Somogyi Hírlap, 2014. november (25. évfolyam, 255-278. szám)
2014-11-06 / 258. szám
2014. NOVEMBER 6., CSÜTÖRTÖK MEGYEI KORKÉP 3 Gimnázium ezután csak az elitnek átalakítás A szakmunka felé terelné a gyerekeket a kormány oktatási tervezete A szakemberek szerint nem olyan időket élünk, hogy egyetlen szakmával végig lehessen dolgozni egy életet, kell az alapképzettség Komoly elbocsátásokat hozhat a tervezett átalakítás, a tanároknak ki kell állni magukért ► Folytatás az 1. oldalról- Az a logika, hogy a sikeres élethez egyetlen út vezet, gimnázium, érettségi, valamilyen egyetem vagy főiskola, tévedés - jelentette ki Orbán Viktor miniszterelnök egy rádióinterjúban. - Nem akarom őket tévedésben tartani, e gondolkodásmód felett eljárt az idő. Vissza kell adni a szakmunkásképzés becsületét. A gimnázium az egyetemi továbbtanulásra készítsen fel. A szakképzés átalakítását német és osztrák példa alapján képzeli el a kormányzat: a duális képzés lényege, hogy az elméleti tudást az iskolában, a szakmait valós munkahelyeken szerezzék meg a diákok - ez a struktúra jellemezte a rendszerváltás előtti hazai szakmunkásképzést is, melynek átalakítását a kereskedelmi és iparkamara is erőlteti. A szervezet szerint egy gimnáziumi érettséginek önmagában nem sok értelme van, a megfelelő szakképzés biztos munkahelyet és megélhetést ad, és a továbbtanulás lehetősége sem veszik el. Az új szakképzési rendszerbe nemcsak a nagyvállalatokat akarják bevonni, hanem a kis- és közepes cégeket is, nekik is érdekük a megfelelő szakembergárda képzése.- Azt látni kell, hogy nem azonos helyzetből indulnak a megyék - mondta Daxner Gábor, a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége (VOSZ) somogyi elnöke felvetésünkre, miszerint ma a legkeresettebb vasipari hiányszakmáknak Somogybán kevés képzési helye lenne. - Tény, Somogy jelentős hendikeppel indul például Győrrel vagy Fejérrel szemben, a mezőgazda- sági jelleg miatt bizonyos szakmák képzésére nincs, vagy csak igen korlátozott a lehetőség. Úgy vélte, a szakképzés átalakítása feltétlenül szükséges, ám alkalmazkodni kell a helyi adottságokhoz. - Somogynak a mező- gazdaság és a turizmus jelentheti a jövőt - mondta ezeket a területeket kell vonzóvá tenni. Egyes vasipari munkákat mező- gazdasági cégeknél is lehet oktatni, hiszen ott is dolgoznak karbantartók, szerelők. A kereskedelmi és vendéglátó-ipari szakmunkások képzése a nyári és a gyógyturizmusban érdekelt vállalkozásokban lehetséges. NAGY ERZSÉBET, PDSZ Somo- gyért is felelős ügyvivője szerint a változások óriási elbocsátásokkal járnak majd: a pe dagógus-létszám az óraszám függvénye, ha ez csökken, nem lesz szükség ennyi tanárElismerte, mindez nem oldja meg a hiányszakmák kérdését- a vas-,,illetve az építőipari cégek komoly szakemberhiánnyal küzdenek a megyében. Több vállalkozás saját erőből és fejlesztésekkel belevágott a szakmunkásképzésbe, ám mérsékelt sikerrel. Lapunknak két cég vezetője is elmondta: a szakmunkás- tanulók a végbizonyítvány, esetleg néhány szakminősítés megszerzéséig maradnak az anyaüzemben, aztán azonnal Nyu- gat-Európában vállalnak munkát.