Somogyi Hírlap, 2014. november (25. évfolyam, 255-278. szám)

2014-11-05 / 257. szám

4 2014. NOVEMBER 5., SZERDA Megszégyenítés: bolti tolvajnak nézték, pedig törzsvevő volt eljárás Bolti tolvajnak nézték és megszégyenítő módon jár­tak el ellene, panaszolta egy idős férfi, aki a névtelenséget kért, mondván évtizedek alatt Kapos­váron folytatott művészeti tevé­kenysége miatt sokan ismerik, ezért is volt különösen sértő az az eljárás.- Három újságot vettem egy kaposvári nagyáruházban, előt­te a kirakatot és a folyóiratokat nézegettem - idézte fel napok­kal később is feldúltan. - A fo­tós táskámat a lapokra tettem véletlenül, talán ezt értették fél­re. A biztonsági őr köszönés he­lyett azonnal szólt, hogy mutas­sam a táskámat. Annyira megle­pődtem, hogy nem engedelmes­kedtem rögtön. Ezután az üzlet­vezető-helyettes, egy fiatal nő is odajött, és durván rám fórmedt, hogy rutinellenőrzésről van szó. Végül megmutattam a pénztár­nál vásárolt újságokat a blokkal együtt. Mindez rengeteg vásár­ló előtt zajlott, csúcsidőben, az előtérben. Rendkívül megalázó­nak tartom az eljárást, pedig is­merhetnek, törzsvevője vagyok a boltnak, évek óta járok hozzá­juk, és egész életemben tíz fillért nem loptam! Azt kifogásolom, hogy nem vezettek egy irodába, ahol négyszemközt rendeztük volna az ügyet. Harkány László, a somogyi va­gyonvédelmi kamara elnöke sze­rint az elmondottak alapján a ve­vőnek volt igaza, de „sikamlós ügyeknek” tartja a hasonlókat, amelyekben nehéz korrektül el­járni, mert általában a megvá­dolt vevő az, aki elsőként feleme­li a hangját egy ilyen szituáció­ban, innentől nem biztos, hogy a megfelelő mederben zajlik az el­járás. A helyes fellépés szerin­te az, hogy a vagyonőr udvarias hangnemben felszólítja a vásár­lót, igazolja a tulajdonjogát, és megkéri, hogy kövesse egy iro­dába, vagy egy olyan helyiség­be, amit nagyobb bevásárló köz­pontokban erre a célra alakíta­nak ki. A biztonsági őrnek jo­ga van elfogni és a helyszínen visszatartani a gyanúsítottat a rendőrség érkeztéig, jogosult el­venni tőle a lopott holmit, a lo­pás segédeszközeit, vagy táma­dásra alkalmas fegyvereket is. De hatósági jogköre nincs, de felszólíthatja a feltételezett tol­vajt, hogy adja meg személyazo­nosságát. ■ K.G. MEGYEI KÖRKÉP Közösségre vágyakoznak látássérültek Munkahely-támogatási programot sürgetnek Somogybán legalább 1500 látássérültet tartanak szá­mon, jelentős részük nehéz anyagi körülmények között él. Az ígéretek ellenére nehe­zen helyezkednek el. Harsányi Miklós A vakok és gyengénlátók me­gyei egyesülete kedden tartotta tisztújító küldöttgyűlését Kapos­váron. A régi-új elnök Dányádi- né Molnár Cecília, aki harmadik ciklusát kezdi, s ismét Hosszú Já­nost választották alelnöknek.- Egy életen át tartó sorstársi közösséget jelenti számunkra az egyesület - mondta az elnök. - A következő időszak egyik meg- határozós feladata, hogy felku­tassuk és segítséget nyújtsunk azoknak, akik ezt igénylik. Születésük óta vakok alkotják a tagság egy részét, mások több­nyire cukorbetegség következ­ményeként, illetve baleset miatt vesztették el látásukat. Az elnök kifejtette: jellemzően a somogyi sorstársak rossz szociális körül­mények között élnek, ezt súlyos­bítja az alulképzettség és a kevés információ. Sokan küátástalan- nak érzik élethelyzetüket, a leg­több településen nehezen helyez­kednek el a vakok és gyengénlá­tók. Aki mégis állást talál, rend­szerint minimálbér körül keres. Dányádiné Molnár Cecília hozzátette: - jó lenne, ha a so­■ Mennyire fogadják el nálunk a fogyatékkal élőket? Szavazzon hírportálunkon — ma 16 óráig: wKu SONLINE.hu Jr A szavazás eredményét holnapi számunkban közöljük. Világlátás másképpen, amikor a gyerekek szembesülnek a sorstársak nehézségeivel. Talán megértőbbek lesznek Dányádiné Molnár Cecília: minél több állásiehetőséget szeretnénk- maradjon mega fogyatéko­sok adókedvezménye, melyet a személyi jövedelem adóból levon­hatnak - mondta Dányádiné Molnár Cecilia. A foglalkoztatás bővítését is szorgalmazzák, mun­kahelyteremtési pályázatok ki­írását javasolják, s abban bíz­nak, hogy a somogyi egyesület­nél jövőre 20 munkavállaló dol­gozhat, most 16-ot alkalmaznak. Dányádiné Molnár Cecília Kaposváron új irodát szeretné­nek a Fő utcai 42 négyzetméte­res központot kinőtték az akadálymentesítésben je­lentős előrelépés történt a me­gyében és Kaposváron is. A mo­dern jelzőtáblák segítik a látás­sérülteket, s az is megkönnyíti a mindennapjaikat, hogy egyre több alacsonypadlós busz közle­kedik Kaposváron. mogyi vállalkozások nyitottab- bak lennének, s minél több he­lyen állást kínálnának a látás­sérülteknek. Úgy tapasztaljuk: a fogadókészség a látásvesztés mértékétől függ. Ha ez minél nagyobb, annál kevésbé alkal­maznak gyengénlátókat, vako­kat. A látássérültek között cse­répkályhás, masszőr, informa­tikus, közgazdász és szociális pedagógus is található. Az el­nök szerint lényeges, hogy a munkaadók tisztában legyenek azzal: az elhelyezkedett sors­társak elkötelezettek, munka­helyük iránt lojálisak, s meg­bízhatóan dolgoznak. Körözötteket találtak meg a kaposvári és a siófoki rendőrök: visszavitték az intézetbe a fiatalkorút A siófoki rendőrök az ózdi rend­őrkapitányság, míg a kaposvá­riak a Budapest Környéki Tör­vényszék által körözött sze­mélyeket fogtak el. A siófoki egyenruhások Gamászapusz- tán hétfőn délután ellenőriz­tek egy 35 éves rakamazi fér­fit, akiről kiderült, hogy az óz­di kapitányság zaklatás bűntett gyanúja miatt rendelte el a kö­rözését. Elfogták és előállították a sió­foki rendőrkapitányságra, ahol gyanúsítottként hallgatták ki, majd szabadon távozhatott. A kaposvári rendőrök hétfőn dél­ben a helyi kórházban elfog­tak és előállítottak a kapitány­ságra egy 17 éves marcali la­kost. Kiderült, hogy a Budapest Környéki Törvényszék bünte­tés-végrehajtási csoportja a fi­atalkorú körözését rendelte el, mivel október 28-án megszö­kött az aszódi javítóintézetből. Előállítását követően vissza is vitték az intézetbe. ■ K.G. Szépítették, átalakították a kőröshegyi parókiát segítség Immár új „köntös­be” öltözött református temp­lomba hívogat a harangszó al­kalomról alkalomra Kadarkú- ton. A tetőzet helyreállítása négymillió forintba került, a külső homlokzat és torony re­noválása további ötmillióba; a nagy vállalkozás minisztériu­mi segítséggel valósult meg - közölte Uszkay Huba lelki- pásztor. A gyülekezeti tagok adományából kicserélték az ereszcsatornákat, a lefolyó­kat, míg az úrasztala alá új szőnyeg került. A hívek há­laadó ünnepségen köszönték meg Istennek lelki otthonuk külső megújulását.