Somogyi Hírlap, 2015. január (26. évfolyam, 1-26. szám)
2015-01-02 / 1. szám
4 MEGYEI KORKÉP 2015. JANUÁR 2., PÉNTEK A tengertől távol, a vízhez mégis közel búcsú 45 év után A Kavíz vezetője nyugdíjba vonult, miután egy munkahelyen dolgozta le az életét December 30-án ment be utoljára a munkahelyére. Ez így persze nem teljesen igaz, mert ha hívják, segítséget kérnek tőle, továbbra is rendelkezésre áll. Ift Miklós, a kaposvári vízművek vezetője 45 évet dolgozott az ágazatban, pontosabban egyazon munkahelyen. Az év végén pedig nyugdíjba vonult. Márkus Kata- Most egy kicsit bánatos, vagy inkább örül?- Ez nagyon furcsa érzés. Sok kollégámat búcsúztattam már el az évek során, s akkor mindig különféle okosságokat mondtam. Ám amikor az ember benne van, az egy kicsit más. Tudomásul kell venni, ha valami egyszer elkezdődik az ember életében, akkor annak vége is lesz. S kell tudni azt kimondani, hogy eddig sikerült megoldanom a feladatot, de most már sokkal több energiára van szükségem ehhez, jobban elfáradok. A fiatal kollégák jó ötletekkel, a helyzetet ismerve teszik a dolgukat.- Harmincadikén kilépett az ajtón, s eztán úgy fog működni, hogy többet nem is megy be a céghez?- De, persze megyek. Ám ahol az embernek egyszer véget ért a tevékenysége, ott ehhez kell tartania magát. Ha kikérik a véleményemet, akkor segítek. Nekem az a szerencsém, hogy a hobbim a munkám. Negyvenöt évet dolgoztam a vízügyi ágazatban. Közben ugyan változott a cégek neve, de gyakorlatilag ugyannál a vállalatnál dolgoztam le az életemet.- Kisgyerekként nem feltétlenül az az álma az embernek, hogy éppen a vízügyben dolgozzon.- Eredetileg tengerész szerettem volna lenni, s az valahogy nem jött össze. Mégis maradtam a víznél, s az akkori víz- és csatornaipari vállalatnál nagyon jó kollektívába kerültem. Akkor még az volt a divat, hogy minden területen voltam két-három hónapig, sőt a fürdőnek is voltam a vezetője.- Mikor?- 1970-ben nem egészen egy évig. Mosolygós búcsú. Jó csapatot hagy maga mögött Ift Miklós, s mostantól igyekszik megtalálni a helyes arányt a pihenés, az unokázás és a szakma között- Szóval végigjárta az összes területet.- Igen, s megszerettették velem a szakmát. Az első főnököm, Horváth Tivadar mindig azt mondta: egy hivatást kell hogy gyakoroljál. Amihez persze kellett egy család, amelyik tolerálta, hogy sokszor voltam bent szombat, vasárnap is. Ennek ellenére most is azt mondom, hogy érdemes volt, mert valahol az ember egy kicsit büszke is arra, amit elért. A Kaposvári Vízművek sok mindent megtett, ott van a falon az akkreditációs engedélyünk. Bent voltunk az első 13-ban, akik megkapták ezt tavaly októberben. S egy nagyon jó csapatot is sikerült összehozni a cégnél, sok fiatal mérnök van, akik megfertőződtek a hivatás- tudattal. Vagyis az itt maradók egy szakmailag kiváló csapat.- Árulja el, hogyan lehetett megmaradni 45 évig egy helyen? A cégek nagyobb részénél ez idő alatt számos személyi változás volt, de Ift Miklós mindig maradt a Kavíz élén.- Igazából nem tudom. Talán a főnökeim mindig értékelték a hozzáállásomat. Most is azt mondom, ha hivatásunk van, az egy tevékenység gyakorlására vonatkozik. Ennek semmi köze nincs a politikához. Nekem teljesen mindegy volt, milyen kormány volt hatalmon. Azt tanították a kezdet kezdetén, a hivatást mindig ahhoz kell igazítani, hogy milyen tevékenységet végez az ember. S természetesen mindig igyekeztem jó kapcsolatot kialakítani a főnökeimmel.- Volt valamikor egy olyan pont, amikor már elmondhatta, hogy Ön is elégedett a kaposvári víz minőségével?