- Ezen nem kell csodálkozni- jelentette ki Daxner amíg jobbak odakint a keresetek és a munkakörülmények, érthető az emberek döntése. Felvetésünkre, hogy ez esetben a feldúsított szakképzés is jórészt külföldi munkavállalókat képez majd, azt mondta: 30-40 év fejlődésbeli különbséget nem lehet néhány év alatt semmissé ra. A gimnáziumi tanárok tizede is állását veszítheti, Somogybán csaknem negyven pedagógus. s velük mi lesz? - kérdezte az ügyvivő. - Mehetnek közmunkásként falevelet sepregetni? tenni, ám meg kell kezdeni a ledolgozását. .v,Ezért is kell nagyon ügyelni a szakképzés átalakítására. Ha nem piaci alapon nyúlnak bele, komoly bukás lehet a vége - jegyezte meg. - Egy központból nem lehet megmondani, milyen munkaerőigénye van egy cégnek. Az emberek gondolkodnak, tervezik a jövőjüket, s a jobb lehetőséget választják. Ma ez az érettségi: minden statisztika azt mutatja, nálunk nagy a különbség a maturáltak, illetve az érettségivel nem rendelkezők fizetése között, s ez a munkában töltött idő nagyságával növekszik. Az uniós tendencia is az érettségi felé tereli az embereket: az EU célja, hogy a tanulók 75 százaléka maturáljon, hiszen érettségivel is lehet szakmát tanulni. Magyarországon ma több mint 125 ezren tanulnak gimnáziumban - csaknem ennyiEz az új tudás alapú társadalom? A PDSZ tiltakozik a változások ellen, ám komoly lépés csak a pedagógus-társadalom összefogásával lehetséges. Az érdekvédelmi szervezeteknek közösen kellene fellépniük, a en szakközépiskolában, s csak 54 ezren szakképzőben ám ez a> szám a felére csökkenhet. A nagyjából 4500 somogyi gimnazistából is könnyen közel kétezer lehet. így nem lesz szükség tucatnyi gimnáziumra a megyében, de az is kérdéses, hogy a 12 szakképző, illetve a szakközép- iskolák fel tudják-e szívni a „felesleget”. Tavaly a somogyi általános iskolákból közel négyezren tanultak tovább középszinten, negyedük gimnáziumban, s csak 40 százalékuk szakképzőben. Ezen az arányon akar változtatni a kormánystratégia, kérdés, mi alapján szelektálhatnak majd a gimnáziumok a felvételinél?- Megvalósul az elitképzés - jelentette ki Nagy Erzsébet, a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének (PDSZ) So- mogyért is felelős ügyvivője. - Megint előtérbe kerül a protekció, az anyagi, gazdasági helytanároknak is aktivizálniuk kell magukat. A többségben egyelőre nagyobb a félelem az esetleges elbocsátástól, mint az elkeseredettség, ám ha így alákulnak a dolgok, átbillen a mérleg... zet. Akinek megfelelő kapcsolatai lesznek, fel tudja vetetni a gyerekét, így működött ez a szocializmusban is. Vagy ha elég tehetős a szülő, tandíjas alapítványi iskolába mehet a gyereke. A többieknek marad a sehová sem vezető szakképzés. Pedig már nem olyan időket élünk, hogy egyetlen szakmával biztonságosan végig lehessen dolgozni egy életet, szükség van az alapképzettségre, amit a szakképzőkben nem kapnak meg a tanulók, mert drasztikusan lecsökkentették a közismereti tárgyak óraszámát. ■ Vas András X GYORSSZAVAZAS ■ Ön gimnáziumba vagy szakiskolába küldené gyerekét? Szavazzon hírportálunkon gb*—' ma 16 óráig: SONLINE.hu ^ A szavazás eredményét holnapi számunkban közöljük. JEGYZET 03*6 4K) AERZSÉBET Utcabeli hangzavar utcasarki diszkó hangjai szűrődnek egy félhomályból az éterbe. Egyszemélyes buli, díszletként hanyagul odavetett tömött szatyrok, paplan, miegyéb. így mulat péntek este a belvárosi hajléktalan. Leszállóban a köd, az égiek mégis a magányos harcossal vannak. Nem harap még a fagy. NEMCSAK az égiek tartanak a nincstelen emberrel. Azt mondják, a tüntetők zajában formálódó jövő évi költség- vetés kifejezetten szegénybarát. Ott húzza meg a nadrágszíjat, ahol a hajléktalannak nem fáj. Példának okáért, ritkán sújtja a szappanadó, ha egyáltalán lesz belőle valami (mármint a sarcból, nem a fürdésből). Nem rázza az öklét, ha valóvá válik a tisztítószeradó vagy a mosóporadó. Egészen biztos, hogy nem létező