- Kőröshegyen a reformá­tus templom melletti parókia szépítésére és belső átalakítá­sára csaknem tízmillió forin­tot fordított önerőből az egy­házközség - adta hírül Ficsor Gábor Andor lelkész. Megnagyobbították a gyü­lekezeti termet, szálláshelye­ket alakítottak ki és korsze­rűsítették a fűtést. ■ Gamos Adrienn Lelkészek sírjait koszorúzták meg csokonyavisontán mindkét településrész református temető­jében tartottak istentiszteletet a reformáció ünnepén. Azemlé- kezők koszorút helyeztek el az erdő(csokonyai) és somogy(vi- sontai) eklézsiákban szolgált lel­kipásztorok sírjainál. G. A. Megszépült kőröshegyi templom Az utcák névadói mesélnek Csurgó egykori életéről, lakóiról helyi história A földművelő kultúrának megfelelően hálózták be az utcák a gócpontban lévő dél-somogyi települést Az utcák elnevezései sokat me­sélhetnek egy adott település tör­ténelméről. így van ez Csurgón is, ahol az utcanevek névadóiról érdekes könyvet írt Vargáné He­gedűs Magdolna.- A ma embere számára már teljesen természetes, ha elmegy egy településre, hogy az utca és tér nevek, valamint házszámok alapján próbál meg tájékozód­ni. Nem mindig volt ez így - idé­zi föl a múltat. - Magyarorszá­gon az 1500-as évekig nagyrészt nem voltak ilyen elnevezések, ezért az adókat az egész telepü­lésre vetették ki, amit a helyi bí­ró kötelessége volt behajtani. Az utcák elnevezése és a házak sor­számozása a Rákóczi szabadság­harc 1711-es leverésétől az 1700- as évek végéig tartó abszolutiz­mus időszakában, különösen az 1784-87 között lezajlott első ma­gyarországi népszámlálás idején indult meg. Az első, közmegegyezéssel ki­alakult elnevezések Csurgón is kapcsolatban voltak az utca mé­retével (például Hosszi utca - ma Rákóczi utca), az utcában vég­zett fontos tevékenységgel (Pos­ta utca - Baksay utca), vagy az ut­cában lakó nemzetiséggel (Cseh utca - Eötvös utca). Az 1800-as évek elejétől intézményesült a névadás, ekkortól neveztek el ut­cákat Csurgón is a nemzet (pél­dául Kossuth Lajos) illetve a tele­pülés (Bódizs Mózes, Cserti Mi­KI kicsoda Csurgón? Utcanevek névadói.... irta: Vargáné Hegedűs Magdolna Fontos helytörténeti kötet készült hály), valamint mindkettő (Cso­konai Vitéz Mihály) jeles szemé­lyiségeiről. Továbbá ekkor jelen­tek meg a szimbolikus fogalmak (Alkotmány utca, Béke utca).- Csurgót 1726 decemberé­ben vásárolta meg gróf Festetics Kristóf 40 ezer forintért Tarinet- ti de Prie márkitól - emlékezte­tett Vargáné Hegedűs Magdol­na. - Fő célja az volt, hogy egy­re szaporodó dunántúli birtoka­ihoz egy déli gazdasági, keres­kedelmi központot is csatoljon. Bécs, Olaszország és Horvátor­szág közelsége, a nagykanizsai piac vonzása, az Iharos-Somogy- csicsó-Berzence postaút köze­li átmenő forgalma és a Dráva mint víziút lehetőségei tették na­gyon vonzóvá Csurgót. Innen da­tálhatjuk a település felemelke­dését. A Lotharingiából szárma­zó Christoph Hofstadter tervezte és vezette a Festetics uradalmak minden építkezését, így a keszt­helyi kastély mellett a csurgói városházát is. A házak, s ezzel az utcák száma szaporodni kez­dett, s ezek a Földművelő kultú­rának megfelelő módon - a lakó­épület mögött hosszában elnyú­lod a gyümölcsös és veteményes­kert, melyekbe később épült ter­ménytároló, pajta, istálló - hálóz­ták be a települést. Az elnevezésekben jelen­tős változás utoljára az 1990- es rendszerváltással kapcsolat­ban történt. ■ C. A. Híres alsoki bikák az alsók (korábban Alsók, mert a településtől délre esett) hírnevét megalapozó szarvas- marha tenyésztés az 1920-30- as években teljesedett ki a leg­jobban. Az állatokat a Föld­művelésügyi Minisztérium Svájcban vásárolta meg, és adta a gazdáknak két éves ka­matmentes kölcsönre, melyet aztán a szaporulatból fizettek vissza. az 1939-ES Országos Mezőgaz­dasági Kiállításra felvitt also­ki bikák jó áron, az utolsó da­rabig elkeltek. A huszonhá­rom állatért harminchat-ezer pengőt kaptak a gazdák.

Next

/
Thumbnails
Contents