Somogyi Hírlap, 2015. január (26. évfolyam, 1-26. szám)

2015-01-20 / 16. szám

5 2015. JANUÁR 20., KEDD GAZDASÁG ~ KÜLFÖLD BÉT-áruszekció (forint/tonna, 2015. január 16.) ________________ Dátum Új élsz, át (Ft) Ma lmi búza______2015. márc. 54000 Ma lmi búza index______2015. márc. 54000 Ta karmánybúza_____2015. márc. 47 800 Ta karmánykukorica 2015. márc. 43 000 Takatmánykukotica-index 2015. márc. 43 000 Takarmányárpa_______2015. márc 48000 Ol ajnapraforgó______2015. márc. 113000 Ol ajnapraforgó index 2015. márc. 113000 Repce___________2015. márc. 108000 FOR RÁS: BUDAPESTI ÉRTÉKTŐZSDE MNB-árfolyamok Hivatalos devizaárfolyam (2015. január 19.) □ «/Ft □ $/Ft □ CHF/Ft □ C /£ 1,1630 V v o,0122 USD Valutaárfolyamok (forint/euró, 2015. január 19.) Vételi Eladási Budapest Bank 310,15 329,33 CIBBank 307,30 332,90 Citibank_____ 305,25 331,57 Er ste Bank 309,48 327,32 FHB Bank 310,72 329,28 K&H Bank________310,76 328,66 MK B Bank 308,40 328,14 OTP Bank_________309,71 327,55 Raiffeisen Bank 309,59 328,73 300 millió forintos megtakarítás az áramszámlán közbeszerzés Lezárult a Ma­gyar Nemzeti Vagyonkezelő (MNV) Zrt. csaknem 7 milliárd forintos nyílt közbeszerzési eljá­rása az idei villamosenergia-ke- reskedő kiválasztására. Az MNV és a társasággal együtt­működő állami tulajdonú cégek jövőre több mint 300 millió forintot takaríthatnak meg az áramszámlán. Az MNV a 2015- ös év villamosenergia-kereske- dőjének kiválasztására tavaly ősszel ismét nyílt közbeszerzési eljárást indított. A vagyon­kezelő 46 társaságtól összesen 280 millió kilowattóra (kWh) villamos energiát szerzett be mintegy 6,7 milliárd forint ér­tékben. A tenderen három ener­giakereskedő társaság licitált, a nyertes a legkedvezőbb ajánla­tot adó MVM Partner Energia­kereskedelmi Zrt. lett. ■ Bizonyítsanak a kórházak! egészségügy Kezdődik az egyezkedés, ahol nem döntenek, egy marad Tizenötmilliárd forintból újult meg a pécsi klinika. Az új szárnyat múlt héten adta át Zombor Gábor egészségügyért felelős államtitkár Február végére konkrét javaslatot kell letenni a kor­mány asztalára a kórházi rendszer átalakításáról. Ahol az igazgatókról nem tud­nak megegyezni, ott csak egy intézmény maradhat. Ezzel, valamint a várólisták csökkentésével szeretnének kézzelfogható eredményeket felmutatni. Haiman Éva Alig másfél hónapjuk lesz a kórházigazgatóknak arra, hogy egy, a jelenleginél gazdaságo­sabban működtethető struktú­rát alakítsanak ki. Február vé­gére a szaktárcának a kormány elé kell terjesztenie az átalakí­tásról szóló javaslatot - közölte egy háttérbeszélgetésen Zom­bor Gábor egészségügyi állam­titkár. Úgy tudjuk, ahol a hé­ten kezdődő üléseken a megyei egyeztető fórumok résztvevői­nek nem sikerül megegyezniük, ott egyetlen intézmény marad­hat. A kórházigazgatóknak te­hát elvileg érdekükben áll majd a megállapodás, ami azért nem lesz egyszerű, hiszen minden megyében csak egy vezető kór­ház maradhat, a többiek kvázi e kórház telephelyeiként működ­nek majd a jövőben. A megyei, illetve térségi rendszerben működő egész­ségügyi szakellátás kialakí­tásánál először lakosságszám alapján meghatározzák azt a finanszírozási keretet, amiből működtetni kell a szakellátást, ezt követően kell dönteni