Somogyi Hírlap, 2015. január (26. évfolyam, 1-26. szám)
2015-01-27 / 22. szám
4 2015. JANUÁR 27., KEDD MEGYEI KÖRKÉP Közfoglalkoztatás: kisvárosnyi somogyi vesz részt a programban start Somogybán 5042-en vesznek részt a közfoglalkoztatásban, s már az idei kistérségi | startmunka programokat tervezik a helyi önkormányzatok. Március 1-jén indulhatnak, közölte a megyei kormányhivatal. Az országos közfoglalkoztatási programokat is tervezik, márciusban kezdődhetnek. Indul az Ifjúsági Garancia munkaerő-piaci program: Somogybán három év alatt - 1,87 milliárd forintból - 1890 személyt vonhatnak be. Képzési- és bérjellegű támogatásokra biztosítanak lehetőséget. ■ H. M. Kolbászt töltenek a kaposvári nyugdíjasok közgyűlés Farsangi bál, badacsonyi kirándulás és közös ünneplések: ezek is a kaposvári Noszlopy Gáspár honvéd nyu- gállományúak klubjának tervei. Közgyűlést tartott a szervezet, melyet bál követett. Dinya Miklós elnök-helyettes elmondta: a közkedvelt programokat igyekeznek új elemekkel megtűzdelni. - Hamarosan kolbásztöltésre hívjuk a tagságot - mondta. A klubban horgász-, kártya- és bé- lyeggyűjtő kör, valamint énekkar működik. ■ H. M. Vörös, fehér és rozé a füredi borversenyen kaposfüred Jubilált a kaposfü- redi Szőlősgazdák és Földművelők Egyesülete: a 15-dik borversenyt rendezte. A helyi és környékbeli hegyközségekből 81 bormintát hoztak el: a 41 fehér-, és a 31 vörösboron kívül a rozénak is egyre nagyobb a rajongótábora, tudtuk meg Ku- rucz János elnöktől. A mernyei Horváth Lajos szürkebarátjával nyerte a fehér borok versengését, a kaposfüredi Vörös Lajos a rozé kategóriát. A mernyei Vonyó Gyulának a merlot hozta meg a sikert. ■ Harsányi M. A hely, amely megnyugvást adott gölle nem felejt Vasárnap múlt 115 éve, hogy a faluban megszületett Fekete István Vasárnap múlt 115 esztendeje, hogy Göllében megszületett az egyik legolvasottabb magyar író, számos ifjúsági könyv és állattörténet írója, Fekete István. Kíváncsiak voltunk, a 45 éve elhunyt írónak hogyan őrzik az emlékét szülőfalujában. Vas András- Mi is volt tegnap? - kérdezett vissza Lévai Lajosné a göl- lei boltban, amikor arról érdeklődtünk, miről nevezetes a múlt hét utolsó napja. - Január huszonötödiké - felelt meg aztán magának. - Fekete István születésnapja. A kevéske vásárló bólogatott, mindannyian tisztában voltak vele, vasárnap múlt 115 éve, hogy megszületett a falu leghíresebb szülötte. Aki ugyan csak tízéves koráig élt Göllében - az elemi iskola első négy esztendejét végezte el ott -, az ötödik osztályt már Kaposváron kezdte el, ahová aztán tanító-iskolamester apjával az egész család beköltözött újabb egy év múltán. „A szerényebb és szegényebb tanulók között sokkal otthonosabban éreztem magamat, de az iskolával igazán barátságba sohasem kerültem” - írta később a polgári iskoláról Fekete István, akit a gimnáziumból, miután több tárgyból megbukott, eltanácsolták. Végül a felsőkereskedelmi fiúiskolát végezte el, aztán a Zselic mélyére, a bara-. nyai Bakócára került - itt ismerte meg későbbi feleségét, Pillér Edithet -, onnan Ajkára, majd Budapestre költözött. Göllébe ezután már csak néhány alkalommal járt, utolsó, 1967-es látogatása során már kis sem mert szállni a kocsiból.