Somogyi Hírlap, 2015. február (26. évfolyam, 27-50. szám)
2015-02-11 / 35. szám
2015. FEBRUÁR 11., SZERDA GAZDASÁG 5 Esetleges a betegbiztonság elvándorlás A speciális orvosszakmákban már ijesztő is a munkaerő BÉT-áruszekció (forint/tonna, 2015. február 7.) _____________________Dátum Új élsz, áf (Ft) Ma lmi búza_________2015. márc. 55200 Ma lmi búza index______2015. márc. 55 200 Ta karmánybúza_______2015. márc. 47 800 Ta karmánykukorica 2015. márc. 40210 Takarmánykukorica-index 2015. márc. 40210 Takarmányárpa_______2015. márc. 48000 Ol ajnapraforgó______2015. márc. 105000 Ol ajnapraforgó index 2015. márc. 105 000 Repce____________2015. márc. 104000 FOR RÁS: BUDAPESTI ÉRTÉKTŐZSDE MNB-árfolyamok Hivatalos devizaárfolyam (2015. február 10.) EJe/Ft 3ul7n Qs/Ft 2,100 QCHF/Ft □ n1,1315 V V -0,0011 USD Valutaárfolyamok (forint/euró, 2015. február 10.) Vételi Eladási Budapest Bank 298,55 317,01 CIBBank__________295,44 320,06 Citibank__________295,74 320,55 Er steBank 299,02 316,24 FHB Bank 299,62 317,52 K&H Bank_________299,32 316,56 MK B Bank 300,83 320,07 OTP Bank_______ 300,29 317,60 Raiffeisen Bank 299,71 318,25 Turizmus: 9,5 millió vendég jött Magyarorszagra a'Jiahruvv jar»r>z 2014 REKORDÉV A turizmus teljesítménye tavaly minden várakozást felülmúlóan nőtt az előző évhez képest - mondta a nemzetgazdasági tárca (NGM) államtitkára. Glattfelder Béla a KSH legfrissebb adatairól elmondta: rekordévet zárt a turizmus 2014-ben. Magyarországon 7,2 százalékkal több, 9,5 millió vendég 5,4 százalékkal több, 24,2 millió vendégéjszakát töltött el a szálláshelyeken. A belföldi vendégek száma közel 10 százalékkal, a tőlük származó bruttó szállásdíj-bevétel pedig mintegy 15 százalékkal emelkedett; a külföldiektől származó szállásdíj-növekedés is csaknem elérte a 11 százalékot 2014-ben. Magyarország minden turisztikai régiójában növekedés volt. ■ MTI Hivatalos adatok szerint is több mint 16 ezer orvos és ápoló távozott külföldre az elmúlt tíz évben. A speciális orvosi területeken már ijesztő az orvoshiány, a fiatalok elvándorlása pedig új erőre kapott tavaly. Haiman Éva Az Egészségügyi Engedélyezési és Hivatal adatai szerint 2005 és 2014 között összesen 16.252 orvos és ápoló kérte ki a külföldi munkavállaláshoz szükséges igazolást. Az emigráció a fő oka annak, hogy míg 200ó-ban még majdnem 126 ezer orvos és ápoló dolgozott a magyar kórházakban és rendelőkben, számuk 2013-ra több mint 18 ezerrel, 108 ezer alá csökkent. Az ápolók közül sokaknak egyszerűen elegük lett az egészségügyből, és pályát módosítottak, de nagyon sokan távoztak külföldre is. A hivatalos adatok szerint három és fél ezer ápoló és szülésznő emigrált, ám mivel a magánellátásban nincs szükség a munkavállaláshoz jó hírnév igazolásra, a valóságban a távozók száma ennél is magasabb. Az egészségügyi szakdolgozók száma az utóbbi években szinte folyamatosan csökkent, 2010- től azonban ismét növekedett, a fenntartó Gyemszi adatai szerint tavalyelőtt 58 ezer nővér és ápoló dolgozott az egészségügyi intézményekben. Az orvosok létszáma 2013-ban a mélypontra zuhant, a hét évvel korábbi csaknem 20 ezerhez képest már a 16 ezret sem érte el. Számukat szintén az elvándorlás tizedelte meg: 2005 óta pontosan 11 102 orvos és fogorvos kérte ki a külföldi munkavállaláshoz szükséges igazolást. A doktorok fele még az előtt távozott, hogy szakvizsgát tett volna, míg a piá- sik 50 százalékban a legnagyobb számban belgyógyászok, háziorvosok, aneszteziológusok, sebészek, szülész-nőgyógyászok, csecsemő- és gyerekgyógyászok, pszichiáterek, neurológusok és patológusok szerepelnek. Az általuk képviselt terület mindegyike hiányszakma ma már. Az átlagosnál is nagyobb problémát jelent, hogy speciális orvosi területek művelői is a gyemszi adatai szerint a legnagyobb mértékben az „egyéb” egészségügyi dolgozók -főleg a műszaki és gazdasági területről - hagyták ott az egészségügyet, számuk 2006-ban még több mint 47 ezer volt, 2013-ban azonban már csak 33 és fél egyre nagyobb számban választják a külföldi megélhetést. Az elmúlt tíz évben 24 szívsebész, 45 érsebész és 71 klinikai onkológus távozott Magyarországról, miközben a szív-érrendszeri, és a daganatos megbetegedések jelentik a vezető halálokot. A Magyar Klinikai Onkológiai Társaság elnökének elmondása szerint 40-50 éves, tapasztalt, nagy tudású onkológusok is itt hagyják az egészségügyet, mivel külföldön jobban megfizetik ennek a nagy pszichés megterhelésnek kitett szakmának a képviselőit. Emiatt, s mert a fiatal orvosok közül éppen e lelki teher miatt kevesen választják az onkológiát, sok helyütt már csak nyugdíjasokkal tudják fenntartani az onkológiai rendeléseket - mondja Rúzsa Ágnes. Hasonló a helyzet a sebészet területén, ahol szintén csak nyugdíjasokkal, mint a Szakmai Kollégium Sebészeti Tagozatáezer. Velük együtt a teljes magyar egészségügy 2013-ban jóval kevesebb dolgozót foglalkoztattak, mint 2006-ban: akkor még csaknem 148 ezer embernek adott munkát ez az ágazat, tavalyelőtt viszont már mindösz- sze 125 ezernek. nak elnöke fogalmaz, küszködve tudják kiállítani a szükséges létszámot. A speciális sebészeti szakmákban pedig, amilyen a mellkas- vagy az érsebészet, már-már ijesztő a szakemberhiány - mondja Oláh Attila, hozzátéve: pótolhatatlan veszteség ez akkor, amikor alig 100 érsebész és mintegy 40 mellkas sebész dolgozik az egész országban. A fiatalok számára egyre kevésbé vonzó az orvoslás, főleg Magyarországon: a meghirdetett rezidens állásokat mind nehezebb betölteni, még az egyetemi klinikákon is. Az elmúlt tíz évben a kivándorlók nagyjából 50 százalékán állandósult a még szakvizsga előtt álló általános orvosok aránya, sőt, tavaly ismét 14 százalékkal nőtt a 29 év alatti elvándorló orvosok száma. Dénes Tamás, a Rezidens Szövetség elnöke szerint a kezdeti remény csalódásba csapott át, miután a béremelések abbamaradtak, a most meghirdetett központi ösztöndíjrendszert így már csalinak, csapdának tartják a fiatal orvosok. „Ma Magyarországon egyetlen kórház sem képes megfelelni a személyi és tárgyi minimumfeltételeknek, így a betegbiztonság esetleges” - állítja a szövetség, rámutatva: ezért is fontos hangsúlyozni, hogy az egészségügyi fizetések rendezése korántsem csupán bérharc. Sokan vannak, de már nem elegen Kártérítést ítéltek meg egy magyar rokkantsági nyugdíjasnak első fok Több műit 14 ezer euró (4,3 millió forint) kártérítést és perköltséget kell fizessen a magyar állam egy baktalóránt- házi volt rokkantnyugdíjasnak a strasbourgi Emberi Jogok Európai Bíróság első fokú, nem jogerős ítélete szerint. A magyar állam magántulajdonhoz fűződő jogát. Az asszony 2010 elején az előírások változása miatt elveszítette rokantjogosultságát, bár egészségi állapota nem változott. 