arról, milyen struktúrában folyjon a betegellátás, és például az azo­nos profilú kórházi osztályok, részlegek közül megtartsák-e mindegyiket. Az egy adott területhez tar­tozó kórházak közösen gazdál­kodnak majd a rendelkezésükre álló keretből, és közös humán­erőforrás-gazdálkodást kell folytatniuk. Az integráció miatt, döntően a háttérterületeken, így biztosan megszűnnek majd Nagy meccs lesz Budapesten a Mentőszolgá­lat kapacitásainak 80 száza­lékát az köti le, hogy egyik kórházból a másikba viszik a betegeket - mondta Zombor Gábor. Az új struktúrának ezen is változtatnia kell, még akkor is, ha nyilvánvaló, hogy a tervezett átalakítása a fővárosban járhat a legtöbb érdeksérelemmel, ezért itt lesz a legnehezebb. Budapes­ten még az sem dőlt el, hány intézmény kap irányító szere­munkahelyek, az államtitkár azonban nem tudta megmonda­ni, mennyi dolgozót érinthet az elbocsátás. Az átszervezés lényege, hogy olcsóbbá és egyúttal hatéko­nyabbá tegyék az ellátórend­szert. Ezt a Magyar Kórház- szövetség szerint is nem csak a pénzhiány, hanem a humánerő­forrás hiánya, valamint a műkö­déshez szükséges eszköz- és inf­rastruktúra-igény is kikénysze­ríti. No, meg a kormány, amely csak akkor hajlandó további többletforrásokat bocsátani az egészségügy rendelkezésére, ha bizonyítja, ésszerűen képes azt felhasználni. Az ellátórend­szer átalakításának célja, hogy ne termelődjön újra a kórházak pet, hiszen megyei szintű nagy kórházak és klinikák egyaránt működnek. Az biz­tos, hogy a vezető kórház ki­jelölésekor a „sürgősségi ellá­tási képességet”, valamint azt veszik majd alapul, hogy az adott intézmény rendelke- zik-a teljes ellátási palettával. E két alapfeltételnek jelen pil­lanatban csak két ilyen intéz­mény felel meg: az egyesített Szent István-Szent László és az Uzsoki utcai Kórház. adóssága. Az addigra akár a 80 milliárdot is elérő össztartozást a tervek szerint március végén központosítják, és az ígéretek szerint szanálják. Erre azonban csak 60 milliárd áll rendelke­zésre a költségvetésben. Az egészségügynek mielőbb kézzelfogható eredményeket kell felmutatnia. Ezért kaptak a kórházak egymilliárdot, és még a tervek szerint további ötöt fog­nak a várólisták csökkentésé­re. A leghosszabb ideig jelenleg térd- és csípőprotézis-beültetés­re, valamint gerincstabilizáló műtétre kell várni (átlagosan két-három évet is), a legtöbben pedig a szürkehályog operáció­nál állnak sorban. Ezekből a be­avatkozásokból az első körben 1000-1500-al többet végezhet­nek el az intézmények, amelyek az OEP-pel közösen értesítik ki a várólistán lévő betegeket ar­ról, hogy a tervezettnél hama­rabb sorra kerülhetnek. Annak érdekében pedig, hogy az erre szánt pénzt ne költhessék más­ra, az intézmények pántlikáz­va kapják meg azt, ráadásul a szükséges implantátumokat az egészségbiztosító központilag szerzi be számukra. Az OEP in­formációink szerint 8 milliárd forintra becsülte korábban azt az összeget, amelyből fel lehet­ne számolni a leghosszabb váró­listákat. HÍRSÁV Csökkent a befektetési alapok vagyona DECEMBERBEN 25 milliárd forinttal mérséklődött a be­fektetési alapok vagyona, a 2014-es év egészében ugyan­akkor 854 milliárd forint volt a vagyongyarapodás. A