Somogyi Hírlap, 2014. december (25. évfolyam, 279-303. szám)
2014-12-12 / 289. szám
2014. DECEMBER 12., PÉNTEK 7 BELFÖLD - KÜLFÖLD Messze még az álláspontok ajovoevi bértárgyalásokon Megérné szűrésekre költeni onkológia Hiába ingyenesek, nem járnak szűrővizsgálatokra az emberek konzultáció „Továbbra is nagyon messze állnak a munkaadói és a munkavállalói oldal álláspontjai” - közölte tegnap a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetségének (VOSZ) főtitkára. Dávid Ferenc a Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fóruma után közölte, hogy a munkaadói oldal a minimálbér és a garantált bérminimum egyaránt 3 százalékos emelését hagyná jóvá, az átlagkeresetet pedig 3-4 százalékkal javasolják emelni nemzetgazdasági szinten. „Ez a szakszervezetek számára elfogadhatatlanul alacsony” - hangoztatta a Magyar Szakszervezeti Szövetség (MaSzSz) elnöke. Pataky Péter ezt azzal indokolta, hogy ha 3-4 lépésben, vagyis 3-4 év alatt legalább azt szeretnék elérni, hogy a minimálbér nettója elérje a létminimum 80 százalékát (jelenleg annak 76 százaléka), akkor is 4-4,5 százalékkal kellene emelni a minimálbért 2015 és 2017 között minden évben. Vagyis egy jövő évi 3 százalékos emeléssel ez a minimum cél sem érhető el, nincs bérfelzárkózás. A 3 százalékos emelés 1,2 százalékos reálkereset-növekedést jelentene, ami bruttó 2000, nettó 1300 forint. Az érdekvédők szeretnék azt is rögzíteni a majdani megállapodásban, hogy tárgyaljanak több „feszítő kérdésről”. Ezek között említette a jövőre megszűnő korkedvezményes nyugdíjat, a Munka törvénykönyve, valamint a sztrájktörvény módosítását, illetve a cafete- riát.A MaSzSz elnöke elfogadhatatlannak nevezte, hogy a kormány úgy szüntesse meg a korkedvezményes nyugdíjat, hogy azt nem váltja fel semmi. Az érdekvédők az általuk javasolt „csomag” bérmegállapodásba foglalása nélkül 5 százalékos emelést tartanának elfogadhatónak, a csomag elfogadása esetén pedig egy, valamivel 5 százalék alatti emelést tartalmazó bármegállapodást is aláírnának. A VOSZ főtitkára elkötelezett a tárgyalások mellett, de elvtelen kompromisszumot, „a magyar vállalkozók tömegeit tönkretevő egyezséget” nem lehet kötni. ■ Daganatos betegek száma ■ 2000 ■12012 EMLŐRÁK MEHNYAKRAK ■ 1657 |10S7 VASTAGBELRAK ■^■ 5 541 ÖSSZES DAGANATTIPUS FORRÁS: NEMZETI RÁKREGISZTER Hiába az emlőrák az első számú halálok a daganatos megbetegedések között, az érintetteknek csupán fele megy el szűrésre Nemcsak egészségügyi, de gazdasági szempontból is hasznosak a szervezett szűrő- vizsgálatok, főként, ha azokon a veszélyeztetettek legalább háromnegyede részt vesz. Magyarországon még mindig akadoznak a szűrések, és a részvétel is messze elmarad az ideálistól. A szakállamtitkárság ezen a helyzeten is szeretne változtatni jövőre. Haiman Éva Pozitív diszkriminációval, a várólisták megkerülésével „jutalmazná” az egészségügyi államtitkár azokat, akik rendszeresen részt vesznek a szűrő- vizsgálatokon. Zombor Gábor ettől, valamint a szűrőprogramok egységesítésétől, a szűrő- állomások számának növelésétől vár hatékonyságjavulást a betegségek megelőzésben, a rendkívül kedvezőtlen hazai morbiditási statisztikák javulásában. A cél, hogy 2020-ra a magyarok egészségben eltöltött éveinek száma elérje az európai átlagot. Ez utóbbi 2012-ben 62,3 év volt a nőknél és 61,3 év a férfiaknál, míg hazánkban 60,5 év a nőknél és 