Somogyi Hírlap, 2014. december (25. évfolyam, 279-303. szám)

2014-12-14 / Vasárnapi Somogyi Hírlap, 48. szám

4 A HÉT TÉMÁJA 2014. DECEMBER 14., VASÁRNAP mentők Több mentőautóval a mai 78 helyett 90 százalékra emelnék azon esetek számát, amelyhez 15 percen belül érnek ki. Pontos hívásokkal, házszámokkal mi magunk is segíthetjük elérni ezt a célt. HZENEGYMILLIÁRD NEGYEDÓRÁÉRT Országosan 6 százalékkal növekszik a mentők kapacitása azáltal, hogy új mentőállomásokon pluszmentőautókat állítanak rendszerbe. Ezzel egyidejűleg új menetirányítási rendszert is bevezet a szolgálat. A cél, hogy a riasztások 90 százalékához 15 percen belül érkezhessen segítség. Fábos Erika Egy nő meghalt, mert több mint egy órát kellett várnia a mentőkre. Az eset novem­ber végén történt Budapesten. A belső vizsgálat eredménye szerint emberi mulasztás okozta a tragédiát: a hívást fo­gadó diszpécser rosszul kér- s dezte ki a segélykérőket. Miu- | tán nem volt elég információ- § ja, nem ítélte elég súlyosnak = az esetet ahhoz, hogy riassza % a rohamkocsit. A Népszabadság a héten | az eset kapcsán azt írta: ami 1 történt, nem példátlan, egy­re gyakrabban fordul elő, hogy nincs elég hadra fogható mentőkocsi a Közép-magyar­országi régióban. A lap úgy tudja, azon a délutánon, ami­kor az eset történt, 22 mentési feladatot nem sikerült időben kiadni kocsihiány miatt. Ab­ban az időszakban jelentősen megnőtt az idő, amíg a rá­szorulók a mentőkre vártak. Az elvárás szerint a segélyhí­vástól átlagosan 15 perc alatt kellene megérkeznie a men­tőknek a betegekhez. Annak érdekében, hogy ezt az időt tartani lehessen, hét mentőautót a fővárosba vezényeltek a hét elején. Azt mondták, ezzel most elegen-, dő, a feladatoknak megfelelő számú mentőkocsival rendel­kezik a szolgálat, és még tar­talék autóik is vannak. Mivel azonban a mentő­igény hullámzó - kánikulá­ban, karácsonykor, különle­gesen sok sérülést előidéző időjárási helyzetben megnő, illetve nagy balesetek idején hirtelen sok autót kell egy helyre koncentrálni -, ezért a megfelelő elemzések után az agglomerációs mentők át­csoportosítása mellett döntöt­tek. A helyzetet folyamatosan elemzik és cselekednek, ha szükség lesz rá. Most 78 százalékban időben érnek oda Győrfi Pál, az Országos Men­tőszolgálat szóvivője lapunk kérdésére azt válaszolta: a hely­színre érkezésre vonatkozóan nincs „normaidő”, nincs nem­zetközi követelmény. Az el­várás az, hogy a lehető legko­rábban érjen ki a segítség. Az Országos Mentőszolgálat már évtizedek óta használ ha­tékonyságának mérésére egy saját maga által választott vo­natkoztatási rendszert, ennek alapja a 15 percen belüli hely­színre érkezés aránya. Ez az arány sok-sok éve, változatla­nul 78 százalék. A megvalósu­lás szakaszában levő európai uniós fejlesztéseknek a legfon­tosabb célja éppen a gyorsabb segítségnyújtás, vagyis a fej­lett, nyugat-európai országok teljesítményének elérése. Ott ugyanis az esetek 90 száza­lékában negyedórán belül ott van a segítség. Olyan országok is akadnak, ahol csak váro­son kívül érvényes a 15 perces szint, amúgy 9 perc a „norma”. Az Országos Mentőszolgá­lat tavaly több mint egymillió esethez vonult ki, naponta több mint kétezer esetet lát­nak el a mentősök Magyaror­szágon. Nagyobb sajtónyilvá­nosságot azonban nyilvánva­lóan rendszerint csak a ritka, hibagyanús esetek kapnak. Hogy ilyen eset ne forduljon elő, a szükséges intézkedése­ket megtettük.” Januártól húsz új mentő áll munkába Győrfi Pál azt is mondta: az elmúlt időszakban az OMSZ háromszáz új mentőautót ál­líthatott