Somogyi Hírlap, 2015. január (26. évfolyam, 1-26. szám)

2015-01-21 / 17. szám

2015. JANUAR 21., SZERDA 3 MEGYEI KÖRKÉP Szita: minősítse vissza a kormány főúttá a kaposvári elkerülő autóutat 61-ES Egy eddig még el nem hangzott javaslattal állt elő Szi­ta Károly, annak érdekében, hogy ne legyen útdíjköteles a 61-es út. Kaposvár polgármes­tere hétfőn találkozott Fónagy Jánossal, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium államtitkárával, s a polgármester mai Facebook bejegyzése szerint azt javasol­ta az államtitkárnak: „az elke­rülő útról vegyék le a díjfizetési kötelezettséget automatikusan maga után vonó autóút minősí­tést, hiszen az jelenleg nem in­dokolt. Ahelyett ez a szakasz le­gyen kiemelt főút vagy főútvo­nal emelt sebességű szakasszal, amelyet éppúgy ingyenesen használhatnánk, mint például a 67-es út Látrányt és Somogy- túrt kikerülő szakaszát.” Szita Károly bejegyzése sze­rint a tárgyalásról optimis­tán távozott. „ ...azzal együtt is, hogy ha az útdíj-rendszerről szóló rendelet nem is változik, az autóút minősítés visszavoná­sával mégis a díjmentes szaka­szok közé kerülhet a kaposvári elkerülő út.” Szita korábban azzal indokol­ta a 61-es kivételét az útdíjfize­tési kötelezettség alól, hogy még nincs összekötve a füredi el­kerülő szakasz az M7-es autó­pályával, vagyis nincs kész az M67-es gyorsforgalmi út és az M9-es autópálya. ■ Márkus Kata Mécsesek a kultúráért tiltakozók Fáklyás felvonulás a fővárosban, gyertyagyújtás Kaposváron Közművelődés nélkül nincs nemzet, könyvtár nélkül nincs esélyegyenlőség. Több mint félszázan demonstráltak a megyeszékhelyen ► Folytatás az 1. oldalról Kedden este összesen több, mint 25 hazai civil szervezet és a társszakszervezet bevo­násával demonstrációt szerve­zett Budapesten a Közművelő­dési és Közgyűjteményi Dolgo­zók Szakszervezete (KKDSz). A budapesti rendezvényhez kap­csolódtak 15 ország tagszerve­zeteinek képviselői, valamint csaknem húsz hazai települé­sen, köztük Kaposvár kultu­rális ágazatában egykor és ma dolgozók. A demonstrálok többek közt arra figyelmeztettek, hogy ko­runkat nem a kiművelt ember­fők sokasodása, hanem fogyat­kozása jellemzi. Facebook olda­lukon egyenesen úgy fogalmaz­tak, hogy ma már nem csak dol­gozói szegénység van, hanem dolgozói nyomor és éhezés is. - Ez nem csak a mi, és méltatla­nul lenézett szakmáink szégye­ne, ez az egész ország szégyene! - hívták föl a figyelmet. - S bár a közszolgálatban dolgozók re­álkeresete 2008 óta egyharma- dával csökkent, a 2015-ös költ­ségvetésben sem szerepel szá­mukra béremelés. A művelő­dés a rendszerváltás óta egyet­len kormány számára sem je­lentett prioritást. A látvány-be­ruházások, megaprojektek ár­nyékában a kultúra intézmé­nyei és a bennük dolgozó szak­emberek egyre mostohább kö­rülmények között vegetálnak. E tendencia hatására a teljesít­mény minősége és a szellemi értékek iránt fogékony, a kul­turális szolgáltatásokra igényt tartó felhasználók életminősé­ge is romlik. «.Márkus Kata Juta: kitették a kisegítőt, felmondtak a bérlőnek Több pénz járna, duplán adóznak költség-visszatérítés Meglepődve látták, hogy kisebb az összeg Hiába járna a pénz a tanároknak, csak a töredékéhez juthatnak hozzá ► Folytatás az 1. oldalról Szerződést bontottak a presszó és klubhelyiség eddigi üzemel­tetőjével is, felmondta az önkor­mányzat a megegyezést. A juta- iak szerint a bérleti jogot felte­hetően.az kapja majd meg, aki a polgármester kampányát se­gítette. A klubhelyiség azóta nincs nyitva, a fiatalok sehol sem tudnak találkozni. Megke­restük a bérlőt, hogy mit szól mindehhez:- Elvették a kenyeremet - mondta keserűen a somogysár- di Kovács Gábor. - Négy éve üze­meltettem a helyet, előttem más egyetlen év alatt becsődölt. Ne­kem nagyon sok munka árán si­került talpon maradnom. A ré­gi polgármester va­lósággal könyör- gött, hogy vegyem ki, mindegy, hogy