Somogyi Hírlap, 2015. február (26. évfolyam, 27-50. szám)
2015-02-14 / 38. szám
4 MEGYEI KÖRKÉP 2015. FEBRUÁR 14., SZOMBAT Vakáció 73: bedeszkázott kápolnaajtó „hadüzenet” a somogyi néplapban Aki számított, lement Boglárra - Ahol Haraszti Miklós is pofont kapott Három esztendeje adta át a város a Kék és a Vörös Kápolnát a parkkal. Ez a páratlan terület ma is a képzőművészek Mekkája, szívesen állítanak ki itt Galántai György ma, és anno: az ő ötlete volt a kápolnatárlat... ... a hetvenes években Boglár világhírű lett, de a hatóságok nem tűrték A hely szelleme: Balatonboglár a modern, igényes kultúra fellegvára lett, Kossuth-díjasokat „fogadott be” Három éve adták át a megújult Kék és Vörös Kápolnát Balatonbogláron, a kápolnákat körülölelő parkkal. A hetvenes években más idők jártak: 1973 nyarának végén bedeszkázták a Kék Kápolna ajtaját, ezzel vetettek véget a „hivatalosságok” az akkor szárnyait bontogató avantgárd művészet bemutatóinak. Fónai Imre Négy nyáron át rendeztek kiállításokat, színházi előadásokat; 2000- ben, az első bogiári kápolnatárlat harmincadik évfordulóján ugyanúgy Kecskés András lantművész játszott és Csengery Adrienné énekeit, akár az 1970-es avatón. 1970: GALÁNTAI GYÖRGY FESTŐMŰVÉSZ, ÖTLETGAZDA TIZENÖT ÉVRE SZERZŐDIK A BOGLÁR! KATOLIKUS EGYHÁZKÖZSÉGGEL A KÁPOLNA HASZNÁLATÁRA AZZAL, HOGY A SZERZŐDÉST CSAK A BÉRLŐ BONTHATJA FÖL. Galántai György (Támadás a kápolna ellen, dokumentum rádiójáték, Kossuth Rádió, 1990): „Ajtajából a Badacsonyt látni. Beleszerettem. A kápolna akkor üresen állt, berendezését elvitték, a plébános örült a megkeresésnek, hiszen valóságos rommá tették, huligánok használták alvóhelynek, a temető sírjait fóldúlták, a csontokat szétdobálták. Tíz nappal a kápolnaprojekt megvalósulását elősegítő balatonboglári plébános halála után tatarozó csapatmunka kezdődött. Az önkéntesek fejenként száz forinttal járultak ehhez hozzá. Az avatón telt ház volt, sokan eljöttek azután, Weöres Sándor, Gyurkovits Tibor, Borsos Miklós, Károlyi Árny.” 1971. JÚLIUS: ELŐBB A BALATONBOGLÁRI KÖZSÉGI TANÁCS ELNÖKE A MEGYEI MŰVELŐDÉSI OSZTÁLY RENDELKEZÉSE ALAPJÁN, MAJD GALÁNTAI FELLEBBEZÉSE NYOMÁN A JÁRÁSI TANÁCS OSZTÁLYVEZETŐJE TÖBBSZÖRÖS SZABÁLYSÉRTÉSRE HIVATKOZVA BETILTJA A TÁRLATOK ÉS A NYILVÁNOS MŰSOROK RENDEZÉSÉT. Galántai: „A No. 1 csoport tagjai állítottak ki, Cerovszki Iván, Orvos András, Prutkay Péter, Szem- adám György. Sokan voltak, hajnalban az egész domb tele volt hálózsákba, takaróba burkolt, vagy csak ruhában alvó „figurákkal”, így kezdődött az a felhőtlen nyári nap, amikor a hatalom a Somogyi Néplap Törvénytelen úton néhány avantgarde című cikkével kiásta a csatabárdot. Ettől a „hadüzenettől” megfagyott körülöttem a - mostanáig barátságos - falu levegője. A falubeliek olyannyira