Somogyi Hírlap, 2014. december (25. évfolyam, 279-303. szám)

2014-12-15 / 291. szám

4 MEGYEI KÖRKÉP 2014. DECEMBER 15., HÉTFŐ Reménység: három családé a siófoki est teljes bevétele Pecáskánaán lesz-e a Balaton? horgászrend Drágább engedély a vitorlásoknak, pénzt hozhatnak a bojlisok is jótékonyság Jöjjön el a te or­szágod címmel rendezte idei jó­tékonysági hangversenyét a be­teg gyermekekért a nágocsi Re­ménység Alapítvány a siófoki Kálmán Imre Kulturális Köz­pontban. Helyi szakemberek be­vonásával idén is tucatnyi család körülményeit, életvezetését meg­ismerve választották ki azt a há­rom siófoki családot, akik azt est végén átvehették a program tel­jes bevételét készpénzben, illet­ve a felajánlott tárgyi támoga­tásokat. Az alapítvány 2001 óta munkálkodik azon, hogy nehéz helyzetbe került, beteg kisgyer­meket nevelő családokon segít­sen. Pisti koraszülött kisbaba, jelenleg hat hónapos. Születé­se után két nappal tüdeje kilyu­kadt, és agyvérzést kapott. Egy hónapos korában ideiglenes sön- töt (agyvízlevezetőt) helyeztek az agyába. A mozgásfejlődésben elmaradt. Speciális szeretnék vinni a szülei, Székesfehérvár­ra. A gyermekorvos szerint ez a kezelés is segítheti Pisti fejlődé­sét, emellett folyamatos kórházi kontrollra jár a család. Márk nyolcéves, és egy rend­kívül ritka betegségben szen­ved. Az izmai egyáltalán nem fejlődnek, a csontjai azonban nő­nének. Emiatt az egyik tüdeje egyáltalán nem működik. Márk veszélyes műtét előtt áll, mely­nek során megpróbálják majd felszabadítani az izmait. A kis­fiú magántanuló, második osz­tályos, jól tanul. Szülei rendsze­resen gyógytornára, fejlesztésre járnak vele. Klára 22 hónapos volt, ámi- kor furcsán, merevebben kez­dett mozogni. Most négyéves. Beszédfejlődése megrekedt, és rohamosan kezdett nőni a ha­sa. Kétévi kezelés után sikerült meglelni a baj okát. A kislány az idegrendszert támadó gyermek­kori rákban szenved. Tizenkét centiméteres daganat található a hasában, továbbiak vannak a gerincén és a nyakán. A kezelé­sek otthoni kiegészítéséhez szü­lei egy félsteril szobáról álmod­nak. ■ F. I Etelosztást szerveznek a Krisna-völgyből élelmiszer Harminc tonna tartós élelmiszert és 30 ezer adag meleg ételt oszt szét ka­rácsony előtt a Magyarorszá­gi Krisna-tudatú Hívők Közös­sége. A szegényélelmezési misz- szió Somogybán is segít a rá­szorulóknak. Az Ételt az Éle­tért Program decemberben ti­zenkét helyszínen, több tízezer adag ebéddel és élelmiszer se­gélycsomagokkal várja a legin­kább rászoruló családokat. Ki­emelt ételosztási programokat a fővárosban több helyszínen, va­lamint Marcali, Somogyvámos, Nikla, Horvátkút, Eger, Debre­cen, Pécs, Szombathely, Mis­kolc, Szeged, és Kecskemét tele­püléseken tartanak. Somogyvá- moson mind a 650 helyi lakos számára tradicionális indiai meleg ételt szállítanak házhoz. Marcaliban, Niklán és Horvát- kúton december 22-én 150 adag babgulyást és kenyeret oszta­nak kis a rászoruló családok ré­szére. ■ Szűcs T. Diszkriminatívnak tartja egy lapunkat megkereső, vi­torlásról horgászó balatoni pecás, hogy januártól csak a nyílt vízre érvényes, azaz drágább horgászjegy meg­váltásával hódolhat szenve­délyének. A Népszabadság ugyanakkor arról ír: egy szűk, de anyagilag jól el­eresztett és befolyásos réteg­nek akarnak kedvezni a ba­latoni horgászrendnek ezzel a módosításával. Fónai Imre A Balatoni Halgazdálkodási Nonprofit Zrt. azért döntött a | szigorításról, mert sok vitorlás | eddig csak a parti zónára érvé­nyes engedélyt váltott, de felte­hetően a parttól számítva 1500 méteren túl is horgászott. Janu­ártól bárhol is teszik ezt, nyílt vízi jegyet kell váltaniuk. - Ez komoly megkülönböztetés, azo­nos