Somogyi Hírlap, 2015. február (26. évfolyam, 27-50. szám)

2015-02-21 / 44. szám

4 2015. FEBRUÁR 21., SZOMBAT MEGYEI KÖRKÉP Az ügyvédi megbízás nem eredménykötelem kamarai elnök Az egységet, a hivatásrend iránti tiszteletet, büszkeséget erősítené Pongráczné Csorba Éva Ötödik generációs ügyvéd a családjukban. Azt mondja, hi­vatásrendjében és magában is érez erőt ahhoz, hogy a szak­ma presztízséért, egységéért tegyen. Pongráczné Csorba Éva az elmúlt egy évben is ezt tette a Somogy Megyei Ügyvé­di Kamara elnökeként. Márkus Kata- Lesz hatodik generációs ügyvéd is a családban?- Meglátjuk. Négy gyerme­künk van, a legnagyobb most lesz ügyvédjelölt, a legkisebb pe­dig első éves joghallgató az EL- TE-n. Az esély tehát megvan rá.- S arra mekkora esélyt látott, hogy egyszer Ön lesz az ügyvédi kamara megyei elnöke?- Mi tagadás, váratlanul ért a dolog. Kicsit úgy voltam, mint a viccben a parasztbácsi: erre gon­doltam, meg még erre is, na de er­re aztán nem. Fekete László volt az előző elnök 17 évig, és szerin­tem a tagság fejében meg sem fordult, hogy váltsunk, hiszen munkáját kiválóan végezte. Ő ho­zott egy döntést, hogy nem akar­ja tovább betölteni ezt a posztot, s akkor keresett meg többek kö­zött engem is, hogy szeretné olyannak átadni a kamara veze­tését, aki hasonlóan a szívügyé­nek tekinti azt. Nem könnyen döntöttem, de végül jelentkeztem a posztra, s aztán a legnagyobb megdöbbenésemre a tagság egy­öntetűen megválasztott.- Mennyivel több, miben más ez a munka?- Eleinte sokáig munkaközös­ségben dolgoztam, de már rég­óta egyéni ügyvéd vagyok. így aztán azokkal a jogterületekkel foglalkoztam mélyebben, ami­vel az ügyfelek megbíztak. A So­mogy Megyei Ügyvédi Kamra el­nökségi tagja voltam 8 évig, így bizonyos szintig beleláttam a ka­mara működésébe. De természe­tesen sok mindenbe bele kell ta­nuljak.- Mi tagadás, kívülről nem túl lát­ványos, amit általában a kama­rák csinálnak. Hogy ne mond­jam, egyesek gittegyletnek titulál­ják őket.- Az ügyvédség nagyon-na- gyon régóta köztiszteletnek örvendő hivatásrend nagyfo­kú önállósággal. Az ügyfél az ügy ura, az ügyvéd a megbí­zás alapján teljes szabadság­gal dolgozik, csak a jogszabá­lyok és a kamarai szabályzatok korlátozhatják a tevékenysé­gükben. Ám mára nagyot vál­tozott a világ, az utóbbi időben jogszabály dömping van, nem­hiába lesz a Kaposvári logi Be­szélgetések témája 2015-ben a Jogból is megárt a sok”. A ka­maráktól elvárja az állam, hogy szervezeti önállóságuk megtar­tása érdekében a saját kerete­in belül lehetőleg mindent sza­bályozzanak. Abban az idő­ben, amikor én kezdtem, nem kellett szabályzatot hozni min­denre, mert mindenki otthon­ról hozta magával az erkölcsi normákat, a hivatásrend iránti tiszteletet, a büszkeséget, hogy ide tartozhat, és az alázatot a se­gítségre szoruló ügyfelek iránt. Nem kellett például a talárvise­lésre vonatkozó szabályzatot al­kotnunk, mert eszébe sem ju­tott egy ügyvédnek sem, hogy strandpapucsban és rövidnad­rágban menjen a bíróságra nyá­ron, mondván a talár úgyis el­takarja. Fontos az is, hogy a ka­marák gyakorolják a fegyel­mi jogkört a tagjaik felett és ne egy állami hatóság. A pervesz­tes ügyfelek sokszor nyújtanak be panaszt saját ügyvédjük el­len, mely ügyet a kamara fe­gyelmi bizottsága vizsgálja ki. Á panaszosok néha nehezen ér­tik meg, hogy az ügyvédi meg­bízás nem eredménykötelem, Pongráczné Csorba Éva, a megyei ügyvédi kamara elnöke Pongráczné Csorba Éva EGY TŐSGYÖKERES kaposvári nagycsalád ötödik gyermeke. A Táncsics-gimnáziumban fran­cia tagozaton érettségizett, az­tán Budapesten, azELTE jogtu­dományi karán diplomázott. Kaposváron volt ügyvédjelölt, eleinte a 2. sz. Ügyvédi Munka- közösségben dolgozott, majd egyéni ügyvéd. Jelenleg a So­mogy Megyei Ügyvédi Kamara elnöke. ha az ügyvéd megtett minden tőle elvárhatót az ügyfele per­nyerése érdekében, akkor nem tartozik fegyelmi felelősséggel. Az ügyvédi kamarának érdek­érvényesítés is a feladata. Ha kamarai szinten összegyűjtjük a megyékben a változtatnivaló- kat - legyen az akár az ügyvé­di tevékenységgel, akár jogsza­bály változatással kapcsolatos -, és úgy hallatjuk a hangun­kat, abban azért van erő. Per­sze akkor, ha meg tudjuk tarta­ni az egységet.