Somogyi Hírlap, 2014. december (25. évfolyam, 279-303. szám)

2014-12-08 / 285. szám

6 GAZDASAG 2014. DECEMBER 8., HÉTFŐ Devizahitelesek: újra módosult a végrehajtási törvény déli-áramlat Vasárnap dél­előtt telefonon egyeztetett Orbán Viktor kormányfő és Vlagyimir Putyin orosz állam­fő a kétoldalú kapcsolatok le­hetőségeiről és a magyar-orosz energetikai együttműködés jövőjéről annak fényében, hogy a közelmúltban lezárult a Dé­li Áramlat projekt - közölte Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter. A Kreml tegnap azt írta, hogy Putyin a szerb elnökkel is egyeztetett. Putyin, Orbán és Tomislav Nikolic az energe­tika mellett a kétoldalú kap­csolatok aktuális kérdéseiről is szót váltott. Alekszej Miller, a beruházó orosz állami ener­getikai cég, a Gazprom vezér- igazgatója közölte, hogy a Déli Áramlat projektet lezárták Megerősítette, az európai uni­ós szolgáltatóknak ezentúl ma­guknak kell gondoskodniuk a földgázt a fogyasztókhoz eljut­tató vezetékek megépítéséről, mert a Gazprom nem foglalko­zik azzal, hogy vezetéket épít­sen az EU számára. Putyin még hétfőn, Ankará­ban jelentette be, hogy Orosz­ország eláll a Déli Áramlat gázvezeték megvalósításától és Törökország felé vezető szállí­tási útvonalat épít ki. Az orosz elnök ezt azzal indokolta, hogy az unió nem támogatja a be­ruházást, és Bulgáriától sem kapták meg az engedélyt az építésre. Az Ukrajna megkerülésével tervezett Déli Áramlat európai gázvezeték Oroszország feke­te-tengeri partvidékétől indult volna, és Dél- és Közép-Európa országaiba, így Szerbiába és Magyarországra is szállította volna az orosz földgázt. ■ MTI Putyin telefonált Orbánnal A gabona fordított áfája, va­lamint az élő- és félsertés csökkentett forgalmi adója után jövőre a kérődzők áfája is 27 százalékról 5 száza­lékra csökken. A lépés a fogyasztói árakat nem érinti, de tisztulást hozhat a pia­con. Az eddigi tapasztalatok szerint az áfa mérséklése komoly gátat szab a feke- tézésnek, igaz, amíg nem általános, addig a csalók találnak maguknak más ter­mékeket. Braunmüller Lajos Januártól már nem csak az élő­sertés és félsertés, hanem a marha-, juh- és kecske áfája is 5 százalékra csökken - döntött a kormány nemrégiben. A csök­kenés a fogyasztói árakat nem befolyásolja, mivel csak az élő­állatra és a darabolt testre vo­natkozik. A cél nem is a végső árak mérséklése, hanem a feke- tézés visszaszorítása, és ezzel a becsületes szereplők helyzetbe hozása. az intézkedés nem előzmény nélküli: öt százalékra csökkent idén január elsejétől az élő- és a félsertés áfakulcsa - ezt még tavaly novemberben jelentette be Fazekas Sándor. Az akko­ri vidékfejlesztési miniszter azt mondta: a kormány célja a feketegazdaság kifehérítése, az érintett vállalkozások verseny- képességének növelése, így munkahelyek és beruházások megőrzése. A csökkentés mel­lett ugyanakkor az is fontos érv lehetett, hogy a 22 százalék- pontos mérséklése az áfabe­vételt csak kis mértékben be­folyásolta. Akkori számítások szerint a csökkentés mindössze 600 millió s bevételkieséssel jár, amit ráadásul kompenzál­hat a szektor fehéredésének ha­tása. Várhatóan a szarvasmar­ha, a juh és a kecske esetében a költségvetési kiesés még ennél is kevesebb lesz. A kormány korábban a sertés esetében először a fordított áfa alkalmazásáról döntött, ám ezt a lépést az Európai Bizottság akkor elutasította. Az EU - a bi­zottság javaslata alapján - bár­mely tagállamot felhatalmaz­hat arra, hogy az irányelvben Az állattartók az anyajuh után egyedenként 3000 ezer forintos támogatásra jogosultak, jövőre fizetnek foglalt áfarendelkezésektől eltérjen a csalások visszaszorí­tása érdekében. Korábban Ma­gyarország felhatalmazást ka­pott a fordított áfa bevezetésére a gabonafélék, olajos magvak, és egyes fehérjenövények eseté­ben. Ez az érintett termények­nél látványos eredményeket hozott, ám Brüsszel a sertések esetében már nem engedélyez­te