vízterületre ugyanis még soha nem adtak ki úgy jegyet, hogy annak az ára a vízijármű­től függjön - vélekedett Füstös Gábor, a Balatoni Halgazdálko­dási Nonprofit Zrt. előző vezér- igazgatója. A tisztéből egy éve, a balatoni halászat leállítását kö­vetően távozó szakember meg­erősítette: a parti és a csóna­kos pecások „rossz szemmel” néznek a vitorlásokra, mond­ván, „lerabolják előlük a süllőt”, és Füstös szerint ennek any- nyi alapja mindenképpen van, hogy elő-előfordult, amikor egy vitorlásról húsz pecabot is lógott a vízbe... A bojlis horgászat lehetősé­geit is bővíti az új horgászrend, arra hivatkozva, hogy a telepí­tésre és a halőrzésre fordítha­tó többletbevételt hozhat, élén­kíti a horgászturizmust, ráadá­sul a „fogd ki és engedd vissza” jelszó révén a nagytestű pon­tyok a Balatonban maradhat­Januártól egy pecás évente legfeljebb száz halat foghat ki nak. Interneten lefoglalható boj­lis helyeket jelölnének ki a ter­vek szerint, és 250 méter volna a horog, a csali behordási hatá­ra. A Népszabadság „a Balaton privatizációjáról” és „újabb fize­tőképes csoport előnyben része­sítéséről” ír az átlaghorgásszal szemben, Füstös Gábor annyit jegyzett meg erről, hogy „na­gyon kíváncsi lesz a többi hor­gász reakciójára”... A korábbi halászvezér azzal egyetért, hogy januártól egy pe­cás évente maximum száz da­rab halat vihet haza és helyesli, hogy a legfrissebb elképzelések szerint mégsem 40, hanem 35 centi lesz a legkisebb kifogható süllőméret, hiszen „a hetvenes évek végén egy ilyen korlátozást már gyorsan visszavontak, mert a kifogott és visszaengedett sül­lők jelentős része elhullott”. Mézeskalácsfalu. Mézeskalács­falu épült Kaposújlakon: édeskés illat lengte be a művelődési ház nagytermét vasárnap, mézeska- lácstésztából készültek a templo­mok, a házak s a kertek. A tárlaton minden ehető: a hóember, a kará­csonyfa és a kisautó is.- Egytől egyig gyönyörű - dicsérte egy látogató a hagyományteremtő szándékkal megrendezett kiállítást. Cukorkával, dióval díszített házte­tők, idilli téli hangulatot árasztó ker­tek és terek: látványos a bemutató, melyre közel 20-an jelentkeztek. Kézműves adventi vásár és fotókiál­lítás kapcsolódott a rendezvényhez: Kacs Dávid felvételeiből nyílt tárlat. Negyvenezer horgász - számuk meg sem közelíti az 1999-est rekordfogás volt 2013-ban, víz is van bőven a Balatonban, tovább emelkedhet tehát a hor­gászlétszám - vélekedik Füstös Gábor, hozzátéve, hogy a bala­toni horgászturizmusfejlesztése témájában írt tanulmányából is kiolvasható: a kilencvenes évek végének felfutása után a követ­kező évtized első éveiben a hor­gászlétszám hirtelen jelentősen csökkent. Ebben a horgászati lehetőségek beszűkülése is köz­rejátszott, így például a Balaton alacsony vízállása. Ezt követő­en némi növekedést lehetett ki­olvasni az értékesített horgász­engedélyek számából, majd 2007-től újabb csökkenést, ké­sőbb stagnálást, kivétel az el­múlt két év, amikor emelkedés tapasztalható. Az, hogy a be­csült pecáslétszám még mindig nem közelíti meg az 1999-est sem, nyilván annak is köszön­hető, hogy azóta a Balaton víz­minősége jelentősen javult, ez­zel párhuzamosan az eltartóké­pessége lecsökkent, és a halál­lomány számára ez a változás nem volt kedvező, magyarán egyszerűen kevesebb a kifogha­tó hal. A becslések szerint amúgy ma 20 ezer az állandó és ugyanennyi a „szezonális”, azaz turistahorgász a Balato­non. S ahhoz mit szól, hogy „bala­toni hal” elnevezés alatt ezen túl a balatoni vízgyűjtőről, a Balaton vízrendszeréről szár­mazó halat kell érteni, amint azt a minapi siófoki sajtótá­jékoztatón megtudtuk? - tet­tük fel a kérdést Füstös Gábor­nak. - A halastavi hal és