Somogyi Hírlap, 2014. december (25. évfolyam, 279-303. szám)
2014-12-28 / Vasárnapi Somogyi Hírlap, 50. szám
2014. DECEMBER 28.. VASÁRNAP SZTORI 5 A kacagás igazi gyógyír minden bajra hahotajóga Itthon is elterjedt az indiai orvos a nevetés jógagyakorlatokkal „kevert” módszere Néha ugyan elég egy mosoly is a jókedvhez, de valljuk be, jóízűen nevetni semmihez sem hasonlítható! És egészséges is, nem hiába mondják, hogy a nevetés gyógyír minden bajra. Mielőtt azt gondolnánk, ez csak egy közismert közhely, jó, ha tudjuk: a kacagás testünkre és lelkünkre gyakorolt jótékony hatását tudományos kutatások is alátámasztják. Fogadjuk hát meg: 2015-ben többet nevetünk! Kerekes Linda Kinek ml jut eszébe a nevetésről? Van, akinek a jókedv, van, akinek a legkedvesebb barátja, és van olyan is, akinek a kacagás okozta izomláz. Norman Cousinsnak a gyógyulást jelentette. A Bechterew- kórban szenvedő amerikai orvos-újságíró a hetvenes években a gerincét alkotó ízületek súlyos gyulladása miatt szedett erős fájdalomcsillapítóit cserélte nevetésre. Orvosa beleegyezésével elhagyta a kórházat, bérelt egy videole- játszót, és egymás után nézte a barátaitól kölcsönkapott vidám, kandikamerás felvételeket egy szállodai szobában. Saját magán végzett kísérlete sikeresnek bizonyult: érezte, ahogyan napjaiba visszatért a jókedv, enyhültek a fájdalmai és oly sok szenvedés után végre aludni is tudott. Igen keveset kacagunk Norman Cousins története fordította a figyelmet a nevetés kutatása felé, ettől kezdve pedig egyre több orvos - köztük Lee Berk amerikai professzor - vizsgálta, majd fogadta el: a kacagás bizony tényleg gyógyír. Ennek ellenére sokkal kevesebbet nevetünk, mint ameny- nyire szükségünk volna. Felnőttkorunkra például milliós hahotaadósságot halmozunk fel, hiszen amíg a gyerekekből naponta 300-400 alkalommal, a felnőttekből csupán napi 15-ször tör fel az ok nélküli kacagás. Pedig a nevetéstől jobb lesz a közérzetünk, erősíti az immunrendszerünket, remek ■ Nevetéskor az agyban örömhormon, endorfin termelődik, amely még órák múlva is kimutatható. Erről jó tudni, hogy igazi kábítószer, de szerencsére ingyenes, kellemes és legális. fájdalomcsillapító, javítja a vérellátást, sőt növeli tüdőnk kapacitását is, valamint enyhítheti a székrekedést és a puffadtságot. Lelkünkre gyakorolt hatása pedig nem kérdéses: nevetés közben kinek is jutna esízébe mindennapi gondjain rágwini? J - A stresszre minden Bölény ugyanúgy reagál: üss vagy fuss! Ezt diktálja a túlélési ösztön, amelyhez szervezetünk is pillanatok alatt alkalmazkodik: a vér a nagyizmokba áramlik, a légzés felületessé ' válik. Szerencsére azonban az embernek van egy olyan csodálatos ajándéka, mint a nevetés, amely kitűnően oldja a feszültséget - mondta Dómján Ferenc jóga ne vetés-vezető, a k i minden alkalommal alaposan megmozgatja a foglalkozásán résztvevők hasizmát. Merthogy már itthon is elterjedt •Madan Kataria indiai orvos a nevetés jógagyakorlatokkal „kevert" módszere, amit hahotajógaként ismerünk. Harminc perc hahota Hitte volna, hogy valaki tényleg nem tud nevetni? Többek között nekik is segíthet a hahotajóga, amely nemcsak a nevében jóga. Ez a mozgásforma ugyanis a mély légzésen alapuló jógagyakorlatokat ötvözi jó sok nevetéssel. A húsz-harmincperces foglalkozásokon a nevetésvezető vezényel a hahotakórusnak, a résztvevőknek tehát csak annyi dolguk van, hogy mókázzanak, így levetkőzve gátlásaikat. Dómján Ferenc figyelmeztet: a szemkontaktussal terjedő nevetés bizony fertőző, és annál jobb, minél több emberre átragad. És mi történik akkor, ha egyedül vagyunk?