ugyanezt, mivel úgy találta, hogy Magyarország nem tett eleget az áfacsalások vissza­szorítására az ellenőrzések te­rén. Ezt követően került sor az élő- és a félsertés esetében az áfacsökkentésre. pedig A fordított áfa a növé­nyi termékeknél bevált. Az intézkedést a gabonafélék, az olajosmagvak valamint egyes fehérjenövények esetében ve­zették be még 2012 júliusában, és már abban a hónapban lát­ványos eredményeket hozott. Az Észak-Alföldi régiónkban lévő két határátkelőhelyen a gabonaszállítmány forgalom csaknem 70 százalékkal esett vissza júliusban - derült ki akkor egy a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) Észak-alföl­di Regionális Főigazgatósága által készített jelentésből. az akkori ÁRAKAT alapul véve csak ezen a két vizsgálati pon­ton 1 milliárd forintos forga­lomcsökkenés következett be azzal, hogy a korábbi év gya­nús kiszállítói, vásárlói szinte kivétel nélkül eltűntek. A mos­tani, kérődzőkre vonatkozó áfacsökkentést ugyanakkor üd­vözli a szakma. „A sertéságazat volumenét nem éri el a most érintett állatok forgalma, így várhatóan kisebb lesz a fehére­dés hatása is. A lépés ugyan­akkor mindenképpen pozitív, amelyet a szereplők üdvözöl­nek” - nyilatkozta lapunknak Németh Antal. A Vágóállat- és Hús Szakmaközi Szervezet és Terméktanács (VHT) elnöke hozzátette: mindez a jövőre nö­vekvő támogatásokkal együtt érdemi segítségnyújtás a szar­vasmarhát, kecskét vagy juhot tartó termelőknek. az áfacsökkentéssel párhu­zamosan ugyanis november végén megjelentek azok a mi­niszteri rendeletek is, amelyek a juh- és kecskeágazat részére nyújtható idei csekély össze­gű (de minimis) támogatás feltételeit tartalmazzák. A tá­mogatást a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal (MVH) 2015. első félévében fizeti ki. A szaktárca rendeletéi sze­rint 2014-ben, 870 ezer darab anyajuh után jogosultak az állattartók egyedenként 3 ezer forintos támogatásra, ami 500 forinttal több az elmúlt évinél. A kecsketartók 20 ezer darab anyakecske után állatonként jelentős, ötezer forintos támo­gatást igényelhetnek. Ez 1500 forinttal magasabb, mint a ta­valyi összeg. Egy termelő a két jogcím bármelyikén legfeljebb 5000 euró támogatást igényel­het. december 6-án lépett hatályba a végrehajtási törvény újabb módosítása, amely kimondja: nem akad meg a devizahiteles lakással kapcsolatos végre­hajtás akkor, ha a végrehajtást helyi önkormányzat, illetve az önkormányzat vagy az állam kizárólagos tulajdonában lévő cég kéri, vállalva az ingatlan fel- j újítását és munkaerő-piaci célú bérbeadását. A TÖRVÉNYJAVASLATOT szeptem­ber végén beterjesztő Meszes Csöbör Katalin azzal indokolta a végrehajtási törvény üyen ki­egészítését, hogy ezzel kikerül­hető a devizahiteles törvényben megfogalmazott végrehajtási, illetve kilakoltatási moratórium ezekben a speciális esetekben, amikor az önkormányzat, illetve állami cég indítana végrehajtást. A javaslat alkotmányos indoka | az, hogy a jogalkotó minden esz­közzel segítse a munkahelyek | létesítését. RÉPÁSSY RÓBERT, az Igazságügyi Minisztérium parlamenti állam­titkára korábban az mondta, hogy az új szabály célja: a tele­püléseken az önkormányzatok bérlakások biztosításával tudják [ segíteni a munkahelyek, válial- I kozások létesítését. A mostani módosítás szorosan kapcsolódik az első devizahite­les törvényhez, amely a deviza­hiteles ügyekben a végrehajtás szüneteltetését rendelte el. Ez alapján folytak - folynak - a bankok által indított perek, ame­lyekben a szerződési feltételeik tisztességtelenségének törvényi vélelmét kívánják megdönteni. j Azokban az esetekben, amikor a lakást már a devizahiteles tör­vény hatályba lépése - július 26.