Somogyi Hírlap, 2015. január (26. évfolyam, 1-26. szám)
2015-01-04 / Vasárnapi Somogyi Hírlap, 1. szám
2015. JANUÁR 4., VASÁRNAP SZTORI 5 A házasság ma tényleg csak egy papír? nincs kényszer Már nem külső nyomásra, hanem saját meggyőződésből házasodnak a fiatalok íme, az igazán hosszú boldogság nyolc titka! Noha 2014-ben valamivel többen álltak anyakönyvvezető elé, mint egy évvel korábban, a házasodási kedv még messze elmarad az évtizedekkel ezelőttitől. Annyi biztos, hogy a házasságban töltött évek száma is lecsökkent, miután az igen kimondása és a gyermek- vállalás ideje is kitolódott. Kerekes Linda Lakva ismerszik meg az ember - tartja a mondás, és így gondolja ezt a szerelmespárok többsége is. Ma már nem ritka, hogy néhány hónap, esetleg hét után összebútoroznak a szerelmesek. A nagymama pedig azt kérdezi: „Mondd, fiam, nem kellene előbb elvenned azt a lányt?” Persze, hiszen az ő idejében a jegyesek a legtöbb családban az érvényben lévő erkölcsi normák szerint nemhogy nem élhettek együtt, még csak meg sem érinthették egymást az esküvőig. Évtizedekkel ezelőtt még a rokonság sem volt rest hatást gyakorolni a szerelmes fiúra, hogy vegye el a választottját. A frigy pedig megköttetett. Nem úgy, mint manapság... Kevesebb volt a boldogító igen Szerencsére a házasságkötés még ma is sokak számára életük legnagyobb élményét jelenti, azt viszont statisztikai adatok támasztják alá, hogy a házasodási kedv messze elmarad az évtizedekkel ezelőttitől. Amíg 1990-ben több mint 66 ezer pár kötötte össze hivatalosan az életét, addig 2000-re számuk kicsivel 48 ezer fölé zsugorodott, 2011-re pedig már csak alig 36 ezren pecsételték meg szerelmüket házassági okmánnyal. Jó hír azonban, hogy ugyan jelentősen fiem ugrott meg az anyakönyvvezető elé álló párok száma, de tavaly például már több pár cserélt gyűrűt, mint 2013-ban. A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) legfrissebb adatai szerint 2014 első tíz hónapjában 34 ezer 758-an mondták ki a boldogító igent, ami ezerrel több házasságkötést jelent az azt megelőző évhez képest. Mi több, a házasságkötések száma 2014 első hat hónapjában folyamatosan felülmúlta az egy évvel korábbit. Tavaly februárban például 21,1 százalékkal több házasságot regisztráltak, mint egy évvel korábban ugyanabban a hónapban. A legnépszerűbbnek számító július-szeptemberi időszakban volt azonban egy kismértékű, októberben pedig egy jelentős megtorpanás, ekkor 9,8 százalékkal maradt el a házasságkötések száma az egy évvel korábbi adatokhoz képest. Nem divat kérdése a frigyre lépés Mi lehet az oka annak, hogy sok pár számára ma már nem annyira fontos a frigy? Miért nem mondják ki annyian azt az igent, mint régen? Talán félünk az elköteleződéstől? Vagy inkább trendi a vadházasság?- A házasság vagy nem házasság nem divat kérdése. Ezzel kapcsolatban egy másfajta gondolkodásmód terjedt el, ma már nem külső nyomás hatására, hanem saját meggyőződésből házasodnak a párok - kezdte dr. Baktay Zelka tanácsadó szakpszichológus, gyermek- és családpszichológus, párkapcsolati terapeuta. - Mostanra viszont lecsökkent a házasságban töltött évek száma, hiszen manapság ritkább az, hogy huszonévesen állnak anyakönyvvezető elé a fiatalok. A gyermekvállalás ideje is kitolódik, és a nagyobb biztonságérzet miatt főként a nők számára fontos, hogy a gyermek házasságban szülessen - tette hozzá.