elhitték az újság állításait, hogy például a szomszédok, akik eddig segítettek, nemcsak hogy nem köszöntek, de el is kerültek, nehogy valaki velem lássa őket. Egyedül a plébános úr nem változott meg. A bezárási határozatban hivatkozott jogszabály azonban nem volt érvényes a magánterületen rendezett „műteremkiállításra”. Az egyetlen, amit megtehettek és meg is tettek, hogy leszedték és begyűjtötték a közterületen elhelyezett reklámanyagaimat.” Orvos András festőművész: „Aki számított, az megjelent Bogláron. A Szabad Európa Rádió is beszélt erről”. 1971. NOVEMBER: KAPOSVÁROTT, AZ MSZMP SOMOGY MEGYEI 1973-ban bedeszkázták ugyan a Kék Kápolna ajtaját, de Balatonboglár ettől kezdve a kultúra, a művészet befogadóhelye lett, ahogyan Szalai Tünde korábbi kulturálisközpont-igazga- tó fogalmaz, „talán mert valamiféle kisugárzása van a két bogiári dombnak, míg az északi part a művészetek völgye, addig a déli parton Bogláron van a dombja”. Szalai Tünde PROPAGANDA ÉS MŰVELŐDÉSÜGYI OSZTÁLYÁNAK KIBŐVÍTETT ÉRTEKEZLETÉN ACZÉL GYÖRGY A KÁPOLNATÁRLATOK ÜGYÉVEL IS FOGLALKOZIK. 1972. AUGUSZTUS: RÓZSA GYULA ÍRJA A NÉPSZABADSÁGBAN: „KÉT EMLÍTÉSRE MÉLTÓ ESEMÉNY VAN A BALATON PARTJÁN, AZ EGYIK A BALATONBOGLÁRI FIATALOK KÓCOS KEZDEMÉNYEZÉSE.” Galántai: „Az 1972-es év végének - művészeti szempontból is meghatározó - politikai fejleménye, hogy Moszkva és a „testvérpártok” vezetőinek nyomására Kádár lános feláldozta az új gazdasági mechanizmust, leállította a reformokat. Kijelentése mintegy prognosztizálta a következő bogiári nyár háttéreseményeit: „Fő fegyverünk az ideológia területén a marxista igazság és annak hirdetése. Sohasem tagadtuk, hogy nem mondunk le az adminisztratív módszerről, a betiltásról sem, ha ez szükséges.” 1973. JÚNIUS 10.: A VENDÉGEK KÖZÜL HAJNALBAN A RENDŐRSÉG ÖT FIATALT ELVISZ, KÖZÜLÜK NÉGYET ELŐÁLLÍTANAK. Dóri Éva szobrászművésszel a harmincadik évfordulón, 2000 és 2003 között emlékkiállítás-sorozatot szervezett. - Felkutattuk a három évtizeddel korábban Bogláron kiállítókat, előadókat - így Szalai Tünde.- Haris László fotóművész például nagyon sokat segített ebben. Többen harminc év után először találkoztak, nagyon jó hangulatú rendezvények sikeGalántai: „A függetlenségnek ára van. Arra gondoltam: ami és aki fontos, az 1973 nyarán jelenjen meg Bogláron. Minden pénzzé tehető értékemtől megváltam. A meghívókhoz csekkszelvényt mellékeltem. Illyés Gyula is küldött pénzt. Három színház, filmvetítések, tíz-tizenkét kiállítás, ez volt 1973 nyara. Az utolsó nyár”. 