Somogyi Hírlap, 2014. december (25. évfolyam, 279-303. szám)
2014-12-30 / 302. szám
2014. DECEMBER 30., KEDD KÖRKÉP - SPORT 11 laiiiiiiMiiiii swwagwüBiiKiniiüii nn m£$m $ $ A kaposváriak minden hadat túléltek ostromlajstrom A török, szerb, horvát, német, osztrák, orosz és magyar támadások krónikája Hagyományőrző katonaegyletek találkoztak Kaposváron, a Meistro Lovastanyán. Ők csak játékból harcoltak A napokban múlt hetven esztendeje, hogy az évtizedeken át dicsőségesnek hirdetett Vörös Hadsereg elfoglalta (a „felszabadítás” szót akkor még a szovjetek sem használták) Kaposvár városát. Az évforduló alkalmából azt vesszük számba vázlatosan, hogy a múltban hányszor érte katonai támadás Kaposvárt, illetőleg mikor szenvedett el idegen megszállást. Az első nagyobb ostrommal a 15. század végén nézett szembe az akkor már jó másfél száz esztendeje álló Kapós menti vár. Az események háttérben Újlaki Lőrinc herceg - egyebek közt Kaposúj- vár birtokosa - és II. Ulászló király ellentétei álltak. Az erődítmény bevétele kemény diónak bizonyult a Drágffy Bertalan erdélyi vajda vezette királyi sereg számára, hiszen Dombói Dávid várkapitány egy éjszakai rajtaütéssel alaposan megtépázta a soraikat. A magát megemberelő Drágffy azonban harmadnap döntő rohamra indult. Az ostrom során felrobbant a vár lőporkészlete, kigyulladt az erőd, végül a kapituláló védősereg - a szabad elvonulás jogát megkapva - elhagyta Kaposújvárt. Mindez nem hozott maradandó változást: a várúr kegyelemben részesült, s a Kapós menti erősség ismét az Újlakiak egyik birtokközpontja lett. A következő támadók 60 év múlva félholdas zászlók alatt érkeztek. A Szigetvár várát bekeríteni igyekvő Tojgun budai beg- lerbég 5-10 ezres, ágyúkkal felszerelt hada 1555-ben, többnapi heves ostrom után foglalta el a kaposi várat. A török előbb hosz- szasan törette a falakat, és elvezette a várat védelmező mocsár vizét. Végül a belső várba szorult védők - ismét a szabad elvonulás fejében - megadták magukat; a harcot túlélő hajdúkat Pethő János keszthelyi kapitány fogadta be. Ezzel a Kapós partján is megkezdődött a hódoltság időszaka. 1556-ban, a Ferdinánd főherceg által indított támadás hírére a törökök ugyan kiürítették a kaposi várat, de a magyarok csak rövid időre foglalták azt vissza. Mivel a keresztény erők inkább Babó- csa megszerzését tartották fontosnak, a török néhány hét múlva újra megszállta, helyreállította, és őrséggel rakta meg Kapós üresen álló várát. A hódoltság végéig csak egyszer történt komoly kísérlet a vár felszabadítására: 1599-ben. Az Adolf von Schwarzenberg győri végvidéki és Nádasdy Ferenc dunántúli kerületi főkapitány vezette sereg ágyúi azonban kevés kárt tettek a földdel megerősített palánkfalban, s a kemény tél is akadályozta az ostromot. Nem akadályozta viszont 1686-ban. A Lajos bádeni őrgróf parancsnoksága alatt álló szövetséges csapatok ugyanis Siklós, Simontornya és Pécs elfoglalása után még az ősszel megérkeztek Kaposvár alá, és nyomban hozzákezdtek a vár megvívásához. A huszonnégy ágyúval keményen védekező török őrség november 12-én szüntette be az ellenállást, ezúttal is a szabad elvonulás feltételével. Kaposvárt Loy vezérőrnagy hadosztályának katonái - nagyrészt gróf Batthyány Ádám főgenerális huszárjai és hajdúi - szállták meg. A Rákóczi-szabadságharc be- és kivonulásokkal, utcai harcokkal és tűzvészekkel gazdagította a kaposvári hadtörténetet, és sodorta a pusztulás