szolgálatba, újabb kormányzati forrásból, mint­egy félmilliárd forintból pedig húsz újabb jármű beszerzése folyik. Ezek a járművek vár­hatóan januárban kerülnek a mentőállomásokra, kiváltva a leginkább élhasználtakat. Az uniós fejlesztések kereté­ben létesülő új állomásokkal az elkövetkező hónapokban az OMSZ mentőkapacitása negy­vennégy mentőegységgel, az­az több mint 6 százalékkal bő­vül. Az OMSZ összes fejleszté­si programjának fő célja a 15 percen belüli kiérkezések 90 százalék fölé emelése, vagy­is a fejlettebb országok haté­konysági mutatóinak elérése. 22 új állomáson 420 új munkahely Egy uniós fejlesztés kereté­ben 22 új mentőállomás épül, és 60 mentőállomást újítanak fel. Tizenhárom mentőállo­más - Karcag, Tiszakécske, Szolnok, Hódmezővásárhely, Orosháza, Bácsalmás, Orosz­lány, Veszprém, Csorna, Keszthely, Lenti, Nagykani­zsa, Baja - dinamizálása si­keresen lezárult, illetve az új állomások közül Bátaszék fel­épült, a műszaki átadás folya­matban van. A többi állomás esetében kivitelezési munkák folynak, illetve az azokat meg­előző közbeszerzési eljárások előkészítése, lebonyolítása zajlik. A teljes projekt költ­ségvetése autó- és eszközbe­szerzésekkel együtt mintegy tizenegymilliárd forint. Állomásonként 7 gépko­csivezető és 7 mentőápoló, a mentőorvosi, mentőtiszti rendszer működtetéséhez 90 új munkatárs felvételét ter­vezi az OMSZ. A jövő évi költ­ségvetésben 420 fő felvételé­vel számoltak. Jelenleg 898 településen várják a megoldást Erre szükség is van. A geo- informatikával foglalkozó Esri Magyarország Kft. nem­rég elkészített egy térképet, amelyhez a mentőállomások helyét, egy, a közlekedési sza­bályokat is tartalmazó digi­tális utcatérképet, valamint egy lakossági demográfiai és egy cégadatbázist használták fel. Ebből az derült ki, hogy a jelenlegi helyzet szerint a teljes lakosság 14 százaléka, 1 millió 410 ezer ember la­kik negyedóránál távolabb egy-egy mentőállomástól. Ez néha egész városokat jelent, Abony és Lajosmizse lakóin kívül még 898 olyan település van, ahol nem is számíthat­nak arra az ott lakók, hogy negyedórán belül megérkezik a segítség. A legtöbb mentő- állomás a Dél-Dunántúlról hi­ányzik. Egy mentőautó vagy egy rohamkocsi személyzetét sokszor külső tényezők befo­lyásolják abban, hogy időben elkezdjék a mentést. Az is sokat segíthet, aki kihívja a mentőt Hiába cserélik az autókat, modernizálják a bevetési köz­pontot, ha a mentősofőrök „akadályai” nem változnak: gyakran hiányzik ugyanis a sarkokról az utcanévtábla, a házakról a számozás. Vagy pontatlan a cím, mert az épü­leteken belül A, B, C lépcső­ház is van. így hiába értek oda nyolc perc alatt, ha a to­vábbi tízben az adott lakást keresik. Ezen segíthet a men­tésirányítási rendszer, ame­lyet egy ideje már tesztelnek, és nemsokára országszerte bevezetik majd. Győrfi Pál azt mondta, sokat rontanak a kiérkezési időará­nyon a felesleges riasztások is. Bár képzett emberek fogadják a segélyhívásokat, előfordul, hogy nehéz megítélni, hogy valóban mentőre vagy csak a háziorvosra, sőt esetleg egyik­re sincs szükség. Előfordul, hogy a laikus bejelentő a va­lódinál súlyosabbnak ítélhet meg egy helyzetet. Olykor ut­cán, parkban fekvő emberhez riasztanak mentőt a járókelők, ami azzal jár, hogy egy mentő­egységet egy olyan eset foglal le, amihez feleslegesen hívták őket, miközben máshol azért várnak, mert éppen emiatt nincs indítható jármű. Ráadá­sul a telefonálók a hívás kez­deményezésétől türelmetlen­kednek, miközben attól kezd­ve, hogy a hívás befut, odáig, hogy elindulnak a mentősök, egy-két