Somogyi Hírlap, 2015. január (26. évfolyam, 1-26. szám)
2015-01-28 / 23. szám
2015. JANUAR 28., SZERDA MEGYEI KORKÉP 3 Miért a polgármestert utálják? töosz-fórum Rossz a szociális támogatási rendszer, igazságtalan a fizetés ► Folytatás az 1. oldalról A fórum felvezetőjében aztán kiderült: az államigazgatás rendszerszintű átszervezésében az önkormányzatok partnerei voltak az államnak, mostantól jönnek a napi ügyek, melyekben együtt kell működniük, s ezekből lehetnek súrlódások. Ilyen például a kéményseprés helyzete: nem baj, ha átszervezik és állami kézbe kerül, csak egy dolog meghozni a döntést és elzárni a támogatási csapokat, s egy másik, amikor el kell látni a szolgáltatást...- Az állami büdzsé bevétele 16 ezer milliárd forint - mondta Schmidt lenő -, ebből 600 milliárd jut az önkormányzati szektornak, melyet a befolyó helyi adók egészítenek ki. A működésükhöz még 1200 milliárdot kell előteremtenie. Az politikai döntés, hogy év végén hány milliárdot ad a kormány egyes településeknek, ám az elvárható, hogy a kötelező feladatokra a többi is kapja meg a szükséges pénzt: ez 90 százalékban megoldott, a hiányzó tíz viszont megöli a fejlesztési lehetőségeket. Zongor Gábor, a TÖOSZ főtitkára beszámolt a szervezet a 2011-14 közötti felméréséről, ami az átalakulásról készült. Kiderült, a polgármesterek szerint csökkent az önkormányzatok jelentősége, az új rendszer nem lett olcsóbb és fenntarthatóbb, mint a régi.- Nem'sikerült érdemben beleszólnunk a kistelepülési polgármesterek fizetésének alakulásába - ismerte el s kialakult egy igazságtalan rendszer. Az adósságkezelésben nem érintett önkormányzatok számára sikerült kompenzációt kialkudni, szerepel is erre forrás az idei büdzsében, csak nem tudni, hogyan lehet hozzáférni. A TÖOSZ szerint a szociális rendszer átalakítása sem megfelelő, még azoknak a településeknek sem, ahol akad helyi forrás rá. - Ahol nincs, ott újabb konfliktusforrást teremtettek - mondta Zongor -, hogy az állam látványosan kivonul bizonyos területekről, ám nem mondja meg, honnan pótolják a hiányt. A lakosság nem terhelhető tovább, a szociális támogatások kivétele a feladatalapú finanszírozásból az egész önkorSchmidt Jenő, a TÖOSZ elnöke szerint az uniós pénzek nagy részének az ország depressziós részeire, így például Somogyba kellene kerülnie A déli parton a négyszázhúsz is magas, Tihanyban ellenben már ötszáz forint a kúrtaxa ► Folytatás az 1. oldalról más a gondolkodás a Balaton északi és a déli partján, ezt fűzte a kúrtaxa-tarifák közötti eltérésekhez Mészáros Miklós balaton- boglári polgármester, hozzátéve: évek óta alacsonyan tartják a tarifát. Az idegenforgalmi adót, ismert, személyenként és éjszakánként kell megfizettetniük a szállásadóknak a turistákkal. Amikor az önkormányzatok emelik ezt a díjtételt, nem kell a helyi választók háborgásával számolniuk... A DÉLI parton ennek ellenére visz- szafogottabbak a helyhatóságok. Balatonföldvár 420, Siófok és Za- márdi 400, Balatonboglár, Fonyód és Balatonlelle 360 - íme a városi tarifák. - A sok apró forintot is megbecsüljük - mondta Kenéz István balatonlellei polgár- mester. - Az elmúlt években 55 millió forintos kúrtaxabevételt terveztünk, de rendre sikerült túlteljesíteni 5-10 millióval. Emeléssel azért sem számolunk, mert az feltehetően tovább gyengítené a befizetési hajlandóságot. így sem könnyű beszedni... az önkormányzatok számára azért is fontos a