a ter­mészetesvízi hal gasztronómi­ai szempontból ég és föld, arról nem is beszélve, hogy egyes fa­jokat a tógazdaságban nem is lehet megfelelő mennyiségben, minőségben előállítani - felel­te. - De nem ez a fő probléma, hanem a busa! Olyan halgaz­dálkodásra van szükség, ami a Balaton ökológiai igényeit veszi figyelembe elsősorban, növeli a horgászfogásokat, és esetleg valamennyi halat a gasztronó­miai számára is biztosít. Ilyen gazdálkodást alakítottunk ki, és működtettünk 2011 és 2014 között. Kereskedelmi halászat nem volt, az ökológiai célú ha­lászat melléktermékeként ki­fogott hal került a piacra, mi­közben a horgászzsákmány je­lentősen emelkedett: 2013-ban száz tonnával, 516-ról 628 ton­nára, úgy, hogy még egész éven át halászat is folyt a Balatonon. Legelőször a 201ó-os fogás mu­tatja majd meg, hogy a halászat teljes leállítása valóban szá­mottevően növeli-e a horgász­zsákmányt. Az ex-vezérigazgató arra fi­gyelmeztetett: a Balaton iva­dék-eltartóképessége alacsony, ezt a táplálékbázist fogyaszt­ja a busa is, ami a természetes szaporulatból fenntartandó fa­jokra végzetes lehet. - Márpe­dig a fajgazdagságot nem lehet pusztán telepítésekkel fenntar­tani, nem is tud a tógazdaság minden fajt előállítani amit pó­tolni kellene, például az idén elhullott gardaállomány pótlá­sa sem lesz egyszerű. Ökológi­ai egységként kell tekinteni a Balatonra és a halállományá­ra. Az ember nagyon sok tekin­tetben beavatkozott a múltban. Ezek közül az ívóhelyek elvéte­le volt a legsúlyosabb, azt kö­vette az öntisztulást és lebon­tást elősegítő partszakaszok tönkretétele, majd kikövezése, és csak sokadik a sorban a ha­lászat. Szerintem tehát nem le­het a halászat megszüntetésé­től azt várni, hogy visszatér a Kánaán. ■ Fónai Imre Hatékony segítséget nyújtott a jégeső-elhárítás JÉGESŐ-ELHÁRÍTÁSI rendszer ki­építésére, bővítésére jövőre vár­hatóan 500 millió forint jut, a termelők összefogását szorgal­mazza a kormányzat. Az or­szágos lefedettség eléréséhez nagyjából 1,2 milliárd forintra lenne szükség, a dél-dunántúli régióban 24 éve működnek ta­lajgenerátorok. A jégesőelhárítás jelene és jövője címmel Pécsen konferen­ciát szervezett a Magyar Me­teorológiai Társaság, a Nefela dél-magyarországi jégesőelhá­rítási egyesülés és az MTA me­teorológiai tudományos bizott­sága. Huszár István, az egye­sülés igazgatója lapunknak el­mondta: a gazdaságos üzemel­tetéshez legalább megyei szint­ben érdemes gondolkodni. Tér­ségenként minimum 50-60 da­rab talajgenerátorra van szük­ség. Az országos lefedettség el­éréséhez nagyjából 1,2 milli­árd forint kellene, előrelátható­an Kelet-Magyarországon épül­het ki a dél-dunántúlihoz ha­sonló hálózat, kezdésként 80 generátort kívánnak munkába állítani. A Somogyot, Tolnát és Baranyát lefedő Nefela idei költ­ségvetése közel 150 millió fo­rint volt. Régiónkban 141 talaj­generátort üzemeltetnek - me­gyénkben 60 darabot -, s bár a biztosítók 2014-es adatai még nem állnak a rendelkezésük­re, a legfrissebb becslések ar­ról tanúskodnak: jó befektetés a megelőzés. Csak a mezőgaz­daságban négy milliárd forint értéket mentettek meg a régi­óban, s ebbe nem számolták a hasonló nagyságrendű la­kossági károkat. Somogybán a szokásosnál több - a tava­lyi 52-vel szemben az idén 82 - beavatkozásuk volt. Koráb­ban évente átlagosan 192 órát üzemeltek a berendezések, az idén 264 órát. Huszár Ist­ván kiemelte: jó volna, ha mi­nél több gazdálkodó és vállal­kozás támogatná munkájukat. Azok is élvezik a rendszer elő­nyeit, akik nem fizetnek, ám a kiegyensúlyozott működés fel­tétele, hogy minél szélesebb körben segítsék a jégeső ellen működő csapatot. ■ H. M.

Next

/
Thumbnails
Contents