Somogyi Hírlap, 2015. január (26. évfolyam, 1-26. szám)
2015-01-18 / Vasárnapi Somogyi Hírlap, 3. szám
A HÉT TEMAJA 2015. JANUÁR 18., VASÁRNAP 4 migráció A gazdaság igényli a bevándorlókat Európában, a társadalom azonban kevésbé befogadó. A menekültáradat már az Unión belüli szabad mozgásra is hatással van. Magyarország tranzitország. VÁNDORUTAK A VILÁGBAN Menedékkérők száma Magyarországon, 2003-2013 AMagimfSíágraéfke^meneőékkérőksíárna a belépés módja szerint A Magyarországon menedéket kérők száma állampolgárság szerint, 2012-2013 koszovói pakisztáni afgán algárlal szfrlal bangladesi marokkói nigériai mail ghánal Szomáliái egyéb mj ] 2012 2013 A múlt heti párizsi tragédia után a politikai közbeszédben összekeveredett a terrorizmus fogalma a migrációval és az illegális menekülteké a bevándorlókkal. Az, hogy ez így történt, jól jelzi, hogy az Unióban jelentkező egyre nagyobb menekülthullám megoldásra vár. Fábos Erika Melegh Attila szociológus, a Corvinus Egyetem tanára, migrációkutató azt mondja: a migráció természetes folyamat, az emberiség tulajdonképpen ennek köszönheti létét, és a történelem folyamán, időben és térben meghatározott ciklusai vannak. Hasonlóan nagy migráció 100 évvel ezelőtt volt utoljára, de a mostani hullám nem most kezdődött. A 70-es évek óta folyamatosan tart, egész Európára jellemző, igaz, a jellege jelentősen megváltozott. „Ne felejtsük el, Európa a második világháborúig kibocsátórégiónak számított - mondta Melegh Attila. - A kivándorlók célpontja főként az USA, Kanada vagy Ausztrália volt. Nyugat-Eu- rópa csak az ötvenes évektől lett befogadórégió. Az egykori gyarmatlakók, majd észak-afrikai és török vendégmunkások érNémetország: fél év munkakeresés Németország az Egyesült Államok után a második számú bevándorlási célország, csak tavaly közel másfél millió bevándorló érkezett. Nagyjából minden ötödik ember bevándorló hátterű a 80,5 milliós országban. A német kormány elfogadta az uniós társállamokból érkező bevándorlókra vonatkozó munkavállalási szabályok szigorításáról szóló javaslatait. Ezek közül a legfontosabb, hogy a munkakeresés céljából legfeljebb fél évig maradhatnának. Akinek nem sikerül állást találnia, annak el kell hagynia az országot. Kitilthatnák mindazokat az uniós bevándorlókat, akik törvénytelen eszközökkel szereznek jogot a németországi tartózkodásra. keztek a legnagyobb számban. A jóléti iparosodott országoknak ugyanis olcsó munkaerőre volt szüksége. Aztán az 1974-es olajválságot követően bevándorlásstop következett, mivel a munkahelyek nagy része megszűnt. A vendégmunkások azonban maradtak, a családjuk is követte őket, és letelepedtek. Az európai migrációt ma már a vészesen öregedő és fogyó európai lakosság gazdasági és népesedési problémái mozgatják, amit tovább fokozott a volt szocialista országok struktúraváltása, 2008 óta pedig kiegészült a háború sújtotta országokból érkezők áradatával. Az Unión belüli szabad mozgást és munkavállalást azonban nem szabad összemosni az illegális bevándorlással, ahogy a háborús borzalmak elől, humanitárius okok miatt menekülő embereket sem szabad ösz- szekeverni például azokkal a koszovóiakkal, akik az európai országok szociális ellátórendszerére és jobb megélhetésre pályáznak. De ez utóbbi is természetes. Gazdasági szempontból ugyanis szétszakadt a világ. Ötszáz éve még az országok az átlag körül szóródtak az erejüket tekintve, ma pedig van olyan, amely az átlag tízszeresével, van amelyik csak a tizedével rendelkezik. Ha innen nézzük, még érthetetlenül kicsi is a migráció, az emberek nagyon hazaszeretőek.” Nagy-Britannia: kiszakadt szociális háló A SZIGETORSZÁGBAN csak a 2004 óta csatlakozott uniós tagországokból érkező bevándorlók számát 1,5 millióra becsülik. Az adatok alapján 2037-ig 5,8 millió fővel fog nőni az ország lakossága pusztán a bevándorlók és a szigetországban születettgyermekeik hatására. A kormány ugyanakkor szigorítaná a saját és azEU