- A férfi - amíg teremt - figyelmét leköti az alkotás és a gyarapodás. Dolgozik, pénzt keres, és eszében sincs házasodni. Aztán körülbelül negyvenéves korára rájön, hogy jó lenne megosztani valakivel ezt a vagyont. Ekkor kezd el vágyni egy gyerekre SOKAN SOKFÉLEKÉPPEN kutatták már azt, hogy vajon mi lehet a hosszú, boldogságban eltöltött frigy titka. A Huffing- ton Post amerikai lap szerint nyolc olyan tudományosan is bizonyított dolog van, amitől csakis boldog lehet a házasság. Lássuk hát, hogy melyek ezek! 1. nem költséges menyegző. 2. AZ ONLINE MEGISMERKEDETT párok a kutatások szerint elégedettebbek lesznek a házassággal, és náluk kisebb az esélye a válásnak. 3. NEM ÁRT, HA MEGTALÁLJÁK AZ ARANY KÖZÉPUTAT, már ami a világhálótól való függést jelenti. A Bostoni Egyetem felmérése szerint ugyanis a közösséKÜLÖNFÉLE ötletekkel, intézkedésekkel próbálja az állam is ösztönözni a fiatalokat arra, hogy házasodjanak. TAVALY MÁJUSBAN például a Táncválasztó, párválasztó mozgalommal azokat a fiatalokat szerették volna segíteni, akiknek a munka és a tanulás mellett nem megy könnyen a társkeresés. egy ősszel benyújtott törvény- javaslat szerint pedig a jövőben két éven át havi 5 ezer forinttal ajándékoznák meg a friss házasokat. A kedvezményt azok a párok kapnák, ahol legalább az egyik félnek ez az első házassága. és egy gondoskodó feleségre, így lesz 45 éves korára férj és apa - vette át a szót dr. Baktay Zelka férje, dr. Baktay Miklós párkapcsolati terapeuta. A gyermeknevelés alapja a jó házasság A pszichológus házaspár szerint buta dolog azt gondolni, hogy a házasság csupán egy papír.- A házasság közös identitást ad. A közös én sokkal nagyobb teremtő erő, mint az én. Ráadásul egy jó párkapcsolat, egy jó házasság a gyermek- nevelés alappillére, egy olyan stabil boltív, amelyre rá lehet falazni mindent, a családot gi oldalakon való folyamatos lógás váláshoz vezethet. 4. A KÖZÖS MOZIZÁSOK ÍS jót tesznek a kapcsolatnak. A filmnézésnél már csak az jobb, ha az együtt látott mozit meg is tudják beszélni. 5. POZITÍV FIGYELEM MINDENKOR! Ha a párjuk vicces videót mutatna, nem szabad lerázni. Ha megkapja a vágyott figyelmet, hosszú lesz a boldogság. 6. A te ÉS Én HELYETT a veszekedésben használt mi is jótékonyan hat a kapcsolatra. 7. KEDVESE JÓ TULAJDONSÁGAIT a nő és a férfi is mindig emelje ki! 8. LELJÉK ÖRÖMÜKET SZABADIDŐS TEVÉKENYSÉGEIKBEN! Nem jó, ha az egyik fél ráerőlteti a hobbiját a másikra. mindezek után az Emberi Erőforrások Minisztériumának család- és ifjúságügyekért felelős államtitkára jelentette be nemrégiben, hogy 2015 júliusától már egygyermekes családok is kaphatnak otthonteremtési kedvezményt, amelyet házaspárok és élettársi kapcsolatban élők is igénybe vehetnek majd. E kettő között is van azonban különbség, mégpedig az, hogy újabb gyermek vállalása esetén csak a házasságban élők, míg a meglévő gyermekek esetében az élettársak és a családok is kérhetik ezt a fajta támogatást. is - magyarázta dr. Baktay Miklós.- Ne feledjük, egy jó házasságban a gyermekeinknek is jó példát mutathatunk. Ha a gyermekünket 40 év múlva látjuk egy boldog párkapcsolatban, az nekünk is visszaigazolás a mi házasságunkra - mutatott rá a Baktay házaspár, majd hozzátette: ahogyan a házasságtól, úgy a gyermekvállalástól sem kell félnünk. Gondoljunk csak arra, hogy nagyanyáink nyomorban és kiszolgáltatottságban, a háborúban születtek, ahol dédnagyanyáink az óvóhelyen puha, meleg pólya helyett csak egy konyharuhába tudták tenni újszülöttjüket! Az állam is próbál kedvet csinálni a házassághoz radós virág voltam, roszszul éreztem magam, és nyafogtam miatta, anyám gúnyosan feltette a költői kérdést: „ha sírsz, akkor jobb lesz?" És ezzel a torkomra forrasztotta a panaszkodást. Őt ismerve tudni lehetett ugyanis, hogy a válasz „nem”, azaz nyavalygással nála semmire sem megyek. ha most dekódolom a kis jelenetet, meg kell állapítanom, a siránkozás ez esetben azt jelentette: cirógass, babusgass, dédelgess engem, hiszen beteg vagyok, most igazán jólesne. Anyámat viszont kemény fából faragták, önmagával is kíméletlen volt, a gyerekeivel úgyszintén. Nem hagyta, hogy holmi betegágyból való nyöszörgés kibillentse a lelki egyensúlyából. Különben sem volt az a becézgetős fajta. EGYIK ISMERŐSÖMET nemrégen combcsonttöréssel kórházba szállították. A barátnője, aki gyakran látogatta, rosszallóan mesélte róla, hogy sokat panaszkodik. A helyzet eszembe juttatta a gyerekkoromat, és feltettem a kérdést: már miért ne panaszkodhatna az a szerencsétlen beteg? Joga van hozzá, elvégre fájdalmai vannak, a törés nehezen gyógyul, az ilyesmi a szó szoros és átvitt értelmében is leveri az embert a lábáról. Miért kellene állandóan olyan keménynek lennünk, mint a vídia, és magunkba fojtanunk az érzéseinket? Hogy ne zavarjunk vele másokat? Mi legyünk tekintettel arra, akinek kutya baja sincsen? Óvakodjunk megsérteni az ő kis fájdalom- mentes világát? Holott a dolog bármikor vele is megtörténhet, és akkor fordul a kocka: mi leszünk az egészségesek, és ő lesz bajban. Akkor pedig mi jön? Kölcsönkenyér visszajár alapon majd mi fogjuk őbe- lé fojtani a panaszos szavakat, mondván, hogy most neked legyen hallgass a neved? persze lehet a dolog mögött valamiféle kifacsarodott együttérzés: sajnáljuk a másikat, ami rossz érzés, és amit tetéz, ha az a másik ráadásul panaszkodik, azaz nem tűri némán a helyzetét. De akkor is: ugyan mennyibe kerül meghallgatni az illető fájdalmas mondatait, amelyek érzelmi megkönnyebbülést hozhatnak neki? Az emberek általában nem akkor panaszkodnak, ha semmi bajuk nincsen, hanem amikor empátiára, támogatásra van szükségük. Nemcsak gyakorlati segítségre, hanem érzelmire is. annál is furcsább, hogy nem hagyjuk egymást panaszkodni, mert mi közben állandóan panaszkodunk. Ha kell, ha nem. Ez a panaszkodók országa, mint azt már más összefüggésben e hasábokon fejtegettem. Panaszkodunk az időjárásra, a politikusokra, a főnökünkre, az anyagi helyzetünkre, a postásra, a szomszédra, a szerelőre, a férjünkre, a feleségünkre, a gyerekeinkre. PANASZAINKKAL ELÁRASZTJUK a környezetüket és elsősorban a saját fejünket. E búbánatok többsége persze szubjektív - mert az időjárásra vajmi kevés hatással lehetünk, az pedig ugye nézőpont kérdése, hogy a fizetésünk sok, kevés vagy éppen elegendő. Ehhez képest egy átmeneti (és valós) lábfájdalom igazán csekélység. Vajon miért nem tudjuk elviselni, ha a másik szóvá teszi? ráadásul egy bizonyos kor után a testi bajok sokak számára állandó (és gyakran kizárólagos) beszédtémát jelentenek. Gyerekként összevissza vertük magunkat a játszótéren, tele lettünk sajgó kék-zöld foltokkal - meg se kottyant, észre sem vettük. Most meg itt fáj, ott fáj, amott fáj. Kinek a feje, kinek a háta, a dereka, a gyomra, a tyúkszeme, a térde kalácsa meg a mit tudom én, mije. De ha már így állunk, ugyan, engedjük meg, hogy lábtörést szenvedett barátunk hangosan is szenvedjen egy kicsit! Elvégre ez egy szabad ország - sírni igazán lehet, az még nem kerül semmibe. Fáj GYEREKKOROMBAN, amikor beteg