szélére a török idők után lassan már éledezni kezdő települést. A történészek ellentmondó adatokat közölnek a 18. század eleji dúlásokról, az biztosnak látszik, hogy 1704 tavaszán a császári szolgálatban álló rác (szerb) katonák gyújtották fel a kurucok által kiürített Kaposvárt és a város környéki falvakat. Egyesek szerint - délszláv és magyar hajdúk összecsapásának következtében - 1705-ben is leégett a település, amely 1708-ban, Bottyán János kuruc generális seregének visz- szavonulásakor is utcai harcok színterévé vált, mások Nehen osztrák tábornokot teszik felelőssé a tűzvészért, aki 1706-ban Szigetvárról Kaposváron keresztül vonult hadaival Igalba. ■ A kaposvári vár védői számos esetben szabadon elvonulhattak, ha föladták állásaikat. A belviszályok, illetőleg a saját csapatok még évtizedek múltán is fenyegetést jelentettek az immár megyeszékhelyként számon tartott Kaposvárra nézve: az 1766-ban kitört jobbágyláza- dást az Esterházy-uradalom hajdúi és a város polgárai fojtották el (a parasztok már a tiszttartó házát is meg akarták támadni), 1800 novemberében pedig a Napóleon elleni hadjárathoz kiállított újoncok készültek arra, hogy kirabolják Kaposvárt, amit csak némi szerencsével sikerült elkerülni. A Tapsonyban fellázadt in- szurgens gyalogosokat a megye- székhely nyugati határánál bírták megadásra - főleg békés eszközökkel. A Kaposvár mellett elfogott kétszáz lázadót a város keleti részén felállított táborba gyűjtötték, több vezetőjüket kivégezték. A 19. század nagy szabadság- harcának hullámverése egymás után többször is elborította Kaposvárt. 1848. szeptember 22-én Jellasics seregének egyik alakulata (335 lovas és mintegy 700 gyalogos) harc nélkül szállta meg a várost. A császáriak feldúlták a nagytemplomot és a vármegyeházát, majd - helyőrség hátrahagyása nélkül - To- ponár felé elvonultak. 1849 elején azonban visszatértek az új uralkodó, Ferenc József csapatai, sokkal megfontoltabban és szervezettebben, mint azt a horvát bán seregei tették az előző őszszel. 1849. január 23-án Czinde- ry László császári biztos volt az, aki kétszázadnyi katonaság támogatásával ellenállás nélkül átvette a hatalmat Kaposváron. A középületekre császárhű plakátok kerültek, betiltották a hírlapokat, érvénytelennek nyilvánították a Kossuth-bankót, a klubokat bezárták. Az újabb fordulat mégsem váratott magára sokáig. Miután a császári csapatok megszállták a megyét, Noszlopy Gáspár, a fiatal szolgabíró hamis papírokkal, kalandos körülmények között Debrecenbe, a kormány új székhelyére menekült. Bátyjával, Antallal együtt hamarosan tervet dolgozott ki a Dél-Du- nántúl felszabadítására, amelyet Kossuth Lajossal, az Országos Honvédelmi Bizottmány elnökével, is ismertetett. 1849. március 19-én Kossuth a cibakházi táborban megbízólevelet adott Noszlopy Gáspárnak, hogy az a magyar kormány nevében felszabadító harcot kezdjen Somogy megyében. Noszlopy csupán 35 társával kelt át a Dunántúlra, április végén viszont már 15 ezer népfelkelővel zárta körül Kaposvárt. A magyar csapatok közeledtére a két század császári katona és az udvarhű hivatalnokok sietve elhagyták a megyeszékhelyt, s 1849. május 1-jén a népfelkelők akadálytalanul vonulhattak be Kaposvárra. Július végéig Noszlopy innen irányította az ellenőrzése alá vont területeket. A szabadságharc fő hadszínterein bekövetkező katonai vereség természetesen Kaposváron is újabb hatalomváltáshoz vezetett. Noszlopy Gáspár ha- zabocsátotta a város határában összegyűlt rosszul felfegyverzett felkelőket, s egy kiképzés alatt álló egységgel előbb Szek- szárd, majd a komáromi vár felé indult. A világosi fegyverletétel hírére végül feloszlatta seregét. 1849. július 31-én aztán jött Johann Burits császári altábornagy másfél ezer lovassal, kétezer gyalogossal és tizenegy ágyúval; 1848 szeptembere óta ez volt a negyedik alkalom, amikor hosszabb-rövidebb időre politikai fordulatot hozott, illetőleg követett egy katonai megszállás Kaposváron. A város szerencsére ezúttal sem vált hadszíntérré. Nem úgy az 1918. december 12-ére virradó éjszakán, amikor részeg katonák a hozzájuk csatlakozó civil csőcselékkel együtt kifosztották Kaposvárt: feltörték és felgyújtották az üzleteket, s több magánlakást is kiraboltak. „Egy hosszú éjszakán keresztül, tíz órán át fegyver ropogott, géppuska szólott és kézigránát robbant szakadatlanul a kaposvári utcákban” - írta az egyik helyi lap. Reggelre a füstös, kormos, lőporszagú belváros valósággal csatatérhez hasonlított. A rend helyreállítására egy matrózkülönítményt indítottak útnak a fővárosból, de kis híján a szerbek is bevonultak Kaposvárra, szintén a rendteremtés jelszavával. Bár az első világháború ütközetei elkerülték a várost, a fegyver- szünetbe, úgy látszik, kis híján belepusztult... ■ A második világháború idején az amerikaiak kilenc bombát dobtak le Kaposvárra. A második világháború persze Kaposváron is végigrobogott. 1944. március 19-én délben 1400 német katona masírozott be a városba, s hamarosan a Gestapo emberei is bekvártélyozták magukat. Reggel ugyan riadóztatták a kaposvári 6. honvéd gyalogezredet, de a pécsi hadtestparancsnokság megtiltotta a megszállókkal szembeni ellenállást. Két nappal azelőtt érte Kaposvárt az első légitámadás: ekkor amerikai repülőgépek kilenc bombát dobtak a városra. A legnagyobb károkat az 1944. június 30-i bombázás okozta, amikor tizenöt kaposvári lelte halálát a vasútállomás és a Sétatér környékén. A várost támadó repülőgépek közül egy Liberátort a kaposvári illetőségű Fábián István őrmester, a 101. „Puma” vadászezred pilótája lőtt le Messersch- mitt 109-es vadászgépével. A polgári sebesülteket másnap Mind- szenty József veszprémi megyés püspök is meglátogatta a kaposvári kórházban. Október 12-e is szomorúan emlékezetes dátum: ekkor mind a cukorgyárat, mind a taszári repülőteret angolszász légitámadás érte. Nemsokára megérkezett a Sa- rohin altábornagy parancsnoksága alatt álló, Sásd és Gödre irányából előrenyomuló 57. szovjet hadsereg. 1944. december 2-án hajnalban Petruhin ezredes 10. gárdahadosztálya foglalta el Kaposvárt. A négy polgári áldozatot is követelő harcok során 41 német, olasz és magyar katona esett el a városban és határában, de a megyeszékhely nem szenvedett nagyobb károkat. A Vörös Hadsereg közeledtére a honvédcsapatok és a nagyobb német egységek is elvonultak. De még nem ért véget a háború, hiszen 1945. március 6-án a Nagybajom körzetében gyülekező 2. német páncéloshadsereg Kaposvár irányában indította meg támadását a Tavaszi ébredés fedőnevű hadművelet keretében. Bár a németek már Kapos- főt is elérték, néhány nap múlva kifulladt az offenzíva. 