bevándorlási politikáját is, olyannyira, hogy ettől tennék függővé a tagságuk fenntartását is. Dávid Cameron miniszterelnök szinte egész ciklusa alatt hangoztatta, hogy korlátozni kell az uniós és az azon kívüli bevándorlást, de főként a „szociális turizmusból” élőknek kell kedvét szegni az országba való letelepedéstől. Ezért szigorúbb szabályokat vezettek be. A népességfogyás ellensúlya Az Európai Unió területén szabad a mozgás és a munka- vállalás az uniós állampolgároknak. Az Unió pedig ma már a minőségi beáramlásra koncentrál, az olcsó „rabszolgák” helyett elsődlegesen a magasan kvalifikált munkavállalókat és a befektetőket szeretné magához vonzani. De szakértők azt is beismerik, hogy az alacsony képzettségű bevándorlók is nélkülözhetetlenek, hiszen olyan munkákat is elvégeznek, amit a helyi lakosság nem akar. „Ezeknek az országoknak szembe kell néznie az elöregedő és fogyatkozó társadalom problémájával, így egyszerűen nem engedhetik meg maguknak, hogy a mostaninál szorosabb korlátokat állítsanak a migrán- sok elé - mondta Melegh Attila. - A német ipar egyszerűen nem lenne versenyképes nélkülük, de Európa versenyhátránya sem ledolgozható bevándorlók nélkül. Szükség van rájuk. Más kérdés, hogy Európa tud-e megoldást az ehhez kötődő kulturális kihívásokra? Képes-e stratégiát alkotni az integrációra, vagy arra, hogy mihez kezd a háborús menekültek tömegével? Igen, ez nehéz, de ebben se tévesszük el az arányokat. Csak Pakisztánban, abban az egy tragikus sorsú országban, több menekült van, mint egész EuSvájc: előny a bevándorlásból ITT A LEGHOSSZABB a kötelező ott tartózkodás, míg állampolgárságot lehet kapni. Az utóbbi 30 évben 1,8 millióval nőtt a Svájcban lévő bevándorlók száma. Az utóbbi években átlagosan évi 80 ezren érkeznek az országba. 2012-ben a lakosság 23 százaléka rendelkezett migrációs háttérrel. Svájc egyértelműen profitált a munkaerőpiac megnyitásából. A népességnövekedésével párhuzamosan az országos GDP is arányosan nőtt, míg a munkanélküliség alig 3 százalékon áll. A bevándorlás szigorú korlátozásáról szóló referendumon, ahol azt akarták elérni, hogy az évente beengedett bevándorlók száma legfeljebb a lakosság 0,2 százaléka (16-17 ezer fő) lehessen, a többség nemet mondott. répában. Az Európai Unió menedékpolitikájának alapja, hogy menedékjogot csak az üldöztetés vagy súlyos sérelem miatt menekülő embereknek lehet adni. A jobb élet reményében vagy a gazdasági nehézségek elől menekülők illegális bevándorlónak számítanak, és nincs helyük az Unióban. Arról, hogy melyik országot sorolják biztonságos származású országnak, azt az Unió országaiban eltérően és elég szelektíven határozzák meg.” Csempészúton a jobb világba A tavalyi év folyamán több mint 276 ezer illegális bevándorló érkezett az Európai Unióba, 138 százalékkal több, mint az előző évben. Ezt Dimitrisz Avra- mopulosz, a migrációs és uniós belügyekért, valamint az uniós polgárságért felelős európai biztos közölte. A legtöbben Irakból, Afganisztánból, Szíriából, Libanonból, Egyiptomból és Iránból menekülnek a brutalitás elől. Az uniós biztos szerint az embercsempészek új útvonalakon, új módszereket alkalmazva szállítják az illegális bevándorlókat az EU-ba. Az Unióhoz közeli térségekben zajló fegyveres konfliktusok miatt ez a folyamat folytatódni fog, hacsak az EU nem tesz határozott és ösz- szehangolt lépéseket ez ellen. Melegh Attila azt mondta: biztonságos és összehangolt Franciaország: alap a nyelvtudás A 62 millió főre becsült francia lakosság 11 százaléka a határokon kívül született, a második generáció aránya a 25-54 éves korosztályban pedig ennél is nagyobb, 13,5 százalék. Egy felmérés szerint legalább 1 millió bevándorló nem beszéli ófrancia nyelvet. Az új törvények szerint azonban megfelelőfrancia- nyelv-tudás nélkül nem jár majd hosszú távú vízum, sem állam- polgárság. Ezzel azonban elsősorban nem távol tartani, mint inkább integrálni szeretnék a