59,2 év a férfiaknál. A szív-érrendszeri megbetegedések számának csökkentése érdekében a rendszeres vérnyomás-, vércukor és ko- leszterinszint-mérést szerveznek majd a háziorvosoknál és több mint száz kórházban, a jelenleginél szervezettebbé és a városoktól távol eső településeken is elérhetőbbé teszik az onkológiai szűréseket, valamint a tervek szerint összehangolják a vizsgálatok céljára fordítható forrásokat és szűrések finanszírozását is. A világon több elemzés is kimutatta már, hogy közgazdasági értelemben a szervezett lakossági szűrések minden szempontból hatékonyabbak, mint az alkalomszerűek, mégpedig nem csak orvos-szakmai de költségoptimalizálási szempontból is. Egy, a Népegészségügy című szaklapban megjelent 2011-es tanulmányban szakemberek a szűrőprogramok éves költségigényét és a betegségek okozta társadalmi terhet vizsgálták a három hazai népegészségügyi szűrésnél. Megállapították, hogy az emlő- és a vastagbéldaganatok esetében a kezelési költség - vagyis az az összeg, amit az OEP ezen betegségek kezelésére fordít - jóval magasabb, mint amibe a szűrés finanszírozása kerül. A méhnyakrák esetében pedig a szűrési és kezelési költség nagyjából egy szinten van. A szűrőprogramok hatékonyságát ugyanakkor nagyban befolyásolja a részvétel: nemzetközi ajánlások szerint optimális eredményt csak 60- 70 százalékos részvétel esetén lehet elérni. A legkorábban, 2003-ban bevezetett ingyenes méhnyakrákszűrésre a meghívott 25-65 év közötti nőknek csak alig 30 százaléka megy el rendszeresen a vizsgálatra. A méhnyakszűrésen részt vevők számának növelése érdekében az 5000 főnél kisebb lélekszámú településeken - megfelelő képzés, felkészítés után - már a védőnők is végezhetnek vizsgálatot. A program idén júliusban vált országossá, a programba 2400 védőnő jelentkezett, akik eddig több mint négyezer szűrést végeztek. A mammográfiás mellrákszűrésnél ennél ugyan lényegesen magasabb, de még mindig az elvártnál jóval alacsonyabb a részvétel: az érintett 45-65 év közötti nők 48-59 százaléka volt az elmúlt években ilyen vizsgálaton. Magyarországon a nők körében még mindig a mellrák vezeti a daganatos halálozást. A vastagbélrákszűréssel kapcsolatos adatok egyelőre nem értékelhetőek, mert még a székletminta vizsgálatán alapuló szűrést sem indították még el országosan. Még mindig a modellprogramoknál tartunk - a legutóbbi idén júliusban kezdődött és 2015 májusáig tart -, miközben Bodoky György, a Magyar Klinikai Onkológiai Társaság Tiszteletbeli elnöke évek óta azért lobbizik, hogy a vastagbél-tükrözés is bekerüljön a finanszírozott vizsgálatok közé, mert azzal az évi 5 ezer, vastagbéldaganatban elhunyt beteg közül 4 ezer megmenthető lenne. Tízezrek haláláért felelős Magyarországon az utóbbi időben évente körülbelül 130 ezren halnak meg. A legtöbb, évi mintegy 65 ezer haláleset valamely keringési betegség számlájára írandó. A második leggyakoribb halálok a daganat, amely minden esztendőben nagyjából 33 ezer ember haláláért felelős. A rákhalálozási statisztikákat évek óta a tüdőrák vezeti, míg a 2-3. helyen a vastag- és végbélrák, illetve az emlőrák szerepel. De sokan halnak meg szájüregi daganatokban és prosztatarákban is. A rákbetegség miatt rokkanttá váltak száma az elmúlt negyed században megkétszereződött. előtt, ahol síppal, dobbal tiltakoztak a kormány tervezett megszorító intézkedései ellen. A