- S meg tudják tartani?- Amikor én kezdtem, akkor 52 ügyvéd volt a megyében. S amikor kamarai közgyűlés volt, akkor bizonyosan mindenki je­len volt. Föl se merült, hogy azon valaki nem vesz részt. Most 260 ügyvéd van a megyében. Kapos­váron nem voltunk harmincán, most százötvenen vagyunk. Szó­val nem egyszerű a feladat.- Az előbbi számok tükrében jogos lehet a törekvés, miszerint próbál­ják visszaszorítani a jogot végzet­tek számát?- Jogos lehet azzal együtt, hogy biztosan jóval több jogász­ra van szükség, mint régen. De az is biztos, hogy az előző idő­szakban a jogászképzésre túl­zott dömping volt jellemző. A mi­nőségi jogászképzésre kellene tö­rekedni. Valamennyi egyéb kép­zésnél is azt látom, hogy van egy nagyon-nagyon magas szintű elit diák réteg, akik nyelveket beszél­nek, tényleg nagyon sokat tanul­nak, tudnak, ambiciózusak, már az egyetem ideje alatt dolgoznak, és utána is pillanatok alatt el tud­nak helyezkedni. Viszont marad egy viszonylag nagyszámú réteg, akik esetleg szerényebb képes­séggel vagy kevésbé lelkesen, de végigküzdötte az egyetemet. Ne­kik is kellene munka, ám egy ré­szüknél nincs meg hozzá a meg­felelő felkészültség és nehezen tudnak elhelyezkedni. Sok közü­lük „kényszerből” és nem elhiva­tottságból jön az ügyvédi pályá­ra. így aztán az ügyvédek száma jelentősen megnövekedett.- Miközben a felosztható torta meg egyre kisebb?- Mostanában a gazdasági helyzet nem megnyugtató, és ez évek óta tart. Somogybán nincs túl sok ipar, a külföldi befekte­tők sem jönnek ilyen messzire a fővárostól, így a magyarországi megyék közt a gazdasági poten­ciált illetően a lista végefelé kul­logunk. Azt látom, ha nincs meg­felelő fizetőképes kereslet - tel­jesen mindegy, hogy fodrászról vagy ügyvédről beszélünk -, ha nem pörög a pénz, akkor min­denkinek a maga szintjén egy­re nehezebb a megélhetés. Ez az ügyvédekre is kihat.- Akkor mi az, ami miatt mégis ér­demes volt elvállalni a kamarai el­nöki posztot?- Mert mindezek ellené­re nagy erőt érzek a hivatás­rendünkben. S úgy gondolom, bennem is van még annyi erő, hogy tudjak egy kicsit frissíte­ni. Éreztem egy bizonyos fővá­rosi irányítási szándékot a ka­maránál. Amit egyik oldalról megértek, mert sokkal több idejük van elmélyedni bizo­nyos dolgokban. Ám úgy gondo­lom, hogy vidéken a problémák nagy része egészen más, mint Budapesten. Vidéken talán még emberközelibbek a viszonyok, ezért másképp is kell irányíta­ni, mint Pesten.. S úgy gondol­tam, hogy talán ebben tudok közvetíteni. Többször elgondol­kodtam magam is, vajon miért mondtam igent az elnökségre? Valahogy az volt bennem, hogy próbáljak egységet teremteni a kamarán belül. S ha erősíte­ni tudom az egységet, a büszke­ségünket a hivatásrendre, ezzel párhuzamosan a presztízsün­ket felemelni, akkor elmondha­tom, hogy tettem valamit. Elfogadták Somogy megye költségvetését közgyűlés A Vigasságok tere és az összement büdzsé miatt vitáztak a képviselők Gólyatábori erőszak: zárt tárgyalás várhat a fotósra Zárt ajtók mögött kezdődött a megyei önkormányzat pénteki ülése, erről később Jakó Ger­gely elnök annyit árult el, hogy a kaposvári Vígasságok tere volt a téma, mert a kivitelező nem tartotta be a határidőt. A megyei közgyűlés megszavaz­ta, hogy emiatt kötbér igénnyel lépnek fel. A beruházás elké­szült ugyan, de a használatba