Somogyi Hírlap, 2014. december (25. évfolyam, 279-303. szám)
2014-12-13 / 290. szám
4 MEGYEI KÖRKÉP 2014. DECEMBER 13., SZOMBAT A terepmunkát soha nem cserélné másra tudomány A kaposvári egyetemi tanár örül, hogy egyre több fiatal érdeklődik a szakterülete iránt Lanszki József, a Kaposvári Egyetem tanára a napokban vette át a Magyar Tudományos Akadémia doktora tudományos címmel együtt járó oklevelet. Szerteágazó munkája során molekuláris genetikai vizsgálattal két halastórendszeren, s a Dráva egy szakaszán meghatározta a vidraállományok genetikai, struktúráját. Töretlen szakmai elkötelezettség jellemzi a 47 éves professzort, aki a terepmunkát semmi pénzért nem adná fel. Harsányi Miklós- Doktori értekezésem az országban élő ragadozó emlős fajok életének vizsgálatáról szól - mondta Lanszki József. - E fajok közé tartozik a menyét, a hermelin, a közönséges-, illetve a mezei görény, a vadmacska, az aranysakál, a vörös róka, a vidra, a farkas és a hiúz. A többi közt táplálék-ösz- szetételüket, táplálkozási szokásaikat valamint táplálkozási kapcsolataikat vizsgáltam, mely kitért a ragadozó-zsákmány kapcsolatra is. A vidra esetében ennél sokkal szélesebbkor!! vizsgálatot folytattam, molekuláris genetikai elemzéseket is végeztem.- A kívülálló számára különleges eljárásnak tűnik.- Két halastó rendszeren, illetve a Dráva körülbelül 80 kilométeres szakaszán két évig tartott a rendszeres ürülékminta gyűjtés. A vidra bélhámsejt DNS-ének kivonása után egyedi azonosítást tudtunk végezni. Ilyen módon egyedsűrűség becsülhető egy adott területen, s az is vizsgálható, hogy hosszabb időszakon belül miként változik az állomány szerkezete, mennyi vidra halad keresztül a halastó rendszeren.- Mire lehet ebből következtetni?- Például arra, hogy a kisha- lastó rendszerek is nagyon jelentős útvonalként szerepelnek a vidra területkeresése során, s nemcsak kölyöknevelésre alkalmasak. Ezen kívül az ország különböző pontjain elpusztultan talált vidrákból toxikológiai vizsgálatokat is végeztünk. Érdemes tudni: a vidra akár 15 évig élő faj, amely leképezi a táplálék- láncban különböző szennyező anyagok feldúsulását. A toxikológiai vizsgálatok érdekes információt adtak: a Tisza és a Duna mentén több fémes elem esetében jóval nagyobb koncentráció értéket mértünk, mint például a Balaton környéki vidrákban.- Ez optimizmusra ad okot?- Abban az értelemben mindenképp, hogy a Magyarországon élő vidrákban a káros anyagok májban mért koncentrációja a nyugat-európai vizsgálatokhoz képest közepes vagy alacsony. Azt is mutatja: ipari szennyezéseknek kevésbé kitett területen élünk, s egyúttal jelzi, hogy a Magyarországon termelt halat érdemes fogyasztanunk. Ezen kívül szaporodásbiológiai- és táplálkozásvizsgálatokat is folytattunk, érdekes módszertani ösz- szefüggéseket kaptunk. Már említettem több szárazföldi ragadozó emlőst: a hiúz-, illetve a farkasminták az Északi-középhegységből származtak, ezek is tanulságos eredményeket hoztak.- Sok mindennel foglalkozott az elmúlt időszakban. Miért fontos a kutatási terület?- Tudományos közleményeket készítek, s úgy érzem, a gyakorlatban is hasznosítani lehet az eredményeket. Ide sorolható például a sakál táplálkozásával kapcsolatos tudnivalók: táplálékában alapvetően a mezőgazdaságban kártevőnek számító mezei pocok fordul elő, mely ha elszaporodik, a termés mennyiségét drasztikusan lecsökkenthe- ti. A mezei pocok fogyasztásából amúgy nemcsak a sakál, hanem a róka, s más kisebb testű ragadozók is jelentősen kiveszik a részüket. Az elpusztult állati tetemek „eltávolítása” a betegségek terjedésének meggátlásában fontos. A vidrával kapcsolatos eredmények ismeretében a halgazdálkodók a telepítési szerkezet kialakításakor a kárt mérsékelhetik, s továbbá a mezőgazdasági támogatásokat célirányosabban lehet irányítani, ahol a fokozottan védett fajok egyedei megtalálhatóak, s szaporodni tudnak.- Sokan vélik úgy: a kutatók egy része elefántcsonttoronyban tölti fél életét, a külvilágtól szinte hermetikusan elzárva él, mások viLanszki József a terepmunkát semmiért nem adná föl szont rajonganak a terepmunkáért. Ön hova tartozik?