- A második világháború után hivatalosan sohasem járt itt, az akkori közös községi tanács nem látta vendégül - jegyezte meg Kovács Ernő, Gölle polgármestere. - Állítólag nem is szívesen jött, ugyanis a falu rengeteget változott gyerekkora óta, új utcák nyíltak, sok ház épült, az emberek nagy része, aki gyerekkorából még emlékezett rá, már meghalt vagy elköltözött, ő pedig féltette az emlékeit, megrettent a változásoktól. Tavaly több mint ezren keresték fel a szülőházat, ahol Deres Károlyné mesélt nekik az író gyerekkori élményeiről A2 író, felesége és Bogánycs kutya sírja a temetőben Kovács Ernő: Fekete István féltette göllei emlékeit „Bármilyen messze vitte is a sorsa, s temetkezett rá a múló idő, Gölle maradt számára az egyetlen hely a világban, amelynek feledhetetlen emléke békét, megnyugvást, új erőt adott” - írta Valló László Emlékké válók magam is című könyvében a hányattatott sorsú, s valódi elismeréssel csak élete utolsó negyedében találkozó íróról. Azonban bármennyire is távol tartotta magát szülőfalujától, az ott élők máig ápolják emlékét-kul- tuszát. Legalábbis az idősebbek. Akárkit kérdeztünk meg a negyven felettiek közül, mindenki tudott a vasárnapi jubileumról, sőt, többen hozzátették, az idén a halálának is kerek - negyvenötödik - évfordulója lesz. Személyesen az Árpád utcában •élő Berta Jánoson kívül senki sem ismerte, a kilencyen éves elmúlt bácsi azonban éppen betegeskedett ottjártunkkor...- Nem tudom - állt meg egy pillanatra egy babakocsit toló fiatal nő a Kossuth és a Petőfi utca sarkán, amikor a fenti kérdést nekiszegeztük. - Rejtő Jenő? - tippelt, amikor az irodalom felé terelve próbáltuk rávezetni a válaszra. - Ja, a Tüskevár! Persze, Fekete István! - kapott aztán észbe. - Ő göllei volt, nem? Az iskolában kötelező volt tőle olvasni, de nem szerettem, túlságosan fiúsak a könyvei. Az Árpád utcai buszmegállónál két fiatal lány is csak vo- nogatta a vállát válasz helyett, aztán egyikük a Fekete István-emlékház felé fordult. - Rácz Vali születésnapja? - kérdezett vissza, miután elolvasta az egykori színésznő emléktábláját. Nem? Akkor biztos a Fekete.- Akit eltemettek, azt hamar elfelejtik - mondta erről Kovács Ernő. - A fiatalok között már megkopott az író kultusza... Más kor, más értékrend... Szerencsére tapasztalatunk szerint a helyiek többségének jó az emlékezete, mindenki említett néhány könyvet Fekete Istvántól, a többség persze a már említett Tüskevárt, illetve a Vukot. No és a Bogáncsot.- Vele együtt temették el, még a sírkőre is felírták a kutyát - intett a temető felé Mariska néni. - A feleségével együtt hárman nyugszanak benne, vagy tíz éve temették el itt, Pestről hozták le a hamvakat. Egészen pontosan 2004. augusztus 14-én, egy esős szombati napon temették újra szülőfalujában többezer ember előtt.- A Szent Vendel kápolnától jobbra találják, fekete márvány sírkő, mellette pedig a két kicsi kereszt a testvéreié - igazított útba Mariska néni. Az írónál egy évvel később született Antal néhány napot, két évvel ifjabb húga alig egy esztendőt élt. A sírokat négy apró tuja övezi, rajtuk a virágok, koszorúk és mécsesek pedig jelzik: a falubeliek róluk sem feledkeztek el.- Aki kimegy a temetőbe, általában visz néhány szál virágot Fekete István sírjára is - állította Deres Károlyné, Erzsi néni, az emlékház gondnoka. - Halottak napján pedig mécsest is gyújtanak nála: az igazi göl- leiek nagyon maguk közül valónak érzik, s ápolják az emlékét. Ide is eljött szinte már mindenki a faluból. Az emlékház azonban nemcsak a helyiek vagy a környékbeliek által látogatott hely, Erzsi néni büszkén mutatja a tavalyi adatokat: 1073-an keresték fel a csak előzetes bejelentkezés után felkereshető kiállítást.