Somogyi Hírlap, 2015. január (26. évfolyam, 1-26. szám)
2015-01-30 / 25. szám
2015. JANUAR 30., PENTEK 3 MEGYEI KÖRKÉP ► Folytatás az 1. oldalról A Kaposvári Rákóczi FC stadionjára a tervek szerint közel 1,1 milliárd forintot szánnak. Ebben benne van minden, a városnak nem kell önrészt hozzátennie. Ebből korszerűsítik a székházat, s a tervek szerint a két kapu mögötti lelátót is befedik, akárcsak a székház felőli nézőteret. A szintén NB Il.-ben szereplő FGSZ Siófok stadionjára 600 millió forint jut, itt is az a cél, hogy ne ázzanak a még kitartó, lelkes és végsőkig elszánt szurkolók. Amikor a számításokat végezték, hogy mit kéne még megcsinálni, átépíteni Siófokon, jóval nagyobb összeg jött ki. Az előző képviselő-testület rábólintott, hogy a város ezt kipótolja; ebből a 600 millióból - már ami belefér - kell megújulnia majd a siófoki stadionnak. Volt idő, amikor ezrek vándoroltak ki a Rákóczi meccseire. 1975 augusztusában a kaposvári zöld-fehérek első, Vasas elleni bajnokiján 22 ezren szorongtak - és ünnepeltek - a pálya mellett. Annak a négy évtizeddel ezelőtti legendás csapatnak tagja volt Ágfalvi Mihály is. Az elmúlt fél évszázadban szinte semmi nem épült. Sőt, nagy múltú klubok, csapatok szűntek meg, s ezzel párhuzamosan a pályák is eltűntek - mondta. - Szükség van a korszerűsítésre, fejlesztésekre, hiszen villámléptekkel rohant el mellettünk a világ. De az új stadionok mellett ugyanúgy szükség van a kispályákra, a grundokra, ahol a gyerekek focizhatnak. A városi betonrengetegben nem igazán van lehetőség erre... Az már más kérdés, hogy a magyar gazdaság mit és mennyit bír el ezekből a fejlesztésekből. Amikor erről beszélünk, nemcsak a labdarúgásról van szó: ide tartozik a többi sportág is, na meg a nélkülözhetetlen sportorvoslás, elvégre mindig is sportnemzet voltunk. Hogy ez így együtt valaha össze fog-e állni, abban már sajnos nem vagyok annyira biztos... a nyolcvanas években öt nagyvárosban építettek ugyanazon tervek alapján körcsarnokot. Érdekes a fővárosi, szolnoki, egri és a tatabányai megújult, a kaposvári legalábbis kívülről ugyan- Bő két év alatt nyolc műfüves kispálya is épült - mondta Csendes Balázs, a Magyar Labdarúgó Szövetség Somogy Megyei Igazgatóságának igazgatója. - A sor még Balaton szemesen kezdődött, majd 2013-ban Kaposváron a Városligetben, aztán Barcson, Balatonföldváron és Balatonfenyvesen (itt grundpá- lya készült), tavaly Kaposmérő- ben, Andocson, Balatonlellén, és a megyeszékhelyen a Berzsenyi iskolában adtunk át műfüves pályát. Kaposváron már nyolc műfüves kispályás labdarúgópálya található, és Csurgón is épül. A pályaépítés mellett sporttelep felújításra is lehetett pályázni maximum 10 millió forint értékben. A beruházás 70 százalékát az MLSZ biztosította, az önrész csupán 30 százalékot tett ki. Somogybán 2013-ban 11, rá egy évre már 24 ilyen projekt volt. úgy mutat, mint ahogy 1983 májusában átadták. Bár három élvonalbeli csapatunknak is-a Fino férfi és az 1. MCM-Diamant női röplabdázói mellett itt készülnek a KKK kosarasai is - a ka- Két és fél év alatt az összes megyei csapatot, így az első vonaltól kezdve egészen a negyedik osztályig felszereltük laptoppal - folytatta az igazgató. - Az egységcsomag a laptop mellett nyomtatót, laptoptáskát, jogtiszta windows7 operációs rendszert, kiegészítőket foglalt magában. Közel száz klubról van szó, az összköltség - amit saját erőből oldottunk meg - körülbelül 20 millió forint volt. A Bozsik-prog- ramban résztvevő mintegy 70 egyesületet pedig szereléssel láttuk el. Erre durván nyolcmillió forintot szántunk, s ezt is a saját gazdálkodásunkból oldottuk meg. Az elmúlt években a Csurgói KK férfi és a Siófok KC-Galeri- us Fürdő női élvonalbeli kézilabda-csapata is a legjobbak közé küzdötte magát. A jó szerepléssel párhuzamosan az érdeklőposvári városi sportcsarnok az otthona, mégis pár milliós felújításra futotta bő egy éve: a nagylelátót székekkel szerelték fel, s kicserélték a vizesblokkokat és az eredményjelzőt. dés is megnőtt, mindkét csapat kinőtte az otthonát. A csurgói Sótonyi László Városi Sportcsarnok két ütemben épül át; a 3,3 milliárd forintos beruházás állami beruházásból valósul meg. Az első ütem részeként felújították a nyugati lelátókat, a csurgói arénát a legkorszerűbb eszközökkel, pályaborítással és LED-eredményjelzőkkel