ahol egyes vélemények sze­rint afrodiziákumnak számít az őrölt szarvasagancs...- Ilyenkor a gímszarvasét ke­resik a gyűjtők, áprilisban az­tán kezdődik a dámé - mondta -, utóbbi kevésbé intenzív, hi­szen nincs mindenütt a megyé­ben, Belső- és Dél-Somogyra jellemző. Az agancsozók nem csak a szarvasokat zavarják tartott kihelyezett ügyintézést, közel ezren éltek a lehetőséggel. közölte: a vadász szövetség in­dítja a tavaszi vadászvizsgára felkészítő 100 órás tánfolyamot. Az első lőfegyver megszerzésé­hez kötelező a pszichológiai al­kalmassági vizsga. Harsányi M. meg, hanem az összes vadat: február végén már ellik a vad­disznó, s a gímek nyomában já­rók felkeltik a kocát a malacok fölül, de az őzek, s egyéb va­don élő fajok is megszenvedik az ember ilyen közeli jelenlétét. Egy nagyszámú, menekülő rudli komoly balesetforrás is, a megriadt állatok nem veszik figyelembe, hogy akár nagy­forgalmú utakra tévednek. Az autósok a vadveszélyre figyel­meztető táblák környékén szür­kület után már számítanak elé­jük ugró állatokra, napközben, amikor jók a látási viszonyok, s elvileg a vad is pihen, lankad a figyelem. Egy rémült rudli az autópályára is betévedhet: mi­után nem a saját területükön járnak, nem ismerik a vadát­eresztő helyeket, s betörhetnek a sztrádára - el lehet képzelni, hogy egy, a Lábodnál látott lét­számú csapat mekkora tragédi­ái okozhatna az M7-esen.- Az ellés előtt feloszlanak majd a rudlik, a szarvasok is­mét felkeresik eredeti élőhelye­iket - vélekedett -, ám április közepéig-végéig bárhol előfor­dulhat hasonló eset a megyé­ben... Hivatalos statisztika nincs a vadgázolásokról, az állatokkal karambolozó autósok sokszor nem jelentik az eseteket, több tucat így is napvilágot lát. Elvi­leg egy vad elütése után rend­őrt kell hívni, aki értesíti a he­lyileg illetékes vadásztársasá­got vagy vadászt. Vizsgálat in­dul az esetleges felelősség meg­állapítására. Éppen emiatt az érintettek sokszor nem jelentik a gázolást: jobb esetben a hely­színen hagyják az elpusztult ál­latot, máskor elviszik... MEGYEI KÖRKÉP

Next

/
Thumbnails
Contents