-Huszonöt éve dolgozom ezen a területen, több mint másfél évtizedig napjaim nagy részét terepen töltöttem, mindig örömmel. Adatokat gyűjtöttem, felméréseket végeztem a csodálatos somogyi és dél-dunántúli területeken.- Gondolom, volt előzménye ennek a tudományos munkának.- A Magyar Tudományos Akadémia az elmúlt bő tíz évben kétszer támogatott ösztöndíjasként. Ez a Bolyai kutatói ösztöndíj volt, ami nagyon fontos lépés ahhoz, hogy az akadémia doktora címre érdemes legyen az ember.- Terepen kívül az irodában is szorgosan dolgozott. Mennyi könyvet írt?- Négy önálló könyvem jelent meg, s több írásban társszerző vagy szerkesztő és szerző voltam.- Mi a hivatásának szépsége?- A legnagyobb örömet az jelenti, ha a különleges vizes élőEredmények hat pontban molekuláris genetikai vizsgálattal két halastórendszeren és a Dráva egy szakaszán meghatározta a vidraállományok genetikai struktúráját, s az úgynevezett Post mortem vizsgálatok alapján leírta a magyarországi vidraállomány egyes fontosabb morfológiai és szaporodási jellemzőit, valamint mortalitási okait. Meghatározta öt nehézfém vidra májban mért koncentrációját, leírta a vidra élőhelytípusonkénti táplálékössze- tétel-mintázatát, halastavi, halteleltető tavi és folyóment preferenciáját is. A táplálékforrás-felmérések és preferenciaszámítások eredményeként megállapította, hogy a főként kisemlősö- ket fogyasztó és vegyes táplálékon élő ragadozók számára az elsődleges zsákmánycsoportot jelentő kisemlősök bőségben állnak rendelkezésre, olvasható az új tudományos eredmények összegzésében. Egyes fajok ni- che-elkülönülését is elemezte. Névjegy: Lanszki József 1967-ben született Mezőkövesden. 1988-ban szerzett állat- tenyésztő oklevelet a kaposvári Mezőgazdasági Főiskolán, 1993-ban természetvédelmi szaküzemmérnöki oklevelet, 1996-ban agrármérnöki oklevelet Kaposváron. 2001-ben szerzett PhD fokozatot. 2012-ben habilitált, 2014-től professzor. 2011-ben Mestertanár Aranyérem kitüntetésben részesült. 2014-ben nyerte el a Magyar Tudományos Akadémia doktora címet. Nős, két gyermeke van. helyeket, erdőket a jelenlegi állapotukban sikerül megőrizni, s ezt másoknak is megmutathatjuk. Diákjaimat nagyon sokszor vittem terepre, jó volt látni az örömöt az arcukon. Több mindent láttak, mint egy hétvégi túrán.- Van-e utánpótlás a diákok körében?- Szerencsére sokan jelentkeztek hozzám diploma dolgozatos- nak, eddig közel 80-an voltak. Több mint húszán készítettek tudományos diákkörös dolgozatot, s jó részük országos megmérettetéseken is jól vagy kiemelkedően szerepelt. Közülük négyen szereztek tudományos - PhD - fokozatot: van utánpótlás, érdekes ez a terület.- Melyik a kedvenc állata?- A vidra és az aranysakál. Ezekkel foglalkoztam a legtöbbet, s a legmélyebben. Mindkettő konfliktusos faj, a gazdálkodói-, a természetvédelmi érdekek ütközőpontjában szerepelnek. Talán ezért is annyira érdekesek.- Mezőkövesden született, Kaposváron szerzett diplomát. Mi csábította Somogyba?- A történet gyerekkoromig nyúlik vissza. A Gyöngyvirágtól lombhullásig című filmet talán öt éves koromban láttam, s elhatároztam, hogy erdőjáró, természetben mozgó ember leszek. Házunktól 50 métere folyt a Bükk- ből érkező Hór-patak, partja mentén töltöttem a gyerekkoromat horgászattal, rovargyűjtéssel. A Göllében született és So- mogyról megragadó szeretettel író Fekete Istvántól minden hozzáférhető könyvet elolvastam. Tovább tanuláskor nem volt kérdés, a kaposvári mezőgazdasági főiskolát választottam, igaz, így alkalmanként 350 kilométert utaztam. Aztán egyre kevesebbszer utaztam haza, mert a Göllével szomszédos kis faluból, Kisgya- lánból választottam párt és itt is maradtam Somogybán.- Kutatás, terepmunka, publikálás. Mire készül?- A hazai kollégákkal végzett aktív munkát folytatni kívánom. Négy kontinensről keresnek kutatási együttműködésre, ezért a nemzetközi kapcsolatokat is tovább tudom bővíteni.- Csak a tudományos tevékenység tölti ki életét vagy hobbira is jut ideje?