1973. JÚNIUS 11: A LEKTORÁTUS IGAZGATÓJA ÉRTESÍTI A MŰVELŐDÉSI MINISZTÉRIUM KÉPZŐMŰVÉSZETI OSZTÁLYVEZETŐJÉT, HOGY „AZ ÉVEK ÓTA OLY NAGY BOTRÁNNYAL JÁRÓ BALATONBOGLÁRI KÁPOLNATÁRLATOKAT ÚJBÓL MEGRENDEZIK”. MIVEL „OLYAN JELLEGŰ SZERVEZKEDÉSRŐL VAN SZÓ, AMI TELJES EGÉSZÉBEN SEMMIBE VESZI MIND A TÖRVÉNYES RENDELKEZÉSEKET, MIND A KULTÚRPOLITIKAI CÉLKITŰZÉSEKET”, KÉRI A MINISZTÉRIUMOT A SZÜKSÉGES INTÉZKEDÉSEK MEGTÉTELÉRE. A MEGYEI, JÁRÁSI ÉS KÖZSÉGI TANÁCSI VEZETŐK INTÉZKEDÉSI TERVET DOLGOZNAK KI A TÁRLATOK FELSZÁMOLÁSÁRA. Galántai: „Már tizenegy napja nem jöttek rendőrök. A King Kong-előadások utolsó napja előtredtek. A hetvenes években ugyan arról kellett hogy szóljanak a hírek, hogy halotti csontokat dobáló huligánok vertek tanyát a bogiári temetődombon, valójában azonban szárnyaikat bontogató fiatal művészek tették ismertté Balatonboglár nevét nemcsak idehaza, hanem külföldön is. Ez az időszak egyfajta renomét is adott a helynek, a Kék Kápolna ezt ti éjszakán a kápolnában nem maradt alvóhelyem, ezért kivételesen és először, a kápolna alatti, raktárnak használt kriptában aludtam. Hajnali fél ötkor fent- ről a kápolnából hallatszó durva üvöltözésre ébredtem: „ébresztő”, „disznók”, „fogja be a pofáját”, „adj egy pofont neki", „üsd le” stb. A pofont Haraszti Miklós kapta válaszul jogi ismereteire.” 1973. JÚLIUS 30: LÉKAI LÁSZLÓ VESZPRÉMI PÜSPÖK UTASÍTJA A BALATONBOGLÁRI PLÉBÁNOST A BÉRLETI SZERZŐDÉS FELBONTÁSÁRA. Szöllősi Ferenc plébános: „Én nem bontottam volna fel. A híveim nem panaszkodtak, könnyű volt szabálytalanságot találni, a víz se igen jutott fel a dombra a nagy nyári terhelés miatt” Galántai: „A Köjál engedély nélküli árnyékszékre hivatkozott, a biztosító fölmondta a szerződést, ötszáz forint tűzrendésze- ti bírságot kaptam, a községi tanács építésrendészeti hatósága elrendelte az egy négyzetméternyi engedély nélküli építmény elbontását, azt írták, a szabálysértés társadalmi veszélyessége különösen nagy. Megjegyzem, Bereczki Loránd, a pártközpont szakrefekövetően is szinte csak Kossuth-, vagy Munkácsy-díjas alkotókat „fogadott be”. Ha kimondtuk azt, hogy bogiári kápolnák, mindenki örömmel mondott igent. A modern képzőművészet mellett később a Csiky Gergely Színház is ráérzett a hely szellemére, az ő nyári fellépéseik is beillettek a sorba: Balatonboglár az igényes kultúra fellegvára lett. rense már 1971-ben elmondta nekem: a kápolnát be fogják zárni, ha kell, kisajátítják az egyháztól.” 1973. AUGUSZTUS 17: A HAJNALI ÓRÁKBAN VAKÁCIÓ FEDŐNÉVEN RENDŐRI AKCIÓT HAJT VÉGRE A KÁPOLNÁNÁL, MELYNEK SORÁN 17 SZEMÉLYT ELŐÁLLÍTANAK. 1973. AUGUSZTUS 24: A KÖZSÉGI TANÁCS ELRENDELI A KÁPOLNA KÉNYSZER-KIÜRÍTÉSÉT, KARHATALOM BIZTOSÍTÁSÁT KÉRIK, MIVEL „ELŐRELÁTHATÓAN AZ INTÉZKEDÉS AKADÁLYOKBA FOG ÜTKÖZNI”. A KÖZSÉG PLÉBÁNOSÁT A KILAKOLTATÁS IDEJÉRE, KÉT NAPRA ELKÜLDIK BALATONBOGLÁRRÓL. Galántai: „A megyei tanács elnöke és felesége egy nappal ez előtt ott járt, a feleség azt mondta: nem lesz itt többet ‘56” 1973. AUGUSZTUS 27: DÉLUTÁN FÉL KETTŐKOR MEGKEZDŐDIK A KÉNYSZER-KILAKOLTATÁS. A