mit csinálunk, csak ne legyen zárva. A választások idején már vissza­hallottam, hogy mert vidéki va­gyok, ne dolgozhassak itt. Egy fi­atal srácról hallottam, .hogy ne­ki kéne a hely, ő képviselőként is indult az új polgármester mel­lett. Most minden indok nélkül felmondták a határozatlan ide­jű szerződésem, pedig fizettem a bérleti díjat, a rezsit, rendőr­ségi ügy vagy vandalizmus sem volt itt. A kéményt én csináltat­tam a saját költségemen. Kér­deztem, hogy visszabontsam-e, vagy megtérítik az árát. Eljött a fiatalember és kifizette... Major János polgármester nem érti, hogy miért támad­ják. - Az említett hölgy a mun­kaügyi központ támogatásá­val dolgozott itt, a falut nem ér­te kár az elbocsátásával. Ne­kem nem kell titkárnő. A presz- szó és klubhelyiség működteté­sére pályázatot írtunk ki. Olyan embert keresünk rá, aki a falu érdekeit szolgálja. Eddig ugyan­is ott nem történt semmi, ami a közösségi életet fellendítette volna. A régi bérlő a díjakkal is elmaradt, csak utoljára fizette ki, ez bizonyított tény. Pályáza­tot írtunk ki a presszó és klub- helyiség üzemeltetésére - szö­gezte le a polgármester. A jutái levélíró azt is felvetet­te, hogy zártak az önkormány­zati ülések, és azt balesetveszé­lyesnek tartja, hogy a közmun­kások némelykor részegen dol­goznak Jután. A polgármester szerint vannak személyi kér­déseket nem érintő nyílt ülések is, azt pedig nem tapasz­talta, hogy ittasak lennének a közmun­kások. Major János hozzátette: hangulatkeltés folyik ellene, névtelen levelekre pedig nem szabadna reagálni. Azért válaszolt mégis, mert tisztes­ségesen, törvényesen járt el, és nem fog felállni a székéből. To­vábbra is a korábbi polgármes­ter híveit sejti a levélíró mögött, akik nem tudnak belenyugodni a választási vereségbe. Megkerestük Hivatal Nándor- nét, a község előző polgármeste­rét, aki nem kívánt nyilatkozni. Csak annyit mondott, hogy tudo­másul vette a választások után Jutában kialakult helyzetet. Be­lefolyni nem akar az ügyekbe, de szívesen segít állást találni, ha az elbocsátottak közül valaki ezt igényli, de ártani nem akar senkinek. ■ Kovács G. ► Folytatás az 1. oldalról A Munka Törvénykönyve sze­rint a közszférában nem lehet­séges a készpénzes bérfizetés, ami viszont pénzintézeti költ­ségekkel jár. Az ítélet kimond­ta: nincs olyan jogszabályi ren­delkezés, hogy a munkavállaló­nak kell viselnie a költséget ak­kor, ha nem a munkáltató elvá­rásának megfelelő szerződést köt egy bankkal, s kötelezte a Küket, fizesse meg az ominó­zus időszakra a pénzfelvétel a számlavezetés és az éves bank­kártya díjait. Az eset kapcsán kiderült, a közszféra összes dolgozója kér­heti a fizetésével kapcsolatos banki költségek megtérítését munkáltatójától, s természete­sen a közoktatásban dolgozók zöme is jelezte a Klik felé igé­nyét. A szervezet be is fogadta a kérelmeket, s megkezdődtek a kifizetések - de a lapunkat megkereső tanárok szerint nem a megfelelő összegeket kapták meg. - Igazuk van, a Klik keve­sebbet utal, mint járna a dolgo­zóknak - mondta Nagy Erzsé­bet. - Alapból hibáztak, ugyan­is felkérték a pénzintézeteket, adják meg személyenként, mek­kora a számlavezetési és a kár­tyadíj, illetve a havi első pénz- felvétel költsége. Utóbbi azon­ban nem a törvénynek megfele­lő, hiszen a Kúria a teljes havi illetmény bankkártyás felvéte­li díját határozta meg, mint visz- szatérítendő költséget. A PDSZ Somogyért is felelős ügyvivője szerint a Klik által számított időintervallum is hi­bás: az intézményfenntartó ar­ra hivatkozik, hogy a munka­ügyi igények három esztendő alatt évülnek el, a törvény sze­rint viszont az elévülés megsza­kítását jelenti, ha a tartozó fél el­ismeri a tartozást. - Az esetem­ben meghozott kúriai ítélet után a Klik akkori vezetője, Marekné Pintér Aranka elismerte, hogy a Klik tartozik, vagyis 2013 júli­usában megszakadt az elévülé­si