szerelik fel. A második ütemben a nézőtér közel ezer személyesre bővül, a sportcsarnok mellett komplex szállodát és wellnes- centrumot is felépítenek még az idén. Siófokon az egykori kenyérgyár helyén új kézilabdacsarnok épül. Az 1100 néző befogadására alkalmas, multifunkcionális csarnok közel egymilli- árdba kerül, amelyet nagyrészt TAO-s forrásokból fedeznek. ■ Fenyő Gábor ■ Ön milyen sportlétesítményeket fejlesztene inkább? Szavazzon hírportálunkon — ma 16 óráig: SONLINE.hu y A szavazás eredményét holnapi számunkban közöljük. Kimaradt a nagyberuházások közül a harmincéves kaposvári sportaréna JEGYZET FENYŐ GÁBOR Hagyjuk a stadionokat! a stadionok országa vagyunk, illetve leszünk. Egymás után épülnek-szépülnek fővárosunkban és vidéken a valóban szemkápráztató létesítmények súlyos tízmilli- árdokból. A nagy beruházásoknak csupán két szépséghibájuk van: sem tartalommal, sem pedig nézőkkel nem igazán sikerül megtölteni ezeket. MINDAZONÁLTAL vitán felüli, hogy beruházásokra, fejlesztésekre igenis szükség van, ha nem akarjuk azt, hogy a világ (még jobban) ellépjen mellettünk, már csak a dicső sportmúltunk miatt sem. A legtöbben örömmel vették az általános iskolákban a mindennapos testnevelés bevezetését. Azt már sokkal kevésbé, hogy sok helyen nem sikerült mellé/mögé megteremteni a feltételeket. vannak iskolák, ahol az amúgy is szűkös tornatermet - már persze ahol van...- megfelezik, hogy egyszerre két osztály tudjon tesizni. A testnevelő tanár legnagyobb feladata nem a gyakorlatok kitalálása és levezénylése, hanem a balesetveszély elhárítása, megszüntetése. Kikerülhetetlen, hogy a szűk helyen véletlenül ne fussanak, akadjanak össze a gyerkőcök. sok tornaterem kora reggeltől egészen késő estig foglalt. A testnevelés órákat délután, kora este az edzések váltják fel, s még nem is esett szó azokról a társaságokról, amelyek áldoznak azért, hogy némi focival, testmozgással tartsák magukat karban. Érdemes lenne kicsit körbenézni, hogy sok milyen állapotban van, mégis szinte mindig foglalt. először ezen a fronton kellene rendezni a sorokat, vagyis tornatermeket és tornacsarnokot felújítani, felhúzni. Aztán beszélhetünk a szuper megastadionokról, ahová ha netán betéved(ne) egy lelkes gyereksereg, azonmód elzavarják őket, kímélve a gyepszőnyeget. A játék öröme: kisgyermekek az „Üveghegyen túl” lábodi foglalkozások Szülő-gyerek: együtt lenni minél többet! A gyerekek szókincse gyarapodott Feljelentésre számíthatnak a rapsicok Egy egészen mesés világba csöppennek azok, akik részt vesznek az „Üveghegyen túl” elnevezésű foglalkozásokon Lá- bodon. Apróságok népi mondókéitól, furulyával s ritmushangszerekkel kísért közös népdal-éneklésétől és a különböző ölbeli játékoktól hangos a református egyházközség gyülekezeti terme. Az alkalmakra hozzák a szülők a csöppségeket, az óvodáskorúakat, de szívesen jönnek a nagyik is, hogy lássák milyen örömet nyújt a játék a kicsiknek. - Elengedhetetlenül fontosnak tartom anyanyelvi szókincsük fejlesztését, a későbbi eredményes tanulási képességek kialakítását is. A csöpségek népi mondőkákat tanultak a szüleik társaságában. Ez az időtöltés a mindennapjaik részévé válhat- Akárcsak a korai szülő-gyerek kötődés kialakulását és az érzelmi intelligencia fejlesztését - mondta Tóth Franciska református lelkész, élménypedagógus, aki sajátos módszertani elemeket alkalmazva vezeti havonta a foglalkozásokat. - Azt tapasztalom, hogy a szülőket meg kell tanítani arra, hogy az effajta időtöltési forma életük része legyen. Együtt lenni minél többet a csemetémmel, mert a legfontosabb az egymással eltöltött idő öröme. De az is nagyon lényeges, hogy már gyermekként erősödjön benne a családi összetartozás élménye, és hogy felnőve majd értékes emberré váljon. ■ G. A. halőrök Négy fő állású halőrt alkalmaz januártól a gyé- kényesi Lokomotív Horgászegyesület, és 12 társadalmi halőr is védi a halállományt. Mogyorósi István gazdasági felelős szerint indokolt a fokozott a védelem. Három víz tartozik hozzájuk, melynek felülete közel 340 hektár. Tavaly három rapsic bukott le: a 14 darab pontyon kívül 57 darab keszeg és egy hét kilós csuka is előkerült. A szakember kiemelte: nagyon vigyáznak a tóra, nem hagyják, hogy bárki is megdézsmálja a halakat. Akit tetten érnek, az ellen rögtön feljelentést tesznek. ■ H. M.