munkáltatója nem morog a ca- fetéria durva megadóztatása miatt. No, és a zene sem az okostelefonjából jött, így aztán szó szerint hidegen hagyja a netadó. nem a cinizmus és a gúnyolódás övezi az esetet, az a stílus maradjon a politikusoké! Mindazonáltal úgy fest, csak a társadalom legalsó és legfelsőbb rétegeit nem érinti hátrányosan a jövő esztendőre tervezett büdzsé. Nem nehéz belátnunk, hogy aki úszómedencéjében megmártózva a zuhany alá siet, vidáman pancsol a szappanadóval, mert még mindig marad megspórolt pénze a rezsicsökkentés után. mindazok, akik a két szélső pont között igyekeznek talpon maradni - szokták őket leszakadó középrétegnek nevezni most valami újat mutatnak a törvényhozóknak. Tüntetnek az internetadó miatt, zúgolódnak a cafetéria ellehetetlenítése okán, és a szappanért sem akarnak többet fizetni. Ezek a hangok lassan elnyomják az utcasarki diszkó fülbemászó dallamát. Mindössze egy ezreléknyi víz megy a Drávából a földekre fejlesztés A vidék kitörési pontja lehet az öntözéses gazdálkodás, amely munkahelyeket is teremtene A folyó. Jobban élhetne a térség a Dráva által kínált lehetőségeivel ► Folytatás az 1. oldalról A Dráva-menti területek egykor a Kárpát-medence leggazdagabb vidékei közé tartoztak. Idővel azonban a természeti környezet megváltozott, és a térség jelenlegi vízgazdálkodása, valamint az erre épülő tájhasználat a terület kiszáradását, a természetes rendszerek leépülését okozták például az Ormánságban. Ezek a kedvezőtlen foyamatok kulturális és gazdasági elszegényedéssel jártak együtt. Mindezek együttes hatására ma ez a terület az egyik legszegényebb térség az országban. Az Ős-Dráva program Baranyában huszonöt-milliárd forintot áldoz arra, hogy 45 ezer hektárt és 36 települést érintően igyekezzen fejleszteni a vidéket. A közfoglalkoztatásba bevont emberek a vízrendezés előkészítésében is részt vesznek: víziközműveket, vízfolyásokat tesznek rendbe, árkokat, medreket, Csatornákat tisztítanak. Feladataik közé tartozik a tanösvények karbantartása és gyógynövénytermesztéshez szükséges öntözési rendszer kialakítása is. A múlthoz nyúlt vissza a konferencia: a második világháború előtt létrehozott Magyar Királyi Országos Öntözésügyi Hivatal a vitézi földekre alapozta a működését. A szakértők szerint néhány kiváló stratéga, köztük az 1914-ben született és 1984-ben elhunyt Oroszlány István, kiváló eredményeket értek el ezen a területen, ezért az ő nevét viselte az emlékülés. Lucz Géza, a somogyi mérnöki kamara elnöke szerint a megyében a Dráva vidékének lét- fontosságú kitörési pontja lehet a vízgazdálkodás, amely a helyi növénytermesztésben és az állattenyésztésben is előrelépést jelentene, munkahelyeket teremthetne. A somogyi mérnökök kivehetnék a részüket a vízkivételi rendszerek és a tározó medencék megépítésében, tette hozzá. Jáger János, az öntözésfejlesztéssel és tervezéssel foglalkozó Geokör Hungary Kft. ügyvezetője kérdésünkre elmondta: a tanácskozást figyelemfelhívásnak szánták, mert olyan mértékben kihasználatlan a Dráva vízkincse, ami szerintük pazarlás. Azt szeretnék elérni, hogy az Ős-Dráva programba Somo- gyot is jobban bevonját (erre korábban készültek tervek is), hogy a vizeket közelebb hozhassák a gazdálkodókhoz, melyeknek szervezetei a mérnökökkel együtt határozottan az ügy mellé álltak. Egyfajta párbeszéd is megindult: a megbeszélésén azt is megvitatták, hogy energetikai, környezetvédelmi és talajtani szempontból milyen előnyei és hátrányai lehetnek az öntözés fejlesztésének. ■ K.G.