kúrtaxabevétel, mert az állam minden beszedett forinthoz másfelet tesz hozzá. Leltén hét-nyolc éve még 35 millió körüli bevételt regisztráltak, az elmúlt években sikerült ezt 50 millió fölé tornászni. Zamárdi- ban a fesztiválok révén nőtt a befolyt pénz nagyságrendekkel (a 100 milliót is elkerüli az éves bevétel, melynek egyharmadát köszönhetik a fesztiváloknak), az a tavalyi siófoki szezonnyitón hangzottéi, hogy2009-hezképest 50 százalékkal több idegen- forgalmi adót kasszíroz a nyári főváros. hogyan lehet hatékonyan beszedni? Ez is örök kérdés a Balatonnál. Földváron és Siófokon is fölvetődött a közelmúltban a hatékonyságnövelése. Egy siófoki szobakiadó e közben arra panaszkodott: tavaly nyáron megütközést keltett osztrák vendégei körében, hogy a kúrtaxaellenőr minden szobába bekukkantott... Hát, nem elegáns, amikor a kúrtaxaellenőr a papucsokat számlálja. Az is egy módszer, persze egyedi és egyszeri volt ■ amikor a szántódi képviselők a Pannónia Fesztivál helyszínén anno maguk strigulázták az ott alvás fesztiválozókat... FÓNAI IMRE mányzati pénzügyi támogatási rendszer ellehetetlenülését hozza. Sok helyen nincs mit megadóztatni, a sokszor emlegetett földadó az önkormányzatok többsége számára nem jelent érdemi bevételt. Mindezek mellett érdekesnek tűnt Lendvay Endre előadása a településirányítás és a strukturált gazdaságfejlesztés lehetőségeiről. Cége az önkormányzatok rendelkezésére áll, például abban, hogyan optimalizálják az erőforrásaikat... Tatai Laura, a Miniszterelnökség főosztályvezető-helyettese a 2014-20-as uniós ciklus pénzügyi és pályázati lehetőségeiről kiemelte, több mint ezer- milliárd forint jut az önkormányzatoknak - némi hiányérzet alakulhatott ki a hallgatóságban, hogy a konkrétabb adatok Közép-Magyarország- ról szóltak, s ez keveseket érdekelt Somogybán... Schmidt fenő megjegyezte, megyénként 45-50 milliárddal lehet számolni hét év alatt, de még lejön a megyei jogú városok által „elvitt” pénz, vagyis az összeg már nem is olyan nagy, koncentráltan kell majd felhasználni. - A pénz nagy részének a depressziós területekre kell elvinni, mint például Somogy - jelentette ki s ez nemcsak a települések és a megyék, de a kormányzat felelőssége is lesz. A fórum legvidámabb előadásában a Települési Időjárási Szolgálat előnyeiről beszélt a a rendszert kifejlesztő cég képviselője. Ecsetelte az ötnapos előrejelzés, az elemzések fontosságát, s hogy ezeket hogyan tudnák hasznosítani az önkormányzatok vagy a helyi cégek. Az előnyök között szóba került az ár is: egy készülék telepítésének költsége belefér az önkormányzatok büdzséjébe, hiszen nem éri el az egymillió forintot. Na, ekkor tört ki a hangos nevetés a polgármesterek között... ■ Vas A. JEGYZET BABOS ATTILA Szakértelem vagy lojalitás? A JÓ hír, hogy annál abszurdabb nem történhetett, hogy a napelemeket „megbünte- tőadóztatta” a kormány. A hőszivattyúk sem jók teljesen, a szélerőművekkel meg pláne baj van, namármost megint környezettudatossági szempontból persze. az orbán-kormány ebben, szerencsénkre, kétszeresen is jobban teljesített, hisz jól kivetette rájuk a környezet- védelmi termékdíjat, másrészt sikerült a lehető legkevesebb szélerőművet felavatni az elmúlt öt évben. így robogunk a zöldebb Magyarország felé, hiába próbál minket megtéveszteni a romló Nyugat. MOST viszont, hogy kiderült néhány érdekes és fontos részlet az új panelfelújítási pályázatról, nem kevesen