Befektetési Alapkezelők és Vagyonkezelők Magyaror­szági Szövetségének hétfőn közölt összesítése szerint de­cember végén a BAMOSZ-ta- gok összesen 5471 milliárd forintot kezeltek befektetési alapokban. Ez 0,5 százalék­kal alacsonyabb a november végi értéknél, a 2013 decem­beri értéket pedig 18,5 szá­zalékkal haladja meg. ■ MTI BritishTelekom: sikeres magyar év a British Telecom (BT) magyarországi történe­tének legsikeresebb éve volt a tavalyi: a cég 400 új munkahelyet teremtett az országban. Budapesten 300 új munkahelyet létesítettek, míg debreceni irodájuk 100 munkaállomással bővült. A Magyarországon 1300 dol­gozót foglalkoztató cégnek újabb tevékenységekkel is gazdagodott a portfoliója: a BT itt hozta létre az európai kommunikációs hálózatok műszaki tervezésével foglal­kozó tudásközpontját. ■ MTI Maradnak a szankciók Oroszország ellen nem időszerű arról beszél­ni, hogy az Európai Unió tárgyalna az Oroszország elleni szankciók enyhítésén - közölte tegnap Philip Ham­mond. A brit külügyminisz­ter szerint egységes az unió álláspontja, annak ellenére, hogy a Berlin-Párizs-tengely időnként felveti a kérdés új­ratárgyalását. ■ MW Philip Hammond nem enged Egy százaléknál a vagyon fele egyenlőtlenség Gazdagabbak lesznek a leggazdagabbak Egymillió dühös ember groznij A Charlie Hebdo karikatúrái ellen tüntettek Jövőre a világ leggazdagabb 1 százalékának kezében lesz a globális összlakosság együttes vagyonának több mint fele - közölte a szerdán kezdődő da- vosi világgazdasági fórum előtt az Oxfam. A szegénység és a társadalmi egyenlőtlenségek ellen küzdő szervezet amerikai csoportja szerint a legtehetősebbek 2014- ben a javak 48 százalékát bir­tokolták. 2009-ben még 44 szá­zalék volt ez az arány, 2016-ra viszont 50 százalék fölé emel­kedik. Az egyenlőtlenség megdöb­bentő mértéket ölt a világban - fogalmazott közleményében Winnie Byanyima, az Oxfam Winnie Byanyima nem tűri igazgatója, a davosi fórum társ­elnöke. A leggazdagabbak és a többiek közötti szakadék egyre nagyobb lesz, és ez hátráltatja a szegénység elleni harcot - mu­tatott rá. Kilencből egy ember­nek nem jut elég ennivaló, és több mint egymilliárd ember még mindig kevesebb mint na­pi 1,25 dollárból tengődik. „Va­lóban olyan világban akarunk élni, amelyben egy százalék­nak több van, mint a többinek együttvéve?” - tette fel a kér­dést. Tavaly az Oxfam közölte: a világ leggazdagabb 85 embere akkora vagyonnal rendelkezik, mint a bolygó lakossága szegé­nyebbik fele, 3,5 milliárd em­ber, együttvéve. ■ MTI Több mint egymillió ember részvételével tartottak nagy­gyűlést hétfőn Csecsenföld fővárosában, tiltakozásul a Charlie Hebdo című francia szatirikus hetilapban megje­lent Mohamed-karikatúrák és a vallásos emberek sértegeté­se ellen. Groznijba az Oroszor­szághoz tartozó más észak-ka­ukázusi köztársaságokból is több ezren érkeztek. Ramzan Kadirov csecsen elnök elítélte, hogy „az európai újságírók és politikusok a szólásszabadság hamis jelszavával vallási érzel­meit sértik meg”. Oroszország azonban megakadályozza az Európát átható negatív jelensé­geket - mondta az elnök. ■ Nők is az utcára vonultak, hirdetve: szeretik a prófétájukat

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents