Somogyi Hírlap, 2014. december (25. évfolyam, 279-303. szám)

2014-12-01 / 279. szám

2014. DECEMBER 1., HÉTFŐ MEGYEI KORKÉP 5 Koppány történetét németek írták somogy hercege „Felnégyelését kitalálták, az ország javainak megszerzése volt a tét Léhmann se ígér mást, csak vért, verítéket és könnyeket Fónai Imre Tabutémákhoz nyúlt a somo­gyi polihisztor: Atilláról és az elhallgatott pozsonyi csa­táról írt előzőleg. - A magyar történetírás „ördögként” mu­tatja be Kupa herceget - így Cey-Bert Róbert Gyula. - A pannonalmi alapítólevél 998- ban, egy évvel Koppány halála után se keresztény-pogány el­lentétről, se Koppányról nem beszél. Azt írja ellenben: „Mi­dőn a háború zivatara kitört, németek és magyarok között nagy viszály támadt”. Ki fogja a magyar egyházat megszer­vezni, vezetni, ez volt a kérdés. Magyar, vagy német és itáliai főpapok lesznek, ez volt a tét. Egy-egy püspökség, érsekség faluval, sóbányával, ezüstbá­nyával járt. A viszály tehát az ország javainak megszerzésén tört ki. A kereszténység felvé­telével nem volt probléma, al­kalmazkodni kellett Európá­hoz, de két kút volt: a magyar érdekek mentén, vagy kegyet­lenül, a nyugati érdekek ér­vényesítésével? Veszprém vá­rának ostromáról, Koppány felnégyeléséről először há­romszáz év múlva, az 1400- as évek elején lehetett olvas­ni. Kitalált történet. István in­telmeit is német papok írták, akár csak Koppány történetét, az íródeákok is még sokáig né­metek voltak. Az író szerint ha összerakjuk a mozaikokat, ma is könnyű be­látni: Géza fejedelem temetésé­re minden főúr összejött, már csak azért is, mert azt követő­en történt meg a hagyomány szerint az új fejedelem megvá­lasztása. Koppány horka, Nyu­Cey-Bert Róbert Gyula új könyvét mutatta be Siófokon gat-Magyarország ura díszkí­sérettel, hetven-nyolcvan lovas íjásszal tartott oda, és nem had­sereggel. Az, hogy Veszprém ostromára mentek, s hogy meg akarták ölni Istvánt, Cey-Bert szerint csak német eredetű le­genda. - Az akkori magyar jog­rend szerint az Árpád-ház leg­idősebb tagja lett (volna) a kö­vetkező fejedelem és ez akkor Koppány volt. Á pszichológus végzettség­gel is rendelkező Cey-Bert Ró­bert Gyulát jó néhány évtizede Mindszenty József bíboros kér­te fel (írónk akkor Genfben ve­zetett egy intézetet, az egyko­ri magyar főpap pedig éppen Bécsben élt), hogy egy Szent Istvánról szóló kötetben raj­zolja meg az államalapító ki­rály karakterét. - Tény: német főpap volt Vajk nevelője és né­met papok voltak a királyi ta­nácsadói is, azaz a pogányság démonizálását kapta már útra- valóul is. Itt az ideje, hogy vég­re magyar érdekek mentén ír­juk a történelmünket. A japá­A veszprémi csata és Koppány felnégyelése is kita­lált történet Cey-Bert Róbert Gyula szerint, aki elkészült történelmi regénytrilógiá­jának harmadik részével, Koppánnyal. „Erdő felett Koppány lelke száll...” SOMOGY LEGMAGASABB földraj­zi pontja, azAlmán-tető a szólá- di Nezde-hegyen is kapcsolódik a Koppány-legendához. A Nez- de a Szittya (Szkíta) Golgotáról is ismert, mely Csuka Mónika énekes és férje, Baksafalvi Soós László ötlete, már számos stáci­ót avattak, így Kupa vezér szob­rát is. A helynek történelmi a levegője. A legenda szerint itt gyilkolták meg Koppány vezért és lelke azóta is e tájékon bo­lyong. Szólád község ünnepi da­la is erről szól 2005 óta: „Nez­de-hegyen szól a furulya. Erdő felett Koppány lelke száll, aki eljön, itt elbűvölten áll.” Kupa vezér a szóládi Nezde-hegyen nők hisznek benne, hogy a nap­istennő leszármazottja a japán császár. A hit, az ősi gyökerek nagy erőt tudnak adni egy nép­nek. Az ujgurok is így tartották meg magukat Kínában. A mai Magyarország elleni kommu­nikációs háborút is úgy tudjuk túlélni, ha a gyökereinkbe ka­paszkodunk. Tán nem is volt csata István és Koppány között, tán fel se né- gyelték és nem is István paran­csára ölték meg - Onody Gyu­la és Maurer Teodóra is erről írt nemrég megjelent könyvük­ben. Amatőr kutatók, egyikük balatonszabadi gépészmérnök, másikuk könyvtáros Szánt­ódon. Ők vállalkoztak arra is a hivatásos történészekkel ellen­tétben, hogy leírják Koppány, Somogy hercegének születé­si évét: 959. Keresztségfelvéte- le 973-ban történt, ahogyan ír­ják, „Koppány Szár László né­ven maga is felvette a kereszt- séget. Igaz, a bizáncit. Csupán politikai megfontolásból minő­sítette az utókor pogánynak. A magyarság sokkal közelebb ál­lott ősvallása Boldogasszonyá­hoz, azaz Szűz Máriához, mint a pápai állam nem ritkán vé­res hatalmi politikája, amely fellobbantja az erőszakos térí­tés inkvizíciós máglyáit. Ezzel szemben az avar sírokba mel­lükön keresztet viselő elhuny­takat temettek...” Tőrbe csalták Koppányi, esetleg önként ment tárgyal­ni Vecellinhez, ahol elfogták és lefejezték? - teszik fel a kér­dést könyvükben, megjegyez­ve: „megkérdőjelezzük, hogy István parancsára ölték meg és azt is, hogy felnégyelték volna.” Onody Gyula ezt versbe is foglalta (Koppány hegyén, rej- tekúton), így: „...Parancsba sem adta soha:/ Koppány ve­zért megöljétek,/ délceg testét széttépjétek!/ Vecellin a gyil­kos, s Orczy,/ ők akarták meg­gyilkolni./ Fájt a foguk szép So- mogyra,/ Koppány urunk or­szágára”. ► Folytatás az 1. oldalról Ezesetben valamekkora mér­tékben csökken a tőketartozása és a törlesztőrészlete. Egy dara­big legalábbis. - A másik lehető­ség: nem ír alá semmit, és kitöl­ti az általam szerkesztett, „Le­vél a banknak” című dokumen­tumot és eljuttatja a pénzintéze­tének. Ez esetben természetesen ugyanúgy ahogy eddig, kész va­gyok munkadíj, vagy egyéb díj ! fizetése nélkül a pereket a jövő­ben is megindítani, immár ki­terjesztve kártérítési igénnyel a bankokkal szemben. De ez eset- ] ben Winston Churchill szava- J ival élve „nem ígérhetek mást, csak vért, verítéket és könnye­ket”. Hiszen ne legyen kétsé­günk: amennyiben tömegével ■ Ötszáz éve megfogalmaz­ták, hogy az írott jog ak­kor érvényes, ha az er­kölcsnek megfelel! ) választanák az adósok az utób- | bi megoldást, fél nap alatt hoz olyan törvényt az országgyűlés, ami „letörheti” az ellenállásu­kat. Hiszen a júliusi „adósmen­tő” jogszabály nyilvánvaló alkot­mányellenessége és európai jog­elvekbe ütközése sem zavarta a törvényhozókat. Léhmann arra figyelmeztet: a parlament a múlt héten úgy | alkotta meg a forintosítási tör- | vényt, hogy az Alkotmánybíró­ság még nem is végzett minden, devizahitel-perrel kapcsolatos panasz vizsgálatával. Ráadásul lehetetlenné tették a devizahi­tel-perek kapcsán az Európai Bí­róság előzetes állásfoglalásának a kikérését is. Feltűnő e gyor­saság az ügyvéd szerint, aki úgy véli, valójában „bankmen­tés” van születőben, adósmentés I címszóval. Léhmann szerint ősi jogelveket is megsértenek. - Öt- I száz éve megfogalmazták, hogy az írott jog akkor igazságos, eré­nyes és érvényes, ha az erkölcs­nek megfelel - mondta. - Hová jutottunk ettől? ■ F. I. Hidat építenének a horvátok Somogy megye felé kisebbségek A déli szomszédunk uniós csatlakozása nagyot lendített a kapcsolatokon Eltévedtek a sötét erdőben, nem volt pénzük buszra Horvát napot tartottak szomba­ton Kaposváron. Kovács Márk, a helyi kisebbségi önkormány­zat és az országos Horvát-Ma- gyar Baráti Társaság elnöke kö­szöntötte a rendezvényre elláto­gató Kapronca-Krizevác megye alispánját, Iván Pált, és a belo- vari Zlatko Barila alispánt. Bíró Norbert, a somogyi közgyűlés alelnöke ünnepi beszédében ki­tért arra, hogy ő maga Somogy- várról származik, ahol megha­tározó a Zágrábban püspöksé­get felállító Szent László király öröksége.- Ez híven idézi fel, hogy nyolc évszázadon át egy állam­ban éltünk a horvátokkal, és bár más nemzethez tartozunk, egyek voltak a céljaink - hang­súlyozta. Ez mindkét népet büszkeséggel és méltósággal töltheti el, tette hozzá. Arról is beszélt, hogy Somogy megye célja, hogy elősegítse a határmenti települések együtt­működését kulturális, gazdasá­gi és turisztikai vonalon egy­Kaposvári és drávasztárai horvátok léptek színpadra a megyeszékhelyen a hétvégén aránt. Ehhez pedig a szomszé­dok Erópai Uniós csatlakozá­sa új távlatokat nyújtott. A leg­több tennivaló a gazdasági kap­csolatok fejlesztésének terén van. Az eseményen a kaposvá­ri Horvát Nemzetiségi Önkor­mányzat Szivárvány-híd ének­kara adott ízelítőt a horvát da­lokból, majd Drávasztára köz­ség Dráva gyöngye énekegyüt­tese és tamburazenekara szó­Kólózni hívtak a muzsikusok laltatott meg vérpezsdítő dél­szláv dallamokat, végül pedig Kapronca város tamburazene­kara is rázendített. ■ K. G. ■ BAJBAJUTOTTAK Eltévedt a sötét erdőben egy kőkúti férfi és ter­hes élettársa, aki a hatodik hó­napban jár. Kétségbeesésükben mobiltelefonon hívták a rend­őrség ügyeletét, és csak annyit tudtak elmondani, hogy a Kőkút és Kadarkút közötti erdős terü­leten kóborolnak szombaton ké­ső délután. A helyszínre kiér­kező rendőrök telefonon tartot­ták a kapcsolatot velük. A fér­fi és párja kora délután indult el Kadarkútról Kőkút felé gya­logosan, mivel nem volt pénzük a buszra. Úgy gondolták, hogy hamarabb hazaérnek, ha a rö- videbb utat választják, azonban időközben besötétedett, és már nem tudták, hogy merre jár­nak. A segítségükre siető rend­őrök a folyamatos telefonos kap­csolat segítségével este hatóra tájban épségben megtalálták a párt. A férfi és a kismama orvo­si ellátást nem kért, nem hűltek ki a hideg idő ellenére sem. Az egyenruhások a szolgálati au­tón vitték őket haza. ■ K. G.

Next

/
Thumbnails
Contents