- Amióta kutatóként dolgozom, ez a feladat érdekel, a horgászat, s egyéb dolgok szép lassan elmaradtak. Hosszú időn keresztül nem volt két egyforma napom. Szeretem a terepen gyűjtött adatokat összegezni, elemezni, nemzetközi lapokba előkészíteni, ami rendkívül időigényes tevékenység. S ne feledjük, mindig vár a természet: a terepi gyűjtés, a tiszta levegő, a napsütés. Örömmel végzem a munkámat. Ha nem is sztráda, legalább út és járda a romák lakta utcákba vízkárenyhítési segélykeret A hatalmas eső után megdöbbentő állapotok uralkodtak, az emberek combig jártak a sáros vízben A kórház még épülő sürgősségi osztálya veszi majd át a háziorvosi ügyeletet Nem kellett felhasználni teljes egészében azt a tízmilliós vízkárenyhítési segélykeretet, melyről még az előző siófoki képviselő-testület döntött (ahogyan megírtuk, a fideszes Csorba Ottó javaslatára, s a szavazásnál egyedüliként csak Balázs Árpád akkori polgármester tartózkodott - a szerző), így most megelőzésre is futja belőle. A siófoki testület a decemberi ülésén arról döntött: mivel a vízkárt szenvedett lakosok támogatása után is maradt a tízmillió forintból, így abból a pénzből négy szivattyút vásárol az önkormányzat, valamint a csapadékvíz-elvezetés megoldására fordítja. Mint ismert, a délkeleti városrész, azon belül is a romák lakta utcák szenvedték el a legtöbb kárt az özönvízszerű esőzés nyomán. A városrész képviselője, Sáfár Ahmed (Fidesz) azt mondta: az Alsó és a Rét utcában „ha nem is sztrádát, de alapvető dolgokat biztosítani kéne, rendbehozni az esővízcsatornát, járdát építeni. Egy lakos olcsón telket is adna arra a célra, hogy játszóteret alakítsunk ki”. Lengyel Róbert polgármester azt felelte, maximálisan egyetért, hiszen „a hatalmas esőzés után megdöbbentő állapotok uralkodtak azokban az utcákban, az emberek combig jártak a sáros vízben, sok gondozatlan, dzsungelszerű, üres telekről a patkányok úsztak ki, nincs járda, nincs út, semmi sincsen”. Akad persze bőven teendő a város többi részén is, ez abból is kiderült, hogy a képviselők hosszú percekig sorolták, milyen beruházásokra javasolnak költeni a 2015-ös költségvetésből. Szóba került az ülésen az is, hogy az egyik legsürgetőbb a Kálmán Imre Kulturális Központ épületének rekonstrukciója, kívül-belül. - Kiváló szakmai munka, egészen elképesztő, emberhez alig méltó körülmények között - összegezte tapasztalatait a siófoki polgármester. - Lelakott épület. Ha minőségi turizmust akarunk, akkor itt keU elkezdeni az építkezést. ■ F. I. megállapodás készül a kórházzal, az épülő új sürgősségi osztály elkészülte után a gyógyító intézmény átveszi a háziorvosi ügyeletet Siófokon. Néhány napja írtuk meg, hogy a somogyi polgármesterek és jegyzők siófoki konferenciáján Moizs Mariann, a Kaposi Mór Oktató Kórházfőigazgatója arról beszélt: jogszabály készül a sürgősségi és az alapellátási ügyeletek ösz- szevonásáról, sok helyütt a kettő párhuzamosan működik, ami luxus. siófokon évek óta feszültségfor- rás az önkormányzat és az orvosok között az ügyelet biztosítása. Lengyel Róbert polgármester azt mondta a képviselő-testület ülésén: - Jelenlegi formájában az ügyeleti ellátás sajnos döcögősen működik. Egy 25 ezres városban jogos igény, hogy legyen gyermekorvosi, vagy fogorvosi ügyelet. Ebben az irányban kell gondolkodni, hosszú távra szóló, színvonalas ellátást kialakítani. MEGKEZDŐDTEK KÖZBEN az egyeztetések a városvezetés és a kórház között, az önkormányzat átadná az ügyeleti feladatok ellátását. Az elképzelések szerint az átmeneti időszakra egy szolgáltató társasággal szerződne a város a felnőtt háziorvosi ügyeletre. Idén a nyári főszezonban az üdülő gyermekbetegek ellátását a Med-Safe Kft. koordinálta és szervezte meg. A kaposvári székhelyű cég orvosok közvetítését végzi, elkészíti a beosztást és helyettesítésről gondoskodik. Ügyvezetője, Rus János a sürgősségi orvostan szakorvosa. mivel jelenleg a gyermek betegek számára külön ügyeleti ellátás nincs, a felnőtt szakorvosok gyakorlatának hiánya miatt pedig a legtöbb gyermek páciens amúgy is a kórház gyermekosztályára kerül, e részlegen lenne lehetőség a gyermekek ügyeleti ellátására.