folyamat - állította Nagy Er­zsébet. - A Klik szerint a 2011. és 2013. közötti időszakra vo­natkozik csak a fizetési köte­lezettségük, a tanárok viszont úgy értelmezik a törvényt, 2010 nyarától egészen napjainkig jár a pénz. Az új Munka Törvény- könyve ugyanis kimondja, a fi­zetésével kapcsolatban nem ter­helheti költség a munkavállalót. Persze érthető a Klik törek­vése, hiszen a teljes közoktatást nézve többmilliárd forintot kel­lene visszafizetnie. Vélhetően emiatt szabtak határidőt az ezi- rányú kérelmek befogadására is: Nagy Erzsébet szerint azon­ban jogellenes; hogy a 2014 no­vembere után beérkezett-beér- kező igényeket nem akarja ki­fizetni a szervezet, mely ráadá­sul még a maga által meghatá­rozott időtartamra is keveseb­bet fizet, mint járna.- Alapjukhoz forduló pedagó­gusok tehát egyfelől a rövidebb időszakra számított költségtérí­tés miatt kaptak kevesebbet a vártnál, másrészt pedig levon­ták belőle a személyi jövede­lemadót. Csakhogy így duplán számolták erre az összegre az szja-t, hiszen anno a pedagógu­sok már egy adózott, nettó bér­ből fizették a banki költsége­ket. Pedig, ahogyan a törvény kimondja: a munkabér kifizeté­se, ide nem értve a nem magyar- országi székhellyel vagy fiókte­leppel rendelkező pénzforgalmi szolgáltatónál vezetett fizetési számlára történő átutalást is, a munkavállaló részére költséget nem okozhat. Nemhogy kétszer, egyszer sem... ■ Vas A. ■ Major János szerint politikai ellenfelei próbál­ják besározni JEGYZET Pislákolás LASSAN NEM MÚLIK EL nap tüntetés nélkül. Erre mond­hatnánk akár cinikus egy­szerűséggel: működik a de­mokráciánk, hiszen minden­ki szabadon kinyilváníthat­ja véleményét, senkit nem fe­nyegetnek gumibotos rend­őrök az utcasarkon egy Or­bán takarodjért. Mindenki mondhat, amit akar. Tegnap a magyar kultúráért vonul­tak Kaposváron és Budapest mellett még vagy tucatnyi vá­rosban, mert a szervezők úgy érzik, a közszolgálatban, kul­turális intézményeinkben dolgozóknak nemhogy csök­ken a reálbére úgy hat-hét éve, hanem lassan kezde­nek nyomorban tengődni, s bizony nem sokat használ a mindennapi értékteremtő te­vékenységben, ha azon kell nyugtatni a gyomrot, hogy lesz-e még a gyereknek reg­gelire elég parizer holnap is. ilyenek ezek a közművelő­désben, közszolgálatban dol­gozók. Csendesen összegyűl­nek, fáklyákkal vonulnak egyet, hátha észrevesszük: nem a stadionépítéssel ala­pozhatjuk meg kiművelt em­berfőink sokasodását. Létszá­muk alapján talán alig észre- vehetőek, nem számíthatunk tőlük rendó'rsorfal-bontásra és barikádemelésre sem, de jelenlétük mégis fontosabb ma, mint elsőre látszik. Schil- ling Árpád rendező, az egyik főszervező mondta azt in­terjújában, hogy tapasztalta amikor egy intézményvezető arra kérte beosztottját: mond­jon le szabad véleménynyil­vánítási jogáról, s bár folya­matosan mantrázzuk, hogy demokrácia van, valójában saját félelmeink, az öncenzú­ra gyártja le közben a dikta­túrát nap nap után. MINDEZEK FÜGGVÉNYÉBEN már az is kiemelendő, ha egyetlen fáklya, de ég a ma­gyar kultúráért itt, Kapos­váron, ahol „Európa legdrá­gább csontraktárából” az or­szág egyik legimpozánsabb kádertemetője lett esztendők során, természetesen a közjó érdekében. Vidnyánszky Attila az egyik idei Madách-díjas ELISMERÉS Vidnyánszky At­tila, a Nemzeti Színház igazga­tója, a Kaposvári Egyetem mű­vészeti rektorhelyettese veheti át Limbacher Gábor néprajzku­tató mellett az idei Madách-dí- jat. A díjat a Madách-kutatás- ban, a Madách-kultusz ápolá­sában legeredményesebben te­vékenykedőknek adják át. Ma- dách-díjban eddig R. Várkonyi Ágnes történész, Andor Csaba, a Madách Társaság elnöke, Ke- rényi Ferenc, Szabó András és Bene Kálmán irodalomtörténé­szek, Supka Magdolna művé­szettörténész, Jankovics Mar­cell rajzfdmrendező és posztu­musz Lukács Margit színmű­vész részesült. ■ A. V.

Next

/
Thumbnails
Contents