- előtt értékesítették, a kiürítés (kilakoltatás) elmarad. . A VÉGREHAJTÁSI TÖRVÉNY nyári módosítása azt mondta ki, hogy a kilakoltatási moratórium nem alkalmazható, ha a lakást - még a moratórium elrendelése előtt- helyi önkormányzat, illetve az önkormányzat vagy az állam ki­zárólagos tulajdonában lévő cég vásárolta meg az árverésen. A TOVÁBBI MEGKÖTÉSEK szerint a vásárló önkormányzatnak, köz­tulajdonú cégnek vállalnia kel­lett, hogy a lakás birtokbavételé­től számítva 2 éven belül felújítja j azt, és pályázatot ír ki a j lakás bérbeadására, a települé­sen munkát vállalóknak. ■MTI A feketézés nem szűnt meg érezhető hatást gyakorolt az élő- és félsertés áfájának tava­lyi csökkentése az állatok for­galmára, a fehéredés látható, ugyanakkor a feketézés sem szűnt meg - figyelmeztetnek ágazati szakértők. A csalók az élőállatról a darabolt húsok és készítmények irányába mozdul­tak el. Korábban hasonló tör­tént a gabonafélék esetében is. Az ott bevezetett fordított áfa miatt a bűnözői körök a lisztre, cukorra és étolajra tértek át. A hazai agrárium és élelmiszer- ipar számos szereplője ezért régóta sürgeti, hogy a teljes ter­mékpályán, vagyis az élőállat­tól a késztermékig valósuljon meg egy radikális áfacsökken­tés, legalább az alapvető élelmi­szerek esetében. A mostani, uniós szinten is rekordmagas, 27 százalékos áfa túl nagy csá­bítás az adószabályok kijátszá­sára. A büdzsé bevételeiről és kiadásairól döntenek Jóval drágább lesz az olívaolaj BAKTÉRIUMFERTŐZÉS A csapadékosabb nyár miatt elszaporodtak a kártevők ÚJABB HÁROMNAPOS üléssel foly­tatja munkáját az Országgyűlés a jövő héten, ma a keddi záró- szavazásokat készíthetik elő az elfogadni tervezett indítványok összegző módosító javaslatainak vitáival. A házelnök előzetes napirendi javaslata alapján az Országgyűlés így kedden ösz- szesen négy javaslatot fogadhat el, továbbá rögzítheti a jövő évi költségvetés főösszegeit. A 2015-ös büdzsét érintően a költségvetési bizottság legutóbbi ülésén azt javasolta, hogy a jövő évi költségvetés teljes bevételét 16 ezer 312 milliárd forintban, kiadását 17 ezer 190 milliárd fo­rintban, hiányát pedig 877,4 mil­liárd forintban állapítsa meg. Ez alapján a teljes bevétel 67,7 mil­liárd, míg a kiadás 67,9 milliárd forinttal lenne kisebb Varga Mi­hály nemzetgazdasági minisz­ter eredeti javaslatánál, a hiány pedig mintegy 198 millió forint­tal csökkenne. A parlament a fő számok elfogadását követően kizárólag a fejezeteken belüli át­csoportosításokat tárgyalhat. A kormány eredeti javaslatában 2,5 százalékos GDP-növekedés- sel és 1,8 százalékos inflációval számolt, a költségvetési hiányt a GDP 2,4 százalékára becsülte. Szavazás várható arról is, amely­ben a kormány a nem nyeresé­ges nagyvállalatoknak 2018-tól megtiltaná a napi fogyasztási cikkek értékesítését. ■ MTI Idén katasztrofális volt az olaj­bogyószüret Olaszországban és Dél-Európa nagy részén, így az olívaolaj nem csak kevés, hanem drága is lesz - írta az AFP. Olasz­országban elsősorban Toszkáná- ban és Umbriában pusztított az időjárás: ezúttal nem aszály, épp az ellenkezője. A szokásosnál hű­vösebb, esős nyár akadályozta az érést, és kedvezett a kártevők el­szaporodásának. Olaszország dé­li részén baktériumfertőzés is ár­tott. A termelők szerint a termés- kiesés átlagosan 35 százalékos. Spanyolországban préselték tavaly a világ olívaolaj-termelé­sének a felét. Ott viszont a szá­razság és a baktériumfertőzés miatt várhatóan felére csökkent Az olívaolaj fogyasztói ára akár 60 százalékkal Is magasabb lehet az előállítható étolaj mennyisége. A Nemzetközi Olívaolaj Tanács szerint az olívaolaj nagykeres­kedelmi ára átlagosan 37 szá­zalékkal magasabb, mint tavaly ilyenkor. Az olasz termelők sze­rint a fogyasztói árak rövidesen 60 százalékkal is magasabbak lehetnek, mint egy éve. GÖRÖGORSZÁGBAN és Tunéziá­ban viszont jó volt a termés. Ott a termelők abban reménykednek, hogy nagyobb részt szerezhet­nek a legjobb minőségű olíva­olajok piacából. A nagy drágulás távolabbi, eddig a piacon nem szereplő vidékek nagyobb szere­pe kaphatnak, hamarosan jelen­tős olívaolaj-exportőrré válhat Ausztrália. bMTI

Next

/
Thumbnails
Contents