Somogyi Hírlap, 2014. december (25. évfolyam, 279-303. szám)

2014-12-21 / Vasárnapi Somogyi Hírlap, 49. szám

2014. DECEMBER 21., VASÁRNAP MÜVE SZBEJARO 13 „A hagyományosat szeretem” zene Karácsony János a vendég Presser Gábor és az Amadinda szilveszteri koncertjén Karácsony János ma is ír dalokat, de csak az asztalfióknak Dupla, egymás utáni szilveszteri koncerte­ket tart a Zeneakadémia Nagytermében az Amadinda és Presser Gábor, az eseménynek idén újra Karácsony János lesz a sztár­vendége. Az LGT gitárosa, énekese a pályáról, a közelgő koncertről és a szólókarrier­ről mesélt lapunknak. Mézes Gergely- Mennyi próba előzi meg a szil­veszteri koncertet?- Mindig ugyanannyi próba szükségeltetik a koncertekhez: amennyi szükséges a tökéletes produkcióhoz. A program nem lesz azért nagy meglepetés: az első rész az Amadinda reperto­árjának legnépszerűbb darab­jaiból épül fel, majd a második részben jövünk mi. Elhang­zanak majd a nagy slágerek, mindazok, amelyekre a közön­ség méltán tarthat igényt.- Nagyon más lesz a hangzás?- Abszolút. Persze most csak az LGT-dalokról beszélek. Fel­elevenítjük az évfordulós nyá­ri és tavaszi turnét, amelyen szintén részt vehettem. De nemcsak az akkor elhangzott dalokat elevenítjük fel, hanem másokat is... de ez meglepetés.- Nagy lemondást jelent kon­certezni egy laza szilveszteri buli helyett?- A zenészlét egy életforma, a családom már hozzászokha­tott ehhez az eltelt negyven „ évben. És lesznek olyan idők f is, amikor megint együtt le- 1 szünk. Tudják, hogy mekkora megtiszteltetést jelent nekem az, hogy az Amadindával dol­gozhatok. De amúgy nem kell a családomról lemondani, hi­szen ők is ott lesznek a koncer­ten. Mint ahogy annak idején is ott voltak. (1989. június 2-án lépett együtt először színpadra az Amadinda, Presser Gábor és Karácsony János, amikor a Drum Street Bluest mutatták be - a szerk.)- Lesznek számok a szólóleme­zekről is?- Lesznek, 8-10 percben be­mutatok majd pár dalt.- Lassan tíz éve annak, hogy megjelent az utolsó szólóleme­zed. Miért nyúlik ilyen hosszúra a szünet?- A figyelmes szemlélő gon­dolhatná, hogy eltűntem, pedig ez nincs így. Csak a lemezkészí­téstől tekintek el. A dalszerzés ma is fontos számomra, írok dalokat, igaz, csak az asztal­fióknak. Igaz, ez sem teljesen igaz, hiszen a tanítványaimmal alapított zenekarral játszot­tunk saját szerzeményeket. 12 dalból komplett anyagot készí­tettünk, megformáztuk, fel is vettük, de végül nem adtuk ki.- Elárulod, hogy miért?- Mert a mai világban nem tartom jó ötletnek a lemez­kiadást. Egy zenekarral még csak-csak, de egyedül sok­kal nehezebb. Nem vettem fel a kesztyűt, nem mentem neki ennek a hatalmas feladatnak. Amikor közönség előtt játszom, egy-kettő új dalt azért általában Névjegy: 1951-ben született Budapesten. Gyerekkorában zongorázni ta­nult, majd áttért a klasszikus gitárra. 1967-től a Ferm zenekarban játszott. 1971-ben Novai Gáborral, Ré­vész Sándorral, Reck Lajossal, Ákos Istvánnal és Várkonyi Mátyással megalapította a Ge­nerál együttest. 1974 októberében csatlako­zott az LGT-hez. Az LGT az 1980-as évek második felében egyre kevesebbet koncertezett, a tagok pedig szólókarrierjükre koncentráltak. Karácsony Já­nos három szólóalbumot jelen­tetett meg. Tanít, producerként működött közre a Napóleon Boulevard albumain, de az LGT tagjaival is tovább dolgozik. bedobok. És itt jön a nagy „de”. Mert ilyenkor mindig azzal szembesülök, hogy a közönsé­get ezek nem érdeklik. Állnak csodálkozva, hogy mit halla­nak, amikor a nagy slágerekért jöttek. Én pedig azt gondolom, a közönségnek mindig igaza van.