- Akkor is nevessünk! - tanácsolta a nevetésvezető. - Ha a fürdőszobai tükörbe nézünk, máris eggyel nő a hahotázásban résztvevők száma - mosolygott a kacagáskarnagy. Ha pedig gyakorolj uk a nevetést, meg a ' fegmoítosabb reggelén is felhőtlen jáfedvet csempészhetünk napunkba. Mi történik velünk? A rekeszizomból induló „nevetőmozgás” szinte minden tagunkat átmozgatja, valósággal felpezsdíti. Ne hagyjuk kiürülni laza, gyermeki énünket!- A mai világban jellemző az elszemélytelenedés, gyakran zárkózunk be, így elzárva a másokkal való kommunikációt is. Sokan arra is ügyelnek, hogy az arcukról semmilyen érzelmet se lehessen leolvasni, félnek ugyanis attól, hogy kiadják személyiségüket, érzéseiket másoknak. Pedig a mindennapokban igen fontos például a mosoly, amely lényeges eleme a kapcsolatteremtésnek, ráadásul ki is vagyunk éhezve rá - magyarázta dr. Rusz Edit. - A lelki harmónia, a jó hangulat, a játékos lazaság, az élet igenlése mind gyógyszer a testnek. A boldogság, a nevetés hormont mozgósít, és elfeledted velünk a gondokat. Nevessünk, kacagjunk felhőtlen örömmel, és játsszunk! NE ENGEDJÜK, hogy elfáradjunk, elszomorodjunk, ne hagyjuk kiürülni laza, gyermeki énünket!- tanácsolta a szakember. „Nevetővírus” söpört át Tanganyikán hallott MÁR a tanganyikai nevetőjárványról? Mindez még 1962. január 30-án kezdődött, amikor egy leányiskolában három diák hatalmas nevetésben tört ki. A LÁNYOK átragasztották jókedvüket a társaikra is, így a feljegyzések szerint végül száznál is több 12-18 év közötti iskolás kapta el a „vírust”, a rekordert például 16 napon át rázta a nevetés. A diákok végül megfertőzték a környező falvakat is. A több ezer embert érintő, 6-18 hónapig tartó „járvány” miatt átmenetileg 14 iskolát kellett bezárni, mert a tanulók képtelenek voltak figyelni a tanórákon. A szakemberek azóta is csak találgatják, hogy mi állhatott a jelenség hátterében, de legtöbben a tömegpszichózist tartják a legjobb magyarázatnak. Ráadásul ilyenkor a vérnyomás is megemelkedik, pár perc után azonban visszaáll a szokásos értékre. A hipertónia tehát nem akadálya a jókedvnek. Emellett izmaink megfeszülnek, gyorsul a lélegzésünk, amely hatására javul szöveteink oxigén- és tápanyagellátása is. Nevetés közben emelkedik a pulzusszámunk is, ami a kalóriaégetés alapja. Egy amerikai kutatás rávilágított például arra a döbbenetes tényre, hogy egy tízperces hahotázással ugyanannyit dolgozhatunk le, mint egy tízperces evezőpados edzésen. S még valami: tudta-e, hogy a jóízű nevetés nemcsak egy szófordulat? A kacagásnak ugyanis tényleg van íze. Ennek magyarázata: nevetéskor az agyban örömhormon, endorfin termelődik, amely még órák múlva is kimutatható a nyálban. Erről a vegyületről azonban azt is jó tudni, hogy egy igazi kábítószer, de szerencsére ingyenes, kellemes és legális, lói jegyezzük meg tehát: ha rászokunk a nevetésre, hiányozni fog, ha nem műveljük! Újévi fogadalmak NEMRÉG EGY interjúban megkérdezték rados virág tőlem, készítek-e év végén számvetést, és teszek-e újévi fogadalmakat. Nem készítek, válaszoltam, és