Somogyi Hírlap, 2015. február (26. évfolyam, 27-50. szám)

2015-02-17 / 40. szám

4 2015. FEBRUÁR 17., KEDD MEGYEI KÖRKÉP Szíven szúrt kisfalvak segélykiáltása szociális Szahara Elzárják az állami csapot, márciustól sok somogyi kistelepülés komoly gondba kerül ► Folyytatás az 1. oldalról Az átalakítás egyfelől komoly gondot okozhat a saját bevétel­lel nem rendelkező önkormány­zatoknak, másrészt a szakem­berek szerint egyfajta lakosság­vándorlást indíthat el: miután a jövő hónaptól az egyes települé­sek más-más szisztéma és felté­telrendszer alapján osztanak se­gélyeket, sokan lehetnek, akik a nagyobb támogatás reményében bejelentkeznek egy másik hely­ségbe, sőt, adott esetben oda is költöznek. Ebből a szempontból Somogybán a települések gazda­sági helyzete miatt kevés célpont létezik: a legtöbb önkormányzat a túlélésre rendezkedik be...- Egyelőre nagy a baj - jelen­tette ki Sülé Tibor, aki szerint le­hetetlenség elvárni a kistelepü­lésektől, hogy maguk finanszí­rozzák a szociális ellátás azon ré­szét, melyből kivonult az állam. - Klasszikus munkanélküli se­gélyt eddig is keveset adtunk, mindenkit próbáltunk foglalkoz­tatni. Ám jelen állás szerint mos­tantól nem tudunk majd lakás- fenntartási támogatást adni, s bár családonként nem nagy ösz- szegről van szó, az érintettek számára ez komoly érvágást je­lent majd. A kieső állami pénzt persze saját adókivetéssel kompen­zálhatná a falu, csakhogy erre nincs valódi lehetőség: a kom­munális adó is harmada a le­hetséges maximumnak, többet ugyanis nem tudnak kifizetni a helyiek. Bevétel híján viszont nem tud miből fizetni az önkor­mányzat.- Csak a kötelező feladatok el­látásán túl semmit sem tudunk vállalni - állította az alsóbogáti polgármester -, a rendkívüli se­gélyeket már szinte teljesen visz- szafogtuk, egyedül temetési köl­csönt adunk, még a rendezvé­nyeket is közadakozásból szer­vezzük. A szomszédban, Várdán az el­ső kalkulációk szerint négy-öt­millió forintos lyukat jelent majd a büdzsében az állami pénz el­maradása, Pálmajorban viszont még nagyobb lehet a baj, hiszen éves szinten eddig nagyjából harmincmillió forintot fordított az önkormányzat szociális támo­gatásokra, s csak néhány száz­ezer forint önrészt kellett hozzá­tennie.- Konkrét számokat még nem tudok mondani, csak azt látjuk, nagyon nagy a gond - mond­ta Sütő Ervinné, Bodrog polgár- mestere. - Nálunk nincs ipar­űzési adó, rengeteg viszont a rá­szoruló család, a lakásfenntartá­si támogatás megszűnése nagy­jából a helyiek ötödét érinti. Pró­bálunk valami megoldást találni a számukra, de nehéz a helyzet, hiszen helyi adót nem tudunk ki­vetni, az embereket nem lehet to­vább terhelni. Bodrog tavaly a pályázati pén­zekkel együtt hozzávetőleg het- venmillió forintból gazdálkodha­tott, az idén hatvanmillióval szá­molnak - az elmúlt évben a bü­dzsé húsz százaléka ment el szo­ciális támogatásokra...- Ezt képtelenség kigazdál­kodni - jegyezte meg Sütő Er­vinné. - Pontosan még nem tud­juk, mennyi lesz az adóerő után járó pénzünk, de azt már hallot­tuk, bizonyosan kevesebb, mint az eddigi normatíva... Cseíénfán jóval bizakodóbbak, Papp Lajos A lakásfenntartási támogatás elmaradása az érintettek számára komoly érvágást jelent majd a legtöbb somogyi kistelepülésen Új adót a kistelepüléseken nem tudnak kivetni, mert nincs, aki fizesse Apró falvak, nagy gondok. A kötelező feladatokra is alig van pénz 26 ezres alapjövedelem? A tehetősebb önkormányzatok saját forrásból támogatják a rá­szorulókat: több település, illet­ve fővárosi kerület döntött úgy, kipótolja a szegényeknek járó juttatásokat. Zuglóban például kiterjesztik a szociális ellátáso­kat, a kerületvezetés úgy dön­tött, minimumjövedelmet állapít meg, s az önkormányzat fejen­ként 26 ezer forintra egészíti ki a háztartások jövedelmét. A XI- II. kerület, vagyis Angyalföld is pótolja a kieső pénzeket, a vá­rosrész vezetése negyven száza­lékkal