vételi engedélye még nem jött meg, és a működtetési kötele­zettség terheket ró a megyei önkormányzatra. Ez a kötség- vetés vitájában is felmerült. Évi 10 millió forintot szántak ugyanis a Vígasságok terének fenntartására, amíg üzemelte­tőt találnának hozzá. Egyelő­re azonban nem tudni, mikor lesz erre lehetőség. Ezért dol­gozókat kell felvenniük a Ví­gasságok teréhez: eddig 23 em­bernek adott munkát a megyei önkormányzat munkát, emiatt majd 33-nak. Az ellenzéki képviselők egy része kritikával illette a mint­egy 480 millió forintos me­gyei költségvetést. Gyenesei István (Somogyért) aggodal­mának adott hangot, mert úgy látja, fájdalmasan zsugorod­nak a megyei önkormányzat lehetőségei valódi feladatok hí­ján, és attól tart, hogy a jövő­ben sem lesznek döntési pozí­cióban a területfejlesztések­nél. Kolber István (DK) szerint bizonytalan, pénzügyileg nem tartható a költségvetés, és fel­vette azt is, hogy nagyon ke­vés tartalékot képeztek. Sár- di Árpád (MSZP) szerint átme­neti évről van szó, és azt firtat­ta, mikor költözik a megyei ön- kormányzat a levéltárba. Jakó Gergely azt válaszolta, hogy a költségvetés stabil, és csak biz­tos bevételeket terveztek, ezért ilyen kevés a tartalék. Furcsáll­ta, hogy éppen azok sírják visz- sza a korábbi éveket, akiknek a megyei elnöksége alatt milliár­dos hiányokat terveztek a költ­ségvetésbe. Végül a közgyűlés négy ellenszavazattal, és a Job- bikos képviselők tartózkodá­sa mellett elfogadta az idei bü­dzsét. ■ K. G. Fájdalmasan zsugorodnak a megyei önkormányzat feladatai Köszöntötték Vörös Tamást az ülésen egy új tagot is avat­tak: Bátori Zsolt lemondott, mert Szociális és Gyermekvédelmi Fő­igazgatóság vezetője lett, helyére a Fidesz listájáról Prépost Lász­ló kaposszerdahelyi polgármes­terkerült be a testületbe. A köz­gyűlés végén a nyugdíjba vonuló Vörös Tamást köszöntötték, aki 41 éven át dolgozott a területi közigazgatásban, és 1999 óta volt a megye főjegyzője. Nyugdíjba készül a főjegyző ► Folytatás az 1. oldalról A történtekről fotókat is készí­tett a fonyódligeti erőszaktevő, ugyanis ezekkel zsarolni akar­ta áldozatát. A fotós gyakori vendég volt gó­lyatáborokban is, melyekben előfordult, hogy lányokat vitt fel a gólyatábori szobájába, akiknek aktképeket mutatott, és megpróbálta rávenni őket, hogy ők is szerepeljenek ha­sonló fényképeken. A vádlot­tat az eset után azonnal előze­tes letartóztatásba helyezte a bíróság, s információink sze­rint a kaposvári börtönben fo­kozottan ügyeltek a biztonsá­gára, mert a pedofíliáért és a nemi erőszakért bezártak a ra­bok között a hierarchia legal­ján állnak, s gyakran bántal­mazzák őket. A gólyatábori erőszak óriási visszhangot és megdöbbenést váltott ki, s egyúttal felszínre hozta az ilyen rendezvények hiányosságait és hátulütőit. Több, hasonlóképpen gólyatá­borban megerőszakolt lány is a nyilvánosság elé lépett, az érintett felsőoktatási intézmé­nyekben belső vizsgálatok in­dultak, s az egyetemek komoly szabályozási rendszert dolgoz- tak-dolgoznak ki a hasonló ese­tek megelőzésére. Az ügy földerítését bonyo­lította, hogy a bíróság kezde­ményezte a vádlott védőjének kizárását, ugyanis felmerült, hogy az ügyvéd bizonyítékokat akart elvinni a gólyatáborból, s így bűnpártolás merült fel ve­le szemben. Az ügyészség az esettel kapcsolatban a vádemelésen kívül semmilyen informáci­ót nem adott ki: a vádhatóság szerint a sértett kímélete mi­att a bűncselekmény részle­teinek, az elkövetés körülmé­nyeinek nyilvánosság elé tárá­sa nem lehetséges, egyben az ügyben zárt tárgyalást indít­ványozott, s javasolta, a sértett lányt a vádlott jelenléte nélkül hallgassa ki a bíróság. A tár­gyalásra előzetesben váró fér­fira börtönbüntetést kért a fo- nyódi ügyészség. ■ A. V.

Next

/
Thumbnails
Contents