fogadalmakat sem teszek. Nálam a számvetés nem kötődik semmilyen dátumhoz, illetve nem kell ahhoz megvárnom a január l-jét, hogy körülnézzek a házam táján. Egész évben művelem a dolgot - szinte nincsen olyan nap, hogy fel ne tenném magamnak a kérdést, jó úton járok-e a magánéletemben és a pályámon. Ha pedig elhatározok valamit, időponttól függetlenül belevágok a megvalósításba. TALÁN AZÉRT is van így, mert tudom, az újévi fogadalmak többnyire a kukában végzik. A pszichológusok szerint egyszerű a képlet: minden előttünk álló esztendőre úgy gondolunk, mint tiszta lapra, a lehetőségek tengerére, a szebb és teljesebb élet ígéretére. Vágyunk az érzelmi egyensúlyra - értelmet akarunk adni az előző évnek, mielőtt véget érne. Ilyen értelemadás lehet a fogadkozás. Hiszen december 31-e tájékán már nem tehetünk egyebet, elvégre utólag nem írhatunk át egy félresikerült évet. A VIZSGÁLATOK kimutatták, a fogadalmak háromnegyede kudarcba fullad. A kitűzött célok többsége nem reális, és az emberekből hiányzik az akaraterő, vagy a szívük mélyén nem hisznek abban, hogy képesek változtatni a viselkedésükön - vélekednek a lélekbúvárok. SZERINTEM EGYSZERŰBB okok vannak a háttérben. Egyrészt az újévi fogadalomtételkor nem annyira a saját belső késztetéseinkre figyelünk, mint inkább a bevett társadalmi szokásra: most van itt az ideje, illik fogadalmat tenni. A másik meg: a nagy elhatározások az ünnepek során pukkadásig tömött bendővel, uram bocsá' a szilveszteri italozástól elborult aggyal születnek. Amikor viszont elmúlik a jóllakottság és elszáll az alkoholmámor, mindjárt nehezebbnek tűnik elérni a nagy célt. A LISTAVEZETŐ fogadalom: „az új évben leadok tíz-tizenöt-húsz kilót. Sportolni fogok, fittebb leszek, egészségesebben étkezem.” Na igen, csakhogy más ezt eltökélni a minden jóval megrakott, ünnepi asztalnál, mint januári hétköznapokon az éhségtől kopogó szemmel nyugovóra térni, mert vacsorára már csak keveset ehetünk. Vagy ahelyett, hogy munka után hazamennénk ledögleni a tévé elé, az edzőterem felé vennünk az irányt, és lenyomni a futópadon öt kilométert. A MÁSIK népszerű fogadalom: „leszokom a dohányzásról.” Valóban klassznak tűnő elhatározás - üdvözölt képpel cigarettázva a haverok társaságában a szilveszteri bulin. De mi van akkor, amikor már két napja nem gyújtottunk rá január elején? Szenvedés a köbön. Kínunkban végül beugrunk az első dohányboltba egy pakli cigiért, a leszokást pedig a következő évre halászijuk. Elvégre egy esztendőcske ide vagy oda már igazán nem számít, főleg, ha huszonöt éve úgy füstölünk, mint a gyárkémény. AZTÁN VANNAK, akik több időt akarnak tölteni a családjukkal, plusz elszánt takarékoskodásba fognának, hogy félretegyenek némi pénzt. De megint bedarálja őket a napi mókuskerék, a túlórázás, a boltokban pedig a januári vásár, amikor minden sokkal olcsóbb. Bolondok lennének kihagyni, hiszen most annyira kedvezményes áron juthatnak hozzá olyan cuccokhoz, amelyekre semmi szükségük, mégis muszáj megvenniük őket, mert most 20-30-40 százalékkal kevesebbe kerülnek. PERSZE, NEM kétlem, akadnak olyanok, akiknek sikerül betartaniuk az újévi fogadalmukat. Nekik minden elismerésem. Gondolatban kezet rázok azokkal is, akik nem újévkor fogadkoznak, és úgy érik el a céljaikat. Végül is nem a fogadalom, hanem az eredmény a lényeg.