perc biztosan eltelik. Mindenesetre, aki mentőt hív, maga is segíthet, ha pontosan elmondja, hova kell érkezni a mentőknek és minél részlete­sebben leírja, ami történt. Ez történik, ha a 104-et tárcsázza ma még, ha valaki a 104-es hí­vószámot tárcsázza, egy diszpé­cserrel beszél, aki kikérdezi a telefonálót és lejegyzi az infor­mációkat, amelyeket aztán rádi­ón vagy telefonon továbbít a mentésben résztvevőknek. A ko­rábbi, hagyományos telefonké­szülékeket nemsokára egy hívá­sokat kezelő számítógépes prog­ram váltja fel. Ez menti a hívá­sokat, felgyorsítja a híváskezde­ményezést és a fogadott hívások visszakeresését, ha akár értel­mezés miatt, akár más okból azt vissza kellene hallgatni, sőt azt is pontosan megmutatja, honnan jön a hívás. A fejlesztés célja, hogy tízből kilenc esetben 15 percen belül érjenek ki a mentők a segítségre szorulók­hoz. Az uniós pénzből moderni­zált mentésirányítással tábla­gépek kerülnek az új autókba, és a mentéssel kapcsolatos ösz- szes információt ezeken gyűjtik majd. Ez a rendszer a feladat elvégzéséhez logisztikai támo­gatást ad, pár másodperc alatt a beteg összes adata az orvos, a mentőtiszt, a mentőápoló ren­delkezésére áll, miként az is megtudható, hogy az illetőt honnan hová kell vinni, melyik a leggyorsabb útvonal, hol van szabad ágy. Már minden helikopter modern a légi mentőknél az omsz mind a hét mentőheli­kopter-állomásán olyan gépek szolgálnak, amelyek megfelelnek az európai uniós követelmények­nek - mondta a Magyar Légi­mentő Nonprofit Kft. ügyvezető igazgatója októberben a Szentes­re és Debrecenbe kerülő légi jár­művek budaörsi ünnepélyes át­vétele alkalmából. Gorove László kiemelte, hogy minden gép két hajtóművel rendelkezik, de meg­hibásodásuk esetén egy hajtómű­vel is képesek a feladat végrehaj­tására. A két utolsó, a szentesi és a debreceni bázis légi járművei­nek cseréjével teljessé vált a gép­állománykorszerűsítése, ezzel Magyarország megfelel az Unió­ban október 29-étől életbe lépő szabályozásnak. A váltás nélkül az érintett mentőhelikopterek - amelyeket még a pápa 1991-es magyarországi látogatásakor vásárolt az OMSZ - már nem re­pülhettek volna lakott terület fö­lött. A most üzembe álló két EC 135 típusú helikoptert az állami tulajdonú kft., sikeres közbeszer­zést követően, az osztrák HeliAir Gmbh-tól 2016 márciusáig bérli. A balatonfüredi, budaörsi, sár­melléki, pécsi, szentesi, miskolci és debreceni bázisról felszálló hét helikopter évente 2500 men­tésifeladatot lát el. Három, nagy port kavart eset a közelmúltból 38 ÉVESEN HALT MEG AGYVÉRZÉSBEN 2013 novemberében 40 perc alatt ért ki a mentő egy 38 éves nőhöz, aki rosszul lett Buda­pesten. Az asszony addigra meghalt. Ez Békásmegyeren történt, ahol tízezrek laknak. A nő nevelőapja szerint a men­tésirányító azt mondta neki, nem tehetnek semmiről, kevés a mentő. KÉSETT A MENTŐAUTÓ, LEBÉNULT A NŐ KARJA 2014 júliusában Budaörsre hív­tak mentőt egy 58 éves nőhöz, mert elzáródtak a nyaki ütőerei. Délután 2-kor riasztották a mentőket, de csak háromne­gyed 4 előtt vették fel egy fővá­rosi kórház kardiológiájára. Életben maradt, de az orvosok szerint a jobb kezét nem fogja tudni tökéletesen használni. A fia azt állítja, a nőnek emiatt bénult le a karja. TÖBB MINT EGY ÓRÁT VÁRT, BELEHALT AZ AGYVÉRZÉSBE 2014. november végén rendkí­vül későn érkezett meg a mentő egy agyvérzésgyanús nőhöz a 16. kerületbe. A házból többen is hívták a mentőket, újra és újra telefonáltak. A stroke-os asszony a szomszédok szerint másfél órát várt a mentőkre.

Next

/
Thumbnails
Contents