1956 őszén újabb szovjet megszállás következett. A magyar forradalmat leverni iparkodó „baráti” tankok november 1-jén a taszári repülőteret, november 4-én Kaposvárt is elfoglalták, s az intervenciónak több nemzetőr és járókelő esett áldozatul a városban. A szovjet csapatok birtokba vették a megyeszékhely főbb pontjait, és leszerelték a magyar katonai egységeket - felelevenítve a lényegében Tojgun beglerbég idején megalapozott és Burits tábornok által kiteljesített hagyományokat. Mégsem szabad elfelednünk, hogy a Kaposvárt időről időre megszálló hadak - a tisztek és a katonák - mindig (vagy majdnem mindig...) parancsot teljesítettek, s nemegyszer maguk is áldozatul estek a viharnak, amelyet felkavartak. Mint ahogy arra is emlékeznünk kell, hogy a kaposvári katonák ugyanakkor messze idegenben, Königgrátz- től Sabácig, a Piavétói a Donig hullatták a vérüket. Kaposvár ugyan nem volt az ország sorsát eldöntő összecsapások helyszíne, a történelem mégis gyakran terelte a hadak útjára - egyebek közt túlélésre is megtanítva az ittenieket, akik minden válság után képesek voltak újrakezdeni. Nagy Zoltán A Vác elleni hazai meccsei zár a Siófok kézilabda nb i., nők Európa-bajnokság után egymás ellen játszik Erdősi és Bíró Kupacsatákkal kezdik az új évet az öregfiúk Harminchét nap után újra pályán a Siófok KC-Galerius Fürdő, mely az év utolsó bajnokiján a 10. Ipress Center Vácot fogadja december 30-án, 19 órakor a Duna TV kamerái előtt. A hosz- szú szünet az Európa-bajnokság- nak volt köszönhető. A házigazda magyar együttes hatodikként zárt a siófoki szélsővel, Erdősi Ildikóval. A válogatott első öt mérkőzésén 108 percet töltött a pályán és 13 kísérletből 5 gólt szerzett. Az utolsó két találkozón - a norvégok, illetve az ötödik helyért zajló franciák ellenin - már nem számított rá Német András. A Vác is adott játékost a nemzeti csapatnak Bíró Blanka személyében, aki remekül teljesített a Bajnokok Ligája győztes Herrt is kiszorítva a kapuból. Bíró mellett is akad azért még kiváló kézilabdázója a Vácnak elég csak a sérüléséből visszatérő Homyák- ra, vagy Farkasra gondolni, tehát a papírforma érvényesítéséhez vélhetően meg kell dolgozni az edzőváltáson átesett Vác ellen, ahol Konkoly Csabát októberben Ottó Katalin váltotta. Az eredmények a csere ellenére még váratnak magukra, hisz Ottóval például kétszer is kikaptak a nem túl acélos MTK-tól, egyszer bajnoki meccsen idegenben (23-25), egyszer pedig Magyar Kupa találkozón otthon (25-29). Legutóbb elpáholták otthon a Szegedet (27-19), ám ahogy Ottó is mondta, ezt s sikert nem szabad túlértékelni. A balatoniak 26 bajnoki meccset játszottak eddig idén, melyeken 12 győzelem, három döntetlen és tizenegy vereség a mérleg. A Váciak elleni évzáron az idei 13. sikerüket zsebelhetik be Orbánék, amivel tovább őriznék a harmadik helyüket a tabellán a rendkívül fontos Dunaújváros, Érd elleni rangadók előtt. ■ Keszthelyi Z. TEREMLABDARÚGÁSTizenegye- dik alkalommal rendezik meg az MLSZ-Somogy Sportja Kupa öregfiúk teremlabdarúgótornát. A Magyar Labdarúgó Szövetség Somogy Megyei Igazgatóságának jóvoltából a helyszín ezúttal a kaposvári városi sportcsarnok lesz. A január 3-i tornára hamar elkelt mind a 16 hely, így négy négyes csoportban folynak niajd a küzdelmek, amelyek reggel 8 órától egészen 18 óráig tartanak. A csoportok első illetve második helyeink végzettek kerültnek a negyeddöntőbe. A döntőre várhatóan 20.25 perctől kerül majd sor. A mezőnyben ott lesznek a legjobb kaposvári gárdák, így a többszörös dobogós Major Autó és Justina Cukrászda és a tavalyi bronzérmes Bombardi- er Pub, valamint meglepetést okozhat a Joker Sport Pub is. ■