bevándorlókat, akik dolgozni érkeznek az országba. A cél az, hogy a bevándorlók sikeresebbek legyenek mindennapi életük során. „Franciaországa bevándorlók földje kell, hogy maradjon”- mondta a belügyminiszter. megoldás kellene, olyan, amelyik tiszteletben tartja az emberi jogokat. A menekültek nagy részének ugyanis, akik illegálisan érkeznek, nincs más választása, mint menteni az életét. Európa mégsem ilyen megoldást keres, inkább hatalmas összegeket költ arra, hogy távol tartsa ezeket az embereket a határaitól. A jövőben ez folytatódni fog. Nemcsak Magyar- ország, Európa sem befogadó a külső országokból érkezőkkel szemben. Az mindenesetre elég beszédes, hogy egy Magyarországon tavaly tavasszal végzett felmérés szerint a megkérdezettek 39 százaléka azt mondta, hogy hazánknak egyáltalán nem kéne menedékkérőket befogadni. Magyarországon át vezet az út Magyarországon azért nőtt meg az elmúlt években a menedéket kérők száma, mert hazánkon halad át a legjelentősebb illegális migrációs csatorna Európában. Ennek az az oka, hogy a Földközi-tenger mellett, a török-görög határon próbálnak legtöbben bejutni az Unió területére. Az útvonal Törökország felől, Görögországon és Szerbián keresztül érkezik hazánk déli határához. Tranzitország vagyunk: a bevándorlók közel fele Ausztria, Németország, Svájc vagy Anglia felé megy tovább. Magyarország: drága tranzit folyamatosan nő hazánkban a menedékjogi kérelmek száma. A kérelmezők fele koszovói volt, nagyobb számban afgán, szíriai, palesztin, iraki menekültek érkeznek hozzánk. Nekik az uniós jogszabályok szerint, határsértőként területen maradási joguk van, aztán a kiutasítási eljárásig akár éveket is itt tölthettek. Ezt jogszabály-módosítással, gyorsított eljárásra rövidítené hazánk, és a menekültek ellátását is tovább csökkentenék. Erről legkorábban egy hónap múlva dönthet a parlament. Magyarországnak tavaly mintegy 2,6 milliárd forintba került a menekültügy, amiből 400 milliót állt az EU. Az viszont már 155 milliárdot hozott, hogy több mint kétezer letelepedési államkötvényt értékesített hazánk. A bevándorlásról mondták ORBÁN VIKTOR magyar kormányfő: „A gazdasági bevándorlás rossz dolog Európában, nem szabad úgy tekinteni rá, mintha annak bármi haszna is lenne, mert csak bajt és veszedelmet hoz az európai emberre, ezért a bevándorlást meg kell állítani, ez a magyar álláspont.” rogán antal, a Fidesz frakció- vezetője: „Magyarországnak sem érdeke az olyan gazdasági menekültek befogadása, akik olyan tradíciókat hoznak magukkal, amelyek idegenek a magyar hagyományoktól.” ANGÉLA MERKEL német kancellár: „Szívesen látunk mindenkit, aki elfpgadja a törvényeket és nyelvtudást szerez, és a kormány mindent megtesz a bevándorlók integrációjának sikeréért, vallástól és származástól függetlenül. Én minden német kancellárja vagyok, és ebbe beletartozik mindenki, aki tartósan itt él.” philipp rösler német gazdasági miniszter: „Szorgalmazzuk a kettős állampolgárság intézményének bevezetését, ez ugyanis ösztönözné az Európai Unión kívülről érkező szakképzett munkavállalók beáramlását.” FRANCOIS HOLLANDÉ francia köztársasági elnök: „A muzulmánok a fanatizmus, a fundamentalizmus és az intolerancia legfőbb áldozatai. A francia- országi muzulmánokat ugyanazok a jogok illetik meg, mint az összes többi franciát. A mi kötelességünk az, hogy meg- védjük őket is.” NICOLAS sarkozy volt francia elnök: „ (a bevándorlók) Sokan vannak, és integrálásuk is egyre nehezebben megy.” maríné le pen, a francia szélsőjobb vezére: „Európa gyengévé tett minket azzal, hogy ránk erőltette a határok teljes megnyitását. Azokat a kettős állampolgárokat, akik külföldre mentek harcolni, meg kell fosztani francia állampolgárságuktól, hogy ne tudjanak visszatérni Franciaországba.” SZENT ISTVÁN király: „A vendégek s a jövevények akkora hasznot hajtanak, hogy méltán állhatnak a királyi méltóság hatodik helyén. Az egynyelvű és egyszokású ország gyenge és esendő.”