2012-ben, a szabályozás ismételt módosítása után újra rokkantnyugdíjat igényelt, de elutasították, mert a 2010-es megszakítás miatt nem volt öt év alatt legalább 1095 nap tb jogviszonnyal. A bírák szerint az asszony rokkantnyugdíja a rokkanttá nyilvánítás előtti munkaviszonya során befizetett társadalombiztosítási illetékek révén megszerzett jog, amelyet az állam az Emberi Jogok Európai Egyezményével ellentétesen vett el tőle. ■ MTI Nem vonul ki Magyarországról a Raiffeisen piacőrzés A Raiffeisen Bank International (RBI) nem vonul ki Magyarországról és nem mond le lakossági szolgáltatásokról sem, de csökkenti bankfiókhálózatát és jobban koncentrál majd a vállalati ügyfelekre és a kiemelt magánügyfelekre - jelentett be tegnap Bécsben Kari Sevelda. Az RBI vezérigazgatója elmondta, a magyar piac sokkal fontosabb annál, minthogy feladják, de a banknak a megváltozott magyarországi szabályzó környezet miatt kell új stratégiát alkalmaznia. Megerősítette, ellentétben az Erste Bank hétfőn bejelentett tulajdonrész értékesítésével, a jelenlegi állás szerint a magyar leánybankot teljes egészében meg kívánják tartani. Hogy hány bankfiókot fognak bezárni vagy eladni, nem árultak el pontos részleteket. A devizahitelek elszámoltatásáról hozott törvény miatt a Raiffeisen 251 millió euró veszteséget könyvelt el Magyarországon. ■ MTI Ősszel fogadhatják majd el a bankadó csökkentését MEGÁLLAPODÁS Varga Mihály szerint nem jelent kockázatot a költségvetésnek a pénzintézeteket sújtó különadó mérséklése Ősszel, az adócsomaggal együtt fogadhatják el a bankadó csökkentését, amelyről hétfőn írt alá szándéknyilatkozatot a kormány és az Erste Bank - közölte a nemzetgazdasági miniszter. Varga Mihály elmondta: 2016-ban 2 százalék feletti gazdasági növekedést várnak, aminek köszönhetően mintegy 200-250 milliárd forintos többletbevétellel lehet számolni. Szerinte a bankadó mérséklése a büdzsé szempontjából nem jár kockázattal, mert a hitelezési aktivitás, a több munkahely és a beruházások növekedése a bevételnél visszahozza a kiesett összeget. Az NGM közölte, a 2016-ban várható 60 milliárd forint után 2017-ben további 22 milliárddal csökkenhet a bankadó. A kormány nem tervezi más különadó csökkentését. A Miniszter- elnökséget vezető Lázár János kijelentette, a reklámadó marad. A Fidesz frakcióvezetője, Rogán Antal a bankadó csökkentésének feltételeként említette, hogy a pénzintézetek beindítsák a gazdasági növekedést serkentő kkv-k hitelezését. Patai Mihály, a Magyar Bank- szövetség elnöke üdvözölte a bankadó csökkentésének szándékát, mivel ezt az adótételt eredetileg „krízisadóként” vezették be, így „fenntartása a válságból való kilábalást követően már hátráltatja az egészséges piaci me15-15 százalékos tulajdont vesz az állam és az EBRD az Erste Bank magyar leányában. Suma Chakrabarti, az EBRD elnöke, Orbán Viktor és Andreas Treichl, az Erste elnöke; a megállapodás része a bankadó csökkentése chanizmusokat”. „A tapasztalat világszerte azt mutatja, hogy az egyszer kivetett adókat nagyon nehéz kivezetni, azok rendszerszerűén beépülnek a költség- vetésbe” - nyilatkozta Felcsuti Péter a Klubrádiónak. A Bankszövetségvolt elnöke szerint ahol a gazdasági növekedés lassú, az adók lassan folynak be, infláció lényegében nincs, nagyon kínos dolog ekkora tételről lemondani. A Financial Times napilapban elemzők kétkedőén kockázatosnak tartják a döntést, amely még nem jelenti a bankadó vagy más szektorokat érintő különadók azonnali csökkentését. A magyar kormánnyal kötött megállapodás jó kezdete a magyar bankszektor hatékony és sikeres működéséhez szükséges stabil és kiszámítható környezet megteremtésének - mondta az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank elnöke. Sir Suma Chakrabarti szerint a megállapodás arra a felismerésre alapul, hogy az erős pénzügyi szektor alapvető fontosságú a magyar reálgazdaság megfelelő és fenntartható növekedése szempontjából. Május végéig tarthat az Erste Bank átvizsgálása. Az állam a 15 százalékos részesedésért úgy tíz- milliárdos nagyságrendű pénzt fizethet. Varga Mihály egyébként közölte azt is, más bank megvásárlását már nem tervei a kormány. ■ É. S.