szakszervezetek szervezte akción azt is követelték, hogy ne emeljék majd a nyugdíjkorhatárt. Kijev pluszmilliárdokat kér válság A minszki béketárgyalások folytatása a tét Már ma eldőlhet, hogy a következő napokban folytatódnak-e Minszkben Oroszország és Ukrajna között a béketárgyalások. Kijevi diplomáciai források bizakodóak, bár az ukrán államfő tegnapi nyilatkozatának Moszkvában nem örültek. Petro Porosenko felszólította Oroszországot, hogy haladéktalanul vonja ki csapatait a szakadár megyékből, és garantálja, hogy a határon nem járnak ki-be a katonái. Porosenko arra is felhívta a figyelmet, hogy keddtől Kijev egyoldalú tűzszünetet hirdetett, .ám ez csak addig tart, amíg az ukrán hadsereget nem támadják meg újra a szeparatisták, akiket az Petra Porosenko követel államfő szerint egyértelműen a Kreml támogat. (Moszkva többször visszautasította a vádakat, hogy katonái Kelet-Ukrajnában harcolnának. Szerdán Valerij Geraszimov vezérkari főnök primitív rágalmazásnak nevezte a kijevi feltételezést.) Arszenyij Jacenyuk ukrán miniszterelnök a kormányülésen az ország gazdasági helyzetét ecsetelte. Jacenyuk úgy számol, hogy a Nemzetközi Valutaalappal (IMF) megkötött szerződésen felül 15 milliárd dollár segítségre van szüksége, és nemzetközi donorkonferenciát kell tartani, mert az IMF-pénz nem elég a gazdaság stabilizálására. ■ MW HÍRSÁV GM0: hajszálnyira a megállapodástóla A tagállamok nagykövetei szerdán megszavazták Brüsszelben azt a megállapodást, amely lehetővé teszi a tagországok számára, hogy gazdasági és társadalmi indokok alapján nemzeti hatáskörben lehessen dönteni a genetikailag módosított növények (GMO) termesztéséről saját területükön - közölte a Földművelésügyi Minisztérium csütörtökön. A tájékoztatás szerint ezt követően már csak az Európai Parlament támogatására van szükség, a szavazás január közepén várható. ■ MTI i Vigyázzon bankkártyája adataira! A bankkártya csak és kizárólag a kártyakibocsátó bank saját rendszerén belül szolgálhat azonosítására, ezért annak adatait senki ne közölje ilyen célra másokkal - hívja fel a figyelmet a Magyar Bankszövetség. Felhívják a közösségi oldalt használók figyelmét, hogy személyes adataikat, valamint bankkártyáik adatait ne adják meg a gyanúsan könnyű pénzkereseti lehetőséget kínáló hirdetésekre. Kérik a bankkártyabirtokosokat, hogy felelősen eljárva, bankkártyaadataikat kellő gondossággal és odafigyeléssel kezeljék az interneten is. ■ MTI Fidel Castro kínai békedíjat kapott Fidel Castro a ss éves Fidel Castro veterán kubai forradalmár, politikus kapta az idén a nem hivatalos, kínai értelmiségiek egy csoportja által adományozott Konfu- ciusz-békedíjat. A volt kubai vezető a világbékéhez való kiemelkedő hozzájárulásával érdemelte ki a kitüntetést, amelynek több mint húsz ' jelöltje között volt Pák Gun Hje dél-koreai elnök, Bán Ki Mun ENSZ-főtitkár és még a Sanghaji Együttműködési Szervezet (SESZ) is. Castróra a 16 fős bizottságból kilencen szavaztak. ■ MTI Prezi: mobilról is lehet prezentálni mobilról is prezentálhatnak, illetve bekapcsolódhatnak mások előadásába a Prezi felhasználói, a cég csütörtöktől működő új funkciójának köszönhetően - közölte a Prezi. A Prezi ezzel a világon az első olyan prezentációs szoftver, amely- lyel távolról követhető egy előadás, amelyet iPhone-nal, iPaddel, PC-vel, Mac-kel vagy notebookkal is meg lehet tartani. ■ MTI