- Két dolgot kell tudomásul venni a vízminőség megítélésénél. Van a közműrendszer, a nagyátmérőjű és a bekötővezetékek, amit mi üzemeltetünk. S van a házak belső hálózata. Amikor a vízminőségjavító program második ütemét befejeztük 2007-ben, akkor Kaposváron nagyon jelentős vízminőségjavulás volt. Ám főleg a társasházaknál van három gond: hogy többnyire régi Ift Miklós 1950-BEN SZÜLETETT HŐgyé- szen. 1969-ben technikusi oklevelet szerzett a pécsi Zipernowsky Károly Gépipari Technikumban. 1969-ben a Somogy Megyei Víz- és Csatornamű Vállalatnál kezdett dolgozni. 1984-BEN ÜZEMMÉRNÖKI diplomát szerzett a bajai Pollack Mivasvezetékekről van szó. A másik, hogy az elmúlt húsz évben jelentősen lecsökkent a felhasznált víz mennyisége lakossági oldalon és a város szempontjából is. Ugyanis a rendszerváltás előtt nem volt ritka, hogy 33 ezer köbméter vizet termeltünk egy nyári napon. Volt ipar, s a cégek tőlünk vették a vizet. Aztán nagyon sok cég tönkrement, az ipar vízigénye lecsökkent, s a cégek egy része saját vízbázist teremtett. Mivel lecsökkent a kapacitás, ez jóval nagyobb tartózkodási időt jelent a hálózatban. S ebből következik a minőségi romlás. Ez leginkább nyáron érzékelhető, amikor a társasházakban felmelegszik a csövekben a víz. Pedig az élvezhetőségének az alapeleme, hogy 12-15 fokos legyen. Tehát nem biztos, hogy a társasházak csapjam olyan élvezhető a vízminőség, mint amilyet hály Műszaki Főiskola vízgazdálkodási tagozatán. 1987-1994 között a Somogy Megyei Tanács Műszaki Osztályán, mint vízellátási főmérnök dolgozott. 1994. január 15-től a Kaposvári Vízművek Kft ügyvezetője. egy lánya, és egy fia van. lányánál három, fiánál egy unokája van. mi szolgáltatunk. De mostanában már jóval kevesebb a minőségre a panasz, alig találkozunk ilyennel az ügyfélszolgálaton.- Amúgy Ön ásványvíz párti?- A családban megoszlik erről a vélemény. Van egy szódagépünk és csapvízből készítünk szódát. Ám az ásványvíz ivás az egész világon tendencia. Én azt vallom, hogy az ivóvíz-szolgáltatás az élelmiszer-szolgáltatás. S az általunk szolgáltatott terméket folyamatosan ellenőrizzük. Van minőségvizsgáló laboratóriumunk, de független szervezetek is vizsgálják.- Sok helyről kapta már Kaposvár a vizet, például a Balatonból. Most honnan?- Helyi vízbázisból, mélyfúrású kutakból. Sajnos most csak napi tízezer köbméter a víztermelése a városnak.- Ez kevés?- Hát, ahhoz képest, hogy volt 33 ezer is, igen. Esetleg a nyári kánikulában fel tud menni 13-14 ezer köbméterre.- Ennél többet tudnának termelni?- Igen. A víztermelő kapacitásunk 16-20 ezer köbméter.- Sokat halljuk, hogy a hazai vízbázis óriási kincs, a jövőben még inkább felértékelődik. Megteszünk mindent a védelmében?- Az elmúlt talán tíz évben próbálunk mindent megtenni. Három nagy megjelenési formája van a vízkincsünknek. A tavaink, a nagyfelszíni víztározók, a folyóink, valamint a felszín alatti vízbázis. Mindegyiket máshogyan kell védeni, s ezt komplexen szeretnénk megoldani. Ami nagyon sok pénzbe kerül. De úgy gondolom, hazánk stratégiai vízhatalom, és sokat is teszünk a megóvásáért.- Vezetői tevékenységének csak egy részét képezi a szakma. Másrészről ez egy szolgáltató cég, ahol fogyasztókkal kell foglalkozni, ami nem egyszerű feladat.