- Jönnek mindenhonnét, mert kíváncsiak rá, hol született a Tüskevér írója - magyarázta. - Akadnak Visszajárok is, egy balatonfüredi orvos például már háromszor járt itt, s sok német is érkezik: ismerik, hiszen több nyelvre lefordították a műveit, s az a néhány Göllébe betelepült német család hírét vitte odakint, hogy itt van eltemetve az író. És sok a vadászlátogató is, nekik általában nagy kedvencük Fekete István, úgy tudom, még a vizsgájukon is van tőle anyag. És persze, ha nagyritkán hazatér az Egyesült Államokból, Chicagóból az író ma már 83 esztendős fia, szintén ellátogat Göllébe. Legutóbb tavaly októberben járt a faluban, ahogyan erről az emlékkönyvi bejegyzés is tanúskodik: „Amikor Göllébe jövök és megismerem a mai gölleieket, megértem, hogy Édesapám honnan szerezte mély hitét és mély gyökerű humánumát és hazaszeretetét.” Jézus Krisztus ma is az élő víz forrása a szomjazó telkeknek krisztus-hívők egységéért Ökumenikus imaórák a testvériség és nyitottság jegyében Somogy megye településein Gyógyulást, felüdülést hozó találkozások Az élő víz forrásához, Jézushoz vezették a szomjazó lelkeket az ökumenikus alkalmakon. Az imahét idei anyagát brazil keresztények készítették el: a kijelölt bibliai történetben meghatározó a hely, Jákob kútja valamint a találkozó személyek, Jézus és a samá- riai asszony. Az elrontott életű nőből hogyan lett misszionárius - erről hallhattak a testvérek alkalomról alkalomra. Arról, hogy Jézus várta, megszólította, kijelentette magát egy bűnösnek... Az asszony szíve pedig megtelt Vele, megszűnt a lelkét gyötrő kínzó szomjúsága, és kicsordult száján az evangélium. Ott és akkor cselekszik, megy és mondja sokaknak az örömhírt. A nyimi római katolikus templomban tartott imadélutánon elmélkedett, imádságot és áldást mondott Bozsoki-Sólyom János református prédikátor, Gárdonyi Máté plébános és Hunyadi László katolikus hittanok- tató-kántor. Balatonlellén a katolikus templomban kezdődtek az ökumenikus összejövetelek dr. Lackner Pál evangélikus püspök igehirdetésével. Az itteni református hajlékban Várnai László esperes-plébános, Bala- tonbogláron az evangélikusok otthonában Biró László római katolikus püspök, míg a katolikus templomban Szabó Levente református lelkész fejtegette a fent említett bibliai történet egy-egy részének üzenetét. A liturgiában négy egyház képviselői működtek közre. Megtudtuk: a balatonlellei református gyülekezet a náluk szervezett imaest perselypénzét a Lepramisszióra ajánlotta fel. A Krisztus-hívők egységéért Ecsenyben az evangélikus, Felsőmocsoládon pedig a református gyülekezet termében tartottak, s tartanak ökumenikus alkalmakat három felekezet lelkipásztorainak szolgálatával. ■ Gamos Adrienn isten lehetőséget teremt, hogy találkozhassanak azok, akiket szolgálatba állít. Azért küldte Pál apostolt Damaszkuszba, hogy megtudja feladatát. Azért bízta húsvét reggelén az asszonyokra a feltámadott Krisztus a tanítványainak szóló üzenetét, hogy együtt induljanak küldetésükben. Egyik legismertebb találkozása a Bethesda tónál történt; a béna ember 38 éve látja saját nyomorúságát, s megtörténik a csoda... a beszélgetés Jézussal gyógyulási-felüdülést, bizalmat és szabadulást ad, megváltoztatja életünket, tetteinket. Ez olyan élmény amit másokkal is meg kell osztani - így tett a samáriai asszony. Az Ur megnyitotta Lídia szívét is a folyóparton, aki háza népével megkeresztelkedett. Otthona hívő közösség oltalmazó helye lett. Találkozás-élményben Krisztus más-más vallású mai követőinek is van része az ökumenikus imahéten, amelyen nagyon fontos az egymásra figyelés és a közös cselekvés. G. A.