- Persze, de ha nincs lemez, esély sincs arra, hogy megis­merjék az új dalokat...- Valóban így van, de én mégis azt gondolom, hogy nem veszem fel ezt a kesztyűt. Nem akarok ezért harcolni. És nem a korom vagy financiális okok miatt. Inkább mert a be­fektetett energia és idő nem áll arányban az erkölcsi vagy bármilyen más sikerrel, amit egy-egy lemez hozhat. Emellett pedig ugyanúgy zenélek, nem vonultam vissza. Igaz, nem va­gyok fenn a neten, nem lehet követni, hogy épp merre járok, de ezt én akartam így...- Miért?- Mert nem akartam azt az utat járni, amelyet sok más kol­légám, aki agyonhaknizza ma­gát. Megválogatom, hogy hol, kivel és kinek játszom. Ami lu­xusnak tűnhet a mai világban, de én ezt vállalom. Emellett ta­nítok, igaz, a tanítványaim szá­mán jól látszik, milyen a csalá­dok pénztárcája: a kezdeti har­mincas osztálylétszám a felére csökkent. Ami nem is rossz.- Az online zeneterjesztésről, zeneírásról mi a véleményed?- Nem vagyok híve. Én az élő zenét szeretem, a koncertet, a stúdióképes zenésztársakat, akik színpadra lépve ugyan­olyan jól játszanak, mintha he­tekig próbálnák ezt odahaza. Nem ítélek meg senkit, de én a hagyományosat szeretem.- Ma, a zenei túltermelés ide­jén, vagy régen volt nehezebb zenésznek lenni?- Mind a kettőnek ott vannak a hátulütői. Ma is, akkor is meg kell vívnia mindenkinek a saját harcát, noha nem ugyanolyan harcot jelent a két korszak. Azért is nehéz a kérdésre fe­lelni, mert a mai zenei világot nem biztos, hogy objektíven ítélem meg, hiszen nem vagyok annyira benne. Szerintem a fia­talok a csillogástól könnyen el- csábulnak. És azt is gondolom, hogy egészségtelen a könnyű­zenei szakma ekkora túllihegé­se. Tény, hogy akárcsak a hat­vanas-hetvenes években, most is tengernyi tehetség él hazánk­ban. Csak jelenleg a show-biz- nisz erősebb, minden pozitív és negatív hatásával.- Volt olyan időszakod, amikor a népszerűség megrészegített?- Ha valakinek van zenei előélete, akkor a színpadi sze­repléshez hozzászokik már az iskola alatt. Akinek nincs ilyen előélete, annak nehezebb feldolgozni a stresszt, esetleg a színpadi sikert. Amihez nem kell feltétlenül iskola: segítheti a kinézet, egy csatorna, egy ve­télkedő, számos lehetőség van, amivel nagyot ugorhat egy fia­tal. És persze nagyot is eshet. Én nyolc évet jártam klasszi­kus gitárt tanulni Puskás Tibor nagyszerű zenepedagógushoz és gitárművészhez. Amikor a tanulás véget ért, megérintett a beat szele. De előtte már köte­lező volt számomra a színpadi szereplés. A közönség- és szak­mai siker gyorsan jött, az anya­gi csak a vége felé. De sosem szálltam el attól, hogy hány em­bernek játszunk. Nekem a nívó volt a fontos, hogy a teljesítmé­nyem mennyire progresszív. Szerintem, ha az ember erre koncentrál, akkor megbékélhet azokkal a buktatókkal, ame­lyek a pályán később adódnak. HÍRSÁV A land art kezdetei a Szépművészetiben alan sonfist - Időtájkép címmel a land art legismer­tebb alkotóját és az irány­zat kezdeteit mutatja be a Szépművészeti Múzeum kamarakiállítása. A land art egyik legismertebb alkotá­sának 2015-ben ünnepük ötvenedik születésnapját, ennek a jubileumnak a Szép- művészeti tárlata állít elő­ször emléket a művész első közép-európai bemutatko­zásával. A Sonfist több iko- nikus munkáját is bemutató kiállítás 2015. február 15-ig. Beck Tamás kapta a Petri György-díjat beck tamás költő kapta idén a Petri György-díjat, ame­lyet holnap adnak át a FUGA Budapesti Építészeti Köz­pontban. Az elismerés kura­tóriumának 2014-ben tagja volt a tavalyi nyertes Balas- kó Ákos, Forgách