megemelte a szociális tá­mogatásokra fordítandó össze­get 2015-re, ezáltal megmarad a létfenntartásai, a gyermekek családban gondozását célzó, va­lamint a temetési hozzájárulás, s pályázni lehet védőoltásokra vagy közüzemi díjhátralékra fordítandó segélyre is. a párbeszéd Magyarországért pedig teljesen átalakítaná a je­lenlegi szociális rendszert. A PM minden magyar állampol­gárnak alapjövedelmet biztosí­tana: a gyermekek 25 ezer, a felnőttek 50 ezer, a kismamák 75 ezer forintot kaphatnának havonta. Az ellenzéki párt sze­rint amellett, hogy ez csökkente­né a bürokráciát, nőne az em­berek létbiztonsága, emellett a rendszeres és kalkulálható alapjövedelem növelné a fo­gyasztást,,##^ adó loggiájá­ban a kifizetések jelentős része visszakerülne az államkasszá­ba. (A. V.) polgármester szerint az állami kompenzáció segítségével ki fog­ják tudni gazdálkodni a szüksé­ges összeget. - Szerencsére nem sokat kellett szociális támogatá­sokra költenünk - magyarázta -, a lakásfenntartási hét-nyolc családnak járt, klasszikus se­gélyt pedig öt-hat embernek fi­zettünk. Csökölyben bizonyosan irigy­kednek az apró zselici falu adata­ira, hiszen éves szinten több mint tízmillió forintba került tavaly a 190 érintett támogatása.- A költségvetés tíz százalé­ka erre ment el - mondta lakab Csongor polgármester. - A fa­lu 20-25 százaléka kapott vala­milyen támogatást, márciustól saját pénzből ezt képtelenek le­szünk fizetni. Új adót nem tu­dunk kivetni, mert nincs, aki fi­zetni tudná. Megpróbáljuk túl­élni az évet, de láthatóan szoros lesz, nagyon szoros. A településvezetők szerint a szociális támogatási rendszer át­alakítása mellett legalább akkora probléma, hogy az állam a helyi vezetőket lökte oda koncnak az emberek elé, hiszen a jegyzőnek vagy a polgármesternek kell el­magyaráznia mindenkinek, mi­ért nem kapja meg az eddigi pén­zét, vagy miért csak kevesebbet.- Minket szid mindenki, pe­dig adnánk szívesen, ha lenne miből - sóhajtott egyikük. - Úgy tűnik, nincs szükség a kistelepü­lésekre, a tehetősebbek megme­nekülhetnek, a többi előtt pedig ott a példa az előző rendszerben, fel kell adni az önállóságot, jöhet­nek újra a közös tanácsok. Lehet, nem tudatosan vagdalkoznak az illetékesek, de egyre több a talá­lat, s nem sok hiányzik, hogy szí­ven szúrják a kisfalvakat... ■ Vas András Kaposvár: az önként vállalt feladatok mellett négy új segélyezési forma is lesz Az önkormányzatok nyakába sózták a konfliktusokat KAPOSVÁR JELENLEG kötelező támogatásként biztosítja az ak­tív korúak ellátását (ezen belül a rendszeres szociális segélyt és a foglalkoztatást helyettesítő tá­mogatást), a lakásfenntartási támogatást, az adósságkezelési szolgáltatást, az önkormányzati segélyt és a méltányossági köz­gyógyellátást. Ezeken a kötelező ellátásokon túl tíz önként vál­lalt támogatási formát is biztosí­tott Kaposvár 2014-ben, ilyen a méhnyakrák elleni védőoltás, a felsőfokú oktatási intézmények­ben tanulók lakhatási, illetve a gyermekintézményben fizetendő személyi térítési díj támogatása, a cigánytanulók ösztöndíja és a Bursa Hungarica Felsőoktatási Ösztöndíj, a krízis-, a gyógyszer- és az utazási támogatás, a zöld­foglalkoztatás és a méltányossá­gi ápolási díj. A szociális rendszer átalakítá­sa értelmében az aktív korúak ellátása márciustól a járási hi­vatal hatáskörébe kerül át. Ki­kerül ugyanakkor a kötelező segélyezés köréből a lakásfenn­tartási támogatás, az adósság- kezelési szolgáltatás és a méltá­nyossági közgyógyellátás is az­zal, hogy a március előtt megál­lapított támogatásokat folyósíta­ni kell a jogosultság lejártáig. A rendkívüli élethelyzetbe került személyek részére jelenleg nyúj­tott önkormányzati segély elne­vezése pedig rendkívüli telepü­lési támogatásra változik. Kaposvár A jövő heti közgyűlé­sen tárgyalja a márciustól hatá­lyos települési támogatásokra vonatkozó rendeletét, magyarul azt, hogy mely támogatási for­ma milyen