KÁPOLNA AJTAJÁT BEDESZKÁZ- ZÁK, A KRIPTÁT LELAKATOLJÁK. Galántai: „Harminc rendőr, harminc katona, bekerítették a dombot, igazoltatás, motozás. Bennünket is végigtapogattak, dollárt kerestek, azt hitték, a kapitalisták pénzelnek bennünket. Külön csapat jött a megyei, köz„Akik már a kábítószert is kipróbálták” „soha korábban annyi kétes alak, hazulról 20 forinttal ellógott tizenéves fiú és lány, törvénnyel már összeütközött és erkölcsi-emberi-politikai értelemben egyformán meghökkentő magyar és külföldi, Nyugatról idetalált „alkotó” nem fordult meg ezen a környéken " - írta a kékfényes Szabó László a Népszabadságban 1973-ban. - Mondhatnánk persze, hogy a hír hozta őket, a „világhír”. Mivelhogy a bogiári temetőkápolnára már néhány nyugati útikalauz is felhívta a figyelmet. A Szabad Európa is. Egy különös réteg világának a hírharangja vezette ide azokat, akik tudatosan menekülnek a fényből a sötétbe. Olyanok ontják az „igét”, akik már a kábítószert is kipróbálták. Elképzelhető ezek után, mire próbálták ráfogni, hogy az művészet...” Szabálysértési eljárást követelt a Somogyi Néplap a somogyi Néplap 1971-es cikkéből: „Értetlenül állunk a bogiári kápolnatárlat megújuló kiállításain. Az új magyar avantgarde egy külön csoportja miért menekült egy elhagyatott szentélybe, mely holtat őrzött a kriptában és ahol a huliganizmus is tanyát talált, főleg nyaranta? Miért kezdtek illegális kiállításokat rendezni bogiári kápolnatárlatok címen? Nem értjük meg azt sem, hogy a felügyelet (felső fokon a Somogy megyei Tanács művelődésügyi osztálya) miként nézhette el eddig a törvénytelenséget, a szabálytalan kiállításokat, a műsoros rendezvényeket. Elvi vita addig nem alakulhat ki a bogiári kápolnatárlatok népes csoportjával, amíg nem lépnek vissza a törvény megszabta területre. Elvi vita helyett most szabálysértési eljárás kell induljon - ellenük.” ségi és a járási tanácstól, gépírókkal. Az, eset hírére Boglárra jött Nyakas Szilárd, a Táskarádió riportere, neki elvették a magnószalagját.” Nyakas Szilárd: „Fegyelmivel elküldték a rádiótól, kilenc év után térhettem vissza.” Galántai: „A bérleti szerződésben az állt, csak én mondhatom föl, mégis lemondtam a perről, mert tudtam, nem az egyházzal, hanem a rendőrséggel állnék szemben.” 1973. DECEMBER: A BELÜGYMINISZTÉRIUM III/III-4-A. ALOSZTÁLYA HORGÁSZOK FEDŐNÉVEN CSOPORTDOSSZIÉT NYIT. A BIZALMAS NYOMOZÁST TÖBBEK KÖZÖTT GALÁNTAI GYÖRGYRE TERJESZTIK KI. UGYANEZEN A NAPON HATÁROZATOT HOZ GALÁNTAI GYÖRGY MOZGÓSÍTÁS ESETÉN TÖRTÉNŐ ŐRIZETBE VÉTELÉRE. Galántai: „Nem a művészet ellen léptek fel, hanem a másként gondolkodást nem tűrték.” Orvos András festőművész: „Mi is hibásak voltunk. Olyan programokkal irritáltuk a közönséget, a hatalmat, hogy másként nem is alakulhatott ez akkor”.