- 28-30 ezer fogyasztóhelyen 100 ezer embernek szolgáltatunk Kaposváron és Nagybajomban és 47 településen. A So- mogyvíz Kft. 2012 augusztusában 42 településsel csatlakozott társaságunkhoz, így területileg is növekedtünk. A cég stratégiája mindig is az volt, hogy a lehető legkevesebb hibát kövessük el, és a lehető legkevesebbszer találkozzunk emiatt a fogyasztóinkkal. Mi akkor dolgozunk jól, ha nem tudnak rólunk, nem szerepelünk a médiában. Ám az emberek szociális helyzete is meghatározza a kapcsolatunkat. Ahogy növekednek a megélhetési gondok, nehezebb a helyzetet is kezelni. Nagy tapasztalat, türelem kell hozzá.- Ha megkérdezné az utód, milyen tanácsot adna neki?- Akiért dolgozunk, a fogyasztó érdekeinek a szem előtt tartása a leglényegesebb. Soha nem öncélúan teszünk valamit, hanem a fogyasztók kiszolgálása érdekében, s ez irányba javaslom tovább vinni a céget. A vízszolgáltatás, a szennyvízelvezetés- és kezelés olyan folyamatosságot élvezzen, hogy a fogyasztók ne tudjanak a szolgáltatóról. Az legyen természetes, ha a fogyasztó hazamegy és kinyitja a csapot, abból folyik a jó minőségű, tiszta víz.- Mivel tölti majd a hirtelen fel- . szabadult idejét?- Van vezető tervezői és szakértői jogosultságom. S van négy nagyon aranyos unokám. Szeretnék egy okos arányt kialakítani a pihenés, az unokákkal való foglalkozás és a szakma művelése között. Három megyematrica is elegendő a fővárostól a Balatonig fizetős Január elsejétől Kaposvárt sem lehet ingyen elkerülni a ól-esen, nem volt sikeres a polgármesterek tiltakozása ► Folytatás az 1. oldalról Autópálya Somogy megyében csak a Balaton partján fut. Aki éven át, rendszeresen használja és más sztrádaszakaszokat nemigen vesz igénybe (sokan vannak, akik a munkájuk miatt ingáznak a déli parton, nem lépve át a megyehatárt), az mindenképpen jobban jár az ötezer forintos megyematricával, hiszen az éves autópályadíj 42 980 forint. Korábban lapunk is arról írt, hogy Balatonfőkajár miatt Veszprém megyei matricát is váltani kell a főváros és a Balaton között sztrádán autózóknak, vagyis nem három (Pest, Fejér, Somogy), hanem négy megyematricába, azaz húszezer forintba kerül az éves autópálya-használat. A december 31-én nyilvánosságra került térképek alapján azonban „jó eséllyel” 15 ezerből is megúszható, hiszen a rövidke veszprémi szakaszt „jelölt megyei és irány szerinti szomszédos megyei matricákkal használható szakasznak” titulálják, azaz ha van Fejér és Somogy megyei matricánk is, akkor Budapest és a Balaton között nem kell Veszprém megyeit váltani. A bizonytalanságot csak az okozza, hogy a Pest megyei térképen már nem jelölik meg így ugyanezt a kicsiny, Balatonfő- kajár-közeli szakaszt. A Nemzeti Fejlesztési Minisztérium tájékoztatása szerint másfélezer értékesítési ponton lehet sztrádamatricát vásárolni, és lesz türelmi idő is a január elsején fizetőssé vált autópálya-, illetve elkerülőTöbb megyematricával az M7-en út-szakaszokon. Azaz „átmeneti rendelkezésként azok az autósok, akik az újonnan díjkötelessé váló szakaszokat januárban matrica nélkül használják, mentesülhetnek a pótdíj megfizetése alól, ha legkésőbb február végéig az adott szakaszra érvényes megyei vagy országos éves matricát váltanak”. Az ori- go.hu-nak azért maradtak még megválaszolatlan kérdései. így például, hogy mit tekintenek megyehatárnak: az út melletti táblát vagy a GPS-koordiná- tákat? Új útdíjfizetők január elsejétől a Kaposvárt kikerülő autósok, hiszen eddig ingyenes volt a 61-es elkerülő szakaszának használata. Az MO-ás fizetőssé tétele miatt tiltakozó települések nem ritkán fideszes vezetői mellett a megyei jogú városok szövetsége (elnöke Szita Károly kaposvári polgár- mester) is szerette volna megtorpedózni a nagyvárosokat elkerülő szakaszok díjasítását - azonban a jelek szerint sikertelenül. ■ Fónai Imre