úgy érezhetik, őket bizony hátrány éri. hülye politikus erre persze azt mondaná, ne hőzöng- jenek a „panelprolik”, mért nem értenek azok semmit, de hülye politikusok már nincsenek az országban, legalábbis olyanok, akik szóhoz jutnának érdemben. Ez is ékes bizonyítéka annak, hogy beköszöntött a NER szép új világa. na persze, attól még, hogy nem küldik el a jó francba a megsavanyodott örök elégedetlenkedőket, sajnos még vannak olyanok. Azok pedig még veszélyesek is lehetnek, ugyebár. MERT MÉG olyat találnak kérdezni, hogy mit üzen az a cégeknek, hogy ha egy társaság magántőkéből csökkenti a szén-dioxid-kibocsá- tását egy elviekben környezetbarát beruházással, amiatt büntetik az ő közvetett ügyfeleit (értsd: lakóit). Vagy azt vetik fel, hogy egyre több minden utal arra, hogy talán a lojalitás fontosabb lett a szakértelemnél. na, de ilyet csak hülye politikusok engednének. Azok meg, ugye, már nincsenek. Vélünk élő növények. „Az meggyógyítja, ha fáj a gyomra, olyan kis pohárkával..." - írja Kóczián Géza, a neves nagyatádi gyógyszerész, etnobotanikai és népi orvosláskutató a fehérüröm simaizomgörcs oldó hatásáról. Az 1987ben elhunyt patikus a hagyományos parasztgazdálkodás által termesztett, és a vadon gyűjtögethető somogyi növényfajokat szedte csokorba, hogy egy-egy növény népi gyógymódját mutassa be anekdotákkal színesítve. Kóczián Géza munkásságára építve nyílt kiállítás a desedai látogatóközpontban Velünk élő növények címmel. Megemlékeztek az épület névadójának, a göllei születésű író, Fekete István születésének 115. évfordulójáról is Férdinandy: a hazát nem lehet lecserélni teadélután Amikor még egzotikus csodabogárnak számított egy diszidens író Hazatért. Férdinandy György izgalmas életéről folyt a szó az emlékházban Az ember szüntelenül haza készül, mondta Férdinandy György író a Berzsenyi Dániel Irodalmi és Művészeti Társaság teadélutánján a kaposvári Takáts Gyula-emlékházban, ahol az emigráns irodalomról beszélgetett Kovács Zoltán irodalomtörténésszel. A 80 éves írónak több mint 30 novel- láskötete és kisregénye jelent meg 1961 óta. Először franciául publikált, mert Strasbourg- ban talált új otthonra emigrációja után. Gyergyai Albert tanítványaként a helyi egyetemen folytatott bölcsésztanulmányokat, majd spanyolul is írt, mert később több mint egy évtizeden át egyetemi tanárként dolgozott Puerto Rico-ban. 1965-től magyarul alkotott, ő volt az első nyugatra menekült író, akinek könyve jelenhetett meg Magyarországon még 1988-ban. Franciaországban Saint Exupéry-, hazánkban József Attila-dí- jat kapott. Férdinandy György két kaposvári élményét is felidézte. 1956 decemberében egy budapesti buszvállalatnál dolgozott, amikor a Munkástanács tagjainak letartóztatását hallva egy felsőmocsoládi sofőrtársával Kaposvárra utazott, itt töltöttek egy családnál három napot, mielőtt Ausztriába disz- szidáltak. Zsebükben egy igazolással, hogy a kapitalisták által elrabolt magyar buszokat akarják hazahozni, még egy orosz katonai konvojra is fel- kéretőztek, hogy vigye el őket egy darabon. Ezután 1987-ben járt ismét Kaposváron, amikor Pomogáts Bélával egy pódiumbeszélgetésen arra utalt, hogy akkoriban még egzotikus csodabogárnak számított egy disszidens író Magyarországon. ■ K.G. asmsm ■ Ön szerint csökkent az ön- kormányzatok szerepe? Szavazzon hírportálunkon ma 16 óráig: flEsJ SONLINE.hu Jf A szavazás eredményét holnapi számunkban közöljük.