keretek közt s mek­kora összegben nyújtható majd. A tervezet szerint a jelenleg köte­lező ellátások közül települési támogatás keretében továbbra is biztosítani kívánja Kaposvár a lakásfenntartási támogatást és az adósságcsökkentési támoga­tást az arra rászoruló családok számára. A méltányossági köz­gyógyellátás jogcíme megszűn­ne, a jelenlegi 24 támogatott ré­szére gyógyszertámogatás kere­tében tud majd segítséget nyúj­tani a város. Az önként vállalt feladatok közül okafogyottá vált a méhnyakrák elleni védőoltás támogatása, hiszen azt az állam biztosítja a jövőben a 12. élet­évüket betöltő 7. osztályos leány- gyermekek számára. A többi ön­ként vállalt ellátásokat javasol­ják továbbra is biztosítani. Eze­ken túl négy új önként vállalt fel­adat, beiskolázási segély, idő­szaki támogatás, karácsonyi se­gély valamint az idősek világ­napja alkalmából nyújtott támo­gatás biztosítását javasolják. a város új szociális rendeleté­ben számos segélyezi forma fel­tételrendszerét változatlan for­mában megtartják, ugyanakkor például a gyermekintézmények­ben fizetendő térítési díj kifize­téséhez nyújtott támogatás ese­tén a jogosultság értékhatárát a nyugdíjminimum 120 százalé­káról 200 százalékra, a gyerme­két egyedül nevelő szülő eseté­ben pedig 220 százalékra kí­vánják emelni. A lakásfenntar­tási támogatás összege jövede­lemtől függően havi 2000 és 3500forint között mozog majd, a felsőoktatási intézményekben tanulók lakhatási támogatása továbbra is legföljebb havi hat­ezer forint lesz. A beiskolázási segély évi egy alkalommal gyer­mekenként maximum tízezer forint lehet. Az idősek világnap­ja alkalmából nyújtott támoga­tást, tízezer forintot a 85 évnél idősebbek kaphatják október­ben, a kérelmet augusztus 31-ig kell benyújtani. A karácsonyi tízezer forintos támogatást a Gyöngyfa otthon ellátottjai kap­hatják Erzsébet utalvány formá­jában kérelem nélkül. MÁRKUS KATA mostantól az önkormányza­tokra hárul a konfliktusok java­része, az állam lesz a jóságos, amelyik a segélyeket osztja - ez a véleménye Schmidt Jenő tabi fideszes polgármesternek. A Te­lepülési Önkormányzatok Or­szágos Szövetségének (TÖOSZ) elnöke úgy számol: a somogyi városok fele egyetlen fillér álla­mi támogatást sem kap márci­ustól a szociális segélyezéshez. Az ország 261 városa járhat így, ezekben több ugyanis 32 ezer forintnál az egy főre jutó ipar- űzésiadó-bevétel. tab sem számíthat állami se­gítségre. - Nagyjából minden marad a régiben, új támogatá­siformát nem vezetünk be - mondta lapunknak Schmidt Jenő. - Tizennyolc millió forin­tos éves kiadás ez a városnak, korábban is ennyit költöttünk erre a célra saját forrásból. Nem kell tehát sem adót emel­nünk, sem új adónemet beve­zetnünk. Úgy vélem, lassan megszűnik az, hogy egy önkor­mányzat lakásfenntartási tá­mogatást nyújt. Nem is lép a helyébe semmi, hiszen jelentős volt a rezsicsökkentés az el­múlt három évben. a töosz-elnök ezzel együtt óva int attól, hogy bárhol olyan új szociális rendeletet alkossanak, amelynek nincs fedezete. Rákér­deztünk: Zugló „forradalmian" új tervezetéhez mit szól, ott ugyanis azt tervezik, hogy min­den egyes kerületi lakosnak - az akár havi tízezer forintos lakhatási támogatáson túl - ki­egészítik a jövedelmét 26 ezer forintra, ha az egy főre eső jöve­delemszint ezt nem éri el. Kará­csony Gergely polgármester (PM) szerint ennek a költségeit a napi működésen spórolják meg. - Nem követjük a zuglói modellt -igya tabi városvezető. - Nem állunk olyan jól, mint a fővárosi kerületek. Ha belső költség-átcsoportosítással erre forrást lehet teremteni, akkor milyen költséggazdálkodás folyt eddig? S nem tudom, számol-e Zugló azzal, hogy ez a rendelet városon belüli átköltözésekkel járhat? F. I. ■ Ön szerint lesznek problémák a segélyek kifizetésével? Szavazzon hírportálunkon ma 16 óráig: SONLINE.hu A szavazás eredményét holnapi számunkban közöljük.

Next

/
Thumbnails
Contents