András, Karádi Éva, Radnóti Sándor, Tóth Krisztina és Várady Szabolcs. A díjat az N&N Ga­léria Alapítvány hozta létre azoknak a fiatal alkotóknak, akinek még nem jelent meg önálló kötete. Roger Hodgson a VeszprémFesten roger hodgson. a legendás Supertramp együttes egyik alapítója ad koncertet 2015. július 15-én a VeszprémFest nyitónapján. A brit zenész európai turnéján lép fel a veszprémi fesztiválon, és műsorában a három évtize­des szólópályája legfonto­sabb dalai mellett a Super­tramp sikerei is szerepelnek. Az énekes-dalszerző először jár Magyarországon. Lengyel filmé lett a Lux-díj A lengyel PaweI Pawlikows- ki Ida című filmjének ítélte oda idén az Európai Parla­ment (EP) a Lux-díjat. A len­gyel-dán koprodukcióban készült film egy árvaházban felnövő lengyel apácanöven­dékről szól. A Lux-díjra jelölt legjobb 10 film között még Mundruczó Kornél Fehér Is­ten című filmje is szerepelt, de a legjobb háromba már nem választották be. Koncertmaratonnal ünnepel Lajkó Félix koncert A negyvenéves hegedűvirtuóz két új lemezzel is jelentkezett Nemzetközi koncertmaraton­nal, köztük egy jótékonysági fellépéssel és két új lemezzel ünnepli 40. születésnapját Laj­kó Félix. A maraton szülőföld­jén, Szabadkán indult, majd a hegedűvirtuóz Szeged, Buda­pest, Veszprém, Győr, Miskolc, Szombathely, Pécs, Kolozsvár, Bécs, Ljubljana, Berlin és más városok érintése után február 27-én és 28-án a Művészetek Palotájában zárja a koncertkör- utat, ahol két nap alatt három koncertet ad olyan partnerek­kel, mint Balázs János és az irá­ni Mohammad Reza Mortazavi, Palya Bea, Csizmadia Anna és Tintér Gabriella, valamint a Bu­dafoki Dohnányi Zenekar. A kerek ünnephez igazítva Lajkó Félixnek két új lemeze is megjelent a Fonó Budai Ze­neház gondozásában: a Jelszó/ Password című korongon a he­gedűs a fiatal zongoravirtuóz­zal, Balázs Jánossal improvizál, a Végtelen/Infinity című albu­mon pedig a Budafoki Dohná­nyi Zenekarral játsszák nótái szimfonikus átiratát Hollerung Gábor karmester-karnagy ve­zényletével. A maraton keretében kerül sor Lajkó Félix január 3-i újévi , szólókoncertjére is a Zeneaka- f démia nagytermében. A he- | gedűs az est teljes bevételét J felajánlotta a Magyar Hospice 1 Alapítvány részére. ■ Lajkó Félix a Művészetek Palotájában zárja a turnéját A Fesztiválzenekar a világ legjobbjai között két vezető amerikai lap, a New York Times és a New Yorker is a 2014-es év legfigyelemremél­tóbb és legviccesebb komolyze­nei előadásai közé választotta a Budapesti Fesztiválzenekar (BFZ) koncertjeit. A New York Times az idei év legviccesebb komolyzenei előadásai között említi azt a júniusi Dvorák-kon- certet, amelyen a Fesztiválze­nekar egyik ütőse Fischer Iván pódiumán üldögélve játszott krotálon a New York-i Avery Fisher Hallban. A lap szerint a Fesztiválzenekar zeneigazgató­ja gyakran épít be koncertjeibe nem várt elemeket. A gag mű­ködött: a kiemelt hangszer az este főszereplőjévé vált. A New Yorker az év tíz leg­figyelemreméltóbb előadása közé sorolja a Fesztiválzenekar Midnight Music című január végi budapesti koncertjét, ame­lyen a közönség a muzsikusok között ülve élvezhette a zenét. A hetilap az egyik legradiká­lisabb gondolkodású karmes­ternek nevezi Fischer Ivánt, akinek A vörös tehén című operáját is méltatja: a magazin szerint a darab a modern ma­gyarországi antiszemitizmus keserűen gúnyos vádirata. A Feísztiválzenekar az évet két úgynevezett Titokkoncert­tel zárja december 26-án és 27-én a Budapest Kongresszusi Központban. ■

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents