Somogyi Hírlap, 2015. január (26. évfolyam, 1-26. szám)

2015-01-17 / 14. szám

4 MEGYEI KÖRKÉP 2015. JANUÁR 17., SZOMBAT kiakasztották a hajdani pos­ta két méter magas vaskerítésé­re; az épület egyébként nagyjá­ból ugyanott állt, mint a mosta­ni főposta. A helyi lakosok soká­ig meg sem merték közelíteni a holttesteket... Az akkori, Wolmuth nevű sió­foki katolikus pap nagy bátran azt is följegyezte az anyakönyv­be, hogy ki miért halt meg. Ha a „szovjet katonák agyonlőt­ték”, azt írta be. Amikor vissza­jöttek az oroszok, el is hurcolták a plébánost. Oláh Vilmos meg­emlékezik Cini hordárról is, ez az alacsony emberke szállítot­ta az üdülőbe triciklijével a ven­dégek csomagjait, a Sió túlpart­jára dupla pénzért, mert az ak­koriban másik megye volt. Ci­ni hordta a halottakat is a teme­tőbe, de csak a harcok csitulta- kor lehetett eltemetni őket. So­káig kutatott a díszpolgár a Sza­bó-család rejtélye után is. - Sza­bó László földbirtokosnak a Fő utcán volt egy háza, szép pin­cével - foglalja össze Oláh Vil­mos, hogy mit derített ki végül. - A borát az oroszok fölfedezték, rájártak, éppen ott dorbézoltak a katonák, amikor Szabó gaz­da elment a községparancsnok­ságra és följelentette őket. A ka­tonákat be is gyűjtötték, csak­hogy a társaik meg kiengedték, aztán nemcsak Szabót, hanem a feleségét és két fiát is agyonlőt­ték. Két hétig hóban, sárban he­vertek a hulláik a mai futball- stadion helyén, ahol akkor állat­vásártér volt. Szabó harmadik fia mesélte el a történetet, aki a háború ideje alatt külföldön ta­nult. Törekiben egy tanyán ta­láltam meg; szerettei siófoki sír­jára fel sem merte íratni a halá­luk dátumát. Oláh Vilmosban adatgyűjtés közben merült föl: de hol van­nak a katonák? Mármint a Sió­fokon elesett magyarok, hiszen a szovjetek emlékműve ismert volt, sok németet meg a kenesei katonai temetőbe vittek. - A ha­di levéltárban megadták az itt el­hunyt negyvenkilenc magyar katona nevét. Emlékmű állítá­sát kezdeményeztem a városve­zetésnél, a díjnyertes pályamű a katolikus templom melletti park­ba került, a második helyezett pedig a Kele utcai temetőbe, ar­ra a helyre, ahová 1956-ban egy helyi polgár egy hatalmas vas­keresztet állíttatott, mindenfé­le felirat nélkül. Megtorlással is együtt járt a németek frontális támadása a szovjetek ellen a Margit- vonalnál, hetven éve, január közepén. Három holttestet elrettentésül a siófoki posta kerítésére akasztottak. Fónai Imre Oláh Vilmos: mindig van pár szál virág a Siófokon elesettek emlékművénél, a Kele utcai temetőben, állítását a város díszpolgára kezdeményezte „Nercbundás nők, elegáns lovagok, prémkabátos férfiak kísértettek utoljára, a végleg távozó múltból” Hetven éve: ideiglenes fahíd ívelt át a Sión, jól látható a családi fotón- Három nap szabad rablás, ez szinte íratlan „szabály” volt, akár a szovjet, akár a német csapatok foglaltak el egy települést; az itt élő visszaemlékezők szerint Sió­fok hét alkalommal cserélt „gaz­dát” a háború során - emlékeztet Oláh Vilmos, Siófok díszpolgára, aki Jaj a legyőzőiteknek című kö­tetében foglalta össze a második világháború siófoki eseményeit. Hetven éve, 1945. január 18- án indult a Konrád III. felmenté­si hadművelet. - Fontos terület volt ez nekik - így Oláh Vilmos.- Gosztonyi Péter történész bará­tommal többször is megvitattuk, vajon miért? Hiszen a németek még kérték is Hitlert a terület föl­adására, de hiába. így lett volna \ logikus, Hitlernek minden erőt Budapest felmentésére összpon­tosítani, hiszen azt erődnek te­kintette Bécs védelmében. Nem tudjuk, miért kellett közben Szé­kesfehérvárt és Siófokot is el­foglalni? Balatonszabadi, Siófok térségéből 1945. januárjában a harmadik német páncélos had­osztály és a lovasság verte ki a szovjet csapatokat. Bikov, a szov­jet páncéltörő egység parancsno­ka író ember volt, így örökítette ezt meg: „A hó estefelé esni kez­dett, a kiégett harckocsik füstö­lögtek, kocsik, döglött lovak he­vertek szanaszét. A német harc­kocsik áttörték a védelmi vona­lunkat. A szétszórt alakulatok elindultak kelet felé. Keserű, fá­jó volt annyi siker után megérni a szétzúzás szerencsétlenségét.” A német és magyar katonákat ujjongva fogadták az helyi lako­sok, de a magyarok azért figyel­meztették őket: ne nagyon örül­jenek, visszajönnek az oroszok...- Fehérvárról egyúttal Siófokra érkezett a nyilasok úgynevezett számonkérő hivatala is - folytat­ja a 87 éves nyugalmazott sebész főorvos. - A szovjet megszállást követően néhány baloldaü érzel­mű egyén itt is a kommunista és szociáldemokrata párt meg­alakításához fogott. Őket kap­ták el először. Bozzy Pált, aki a mit „keresett” a front a Bala­tonnál? Oláh Vilmos így ír er­ről a Jaj a legyőzőiteknek cí­mű kötetében: „...A szovjet haderő túl van a Kárpátokon, és túl az utolsó természetes akadályon, a Dunán. A német határig egyetlen akadály a Dunántúl, itt kell egy erődöt kiépíteni. Ha ránézünk a tér­képre, egyetlen természetes akadály a Velencei-tó és a Ba­laton. A Dunától a Dráváig itt lehet kiépíteni egy erődvona­lat, itt kell(ene) megállítani a szovjet hadsereget. Ez a Mar- git-vonal. Meg kell védeni a zalai olajmezőket is, a néme­tek utolsó olajlelő helyét. He­venyészve, de lázas sietséggel készült az erődvonal, hogy az­tán jó három hónapon át, Sió­fok határában, feltartóztassa a szovjeteket. Budapest eleste ‘19-es vasasezred parancsnoka volt, és Váradi Adolfot, aki zsi­dó származása ellenére megúsz­ta a deportálást, első világhábo­után még jó egy hónapig hul­lámzott a front.” egy emlékezetes nap: „1944. december 3. A harc a tetőfo­rús vitézi érdemeire való tekin­tettel. Ezt azonban már nem, ki­végezték őket, és még három má­sik személyt, köztük Béké János kán állt, amikor beérkeztek Ságvár és Endréd irányából a 80. szovjet gárdahadosztály osztagai és rohamlövegei. A fűszerest, akiről az derült ki: orosz katonáknak mutatta meg, hol bújtak el a siófoki lányok. A visszaemlékezők könyvem írá­németek visszavonultak a híd­főből és Sió siófoki partján foglaltak állást, felrobbantva mind a két siófoki hidat, a közútit és a vasútit is.” 2013-ban adományozta csalá­di dokumentumait Siófoknak Szalay Etelka, akinek édesap­ja, Szalay doktor szanatóriu­mot vezetett a városban. Az épület ugyanakkor dőlt rom­ba, amikor a Sió-hidak. Az ezt megelőző heteket így írta le a lánya, Etelka: „Elkezdtek özönleni a front elől menekü­lők. Siófok még utoljára felöl­tötte mondén arcát: az utcá­kon ismeretlen nők tűntek fel nercbundában, elegáns lova­gokkal; katonák, magányos prémkabátos férfiak kísértet­tek utoljára a végleg távozó múltból, majd tűntek el egyik napról a másikra.” sakor azt már nem tudták meg­mondani, melyik hármat, de az bizonyos, hogy hármójuk holt­testét elrettentésül a németek Téli piac. Lehet nyár vagy tél, tavasz a télben, a kaposvári nagypiac csalogatja a vásárlókat. Pénteken nemcsak a tojást, tarkababot keresték a vásárlók, de jól fogyott a kolbász, a sütőtök és a téli vitaminforrás, a mandarin is Margít-vonal: Siófok hétszer cserélt gazdát hetven éve Konrád III. felmentési hadművelet: holttestek lógtak a posta kétméteres vaskerítésén

Next

/
Thumbnails
Contents